Népújság, 1985. február (36. évfolyam, 26-49. szám)
1985-02-13 / 36. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXXVI. évfolyam, 36. szánt ARA: 1985. február 13., szerda L80 FORINT J AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Múltidézők A történelem nemcsak a múzeumok vitrinjeibe zárt csillogó-villogó tárgyakból, megkopott pergamenekből áll, s nemcsak a romok és a régi házak kövei őrzik üzenetét. Tágabban véve az évszázadok, az évtizedek — a múló idő — ott van minden porcikánkban, minden szavunkban. Elég például egy szót kimondani az értő nyelvtörténész előtt, az máris tudja, hogy ez a kifejezés innen és innen származik, a magyarba ebben és ebben az évszázadban került. De nem is csak a könyvek száraz, szigorú gondolatmenetébe ágyazott a múlt: mindnyájan részesei vagyunk szokásainkkal, tudatosan, vagy önkéntelenül használt jeleinkkel. De nemcsak az eltelt évszázadokról beszélhetünk, de körülvesz bennünket az egész közeli múlt is, amely történelemmé érlelődött, de mindazok, akik részesei voltak, részben még itt vannak körülöttünk. Annak, aki nem élte át, az utóbbi évtizedek, évek is magyarázatra szorulnak, valamilyen forrásból kell megtudniuk, hogy miként is volt ez vagy az az esemény. Az emlékezés esztendejében vagyunk. Egyre-másra következnek az ünnepségek, illendő módon kell felidéznünk olyan sorsfordító- történéseket, amelyek életünk mai arculatát meghatározzák. A kerek jubileumok főhajtásra késztetnek bennünket: a legjelentősebbek közé tartozik hazánk felszabadulásának 40. évfordulója, illetve a fasizmus felett aratott győzelem jubileuma. A fiatalabb generációk számára mindez elsősorban a tankönyvekből, vagy hallomásból, laikusán tálalt tényekből és élményekből ismeretes. Az a legfőbb feladat tehát, hogy valóban érzékletes módon, s a valósághoz hűen idézzük fel mindazt, ami ezekben az időkben történt. Ehhez nyilvánvalóan hozzásegítenek mindazok, akik szemtanúi voltak mindannak, amiről a többség már csak másodlagos ismeretekkel rendelkezik. Emlékezetükben éppen fiatalságuk legszebb esztendeit, a nehézségek, veszélyek ellenére is szívesen idézett momentumokat jelentenek a négy évtizeddel ezelőtti hónapok. örömmel szólnak tehát minderről, segítenek abban, hogy árnyaltabban, szeméiyes élményekkel dúsakban táruljon föl a korszakos időszak. Honismereti szakkörök, iskolák, hely- történészek számára felbecsülhetetlen kincsestár az emlékezet, amely megőriz olyasmit is, amely még a történelemkönyvek számára is ismeretlen. Jól sáfárkodjunk tehát mindazzal a lehetőséggel, amelyet az ad meg, hogy még mindig közöttünk élnek azok, akik részesei voltak történelmünknek, közös múltunknak. Meg kell ke- kesni őket s szóra bírni azokról az esztendőkről, amelyek oly sokat jelentenek hazánk számára. Gábor László Tervtúlteljesítés az Egri Dohánygyárban — Beváltak a mellék- tevékenységek is a Mátraalji Szénbányáknál — Gondokkal tarkított év az Agria Bútorgyárban Myereseg — eredmény szerint Akárcsak szerte az országban, megyénkben is ezekben a hetekben készítik el a vállalatoknál és üzemeknél az elmúlt esztendő mérlegét. Most derül ki, melyik cég hogyan gazdálkodott, hogyan sáfárkodott a rábízott javakkal, hogyan élt a lehetőségekkel. Az is most dől el, hogy hol mennyi nyereséget könyvelhetnek majd el, s ebből miként jutalmazzák a dolgozókat. Lesz, ahol a nyereségrészesedés kifizetése az előzetes elképzeléseknek megfelelően zajlik majd, s lesz olyan is, ahol — az 1984-es év számukra kedvezőtlen alakulása miatt — ezt egyáltalán nem tudják megtenni. Az Egri Dohánygyár fennállásának hosszú ideje alatt még sohasem ért el olyan kiváló eredményt, mint tavaly. A tervezett 106,3 millió forint helyett 130, 8 millióval dicsekedhetnek el, s ez azt jelenti, hogy 23 százalékkal teljesítették túl az előzetes elgondolásokat. A gyárban ez idő alatt kísérleti bérgazdálkodást folytattak, s amíg az azt megelőző évben csupán 4 százalékos bérfejlesztést tudtak biztosítani, most 10,6 százalékkal emelkedett az ottaniak keresete. Ez egyébként ismét csak rekordnak számít a cég történetében. Érthető ezek után, hogy a február végén kifizetésre kerülő több mint 3 millió forint nyereség is magasabb 10 százalékkal az 1983 évinél. A kimagasló sikernek több összetevője is van. Mindenekelőtt az, hogy a termékszerkezet jelentősen megváltozott, s a termelési programokat úgy igyekeztek elkészteni, hogy azok mindenkor a legrugalmasabban. leggyorsabban alkalmazkodjanak, igazodjanak a változó piaci igényekhez. Dönltő tényezőnek bizonyult az is, hogy késztermékek sohasem, vagy csak rövid ideig álltak a raktáriban, azaz folyamatosan szállították azt a kereskedelemnek. Az import anyagok kiváltásának területén sincs mit szégyenkezniük, hiszen a mutatók itt is mellettük „beszélnek”. Míg korábban például», a filterrudak többségét tőkés behozatal révén — elsősorban Svájcból — biztosították, most saját maguk gyártanak igen nagy mennyiséget. Elismerésre méltó, hogy nemcsak a (fajlagos dohányfeihasználást sikerült csökkenteniük, hanem a minőség szigorú követelményeinek is eleget tet■ tek, s ennek ékes bizonyítéka az, hogy a reklamációkkal sokkal kevesebbet kellett foglalkozni. Meghatározó jelentőségű volt. hogy ösz- szehangolták a vállalati és dolgozói érdekéket, s ez a tény egyben alapot ad arra is, hogy a jövőbe megismételhessék vagy túlszámyal■ hassák ezeket az eredményeket. A Mátraalji Szénbányák kollektívája ugyancsak elégedett lehet, hiszen a tavalyi esztendő során 152,2 millió forint folyt be a „kasszába”, s ez fölülmúlta a legvérmesebb várakozásokat is. Mintegy hatezren részesednek majd a nyereségből, s ez egy emberre lebontva azt jelenti, hogy a borítékban levő öszeg minden bizonnyal eléri majd azt, amit 1983-ban vihettek haza a dolgozók. Ezen túlmenően — ugyancsak a nyereség terhére — egy 9 milliós lakásépítési alapot is képeznek. Szerencsés körülménynek mondható — de egyúttal az ottani gárdát is dicséri —, hogy a lignit minőségének javításával annak egységára nagymértékben megnőtt. Az sem mellékes. s hogy a szénbányászaton kívüli tevékenységek is beváltak, és jól hoztak a .konyháira”. Különösen kiemelkedő volt ezek közül a gázvezeték-építés, valamint a paksi atomerőmű számára végzett cellagyártás. Bekapcsolódtak ezen kívül az eocénprogram beruházási munkálataiba, s itt elsősorban építési és szerelési feladatokat oldottak meg. Az anyag- és energiatakarékosság területén is sokat léptek előre, mert az előzetesen meghatározott összeget több tízmillió forinttal haladták meg. Az idén — fő vonalaiban — ugyanilyen eredményeket szeretnének felvonultatni, s célul tűzték ki több mint hétmillió tonna lignit kitermelését. Ebből — ha az igények úgy alakulnak — továbbra is fedezik a lakosság szükségleteit. Tervbe vették még, hogy 1985 második félévétől 15 százalékos alapbér-növekedést hajtanak végre. Sajnos, az Agria Bútorgyárban közel sem ilyen gondmentesen, felhőtlenül telt el az 1984-es esztendő. Az éves termelési tervük 230 millió forint lett volna, ehelyett azonban csak 218 milliót sikerült elérni. Különösen súlyosan érintette őket, hogy a lemaradás főképpen a tőkés exportban jelentkezett, hiszen a várt 40 millió helyett pusztán 21 millió forintot forgalmaztak Ennek a 48 százalékos kiesésnek elsősorban az az oka, hogy a tőkés partnerek a megkötött szerződésekből rendkívül sokat — mintegy 15 millió forint értékű megrendelést — visszamondták. Mindezek közrejátszottal^ abban, hogy a nyereségtervet sem sikerült maradéktalanul megvalósítani, s az előirányzott 22 millió helyett mindössze 18 millió körüli összegre számíthatnak. Ilyen feltételek mellett a cég az idén nem tud nyereségrészesedést fizetni. Hátráltató tényezőnek bizonyult, hogy az említett időszakban alig-alig volt folyamatos az anyagellátás. A gyár vezetői remélik, hogy hamarosan egy fellendülés veszi kezdetét, amelyből jobban profitálhatnak majd. Ennek elősegítésére már tavaly egy sor termékükkel bemutatkoztak különféle külföldi kiállításokon. Így jutottak el például New Yorkba, Londonba, Párizsba és Ausztria városaiba. Biztató, hogy jelenleg már 12 millió forint értékű megrendelést írtak alá, s éppen most folynak a tárgyalások egy 8 milliós szállításról az USA-val. Sárhegyi István a beruházások hitelezésének néhány feltétele Az MNB elnökének sajtótájékoztatója Tímár Mátyás, a Magyar Nemzeti Bank elnöke kedden sajtótájékoztatót tartott a bank múlt évi munkájáról és idei feladatairól. Elmondta, hogv 1984-ben eredményes esztendőt zárt a magyar népgazdaság, nemzetközi fizetési pozíciói javultak. Az elmúlt két év során, illetve az idén a tervek szerint összesen egy- milliárd dollárral csökken az ország nettó adósságállománya. Hazánk nemzetközi hitelkapcsolatai is előnyösen változtak, s a nemzetközi adósságválság gazdaságunkat érintő kedvezőtlen hatásait is csökkentettük. Fokozatosan növekedtek a devizakészletek, így 1985-re nyugodtabb gazdálkodási feltételeket sikerült biztosítani. A népgazdasági terv fő célja az idén is a külső- és belső egyensúlyi helyzet javítása, s nemzetközi fizető- képességünk további szilárdítása érdekében tovább akarjuk csökkenteni az adósságállományt. A Világbankkal 1984-ben három hitelmegállapodást készítettek elő, a vegyipar, az állattenyésztés és húsfeldolgozás, valamint a közlekedés fejlesztésére. Szólt továbbá arról, hogy a külföldi hitel igénybevételével tavaly jó ütemben haladtak az idegenforgalmi célú beruházások. A vállalatok exportbővítő, 'importmegtakarító fejlesztésére a múlt évben 7,4 milliárd forint állt rendelkezésre. Az év első felében azonban a hitelkereslet még lanyha volt, és csak külön akciók hatására élénkült meg. A hitelező bankszervek az idén is a leg- jobb, a gyors megtérülést ígérő, a hiteleek minél előbbi visszafizetését biztosító fejlesztéseket részesítik előnyben. Ez évtől módosult a beruházások hitelezésének néhány feltétele. A jövőben a hitel lejáratát nem a beruházás üzembe helyezésétől, hanem az első kölcsön folyósításától számítva állapítják meg. A bank továbbra is észszerűen szigorú követelményeket támasztva bocsátja a vállalatok rendelkezésére a forgóeszközhiteleket. Kizárja a hitelezésből a tartósan raktárra termelő, vagy indokolatlanul magas készleteket felhalmazó vállalatokat. A gazdálkodó szervezetek lehetőséget kaptak az áru- hitelezésre is. A bankrendszer továbbfejlesztésének célja a pénzintézetek üzleti vállalkozási jellegének erősítése. A Magyar Nemzeti Bank szervezetét továbbfejlesztik, s a jegybank növekvő szerepet vállal a gazdaságpolitika kialakításában. Az ÄfNB-n belül két hiteltagozat jött létre. Az egyik az ipar, az építőipar, a közlekedés, a hírközlés és az ágazatok bel- és külkereskedelmi vállalatainak finanszírozását végzi, míg a másik az élelmiszergazdaságot látja el hitellel. A kamatrendszer, a hitelek és betétek kamatainak mértéke nem változik. Vizsgálják egy olyan rendszer működésének feltételeit, amelyben a kamatok alakításában nagyobb szerepet játszana a pénzkereslet, illetve -kínálat alakulása. A hitelezési rendszer további korszerűsítése egyébként a VII. ötéves tervben várható. Moszkvai megemlékezés Budapest felszabadításáról Moszkva lakosainak és a szovjet hadsereg katonáinak részvételével ünnepi megemlékezést tartottak kedden Moszkvában, a szovjet hadsereg központi házában Budapest felszabadulásának 40. évfordulója tiszteletére. A moszkvai városi pártbizottság, a Szovjetunió Honvédelmi Minisztériuma, a Szovjet Háborús Veteránok Bizottsága és a Bpráti Társaságok Szövetsége rendezésében megtartott gyűlésen megjelent Ivan Polja- kov, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnöksége elnökének helyettese, . Nyi- kolaj Talizin miniszterelnök- helyettes és számos veterán, a Budapest felszabadításáért vívott harcok egykori résztvevője. Alekszandr Koldunov légi főmarsall, a Szovjetunió honvédelmi miniszterének helyettese emlékeztetett rá, hogy negyven évvel ezelőtt a budapesti harcokban a szovjet katonákkal vállvetve küzdötte^ a magyar hazafiak, kommunisták, antifasiszták. A fasizmussal vívott kegyetlen harcokban erősödött meg a " szovjet— magyar fegyverbarátság. Rajnai Sándor kedden Moszkvában fogadást adott Budapest felszabadulásának 40. évfordulója tiszteletére. A fogadáson többek közt megjelent Ivan Poljakov és- Nyikolaj Talizin. Budapest felszabadulása negyvenedik évfordulója alkalmából koszorúzás! ünnepség volt a budai önkéntes ezred emlékművénél (MTI fotó, Wéber Lajos felv. — Népújság telefotó — KS) Budapest négy évtizede címmel kiállítás nyílt a fővárosban, a törté- „ neti múzeumban (MTI foté, Wéber Lajos felv. — Népújság telefoté — KS)
