Népújság, 1985. március (36. évfolyam, 50-75. szám)
1985-03-16 / 63. szám
NÉPÚJSÁG, 1985. március 16., szombat •• ’ -1 ~ t , 3« KÉRDÉSEK ÉS VÁLASZOK Mi foglalkoztatja az egrieket? Pártbizottsági ankét a város életéről Mint arról korábbi lapszámunkban hírt adtunk, az egri városi pártbizottság ankétot szervezett, amelynek témája a megyeszékhely élete volt. Az egri pártbizottság képviselőinek kérdéseire a város vezetői, az egyes szakterületek legjobb ismerői adtak választ. Ezúttal visszatérünk néhány olyan témára, amely a legjobban foglalkoztatja a több mint hatvanezres település lakóit. Dr. Varjú Vilmos, az egri városi tanács elnöke, nem kevesebb, mint ■ tíz kérdést kapott. Ezek az új piactól a vízellátáson keresztül, a telefonhálózat fejlesztéséig, átfogták a város gondjait. A válaszok röviden: a 3500 m2-es Katona téri piac augusztus 20-ra készül el, 800 m2-t az őstermelők kapnak meg. Az átadással egyidő- ben rendezik a környéket, új burkolatot kap a tér, s ez a rész is csak a gyalogosoké lesz majd. Szó esgtt a Céhmesterek utcájáról is, ez az Unicornis-tömbben kap helyet: 20 kisiparos és egy szövetkezet építi fel ezt a szolgáltatósort, ahol például üveges, bőrdíszműves, fényképész kap majd helyet, az építkezés várhatóan a nyáron kezdődik meg, s jövőre már fogadják is itt az ügyfeleket. Külön téma: a víz Napi 28 ezer m3 vizet tudnak adni optimális esetben a várost ellátó kutak — mondta a tanácselnök. — A száraz évek miatt azonban csupán 60 százalékos volt a teljesítményük, a jövőben új kutak vizével enyhítik a hiányt: Andornaktá- lyáról napi 4 ezer köbmétert hoznak majd be, s további két kút „belépésére” számíthatunk a nyáron. A Szépasszony-völgy utcai gázvezetékkel kapcsolatban: a tanács csupán a lakótelepeken tervez újabb hálózatépítést, így a Csebok- száriban. a Rákóczi út bal oldalán, a tihaméri lakótelepen, s ezzel összefüggésben a későbbiekben a Sas úton. Az érintett Szépasszony- völgy utcában s más helyütt nincs egyelőre lehetőség erre. A város tisztaságáról szólva: a közeljövőben két egyenruhás közterületfelügyelő kezdi meg munkáját, s további kettő beállítását tervezik, ök hatósági személyként, bírságolási joggal is rendelkeznek, így várható, hogy jelentősen javul a megyeszékhely tisztasága, kevesebb lesz az utcákon, a tereken a szemét. Színház: a befogadó színházi szerepkörrel megkezdődött egy önállósulási folyamat, amelynek várhatóan 5 —8 év múlva lesz meg az eredménye. A Színház barátok Köre szépen gyarapodik, sőt: gondot is okpz, mert időnként az alkalmi látogatók nem jutnak jegyhez. Az arányok meghatározására lesz hát szükség, ezt a tanács javasolja majd a színház vezetőinek. Végül: telefonhálózat. Pillanatnyilag 4 ezer igényt tartanak nyilván. A gondok az idén főként a Csebok- szári-lakótelepen enyhülnek: itt egy ezerállomásos konténerközpont átadására kerül sor. A közbiztonság közös ügy Fejes Pál r. alezredes, a városi rendőrkapitányság vezetőjétől azt kérdezték: miként ítéli meg a megyeszékhely közbiztonságát. A válaszból kiderült, hogy a nálunk megforduló másfél millió turista ellenére, az országos átlagnál jobb a helyzet. Általában törvénytisztelők a várost felkereső idegenek, kirándulók, külföldiek. Gond azonban így is akad, főként az erőszakos cselekmények számottevőek. Mint hangsúlyozta, a közbiztonság — közügy. Tehát: valamennyiünk közös teendője, hogy megelőzzük a különböző szabálysértéseket, bűncselekményeket. Egy-egy területen éppen ezért fokozottabb ellenőrzést tartanak, ilyen például a közlekedés és az ittas vezetés kérdése. A rendőrök komoly munkát végeznek, hiszen számtalan esetben értesítik őket kisebb-na- gyobb ügyekben, néha olyanokban is, amelyek, nem is az ő „asztaluk”. Ennek ellenére, minden bejelentésre indulnak az URH-s járőrkocsik, s beváltak a város Különböző részein elhelyezett telefonállomások is. Kérik, hogy a lakosság vegye igénybe ezeket, ha olyan cselekményeket tapasztalnak, amelyek sértik az állampolgárokat, a törvényeinket, s nem egyeztethetők össze az együttélés szabályaival. Társadalmi munka az egészségügyért Dr. Müller Erzsébet, a megyei kórház járóbeteg-ellátást irányító főigazgatója, főorvoshelyettes az érdeklődők kérdésére válaszolva elmondta: több mint 1600 kórházi ágy áll a betegek rendelkezésére, háromszáznál több orvos, s 1100 szakdolgozó vigyázza megromlott egészségünket, gyógyítja bajainkat. Az elmúlt időszakiban négy új rendelő, három iskolafogászat kezdte meg a működését: ez lehetővé teszi, hogy évente két alkalommal minden kisdiákot megvizsgáljanak a fogorvosok. Tekintélyes a műszerállomány is: mintegy 122 millió forint értékű. Ezzel Az új kórházi tömb épülete (Fotó: Perl Márton) kapcsolatban vetődött fel a kérdés, hogy miként lehetne kommunista műszakokkal, tárfsadalmi összefogással egy műveseállomást létesíteni Egerben. A válaszból kitűnt, hogy az egészségügyi minisztériumi szabályozás szerint, erre itt nincs lehetőség, ezt az ellátást a területi vezető kórház (Miskolc) biztosítja. Ellenben: ha segíteni akarnak az egri üzemek, vállalatok, intézmények, akkor inkább egy ultrahangkészülék megvásárlására fordíthatnák a pénzt. A kistelepülések és az áruellátás Harmati László, az egri áfész elnöke is egy sor kérdést kapott. Megemlítették a résztvevők a lejárt szavatosságú árucikkek sorát (ezeket előre kiárusítják, csökkentett áron; szólt a válasz), a belvárosi ABC rendezetlen környékét (igyekeznek a tanáccsal együtt megoldani a kérdést), a konténerek tisztaságát (fertőtlenítik szállítás előtt), a hiányzó árcédulákat, feliratokat (csoportos árfeltüntetésre törekednek, s modern, kézi árazógépeket szereznek be), s az olcsó húsipari termékek hiányát. Erről szólva Harmati László elmondta, hogy tárgyalásokat folytatnak a gyöngyösi húsiparral: növeljék a lehetőségekhez képest a keresett, olcsó termékek választékát. Remélhetően javul majd az ellátás ezen a téren is. Éppúgy, mint a kistelepülések napi iparcikkválasztékában, hiszen arra törekednek, hogy regionális kereskedelmi központokat hozzanak létre — mint például Verpeléten —, s ezáltal biztosítsák a tartós fogyasztási cikkek vásárlásának lehetőségét. Az apró üzletekben pedig a szükséges napi cikkek, áruféleségek bővítésére tettek intézkedéseket. Két új csuklós buszt vesz a Volán Ami azt illeti, nem volt könnyű helyzetben Sóvágó Csaba, a Volán 4. számú egri vállalatának képviselője, amikor a helyi közlekedés fogyatékosságait ecsetelték a résztvevők. Mi foglalkoztatja ebben az ügyben az egrieket? Például az. hogy az épülő Almagyar-dombi lakótelep kap-e autóbusz járatot. (A terv: a 7-es, Vécsey- völgyi járat meghosszabbítását tervezi a Volán, amely ezt a járatot eddig gazdaságtalannak tartja.) Zsúfolt a déli ipartelepre menő — s az onnan visszainduló — valamennyi busz, annak ellenére, hogy itt halad át több távolsági társas gépkocsi, s arra jár a Maklár —Andornaktálya—Eger közötti helyi járat is. Sokan panaszkodnak a bervai gyárhoz illetve az onnan visszajövő járatok zsúfoltságára is. Nos, ami a Volánt illeti — kapták a tájékoztatást a résztvevők —, mindent megtesznek a gondok enyhítésére. A közeljövőben két új csuklós buszt vásárolnak, az egyiket a déli ipartelepi, a másikat a finomszerelvény- gyári útvonalon közlekedtetik majd. Télé es szén Érthetően vetődött fel az idei tél — minden következményével együtt. Dr. Varjú Vilmos például arra adott választ, hogy mikor hozzák helyre az utak, utcák „felfagyásait”: a károkat felmérték a műszaki osztály szakemberei, áprilisban mindenütt eltűnnek a balesetveszélyes kátyúk. Pócs János, a városi párt- bizottság titkára, az egeresein bányával kapcsolatban kapott kérdést: valóban be- zárják-e a fejtést, az aknákat, s ha igen, miért, hiszen már az elmúlt (?) télen is gondot okozott a szénellátás. A válasz konkrét volt: már a városi pártértekezleten is szó esett erről a kérdésről, onnan továbbították a megyei pártbizottságnak a lakosság problémáit a szénellátással kapcsolatban. A felvetések alapján azt kéri a pártbizottság — hangzott el —, hogy az illetékes szakminisztérium vizsgálja felül a korábbi döntését, miszerint az egercsehi bánya működtetése, fenntartása gazdaságtalan. A városi pártbizottság titkára a továbbiakban arra utalt, hogy minden olyan témával, felvetéssel, kérdéssel komolyan és felelősség- teljesen kell foglalkozni, amely a város lakosságát ki- sebb-nagyobb mértékben érinti. S ha bármi is foglalkoztatja a helybelieket, akkor minden illetékesnek kötelessége gyorsan és őszintén választ adnia az állampolgároknak. Ahogyan így történt ezúttal is .. . Szilvás István Az önállóság második éve Régi célokért—éj szemlélettel 1983. január 1-től megszűnt az AGROTROSZT és a 17 megyei vállalat önálló lett. Tavaly év elején új igazgató került az egri AGROKER élére, Somodi Lajos személyében, aki új elképzelésekkel látott munkához. Azóta több mint egy esztendő telt el és lezárult az önállóság második éve is a vállalatnál. A gazdálkodás eredményességét bizonyítja, hogy a közelmúltban 22 munkanapnak megfelelő nyereségrészesedést osztottak ki a dolgozók között. i Somodi Lajos igazgató: — Igazodunk a növekvő köve- telmépyekhez . •. (Fotó: Szántó György) Somodi Lajos a mérleg alpján az 1984. évi gazdálkodás tanulságait és eredményeit vázolja fel: — Célunk a régi maradt, vagyis hogy a mezőgazdasági nagyüzemeket és a háztáji gazdaságokat anyagokkal, termelőeszközökkel lássuk el. Amikor ezt megfogalmaztuk, arra is törekedtünk, hogy növekvő színvonalon. a közös gazdaságok megelégedésére tegyük. 1984- ben tovább szigorodtak a közgazdasági feltételek, ennek ellenére az áruforgalmat az előző évihez képest négy százalékkal növeltük és bevételünk meghaladta a 800 millió forintot. A nyereségünk pedig 8,7 millió forint lett, amely valamelyest több a tervezettnél. Kemény munka, jelentős erőfeszítések vannak ezek mögött, miután sikerült a korábbi feszültségeket feloldani és jobb a hangulat a kollektívában. 1984-ben örvendetesen növekedett dolgozóink bérszínvonala, és most már eléri a városi üzemek átlagát. Tavaly az AGROKER-nél is érvényessé vált az úgynevezett „több lábon élés” gyakorlata. Ez azt jelentette. hogy a vállalat tevékenységi körét bővítették, amely korábban nem így volt. — Az önállóság erősítésével közvetlen kapcsolatot alakítottunk ki a gyártó és forgalmazó vállalatokkal — beszéli Somodi Lajos. — így 1984-ben az egri ME- ZÛGÊP-pel közösen szerveztük meg a szecskázóadapterek gyártását, amelyekeit mi hoztunk forgalomba. Aztán a Heves megyei Településtisztasági Vállalattal közösen valósítottuk meg a Korfuna talajerő-utánpótló anyag készítését és forgalmazását. Közben erősítettük együttműködésünket a szolnoki és a miskolci AGROKER Vállalattal is. Új szemléletet alakítottunk ki azzal, hogy a nyári gabonaaratáskor, illetve az őszi betakarításkor egyszer sem mondtuk vevőinknek azt, hogy nincs a keresett pót- alkatrészből. Ellenkezőleg; arra válalkoztunk, hogy folyamatos telex- és telefon- kapcsolattal felkutassuk, hol van belőlük az országban. és azokat mihamarabb az üzemek rendelkezésére bocsátottuk. A kiskereskedelmi tevékenység bővítését jelentette, hogy erősítettük együttműködésünket az egri áfésszal. Nemrég, március 1-én például, közösen itt, a vállalatunk Andornaktályai úti központi telepén, folyamatosan működő üzletet nyitottunk, ahol a háztáji- és kiskerttulajdonosokat látjuk el vetőmagvakkal, műtrágyával, növényvédő szerrel. szerszámokkal és kisgépekkel. Egyéb lehetőségeket is felkutattak. amelyekkel bevételüket növelték. — Miután a vagyonadó bevezetése évi tízmillió forint többletterhet jelent vállalatunknak, arra törekszünk, hogy ezt ellensúlyozzuk — mondta az igazgató. — Ennek érdekében új lehetőségként, hosszú távú együttműködési szerződést kötöttünk a Borsodi Vegyi Kombináttal PVC-por, illetve az AGROTEK-kel gépek bértárolására. 1984-ben egyébként olyan akciót is kezdeményeztünk, amelyre a közgazdasági szabályozók kényszerítettek, mégis szükséges megoldást jelentett. Huszonötmillió forint értékű gépet kölcsönöztünk, amelyet kilenc mezőgazdasági üzem vett igénybe. Gondot okozott, hogy a pénzügyi szervezetek válalatunknál hitelezik meg a gépek vásárlásához szükséges összeg megfelelő hányadát és nem a nagyüzemeknek. így központi telepünkön ma is kínálunk korszerű eszközöket, például kombájnokat, amelyek megfelelő hitelezés esetén bizonyosan gyorsabban a gazdaságokba, a termelésbe kerülhetnének, így az értékük is hamarabb megtérülne. — Milyen feladatokra készülnek 1985-ben? — Mindenekelőtt a megye mezőgazdasági termelésének sajátosságait figyelembe véve készültünk fel a gépek, alkatrészek, műtrágyák és növényvédő szerek kínálatára. Ezért főleg a szőlő- és a zöldségtermeléshez szükséges anyagi eszközöket biztosítjuk. Tárgyalásokat folytatunk az Egri Szőlőtermelési és Borgazdasági Rendszer vezetőivel, hogy a megyeszékhelyen, a Kőlyuktetőn levő kutatóközpontjukban a szőlőművelés gépeihez szükséges alkatrészekből raktárát nyitunk, ilyet már korábban létrehoztunk a Gyöngyös—do- moszlói Állami Gazdaságban. — Melyek azok a területek, ahol az ellátásban feszültségeket látnak? — A mezőgazdasági gépek közül változatlanul gond van az MTZ-traktorok és a TZ —4K típusú kistraktorok ellátásában. Hasonló a helyzet a műszaki árukból, gumiabroncsokból, bálázózsinegből és dróthuzalból. Ezek mérséklésére felvettük a kapcsolatot a gyártókkal, így például a Salgótarjáni Kohászati Üzemekkel folytatunk tárgyalást, hogy a megyében a drótvásárlási igényeket biztosítsuk. Várhatók gondok a fóliaellátásban és a forgalomba kerülő nitrogén műtrágyák ösz- szetételével kapcsolatban is. Mindezek ellenére arra törekszünk, hogy megfelelő kínálattal álljunk a nagyüzemek rendelkezésére. Egyébként a közös gazdaságok a tavaszi felkészülés során a vártnál mérsékeltebben érdeklődtek nálunk, így az év eleji forgalmunk a tavalyival csaknem azonos. Persze, ebben közrejátszott az is, hogy hosszan tartó és hideg volt a tél. Az AGROKER-nél a zavartalan áruellátás megteremtése mellett készülnek az áprilisban bevezetésre kerülő új vállalatirányításra is. — A közgyűlés által irányított forma mellett döntöttünk — erősíti meg Somodi Lajos. — Ez megválasztja majd a héttagú vezetőséget és az igazgatót. Aztán a gyakorlatban is meg kell tanulnunk ennek hatékony működtetését Már megtettük a szükséges lépéseket ahhoz, hogy a vezetőség ösz- szetétele szakmailag is megfeleljen a követelményeknek, de ugyanakkor tagjai legyenek a kollektívát jól képviselő munkások, fiatalok és nők is. A másik nagy feladatunk a január 1-től életbe lépett közgazdasági szabályozórendszer révén jelentősen megnövekedett elvonások ellensúlyozása. Ez még inkább kényszerít bennünket a jobb gazdálkodásra. Két dologról van szó. Az egyik a már említett vagyonadó mérséklése, másrészt szociálpolitikai megfontolásból a vállalat dolgozóinak keresetét erőteljesebben növeljük. Ezt figyelembe véve, 1985-ben a ke- resetszint-szabályozás bevezetése mellett döntöttünk, és tíz százaléKot meghaladó bérnövelést határoztunk el. A nagyobb követelményeknek csak úgy tudunk megfelelni. ha ebben az évben is 18 millió forint nyereséget érünk el. Tehát nagyok a feladatok, de bízva az 1984-ben elindított, kedvező folyamatok kiteljesülésében, a vállalati kollektíva egységében, és néhány helyen a további szemléletváltoztatásban, reálisan elérhetjük a tervezett nyereséget. Ennek alapja persze az, hogy tovább bővítsük tevékenységi körünket, növeljük az áruforgalmat és nem kevésbé javítsuk a gazdálkodást. Mentusz Károly
