Népújság, 1985. március (36. évfolyam, 50-75. szám)

1985-03-01 / 50. szám

NÉPÚJSÁG, 1985. március 1., péntek 3 Az élelmiszervásárlásra fordított pénz 8—9 száza­lékát költi a lakosság a zöldség-gyümölcsfélék be­szerzésére. Valamennyien tudjuk, hogy e termékek ára és kínálata igencsak be­folyásolja a lakosság hangu­latát és közérzetét. Az éven­ként átlagosan megtermelt 7 millió tonna körüli bur­gonya-, zöldség-gyümölcs- menmyiségből mintegy 3,3 millió tonna értékesül áru­ként. A zöldségfélék és a bur­gonya szántóföldi vetésterü­lete évek óta folyamatosan, a gyümölcsösök területe má­sodik éve hirtelen csökkent. Szerepet kapott ebben a tu­datosan elhatározott, köz­ponti intézkedéssel is előse­gített termelés-szabályozás, a nemzetközi piaci igények­hez való jobb igazodás, köz­rejátszott ugyanakkor a nagyüzemi termelés vissza­szorulása, az érdekeltség romlása is. Csökkent a vetésterület A kertészeti termékekből a nagyüzemi volumen stag­nált, illetve visszaesett. En­nek okaként az átlaghoza­mok lassú növekedése, a termés időjárástól függő erős ingadozása, egy-egy cikkből a túlkínálat terme­lői kedvet rontó hatása em­líthető. A kisgazdasági termelés bővült ugyan, ám nem any- nyira, hogy képes lett vol­na ellensúlyozni a nagy­üzemek elmaradását. Az sem változtatott ezen, hogy bővült a kisgazdaságok ál­tal is igénybe vehető vető­mag- és szaporítóanyag-kí­nálat, kis tételben is hozzá­férhetővé váltak a műtrá­gyák, egyéb növényvédő szerek, s beszerezhetők a kisgépek és berendezések is. Mindezek eredménye, hogy jelenleg a zöldségfélék több mint 60 százalékát, a gyü­mölcs csaknem felét a kis­gazdaságok állítják elő. A kialakult munkameg­osztás szerint a nagybani felhasználók, felvásárlók — főként a tartósító ipar és az exportőrök — döntően a nagyüzemektől szerzik be szükségleteiket, a belföldi piacra, friss fogyasztásra ju­tó áruk 70 százaléka viszont a kisgazdaságokból szár­mazik. A nyugodt, kiegyensúlyo­zott lakossági ellátás biz­tosítása, valamint a tartósí­tóipar és az export igényei­nek kielégítése hosszú táv­ra érvényes intézkedéseket igényel. Mindenekelőtt ar­ra van szükség, hogy a leül­és belpiaci igényeknek meg­felelően alakuljon a termék- kínálat. Bővíteni kell a kínálatot Kiemelt figyelmet érde­melnek a meghatározó ter­mékek: a paradicsom, az étkezési és a fűszerpaprika, a zöldborsó, a zöldbab, az uborka, a téli káposzta, a vöröshagyma, a gyökérzöld­ség, a burgonya, az alma, az őszibarack, a kajszi és a bo­gyós gyümölcsök. Nyilván­való, hogy a komplexen gé­pesíthető termékek növekvő részét a nagyüzemekben cél­szerű előállítani. Ugyan­akkor az is bizonyos, hogy számos termék megfelelő kí­nálata csak a kisgazdasági termelés szinten tartásával, illetve bővítésével érhető el. A termelési rendszerek­nek. a termeltető kereske­delmi szervezeteknek. az áfészeknek, és a ZÖLDÉRT- eknek egyaránt javítaniuk kell termelésszervező tevé­kenységüket. Bőven van fel­adatuk a termelés eddiginél jobb műszaki-anyagi meg­alapozásában, az érdekeltség javításában, s — alkalma­sint — a kockázat csökken­tése terén is. Érezhetően ja­vítaná a kínálatot, ha — él­ve a korábbi kezdeménye­zés lehetőségével — a fel­dolgozóipar árualapjának részleges átirányításával részt vállalna a friss piaci igények kielégítésében, a piac szabályozásában, és a felesleges készletek felvásár­lásában. A szerződések rangja Általános tapasztalat, hogy a többcsatornás forgalmazá­si rendszer szélesítése az ellátásbeli eredmények mel­lett, új ellentmondásokat hozott felszínre. Gyengült a piac szervezettsége, a ter­mékek értékesítési bizton­sága. és megingott a szer­ződések tekintélye. Kétség­telen eredmény az áru út­jának rövidülése a szocialis­ta kereskedelemben — a ZÖLDÉRT-ek egymás köz­ti forgalma egyharmadára csökkent —. ám az áru út­ját hosszabbító, indokolat­lan árnövekedést okozó lánckereskedelem is kiala­kult esetenként. Több fóru­mon is elhangzott már, hogy — elsősorban áruhiány ese­tén — a kereskedelemben nem reális piaci viszonyok érvényesülnek, s a termelői és fogyasztói árak között néha indokolatlan különbsé­gek keletkeznek. A közérdek védelme ér­dekében mindenekf,elett az értékesítési fegyelem erősí­tése, a kötelezettség telje­sítéséhez fűződő érdekeltség javítása, a jogi követelmé­nyek szigorítása a cél. Lé­nyeges, hogy a szocialista kereskedelmi szervezetek árualapjainak zömét a la­kosság fogyasztása szem­pontjából alapvető zöldség- gyümölcs termékekből szer­ződéssel alapozzák meg. G. R. Tanácskozás a vegyszeres gyomirtásról Tegnap délelőtt a Heves megyei Növényvédelmi és Agrokémiai Állomás adott otthont annak a tanácsko­zásnak, amelyen hazai szak­emberek, illetve külföldi cé­gek magyarországi képvise­lői vettek részt. A vegyszeres gyomirtás fejlesztésének irányai cím­mel szervezett találkozót Riill Gusztáv, a vendéglátó cég növényvédelmi főmér­nöke nyitotta meg. Az elő­adók: dr. Kádár Aurél, dr- Németh Imre, Tarjányi Jó­zsef és Lantos Péter, a vegyszeres gyomirtás fej­lesztési lehetőségeiről, a He­ves megyei feladatokról, a gyomirtó szerek kutatási irányzatairól, illetve a ható­anyagok felhasználásának lehetőségeiről szóltak. Az előadásokat vita és szakem­bertalálkozó követte. Dr. Gyula Zoltán szólt az ünnepség résztvevőihez A Lakatos testvérek jelképes fegyverátadása Ezután a Vidróczki Nép­táncegyüttes adott színes műsort, szereplésük nagy sikert aratott. Tegnap, szintén az egri sportcsarnokban búcsúztat­ták a sorköteles fiatalok egy másik csoportját. A rendez­vény előadója ezúttal dr. Jakab István, a HNF me­gyei bizottságának alelnöke, a megyei tanács végrehajtó bizottságának titkára volt. Beszédében a felszabadulás óta eltelt 40 év vívmányai­ról, és a nemzetközi politi­kai élet időszerű kérdései­ről szólt. Mint elmondta, bár napjainkra megtorpant az enyhülési folyamat, de az nem állt meg végérvénye­sen. Az imperialista erők a fejlődés irányának vissza­fordítására törekednek, ám ez a kísérletük eleve ku­darcra van ítélve. Ezt követően Raskó Gyu­la őrnagy a fogadó katonai szervezetek képviseletében beszélt a katonaélet szép­ségeiről és nehézségeiről a bevonuló fiatalembereknek és családtagjaiknak. A bevonulási ünnepséget ezúttal is kultúrműsor tet­te még emlékezetesebbé. Bevonulási ünnepségek Egerben Bevonulási ünnepségek­re került sor szerdán és csütörtökön Egerben, a Ke­mény Ferenc Sportcsarnok­ban. A fiatalokat a hozzá­tartozók és barátok népes csoportja (kísérte el az ün­nepségre. A Himnusz után Kerék­gyártó Béla vezérőrnagy, a magasabb egység parancs­noka köszöntötte az újon­cokat és a megjelent ven­dégeket. Ezután Ivády László százados ismertette a hon­védelmi miniszter erre az alkalomra kiadott díszparan­csát. Ezt követően dr. Gyu­la Zoltán, a HNF városi al­elnöke. Eger város Tanácsá­nak vb-titkára szólt az ün­nepség résztvevőihez. — Sok évtizedes tapaszta­lat — kezdte beszédét —, hogy a hadseregben eltöl­tött sorkatonai szolgálat az életre való felkészülés nagy iskolája. A bevonulással ed­digi életük fontos állomá­sához érkeztek el.. . Ezután több történelmi példán át szemléltette a nagy elődök tetteit, megem­lékezett arról a több mint százezer magyar internacio­nalistáról, akik Oroszország­A bevonult fiatalok egy csoportja (Fotó: Szántó György) ban védték a szocialista for­radalom vívmányait. Ezek a példák — folytatta —, ma is lellkesítőleg hatnak. Az előadás után meghitt mozzanat következett: a leszerelő Lakatos György ti­zedes becsének, a bevonuló Józsefnek jelképesen átadta a fegyvert, aki maga és tár­sai nevében megfogadta, ha a haza érdeke úgy kívánja, készek lesznek annak meg­védésére. Az elnöki zárszó után az Internacionálé hang­jai csendültek fel, s ezzel mintegy befejeződött az ün­nepség hivatalos része. NAPONTA MILLIÓK Guruló forintok Nagyüzem. A pénz nagy­üzeme. Még csak azt sem lehet elmondani, hogy ez a gyöngyösi a méreteiben túl­szárnyalná az átlagot. Na­gyon hasonlít a többi OTP- fdókra. Itt is százan és százan fordulnak meg na­ponta, itt is millió és mil­lió forintok mozdulnak meg az emberek kezén a szoká­sos műszáknyi idő alatt. Ez a pénz háza. De mi­után a pénz annyi mindent jelent, nem csupán a fo­rintok „szent helye” az OTP. Mennyi a mennyi? Valamiféle borzongás fogja el az embert, ha ilyet hall: tízmillió forint. Mit kezdene ennyi pénzzel a legtöbbünk? Aztán kide­rül. hogy itt, Gyöngyösön a betétállomány túlhaladta a kétmilliárdot. Egyetlen év alatt mintegy 150 millió­val gyarapodott a letéti összeg. A felét ennek a kamat adta ki. Sokan azonban nem vin­ni akarják a pénzt, hanem hozni. A hitel a teljes állo­mánynak mintegy kéthar­madát teszi ki. Ennyivel „tartozunk” az OTP-nek. Nem csekély összeg, meg kell adni. Egyre jobban terjed azok­nak a köre, akik a bérük­nek meghatározott hánya­dát az OTP-be utaltatják át, hogy onnan „tegyék át” a különböző fizetnivalók listájára. Aki még kényel­mesebb pénzügyi helyzetet akar magának az már csekkfüzettel is rendelke­zik. Akárhol van, csak be­nyúl a zsebébe és nem fo­rintot vesz elő, hanem csekktömböt. Lám. . . lám. . . Haladunk a korral. Még egy érdekes számot, összesen több mint tízmil­lió szelvényt vettek meg tavaly az emberek ebben a városban, hogy „kipróbál­ják” szerencséjüket. Az összes nyeremény felülmúl­ta a húszmillió forintot. Ügy látszik, Fortuna vetett egy pillantást a mátraalji településre. Hová óhajtja? Nem kis büszkeséggel újságolja Körösi Géza, a fiók igazgatója, hogy már­ciustól már Gyöngyösön is vehet bárki repülőjegyet bármiféle úticéllal, méghoz­zá — forintért. OTP—Penta Tours. Ez a bővös név. Utazási iroda, amely tőkés együttműkö­déssel jött létre. Érdekes­sége az is, hogy a külön­böző repülőjáratokat is felkínálja egyazon úticéllal. Ahány változat, annyi — ár. Természetesen. De térjünk vissza a föld­re. Maradjunk olyan prózai dolognál, mint az ifjúsági betét. Ennek révén további kedvezményeket kérhetnek a tulajdonosok. Az utóbbi négy évben 230-an éltek ezzel a lehetőséggel. Nem­csak lakásvásárláshoz, ha­nem példáiul bútor és más berendezés beszerzéséhez is kérhetnek kedvezményes hitelt. A kétféle lehetőséget összesen 480 személy vette igénybe. Lám. az OTP méltányolja a partnerei kívánságát. Hány lakás? Bűvös számhoz ért el az OTP az elmúlt év végén. A közreműködésével több mint tízezer lakás készült el. Ebből tavaly valamivel több mint ötszáz. Kéthar- madukat a fiatal házasok vették birtokukba. Igye­keznek úgy is a segítségük­re sietni, hogy az első öt évben törlesztési kedvez­ményben részesítik őket, ha ezt kérik a fiatalok. Vannak azonban olyanok is, akik el akarják adni a lakásukat. Az OTP min­denkor vevő rá. Még úgy is megvásárolja a lakást, ha az eladó utána bent akar maradni a volt ottho­nában, mondjuk addig, amíg a háza felépül. Ilyen­kor lakbért fizet az OTP- nek. Évente több száz lakás cserél gazdát az OTP ré­vén. De az is jó reménnyel léphet be az intézet ajtaján, akinek kevesebb a pénze, mint amennyit kér a tulaj­donos az eladó lakásért. Az OTP kölcsönnel teszi lehetővé az ügylet lebonyo­lítását. Mostanában sokat emle­getik az új lakások árát. Mint kiderült, Gyöngyös az „olcsóbb” helyek közé tartozik. Itt négyzetméte­renként 11 400 forintot kér­nek mostanában. Hogy mekkora az építési kedv ? Tavaly majdnem 1400-an kértek ebben segít­séget az OTP-től. A két és félszerese annak, mint ahá- nyan korábban tették ezt. Kinek a kezén? Ha meggondoljuk, hogy átlagosan egy nap 2—4 millió forint a forgalom, de olykor felugrik a 8 és a még ennél is több millió­ra. akkor azt kérdezzük, hányán serénykednek a pultok mögött ebben az OTP-fiókban, hogy győzzék a tennivalókat? Tulajdoniképpen nem so­kan. Pontosan 56 személy tartozik ehhez a munka­helyhez. Három szocialista brigádot hoztak létre. Hogy az átlagéletkoruk milyen alacsony, arra bizo­nyíték, hogy a KISZ- ala pszervezetnek 15 tagja van. A gyöngyösiek azt is elmondhatják, hogy ön­álló párt-alapszervezettel rendelkeznek, amelynek 11 tagja van. Vagyis: nemcsak új, kor­szerű épületben dolgoznak azok, akiknek a kezén napon­ta milliók fordulnak meg, nem korszerű szervezeti keretek között is. Hogy mi­lyen eredményességgel, ezt ítélje meg a felettes szer­vük. Hogy milyen udvaria­san, gyorsan és készsége­sen. ezt pedig naponta szá­zak és százaik tapasztalják, mérik le. Igen : a pénz mögött is mindig otf az ember. G. Molnár Ferenc A Minisztertanács napirendjén A zöldség- és gyiimölcsellátés javításáért

Next

/
Oldalképek
Tartalom