Népújság, 1985. február (36. évfolyam, 26-49. szám)
1985-02-23 / 45. szám
Változatok helyett tények, Volán-témára Február 1-i lapszámunkban Változatok Volán-témára címénél megjelentettünk egy írást, amelyet a Központi Sajtószolgálattól kapott szerkesztőségünk. Ez nem a Volán 4. számú Vállalat munkáját és vezetését bírálta. Ezért tartjuk szükségesnek, hogy a most közzétett riportunk alapján Heves megye közvéleménye helyes képet alakítson ki a vállalat munkájáról, a vezetés tevékenységéről. Zombori József igazgató: — „A lehetőségeket igyekszünk teljesen kihasználni.. Kutnyák Géza párttitkár: — „Járműveinken embereink is tájékoztatják az utasokat” (Fotó: Pesti Erzsébet) A rendkívüli hideg idő országszerte embert, járművet próbáló. Megyénkben sem rózsás a helyzet, bár a háttériről hajlamosak vagyunk csak akkor gondolkodni, amikor így közvetlenül tapasztaljuk, naponta látjuk, halljuk a küzdelmet az utakért, a közlekedésért. , Amikor például Eger legfórgalma- sabb útjai kihaltak, mert a tüköirjégpályán szánté életveszélyes volt elindulni. a sárga buszok zökkenők nélkül szállították utasaikat. Nemcsak a sofőröktől, de a műszakiaktól, vagy az ilyenkor keményen dolgozó fagy- brigádoktól is bravúros teljesítmény ez. Három hete drágábban utazunk. Éppen ezért jogos igényünk a menetidő pontos betartása, az udvarias tájékoztatás. Újabb kocsikra, komolyabb beruházásra kevésbé van lehetőség, mert a fuvardíjemelésből származó összegeket nem a Volán kapja, hanem az államháztartást terhelő eddigi magos dotációt csökkenti. — Számítottunk rá, hogy a tarifaemelések erősen befolyásolják majd a közhangulatot — mondja Zombori József, a Volán 4. számú Vállalat igazgatója. — Éppen ezért külön is felhívtuk a buszvezetők figyelmét az előzékenységre, hiszen az utasok elsősorban az ő viselkedésük alapján ítélik meg vállalatunkat. Sajnos két emberünket már le kellett vennünk a járatról, mert a korábbi figyelmeztetéseinknek nem volt foganatjuk... — '“Nem jellemző, hogy a jártokon bérletet árulnak — állítja Kutnyák Géza, a vállalat igazgatósági pártalapszervezetének titkára. — Ezt is azért vezettük be, hogy az utasok kényelmét szolgáljuk Már a fuvardíjemelés első napjától kaphatók a négyforintos jegyek, ám a régiek is használhatók kettesével, mégpedig időbeni korlátozás nélkül. De, ha valaki kívánja, hát be is cseréljük azokat. A helyijáratokon például rendszeresen utazik emberünk, aki nemcsak tájékoztatást ad például a csatlakozó buszokról, vagy jegyet árul azoknak, akiknek csak egy van, de képes megindokolni a díjemelés okát is. A szolgáltatás minőségének javítása érdekében a végállomásokon takarítók várják a buszokat, s néhány perc alatt rendet tesznek. A vállalat vezetése pedig mindazon járműveken, amelyek erre műszakilag alkalmasak, a téli napokon elrendelte az utastér kötelező fűtését is. A túlzsúfoltság megszüntetése érdekében — különösen a reggeli csúcsidőben — két járattal több közlekedik például a 12-es vonalán. — Jó néhány dologozó utasszámlásáit is végez — tájékoztat a párttitkár. — A tapasztalatokat a menetrend szerkesztésében. illetve a további intézkedések megtételében kívánjuk hasznosítani. Fontos feladatunknak tartjuk, hogy minden helyi és helyközi megállóban ott legyen az érvényes tájékoztató, sőt a városok pályaudvarain négy nyelven adnak azok információt. A vezetőfülkében elhelyezett tábla a „Munkád mellé add a neved” jelszó jegyében született. A gépkocsivezetőket arra kötelezi, hogy mindenkor udvariasan bánjanak az emberekkel, egyben arra is biztosíték, hogy az utas név szerint jelezhesse, melyik dolgozóval volt esetleg probléma, vagy kit illet elismerés. A 4-es Volán az elmúlt esztendőtől önállóan gazdálkodó vállalat lett. Ebből következik, hogy igyekeznek megfogni minden fillért, ami forintot hozhat a közös kasszába. A személy- és áruszállításon kívül évi 70 millió forintot hoz az ipari tevékenységük. A gumik új- rafutózása, az akkumulátorok és a különböző hidraulikus, elektromos rendszerek felújítása nemcsak bevételt biztosít, egyben a takarékosságot is szolgálja. Csakúgy, mint például az autóbontójuk, ahol az utolsó csavarig kiszedik, félreteszik a még használható alkatrészeket A tavalyi gazdálkodás eredményeképpen egymilliárd százmillió forint volt az árbevételük és 151 milliónyi nyereséget könyveltek el. / — Az a vállalat, amely a mai viszonyok között képtelen több lábon állni bizony nehéz helyzetbe kerül — vélekedik az igazgató. — Amikor a visontai külszíni fejtés megindult, fantáziát, pénzt láttunk a bányában és elvállaltuk annak komplett kiszolgálását. Jól döntöttünk, mert ez az üzlet évi 70 millió forintos árbevételt biztosít. Ilyen meggondolásból jelentkeztünk a Mátra Gázbetongyár- nál is: kemény küzdelemben, versenytárgyaláson nyertük a szállítási jogot az ÊPFU és az 1. számú Volán előtt. A 42 éves Zombori József a kijevi autóközlekedési műszaki egyetemen szerzett diplomát. Kezdő mérnökből lett a különböző beosztásokat végigjárva a gyöngyösi üzemegység igazgatója. Amikor az Orenburg i gázvezeték építése megkezdődött, a hatezer fős magyar gárda egyik tagjaként ő is a Szovjetunióban dolgozott. A szállítás vezetésével, koordinálásával bízták meg. 1979-ben tért haza, akkor lett a 4. számú Volán Vállalat igazgatója. Azok közé a fiatal vezetők közé tartozik. akik a kockázatot is vállalva tudnak jól dönteni, a munkában, pedig a személyes példamutatást tartják a legfontosabbnak. — A pénz elsősorban az elöregedett járműpark cseréjére kellene — gondolkodik hangosan Zomborii József. — Tehergépkocsi-állományunk 20 százaléka nullára futott, tizenhetet már kivontunk a forgalomból, merít a javításuk sokkal többe került, mint amennyi még megéri. Autóbuszt nem akartunk, nem mertünk kiállítani, pedig itt a 0-ás állomás 34 százalékos. Ez a lépés azt jelentené, hogy járatokat szűkíteni, esetleg megszűntetni kellene, ami egyértelműen rossz han gúla tarti keltene. Hitelképesek vagyunk, járművásárlásra — a népgazdaság helyzete miatt — mégsem kapunk elegendő pénzt. Tavaly 50 milliót igényeltünk, kilencet kaptunk, s örülhetünk, ha az idén tizenkettő lesz a szükséges ötvenegynéhány helyett. Az elöregedett járműállomány javítása alkatrész híján bizony sok fejtörést okoz. Néha filléres gumigyűrű nem kapható, ami egy több ezer forintos alkatrészhez szükséges. Meg kell tehát venni újonnan. Azt beépítik, a hibás pedig polcra kerül, s várja, mikor használható belőle valami. A vállalat vezetése ilyen nehéz gazdasági körülmények között is úgy döntött, hogy például a lakossági tüzelőfuvarozás árához nem nyúl, pedig már tavaly esedékes lett volna 15 százalékos áremelés. A taxik fuvardíjköltsége is változatlan maradt. A hiányzó forintokat új feladatok felkutatásával, takarékos gazdálkodással és a belső szervezettég javításával igyekeznek pótolni. — Az üzemanyag-megtakarítás számunkra parancsoló szükségszerűség — állítja az igazgató. — Ezért alakítjuk át folyamatosan a benzinüzemű járműveinket dízelolajjal működőkre. Költségeink. számításaink szerint egy év alatt megtérülnek. A műszaki megoldással egyidőben olyan ösztönzőrendszert alakítottunk ki. amelyikben a vállalat is, gépkocsivezető is jól jár: a pilóták minden egy liter megtakarított üzemanyagért 6 forintot kapnak. Ezért a pénzért már érdemes figyelni a lábra. A biztonságos és takarékos vezetéstechnikát egyébként oktatjuk is: műszerek jelzik a tanulókocsihan, ha túlságosan odalép a sofőr a gázpedálnak. A gépkocsivezetők szakismeretét egyértelműen fémjelzi a tény: a Volán—Camion iroda megbízásából nemzetközi fuvarozást teljesítenek. A gyöngyösi üzemegység 20—25 főnyi gárdája a skandináv államoktól a Közel-Keletig járja az országutakat, ez egriek pedig a belföldi fuvarfeladatokon kívül a szlovák kishatármen- ti forgalomból is részesednek. A 4-es Volánnál levő gépkocsik évente csaknem 65 millió kilométert teljesítenek. A statisztika szerint a sajáthibás, személyi sé- rüléses balesetek száma alatta marad mind az országos, mind pedig a többi Volán Vállalatok átlagának. Az idei év legnagyobb leckéje a számítógépes program továbbfejlesztése, amire eddig tízmilliót költöttek. Az ügyviteli feladatokat már most is a gép segítségével látják el, az idén pedig a műhely és a raktár között is létrejön a számítógépes kapcsolat. E program része az automatikus tankolás is. A megtakarítást, vagy az esetleges túlfogyasztást a számítógép naprakészen, járműre, gépkocsivezetőre vetítve rögzíti majd. Noha a beruházás sokba kerül, és csak néhány év türelmi idő után hoz kézzelfogható eredményt, megéri: általa csökken a papírmunka, kevesebb az alkalmazott, pontosabb a fuvarirányítás, a menetrend- szerkesztés és minimális az üres kilométerek aránya. A február 1-ével életbe lépett tarifaemelések kétségtelenül reflektorfénybe állították a vállalatot. Ami a kirakatban van, mindannyiunk számára ismert. Józan ítélőképesség kérdése, mint kell kifogásolni és mi az, amire nem szabad a szót szaporítani Mert amikor például a kulturált utazási feltételeket kérjük számon, bizony nem ártana kicsit magunkba nézni. A járműveken ugyanis nem egyszer látni szemetelő utast és vandál rongálót is... Fazekas Eszter A helyijárat most érkezett a telephelyre. Az ékszíjak állapotát a szerelóaJuiában Nagy Ferenc ellenőrzi A környezetvédelmi problémák világszerte nagy gondot okoznak. Ezek enyhítése érdekében hozták létre hazánkban a Környezetvédelmi Alapot, amelyből a vállalatok pályázat útján részesedhetnek. Szükséges azonban, hogy átfogó tervet vázoljanak fel a különböző környezeti ártalmak kiküszöbölésére. Ez a lehetőség 1977 óta áll az érdekeltek rendelkezésére, ám Heves megyében egészen 1980-ig egyetlenegy ilyen igény sem futott be. Azóta változott valamelyest a kép, a múlt év decemberében két, nemrégiben pedig négy munka született. Ezekről kérdezzük Bodó Mihályt, a megyei tanács környezet- és természet- védelmi titkárát. — A legutóbbi pályázatokat az apci Qualitál, a Csepel Autó 3-as számú egri gyára, a V1LATI és a Heves megyei Településtisztasági Vállalat nyújtotta be — mondja. — A Qualitál tervének lényege, hogy a gyártás során távozó füstgázból kivonják a sókristályokat és a sógőzöket. Ezenkívül az, hogy elősegítik a kemencék által kibocsátott por és korom leválasztását. Mindezt 1986 közepéig akarják megvalósítani. Az alapból 7,5 milliót igényelnek, az ösz- költség azonban harminc millió. A Csepel Autó pályázata a veszélyes hulladékok tárolási feltételeinek megteremtését célozza. A gyárban háromféle szennyező anyag megléte okoz gondot : ezek a fémforigácsos olajos emulzió, a hűtő-, kenőfolyadé- kök és a festékmaradvány ók. Az első esetben olyan tárolóteret kell kialakítani, amely megakadályozzia ezen anyagok bejutását a talajba és a csapadékvízbe. A hűtőkenő folyadékokat — hasonlóan a festékmaradványokhoz — összegyűjtésük után különféle vegyszerek adagolásával közömbösítik. A víztelenítés után visszamaradt iszap aztán egy speciális telepre kerül. Amennyiben elnyernék a pályázatot, az ötlet kivitelezéséhez szükséges 15 millióból hatmillió forintot a Környezetvédelmi Alap biztosítana. — Hasonló a VILATI terve is. ök egy kétütemű beruházás első részének támogatására számítanak. Az elsőben — 3,5 millióért — saját hulladéktárolót alakítottak ki. Most pedig galván- szennyvizek gyűjtésére és semlegesítésére kellene a hozzájárulás — azaz másfél millió a teljes, 5,5 milliós költségből. — Az Állami Tervbizottság kezdeményezésére — mint ismeretes — átmeneti tárolóhelyeket építenek, garantált környezetvédő megoldással, többszörös védelemmel. Egerben egy ilyen, a régi tufabányában, a városi szeméttelep szomszédságában épülne meg. Ennek fő beruházója — a negyedik pályázat szerint — a Heves megyei Településtisztasági Vállalat, több mint tíz más cég hét-nyolcszázezer forintos hozzájárulásával. Mert így olcsóbb. A telep 10—13 millióba kerül, s ebből az alap 4 milliót ad. A távolabbi cél egyébként az, hogy az országban több regionális tároló is legyen. Ezek elkészültéig azonban az említett telepek gyűjtőként működnének. Innen vinnék aztán a veszélyes anyagokat további ártalmatlanításra. Ügy néz ki, hogy először Aszódon alakítanak ki egy bázist, és ide szállítják majd Egerből is a hulladékokat. Az említett pályázat legfőbb előnye, hogy közösen és nem elkülönülten kívánja felépíteni a létesítményt. — Ki bírálja el a beérkezett ötleteket? — A javaslatokat a miskolci környezetvédelmi felügyelőség és a megyei tanács környezetvédelmi titkára véleményezi, majd ezt figyelembe véve a megyei tanács természet- és környezetvédelmi bizottsága értékeli. Ezután egy tárcaközi bizottság minősíti, a végső döntést pedig az Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatal elnöke hozza. — Az utóbbi időben mely pályázati tervek valósultak meg a megyében? — Támogattuk a felnémeti őrlőmű, a Volán 4-es számú Vállalat terveit, de ilyen úton tért át például az egri ll-es kórház és a Gárdonyi Géza Színház is a széntüzelésről a gázfűtésre. Sajnos, még így is elég kevesen tudnak a lehetőségekről, ha pedig élnének velük nyilvánvaló, hogy gyorsabban érhetnének el eredményeket. Havas András Nagyobb baromfihús-termelés Növekszik a,hazai baromfihús-fogyasztás; tavaly tizenegy százalékkal — 12 ezer tonnával — vásárolt többet a lakosság az egészséges étrendbe jól illő, s a viszonylag olcsó húsáruk kö_ zés sorolható csirkéből, mint egy évvel korábban. A Baromfitermelők Egyesülésének — amely összefogja a baromfival foglalkozó gazdaságok, üzemek zömét. — becslések szerint az idén további 5—6 ezer tonnával emelkedik a fogyasztás. Az exportkilátások a korábbinál kedvezőbbek, s így célszerű fokozni a termelést. Megjelent a Társadalmi Szemle februári száma A folyóirat vezető cikkét Huszár István írta „Gazdasági fejlődés és társadalom- politika” címmel: a gazda- sápolitika néhány területén mutatja be a társadalompolitikai mérlegelés nagy jelentőségét. Nyitrai Ferencné cikke áttekinti a világgazdasági változásoknak a magyar iparra gyakorolt hatását, és felvázolja iparunk mai helyzetét nemzetközi összehasonlításban. Fekete János cikke a nemzetközi gazdasági-pénzügyi környezet és gazdaságpolitikánk összefüggéseit elemzi. Szabó György esszéje a művészet és a közönség kapcsolatáról szól. a televízió művészeti műsorainak apropóján. A családjog tervezett módosítását ismerteti és kommentálja Katonáné Soltész Márta cikke. A „Negyven éve...” című sorozatban a szakszervezeti mozgalom 1944 őszi — 1945 tavaszi újjáéledését rajzolja meg Karsai Elek tanulmánya. A társadalmi beilleszkedés zavarairól Pataki Ferenccel folytatott interjújának szövegét teszi közzé Baló György. A Heves megyei cigányság életének változásairól közöl sok gondolatot ébresztő adatokat Kiss István- né. A hónapok óta folyó egészségügyi vitában most tényeket, számokat, adatokat sorakoztat fel a folyóirat, egyrészt a magyarországi, másrészt három fejlett tőkés országbeli egészségügyi-szociális viszonyokról, intézményekről és szervezetről. A környezetvédelem — pályázattal
