Népújság, 1985. március (36. évfolyam, 50-75. szám)
1985-03-16 / 63. szám
4. NÉPÚJSÁG, 1985. március 16., szombat PUSZTÚLÓ ÉRTÉKEK Régi házak — mai képek Van Egerben néhány épület, amely előtt ha megáll a járókelő és pár percig elidőz, bizony szorongva néz az omladozó falakra. Neki iis fáj a pusztulás, s jó, hogy az embereknek — rohanó világ ide, vagy oda — korántsem közömbös környezetük, féltik az enyészettől értékeiket, és nem mindegy számukra, hol élnek, merre vezet el naponta útjuk. A Hibay utca egyik házán már rozsdás a 7-es szám. A kapun és az ajtókon lakat. A parányi udvarban fémhulladékok terpeszkednek, felettük a meglepő tábla: műemlék jellegű épület, az első egri zsidótemplom, majd kultúrház. És ami már nincs a táblára írva. .. Később az „UNISZERV” műhelye. Ma, raktárhelyiség. Asztalok egymásra hányva, por, szemét, miegymás odabenn. Mikor mindezt fényképeztük, hozzánk lép egy idős néni és így szól: — Fotografáljanak csak, aranyoskáim. Úgyis lebontanak itt mindent, legalább az utókornak maradjon valami. .. it Az elhagyatott templom sorsáról a városi tanácson érdeklődtünk. Aki megpróbál válaszolni — Farkas Imre, a műszaki osztály vezetője: — Az épület jelenleg az egri zsidó hitközösség tulajdonában van, ezt mutatja a telekkönyvi bejegyzés is. őszintén szólva nem sok konkrétumot tudok mondani önnek a dologgal kapcsolatban Létezik egy rendezési terv, amely szerint — valamikor — egy képtárat kellene ott kialakítani, kedves kis híddal a patakon, mint régen. Ennyi a „biztos” — ha ezt annak lehet nevezni egyáltalán? — Ki fedezné a beruházást? — Ezt nem tudjuk. Nemrégiben vettük fel a kapcsolatot az Országos Műemléki Felügyelőséggel. Talán ők: is támogatnák az akciónkat. — Tárgyaltak már a tulajdonossal arról, hogy esetleg megvennék ezt az épületet? — Nem, idáig még nem jutottunk el. A felújításhoz rengeteg pénz kell, s amíg ez nincs meg, felesleges is tárgyalni velük. Ismerve anyagi lehetőségeinket, egyelőre nem tűnik reálisnak ez a felújítás, látványos és gyors sikerre kár lenne számítani. Ennél sakká! fontosabb területekre kell a pénz, ugye mondanom sem kell: lakásra, iskolára... ★ A Lajosvárosban az Építők Szállója mögött található a hajdan volt és szebb napokat megélt Vincellériskola. A felszabadulás után itt kapott helyet a Szőlészeti és Borászati Kutató Intézet — aztán jó néhány éve az is elköltözött. Az újabb tulajdonos, a szakszervezetek is, csak raktárnak használta az épületet. S miután ők is lemondtak róla, sokáig üresen állt. Közben esett az eső, a hó, szétrepedtek és átáztak a falak. . . Az ajtókon lakat Csendélet A környéken lakó öregek nosztalgiával! emlegetik a „szép időket”, mikor még az iskolát övező pompás és rendezett parkban sétálgattak. A fasor ma is megvan, sőt védett. Egy tábla világosan is tudtunkra adja. Aki ma erre jár, egészen más „látomásban” van része. Kaffkái táj, titokzatos „kúria” és szélcsapkodta, törött ablakok fogadják. Mi a tervük az épülettel? — kérdezzük dr. Molnár Miklósáét, a megyei tanács tervosztályának vezetőjét. — A szakszervezet kezdeményezte, hogy szívesen eladná az általuk raktárnak használt házakat — a régi iskola ugyanis két szárnyból áll. Tavaly vetődött fél a gondolat, miszerint a levéltár — ha a bővítés is lehetséges — igényt tartana az ottani helyiségekre. — Végül is lehetséges a bővítés? — Erről még nem tudok nyilatkozni. Most vizsgálják a tervezetet, és nagyon1 sok szempontot figyelembe kell vennünk. A döntés csak a következő hónapokban várható. Még az sem biztos, hogy érdemes megőrizni az épületet. — Ez azt jelenti, hogy ha valamilyen ok miatt mégsem költözne át a levéltár, akkor a már amúgy is ros„Ügyis lebontanak itt mindent..." szén Egerben általában igen nagy figyelmet fordítanak a műemlékekre, a városképre. Ami azonban kitűnt: a pénzhiány visszahúzó erőként szerepel Az viszont, hogy mi az olcsó, igen viszonylagosnak tűnik. Gyakran drágább az, ha a pénzhiányra hivatkozva eltoljuk, elodázzuk az építkezés, felújítás kezdetét. Az elhagyott épületek állaga különösen romlik, renbehozataluk napról napra nehezebb. Az anyagárak növekedéséről már nem is szólva. A régi Vincellériskola bejárata — ma (Fotó: Koncz János) Gondoljunk csak egri Ifjúsági Ház históriájára. Már mindenki kiköltözött az egykori SZMT-székházból, ám a szobák továbbra is sokáig üresen álltak. Végül is az újabb lakó elköltözésével elkezdték a rekonstrukciót. Az újjávarázsolt Ifjúsági Ház aztán a költségek sokszorást tette ki anínak az összegnek, amelybe az építkezés került volna akkor, ha idejében elkezdik azt. így került a kevesebb — többe. És eszünkbe juthatnának a példák: Kecskemét, Szombathely, ahol nem engedték elveszni a régi értékeket. Ez utóbbi esetben: a széles körű társadalmi összefogás segített. Tény az is, hogy megyénkben Hatvanban és Gyöngyösön van — Egerben még nincs például ma sem igazi galéria. Tény, továbbá, hogy a levéltárnak szűk a mostani hely, de előbb is megszülethetett vőlna az átköltözés ötlete, s akkor talán nem romlanának most így a falak. Éppen a nehezebb körülmények kényszeríthetnének a nagyobb figyelemre — és ennek már nincs sok köze a pénzhez.. . Havas András kadozó falak végképp pusztulásra lennének ítélve? — Azt nem tudom! És egyáltalán nem nagyon értem az egész kérdésfelvetést. Mostanában nagy divat szót emelni efféle ügyekben, ám ezek legtöbbször nélkülöznek minden reális alapot. Mit gondol, azok, akik a legjobban há- borognak, mennyit tesznek a városért, például a társadalmi munka területén? — Ezt meg én nem tudom. .. — Különben is vannak a vitatottnál sokkal fontosabb létesítmények. A megyei kórház épületei is azok, ahol felújításra van szükség, de említhetnék még sok mást. Egyébként nagyon nehéz olyan gazdát találni, amelyik élni tud a műemléki adott Ságokkal. F i gye lem b e kell venni a szűkös anyagi körülményeket is, ★ Nem vállalkozhatunk arra, hogy megítéljük, mennyire jellemző ez a két eset, hiMutasd az írásod, megmondom, ki vagy Egyéniségünk lenyomata Egy tudomány fél. Országszerte rangos orvosprofesszorok foglalkoznak a grafológiával, biológiai, élettani, ideggyógyászati kutatásokban, sőt, a gyógyító munka segédleteként is támaszkodnak az emberi kézírásra. Mégis — a többségük elzárkózik a nyilatkozat elől. Pedig valamennyien tudománynak ismerik el: tapasztal ati tudománynak. Ráadásul e tapasztalatok nélkülözhetetlenek egyes tudó. mányok működéséhez és a köznapi életben az ember megismeréséhez. Mondhatnánk talán, hogy a mai ember természettudományos műveltségétől idegen az ilyen „okkult” kutatás. Csakhogy valahány grafológiával foglalkozó szakember — mind éppen orvos. Vagyis éppen a természettudomány világában él és dolgozik. — Mi is a grafológia? — Azt már közhely volna leírni, hogy nem jóslat. Jóslattal ugyanis csak nagyon primitív emberi kapcsolatban lehet valakit becsapni. A grafológia viszont az ember egyéniségének, gondolkodás-rendszerének megnyilatkozása, kézírás formájában. A nyelv, a beszéd is az emberi egyéniség jelentkezése a külvilág ingereire, ugyanúgy az ember egyénisége taglejtésében, arcjátékában, mozgásában is megmutatkozik. Az írás js ilyen árulkodó mozgás. Belső világunk jelentkezése a kéz mozgása révén. A személyiség pedig nem. csak a külvilágból érkező — tudományosan: exogén —. hanem a belső világunkból eredő — ugyancsak tudományos kifejezéssel: endogén — hatásokra is válaszol. A mélyen bennünk élő — tudomány nyelvén: endo- pszichikus — világ pedig nem mindig tudatos. Mindez kifejeződik a kézírásban is. Igaz, gyermekkorban még nagyon szabályozott, „iskolás” ez a tevékenységünk. Később azonban fizikailag rutinná vált, és pszichikai- lag egyre kevésbé ellenőrizhetően válik belső világunk lenyomatává. Minden 'korszak minden írásrendszere más-más azonosságokat hordoz. Mégsem létezik egyetlen korban, egyetlen írásrendszerben sem két azonos kézírás. Például a középkor gótikájának megfelel a gótikus ember, akinek gótikus az írása, ce a lényeg az írásnak nem a korszakot, hanem az író ember egyéniségét kimutató szerkezete. A grafológia fontosságát elsősorban két dolog adja. Egyik: hogy az írás — mint az emberi egyéniség megnyilvánulása — rögzített, nem száll el, mint a szó, később Is vizsgálható. Másik: viszonylag igen távol állnak tőle a törvényszerűségek, vagyis az általánosítás veszélye alig fenyegeti. Éppen mert nincsen két azonos kéz_ írás. Igaz, minden ember dialektikusán változó törté, nelmi, gazdasági, élettani, pszichológiai folyamatok gyújtópontjában él; maga is dialektikusán változik. Mégis — mindig van megkülönböztethető egyénisége. Az már a grafológus vizsgálati taktikája. hogy többféle hangulatban készült írásokat szerez ugyanattól az embertől, s ezen kívül másolást is kér. Sőt, például olyasmire is ügyel, hogy a pácienssel széles, üres papírlapra írasson, nehogy valakit — gátlásossága miatt — korlátozzon az írásban a papír szélének közelsége. A grafológia végül is — tudomány. Wundt-lól a, pszichológia egyik ága, a szociálpszichológia megalapítójától, a Völkerpsichológie című hatalmas alapvető mű szerzőjétől kezdve olyan ne. vés hazai ideggyógyászokig, mint Nyírő vagy Ransch- burg — sokan alkalmazták. Az elmúlt évtizedek egyoldalú természettudományos szemlélete idején azonban sokan nem merték, s úgy látszik, még ma sem merik vállalni az igen hasznos és gyakorlatias grafológiát. Pedig még ezek alatt az évtizedek alatt is fejlődött. Egyebek között tisztább a kép abban a tekintetben, hogy mennyi a genotípus és mennyi az endotípus szerepe az ember kézírásában. Vagyis mennyi az öröklött szellemi vonás és annak ve- tülete, s mennyi alakult ki az élet során. Az egypetéjű ikrek esetében például — az örökléstan szerint — a kézírásban csupán 10—15 százalékos arányban fedezhető fel öröklött azonos tulajdonság. A többi az élet során szerzett mozgásforma. Szemben más vonások, tulajdonságok megoszlási arányával. Például hajszín tekintetében minden 100 pár egypetéjű ikerből 70 azonos és csak 30 eltérő. A grafológia azonban nagyon honyolult, mint az emberi személyiség általában. Lehel valakinek ötéves korában egyéni írása és lehet 60 évesen is iskolás. Ami persze már sok mindent elárul. Mindenesetre az ember megismeréséhez, az emberi személyiség vizsgálatához — az empátia, vagyis a beleélés és .sok egvéb hasznos, ce nehezebben megfogható módszer mellett, — a mindig rögzített kézírás is elengedhetetlen eszköz. Kár, hogy a tudományos közéletben még mindig tartózkodnak az elismerésétől... t'Öidessy Dénes
