Népújság, 1985. március (36. évfolyam, 50-75. szám)

1985-03-19 / 65. szám

NÉPÚJSÁG, 1985. március 19., kedd 3 A KGST és a gyógyszeripar A falvakban is városi szinten! A Hatvan és Vidéke ÁFÉSZ a jobb ellátásért Mindig nagy a forgalom a hatvani mezőgazdasági A KSST vegyipari állan­dó bizottságának keretei kö. wtt immár huszadik éve mű­ködnek együtt a tagorszá­gok a gyógyszerek gyártásá­ban, forgalmazásában. A gyógyszeripari tagozat mun­káját Magyarország hangol­ja össze. Az egészségügyi állandó bizottság 1976-ban alakult meg, a gyakorlati munka 1977 elején kezdő­dött, melynek eredményeként megszületett az úgynevezett 11. Komplex program: a gyógyszerkészítmények vizs­gálata, értékelése és stan- dardizálása. A programot az Országos Gyógyszerészeti Intézet tartja kézben. A ko­rábbi évek eredményeire alapozva alakult át koordi­nációs központtá és jött lét­ra benne a szakmai kérdé­sekben döntő fórum: a meg­hatalmazottak tanácsa is, mely a közelmúltban Ha­vannában értekezletet tar­tott a gyógyszerártalmak forgalmazás előtt* és után történő kiszűréséről. Bizo­nyos ártalmak tünetei ugyanis csak hosszabb idő eltelte után jelentkeznek, s ezért tökéletesíteni kell az új gyógyszerek forgalmazás utáni ellenőrzését is. Az elmúlt évben Havannát megelőzően Pápán is tanács­koztak a szakértők: a szív­ós érbetegség elleni gyógy­szerek klinikai kipróbálás előtti vizsgálatainak egysé­gesítéséről vitatkoztak há­rom napon keresztül Bulgá. » ;a, Csehszlovákia, Kuba, Lengyelország, Magyaror­szág, Mongólia, az NDK, a Szovjetunió és Vietnam kép­viselői. E témákról az intézet igaz­gatójával, dr. Bayer István­nal beszélgettünk: — A szűröszervként mű­ködő egészségügyi hatósá­goknak a gyógyszerészek be­vezetésében van nagy fe­lelősségük — mondta. Gondoskodniuk kell arról, hogy ne kerülhessenek for­galomba viszonylag ártalmas gyógyszerek. Teljesen ártal­matlan gyógyszerek ugyanis nem léteznek. Mérleget kell készíteni a haszon és a ri­zikó között, ez dönti el, jó-e a gyógyszer. Ha egy betegséget egy igen toxikus gyógyszerrel kezelni, gyó­gyítani lehet, akkor a nagy kockázatot is vállalni kell az életben maradás, javulás esélyéért. Az egészségügyii hatóságok feladata a relatív ártalmatlanságról való meg­győződés és annak biztosí­tása, hogy a már engedélye­zett gyógyszer minden gyár­tott tétele azonos legyen. — Milyen eredményeket értünk el? — Korábban az egyes or­szágok engedélyezési rend­szere között lényegbevágó különbségek voltak. A nyu­gati sajtóban a KGST-t ma is gyakran összehasonlítják az EGK-val, ami alapvető­en helytelen, hiszen a Közös Piac törvénybe iktatott ha­tározatai kötelezőek (igaz csak papíron) a tagországok számára. A KGST-ben vi­szont csak ajánlások van­nak, ami döntő jelentőségű a gyógyszerforgalmazásra, mivel az egyes tagországok fejlettségi foka és engedély- rendszere között lényegbe­vágó különbségek vannak. Elég furcsa eredményekhez vezetne, ha megpróbálnánk kötelező szabványokat ki­dolgozni, amelvek egyszerre érvényesek lennének mond­juk Mongóliára, Vietnamra. Magyarországra és a Szov­jetunióra. A KGST egész­ségügyi állandó bizottságá­nak ajánlásai a ma elfoga­dott legmagasabb nemzetkö­zi színvonalnak felelnek meg, és az egyes nemzetek csak akkor veszik át gyakor­latukba, amikor tartani is tudják ezt a nívót. — Az együttműködés egyik nagy problémaköre a gyógy­szerek preklinikai értékelé­sét, vizsgálatát érinti. Mi értendő ez alatt? — Az új gyógyszer em­bereken történő kipróbálá­sát megelőző vizsgálatokat. vagyis a humán használat engedélyezését állatkísérle­tek, farmakoilógiai és toxi­kológiai kísérletek előzik meg. A preklinikai vizsgá­latok koordinátora Magyar- ország. Az együttműködés ■mára eljutott oda — a Pá­pán tartott konferencia ha­tárkő —, hogy már egyes gyógyszarcsoportok specifi­kus kérdéseivel is foglalkoz­ni tudunk, és a következő években sorra születnek majd az ajánlások a külön­féle gyógyszercsoportokra. — A klinikai vizsgálato­kat a Szovjetunió irányítja. Hogyan? — A nemzetközi együtt, működés célja, hogy lehető­leg minden országban ugyan­azokat a módszereket és irányelveket alkalmazzák, a> engedélyezési rendszerek ösz- szehasonlíthatóak legyenek; az egyeí gyógyszerek enge­délyezésénél ne legyen szük­ség a vizsgálatok megismét­lésére — azaz rövidüljön le a gyógyszer törzskönyvezé­sének ideje az átvevő or­szágban. Jelenleg 120, szo­cialista országból származó gyógyszer van közös for­galomban. Az eltérő vizs­gálatokból és követelmé­nyekből eredően az egymás­hoz érkező “vógyszerek be­vezetési ideje gyakran 7—8 év. Ha egységes elvek alap­ján vizsgálnánk, értékelnénk az új gyógyszereket, a be­vezetés ideje 2—3 évre csök­kenhetne! — Sok szó esik manap­ság a gyógyszerek mellék­hatásairól. Mi erről a vé­leménye az állandó bizott­ságnak? — Valamennyi szocialista ország az adatok összegyűj­tésére és közreadására tö­rekszik, nemzeti rendszere­ket állít fel a mellékhatá­sok megfigyelésére. Prágá­ban dolgozik egy informáci. ós központ, ahol összegyűj­tik a tapasztalatokat és bu- letin formájában a tagorszá­gok rendelkezésére bocsát­ják. — A komplex program negyedik fejezete a gyógy­szerek minőségi előírásait tartalmazza. Sikerült itt előbbre lépniük? — E témát az NDK ber­lini szakintézete fogja össze. Kiadta a Compediamedica- m en,tóriumot, ami felépítését tekintve egy gyógyszerkönyv, höz hasonlít, és az egyes nemzeti gyógyszerkönyveket kívánja közelíteni egymás­hoz. A könyv ajánlásai, mint minimális előírások meg­könnyítik a specifikációt és az áruforgalmat a szocialis­ta országok között folyó gyógyszerkereskedelemben. A kiadás előtt álló új magyar gyógyszerkönyv már nagy­ban támaszkodik a Compe-n- diamedicamentórum ajánlá­saira. — Rendkívül hasznos kez­deményezés az ötödiik kér­déskörként besorolt termi no. lógiai szótár is: az együtt­működést segítő definíciók gyűjteményét tartalmazza. Egységes definíciók nélkül el sem képzelhető a nemzet­közi munka elmélyítése. A szavak önmagukban nem je. lentenek semmit — leg­alábbis a gyógyszerek vi­lágában. Hogy mi a tartal­muk, azt meg kell hatá­rozni, körül kell írni a té­vedések megelőzése végett. — Mivel foglalkozik a ha­todik problémakör? — A gyógyszerfogyasztás elemzésével és az előrejel. zés lehetőségeivel. A nálunk is csak néhány éves múlt­ra visszatekintő gyógyszer rendelési és fogyasztási trend-elemzéseinek kettős a célkitűzése: nem megfelelő trendek esetén tájékoztatja az orvosokat és a nyilvános­ságot, valamint információ­kat ad a gyártóknak, hogy várhatóan hogyan alakul a fogyasztás A prognosztizálás, jövőbe tekintés arra is vá­laszt keres: mik lesznek a jövő gyógyszerei, s ezzel a kutatás és a gyártás számá­ra nyújt hasznosítható jövő­képet. S. T. Ha most a hatvani áfész előtt álló új feladatokról kí­vánunk szólni, elkerülhetet­len az utóbbi esztendő né­hány fontos eredményét föl­említeni. Kezdjük azzal, hogy a milliárdos „fogyasztásiak" legjelentősebb árbevételét a bolti kiskereskedelem pro­dukálta 1984-ben, éspedig 794 millió forint erejéig Ugyanekkor a lakossági el­látás szempontjából az sem közömbös, hogy a különbö­ző szakcsoportok teljesítmé­nye, illetve a zöldségfelvá­sárlás és -forgalmazás 40 millió forinttal szerepel az évzáró mérlegben. A bolti forgalom felfutásával kap­csolatban megjegyezzük még, hogy a növekedés az élelmi­szer és a vegyesiparcikk te­rületén volt a legjelentő­sebb. ami összefüggésben van a szükséges árualapok folyamatos biztosításával, il­letve ama ténnyel, hogy a szakvezetők mindig gondos­kodtak olyan árukról, ame­lyekkel a hiánycikkeket pó­tolni lehetett. — Az idei esztendőt ille­tően változatlanul meghatá­rozó irányelvnek tekintjük, hogy az alapellátást a vá­rossal megegyező szinten biz­tosítsuk a hozzánk tartozó hat községben is — mondot­ta Bocsi László, az igazga­tóság elnöke. — Ennek a feltételei megvannak, mint ahogyan a különböző ipari cikkek skáláját igyekszünk gazdagítani. E programunk­ban nagyon fontos szerepet játszik a szomszédos orszá­gokkal létesített, egyre bő­vülő cserekereskedelem, ame­lyen belül román partnere­inknek bútorért, textíliáért élelmiszert, az osztrákoknak kozmetikai cikkekért, déli­gyümölcsért, híradástechni­kai eszközökért friss zöld­séget, nyers élelmiszert, konzervkészítményeket, va­lamint dohányárut adunk. A szlovákok hasonló cikke­kért az idén tízezer hekto­liter sört szállítanak s fon­tosnak tartom, hogy bolgár barátainkkal is siker ül úz­Heves megye i984-es tűz- statisztikájáról adott tájé­koztatót a Heves megyei Tűzoltóparancsnokság. Eb­ből megtudhatjuk, hogy Hevesben tavaly összesen háromszazhetvenegy tűzeset történt, hattal több, mint az előző évben. Ez összesen 14,5 milliós veszteséget oko­zott a népgazdaságnak a múlt évi 10,3 millióval szemben. Érdemes szemügyre venni azt is, hogy a különböző parancsnokságok működési területein hány és milyen értékű veszteség keletke­zett. Eger vezeti a listát 149 tűzzel és ötmilliós kárral. utána Gyöngyös követke­zik száz esettel, 3.8 milliós értékkel. Hatvanban ötven­egyszer, Hevesen negyven­egyszer akadt dolguk az oltóknak. A legnagyobb ká­rokat tavaly is a lakóházi tüzeknél mérték, és ez az 1983-ashoz képest több mint háromszoros növekedést mu­tat, és eléri a 6,8 millió fo­rintot. Az iparban örvende­tesen alacsony az esetek száma, illetve értéke. Mind az előbbi, mind az utóbbi ugyanis felére csökkent. Az előidéző okok között első helyen szerepel a do­hányzás, ezt követi a fűtő­berendezések hibája. Saj­leti kapcsolatot teremtenünk, aminek az eredményeként vegyi anyagokért cserébe vasáruval, befőttkülönle­gességekkel növelhetjük bolt­jaink áruválasztékát. A jelenlegi gazdasági hely­zetben nem sok kereskedel­mi vállalat gondolhat je­lentősebb beruházásra, fej­lesztésre. Kíváncsiak vol­tunk, hogy e tekintetben mi­re lesz képes 1985-ben a Hatvan és Vidéke ÁFÉSZ? — Teljesen magunkra utalva mi sem kezdeményez­hetjük bolthálózatunk bőví­tését. bár igény lenne rá — jegyezte meg beszélgetésünk során az elnök. — Szeren­csére a helyi tanácsok né­hány helyen segítségünkre siettek, valamint támogatja ilyetén törekvésünket a la­kosság összefogása. társa­dalmi munkavállalása. En­nos, a gyermeki tevékeny­ségből adódó esetek is elő­kelő helyet foglalnak el a listán. A legnagyobb gon­dok azonban az elektromos árammal és a Szabadban való tüzeléssel kapcsolatban történtek. Az állami és szö­vetkezeti szektorban érez­hető már a tűzvédelmi ha­tóságok következetes pro­paganda- és ellenőrző mun­kája. Az állampolgárok egy részénél viszont romlott a fegyelem. A hatóságok, ta­nácsok, ingatlankezelő vál­lalatok felhívása ellenére sokan nem tartják be még az elemi szabályokat sem. Különösen vonatkozik ez az olaj- és gázfogyasztó beren­dezések kezelésére, a do­hányzásra, az elektromos berendezések helytelen hasz­nálatára, és a szabadtéri lánggyújtás szabályainak mellőzésére. Ennek tudha­tó be az a szomorú tény, miszerint Heves megyében — tavaly — hat ember halt meg égési sérülések követ­keztében, huszonnyolc pe­dig megsérült. Ezek az ada­tok mindenki számára fi­gyelmeztető intést kell. hogy jelentsenek. Érdemes felsorolnunk né­hány példát. Februárban az erdőtelki Szabadság Mgtsz Tenk községben levő ser­nek egyik eredménye, hogy Heréd főterén már állnak egy kis ABC falai, és még az idén beállítjuk a község kereskedelmi forgalmába. Ugyancsak tanácsi segítség­gel építjük Hatvanban, a régi kultúrház helyén. a Belvárosi Éttermet, amely nappal önkiszolgáló jelleg­gel működik majd, este vi­szont szabályos szórakozó-, étkezőhellyé alakul. Nem akarom elkiabálni, de ha minden jól megy, egy éven belül átadhatjuk rendelteté­sének ezt az üzemegységün­ket. amelyet igen színvona­lasan, minden fogyasztói igényt kielégítően kívánunk fenntartani. Itt szeretném to­vábbá megemlíteni. hogy meglevő üzleteink felújításá­ra ötmillió forintot irá­nyoztunk elő 1985-ben. s téstelepén leégett egy át­adás előtt levő sertésfiazta- tó tetőszerkezete. A kár 550 ezer forint volt. Ugyanazon tsz-nek Tenk határában le­égett egy erőgépe is, és ez mintegy 360 ezres vesztesé­get jelentett. Augusztusban a sarudi határban vált a lángok mar­talékává egy szalmabálát szállító gépegység a hidrau­likus daruval együtt. A tü­zet eloltották az önkénte­sek, ám a kár így is meg­haladta a 650 ezer forintot. Áprilisban Gyöngyössolymo- son húsfüstölés következ­tében egy ház és egy mel­léképület szinte porig égett. A kárérték itt 450 ezer fo­rint volt. így utólag a füs­tölt hús bizony elég drágá­nak tűnhet. Az egységeket azonban nem csupán tűzesetekhez ri­asztották. Negyvenkilencszer vízszívatásnál, kilenc alka­lommal életmentésnél, ti­zenegyszer pedig műszaki mentésnél segédkeztek a tűzoltók. A felszerelések mindenkor biztosították a megfelelő technikai hátte­ret. A tűz és kárfelszámolá­si munka során a szakem­berek munkáját és beavat­kozását a hozzáértés jelle­mezte, Így hozzájárulhattak a népgazdaságot ért vesz­teségek csökkentéséhez. Az eddigi eredmények halla­tán sem szabad azonban el­felejteni. hogy az esetek túlnyomó része megelőzhe­tő, mert az előidéző ok ál­talában — az embert fi­gyelmetlenség és a hanyag­ság. szakboltban (Fotó: Szabó Sándor) ezek között községi bolt ép­pen úgy lesz, mint városi. Úgy érzem, nem függetle­níthető a kereskedelem ha­tékonyságától a szakember­utánpótlás. Ezzel kapcsolat­ban megtudtuk, hogy jelen­leg 77 szakmunkástanuló folytat gyakorlatot a hét település nagy üzlethálózatá­ban, közülük 16 az idén vé­gez. s mindnek megfelelő munkahelyet tudnak bizto­sítani. Ami ugyancsak fi­gyelemre méltó: az áfész a meglevő szakemberállomány továbbképzésére is gondol. A középvezetők részére pél­dául tanfolyamot indítanak az új gazdasági irányelvek megismertetése céljából, to­vábbá tiz bolti eladót is­koláznak be szakmai to­vábbképzésre. A betonelemgyártók Pótolják a téli kiesést A Beton- és Vasbetonipari Művek gyáraiban az év első két hónapjában a rendkívüli hideg és az energiakorláto­zás miatt összességében hét munkanap esett ki a terme­lésből, s az átmeneti leállá­sok főként a sajátház-építők építkezéseihez szükséges ter­mékek gyártását csökkentet­ték. Egyebek között mintegy százezer méterrel kevesebb födémgerenda készült, mint a múlt év azonos időszaká­ban. A gyáregységek dolgozói a kiesés pótlására vállalták, hogy az év végéig törlesztik a kényszerű tartozást. Mi­után a legtöbb «helyen egyéb­ként is három műszakban dolgoznak, elsősorban szom­bat—vasárnapi munkával egyenlítik ki az adósságot. Különösen sok munkára vál­lalkoztak a vállalati gazda­sági munkaközösségek, fő­leg az a csaknem nyolcvan VGMK, amely a lakosságnak szükséges termékeket készí­ti. A téli kiesés egyelőre nem akadályozza az építési idény indítását. Kedvező ugyanis, hogy most a gyárak a saját- ház-építkezésekhez szükséges termékekből másfélszer- ak­kora készlettel rendelkeznek, mint egy évvel ezelőtt. En­nek apadásával pedig fo­lyamatosan kiegészítik a készletet a téli tartozás pót­lásával. Idei terveik szerint egyébként is tovább javítják az építőanyag-ellátást, mert a budapesti és az alsózsolcai gyárban befejezték a gépso­rok termelékenységét növelő fejlesztéseket, s a szentend­rei üzemben az idén már a tavalyi 400 ezer helyett egy­millió méter korszerű fö­démgerendát gyártanak. Moldvay Győző ELSŐ HELYEN A DOHÁNYZÁS Több tűzeset — nagyobb károk A megye tűzvédelmi, helyzetét értékelték hétfőn Egerben. Lukács Béla tűzoltó alezredes, megyei parancsnok előter jesztésiben esett szó azokról az esetekről, amelyek meglehe­tősen nagy kárt okoztak szűkebb hazánkban. A beszámoló érintette a megelőzéssel kapcsolatos teendőket, feladatokat is, amelyeket megerősített Horváth Károly tűzoltó ezredes, a BM Tűzoltóság Országos Parancsnokságának osztályvezetője. Csáki István, a megyei pártbizottság munkatársa, valamint dr. Fábián Erik Istvánné, a megyei tanács osztályvezetője.

Next

/
Oldalképek
Tartalom