Népújság, 1985. február (36. évfolyam, 26-49. szám)

1985-02-13 / 36. szám

2. NÉPÚJSÁG, 1985. február 13., szerda Papandreu befejezte Moszkvai tárgyalásait Moszkvában kedden véget értek a szovjet és a görög kormányfő tárgyalásai. Nyi- kolaj Tyihonov és Andreasz Papandreu értékelése szerint a megbeszélések hozzájárul­tak a két ország közötti ba­ráti kapcsolatok fejlesztésé­hez. A hétfőn kezdődött tár­gyalások második napján áttekintették a kétoldalú kapcsolatokat. Megállapí­tották, hogy sikeresen tel­jesül a Szövi etunió és Gö­rögország közötti Gazdasági, ipari és a tudományos-mű­szaki együttműködés hosszú távú programja és eredmé­nyesem valósulnak meg más kétoldalú megállapodások is. Nyikolai Tyihonov és And­reasz Papandreu megálla­podott arról, hogy felújít­ják a tárgyalásokat egy, a Szovjetunióból Görögország­ba tartó gázvezeték közös megépítéséről. Megerősítet­ték. hogy mindkét ország a kereskedelmi kapcsolatok volumenének növelésére, a forgalom kiegyenlítettebbé tételére törekszik. A nemzetközi élet kérdé­sei közül különösen nagy figyelmet szenteltek az euró­pai helyzetnek. Megállapí­tották, hogy stockholmi kon­ferencia sikere számottevően javítaná a kontinens politi­kai légkörét, elősegítené az összeurópai enyhülési fo­lyamat folytatását. A szovjetunió és Görögor­szág a ciprusi kérdés tar­tós és igazságos rendezé­sét kívánja. Ennek alapja a sziget függetlenségének, szu­verenitásának, területi egy­ségének, s a Ciprusi Köztár­saság el nem kötelezett stá­tusának tiszteletben tartására kell hogy legyen — mutat­tak rá a megbeszélésen. A szovjet—görög tárgyalá­sokról közös nyilatkozatot tesznek közzé. előállt helyzet megvizsgálá­sára kezdett rendkívüli ülést az ENSZ nevelésügyi, tudo­mányos és kulturális szer­vezetének végrehajtó taná­csa kedden Párizsban. Az Egyesült Államok tavaly év végén távozott az UNESCO- ból. Az amerikai kormányzata szervezet tevékenységének irányvonalát kifogásolta, mondván túlságosan is „po­litikussá” vált — értelem­szerűen az amerikai érde­kekkel szembem. Miután akaratát nem tudta rákény­szeríteni az UNESCO-ra, be­váltotta fenyegetőzését és ki­lépett a szervezetből. Kedden megkezdte anka­rai tárgyalásait Geoffrey Howe brit külügyminiszter. Mindenekelőtt a ciprusi helyzetet tekintette át török kollégájával, Vahit Halefog- luval. Egyetértettek abban, hogy fel kellene újítani a ciprusi görög és török kö­Robbanás történt hétfőn este egy sosnowieci szénbá­nyában (katowicei vajdaság). A föld alatt 600 méter mé­lyen egy rakodó tartálybem előbb kigyulladt 300 tonna szén, majd amikor a szenet elkezdték csillékbe önteni, berobbant a szénpor. A washingtoni pénzügyi hozzájárulás elmaradása azonban súlyosan érinti a szervezetet, hiszem a költség- vetés egynegyede származott az amerikai befizetésből. Amadou Mahtar M’Bow, a szervezet főigazgatója a rendkívüli ülésre készített előterjesztésében azt szorgal­mazta, hogy az Egyesült Ál­lamok az idén még fizesse be negyvenhárom millió dol­láros hozzájárulását, mivel az UNESCO költségvetési programja két évre szól és a tagországok 1984-re és 1985-re egyaránt kötelezett­séget vállaltak a befizetések ­zösség vezetőinek tárgyalá­sait. Ciprus 1960-ig Nagy- Britannia gyarmata volt. Törökország az egyetlen olyan ország, amely elismeri és támogatja a Rauf Denktas vezette szakadár államot, amelyet 1983-ban kiáltottak ki a sziget északi részén. Ekkor már 23 bányamen­tő dolgozott a veszélyezte­tett részlegen, hogy megaka­dályozza a tűz továbbterje­dését. Ketten közülük a helyszínen meghaltak, a töb­bi 21-et sikerült kimenteni. Mindannyian kórházban vannak, hátuk állapota sú­lyos. TOKIÓ Kedden Dél-Koreában megkezdődtek a parlamenti választások, összesen tíz politikai párt vagy csopor­tosulás indított jelölteket. MADRID Tovább mélyül a portugál kormányválság. Kedden le­mondott tisztségéről José Augusto Seabra oktatási miniszter. Mario Soares kor­mányfőnek írott levelében a döntést azzal- indokolta, hogy „sem etikailag, sem politikailag” nem tud azo­nosulni a jelenlegi gyakor­lattal. ÚJ-DELHI Az Indiában élő szikh kö­zösség vezetői ultimátumot intéztek az új-delhi központi kormányhoz, sürgetve, hogy az március 5-ig fogadja el több követelésüket Ellen­kező esetben — hangoztatja a közlemény — szikhek tiltakozó menetet szerveznek Üj-Dalhilbe március 8-án — jelentette a PTI indiai hír- ügynökség. LONDON összesen 46 évi börtön­re ítélték Londonban azt a négy személyt, akik tavaly júliusban megpróbálták el­rabolni és Nigériába csem­pészni Umaru Di-kko nigé­riai ellenzéki politikust, volt minisztert. A két fő vádlott — egy izraeli üzletember és egy nigériai katonatiszt — 14, illetve 12 év -börtönbünte­tést kapott, az ügyben bű­nösnek talált másik két személyt, akik ugyancsak izraeliek, 10—10 évre ítél­ték. Dikkót londoni háza előtt rabolták el, majd ké­sőbb a brit biztonsági erők egv repülőtéren találtak rá, elkábítva, egy diplomáciai csomagnak álcázott faládá­ban. Dikkót hazájában kor­rupcióival vádolják. UNESCO — az Egyesült Államok nélkül Az amerikai kilépés után re. Howe n Lengyel bányarobbanás —( Külpolitikaikommentárunk )— Felség a Fehér Házban ELŐKELŐ VENDÉGET FOGADOTT Ronald Rea­gan elnök a Fehér Házban: Háhd szaúd-arábiai ural­kodót, aki a világ egyik leggazdagabb országának állaimfője. Ráadásul Fahd az arab világ egyik legte­kintélyesebb képviselője, ezért washingtoni látogatá­sát kettőzött figyelemmel kísérik. Alighanem kínos perceket szerzett Reagan vendé­ge a házigazdáknak, amikor az ünnepélyes fogad­tatáson arról beszélt, hogy a tartós és igazságos kö­zel-keleti rendezés kulcskérdése a palesztin problé­ma megoldása. Annál is inkább kellemetlenül érint­hette az amerikai politikusokat ez a megállapítás, mert közismert, hogy az Egyesült Államok nem haj­landó tárgyalásba bocsátkozni a palesztinokkal, s évek óta rendre ki-tér minden olyan eszmecsere elől,, amelyen a palesztin nép sorsát tűznék napirendre. Igaz, az utóbbi hónapokban jelentős új fejlemények történtek, amelyek most Reagant is arra kényszerí­tették, hogy -magas rangú vendége előtt homályos cél­zásokat tegyen bizonyos palesztin jogokra. Azzal vi­szont adós maradt, hogy pontosan meghatározza, mely jogokat tekint törvényesnek Washington.-Szaiúd-Arábia bizonyára egyeztette véleményét Jor­dániával, hiszen a két királyság között szoros kap­csolat áll fenn. Ugyanakkor Rijadot erős szálak fű­zik Washingtonhoz is, lévén a konzervatív királyság az Egyesült Államok egyik legjelentősebb fegyver­vásárlója és olajszállítója. Jellemző erre, hogy 1981 végén több mint 20 milliárd dollár értékű katonai szállításokról kötött megállapodást a két ország. Az is közismert, hogy a szaúdi olaj csaknem teljes egé­szét az amerikai vállalatok értékesítik. HA TEHÁT RÍJAD a közel-keleti kérdésben az amerikaival ellentétes álláspontra helyezkedik,- ez mindenképpen arra inti Washingtont, hogy vizsgálja fölül a térséggel kapcsolatos politikáját. Fahd ural­kodó mostani látogatása során alighanem erről pró­bálja meggyőzni Reagan elnököt. Meglehet, szeren­csésebb időpontot is választhattak volna az uralkodó washingtoni vizitjének: nem sokkal érkezése előtt ugyanis az Egyesült Államok bejelentette, hogy fel­függeszti közel-keleti fegyverszállításait — kivéve az Izraelbe irányuló szállítmányokat —, mert fölülvizs­gálják az USA közel-keleti „érdekrangsorait”. Fahd megbeszélésed után netán nemcsak az üzleti, hanem a politikai tényezőket is átértékelik Washingtonban? — erre a közeli jövő adja majd meg a választ. GYAPAY DÉNES Szovjet tüzérek a Pál utca és a József körút sarkán (MTI Külföldi Képszolgálat — KS) Nyikolaj Lebegyev ezredparancsnok Novorosszijkszkból, a felrobbantott Erzsébet-bíd pesti hídfőjénél 40 éve szabadult fel Budapest Napjainkban sok helyütt látj-uik — újságok, folyóira­tok hasábjain, az ünnepre készülő ország és benne a (főváros számos helyén — a 40-es számjegyet. Ez a szám­jegy emlékeztet. Emlékeztet bennünket a négy évtized­del ezelőtti sorsfordító ese­ményekre. 1945. február 12-én, este 9 órakor Moszkvában 324 iöveg 24 össztüze köszöntöt­te a Vörös Hadsereg Buda­pestért vívott harcának győzelmes -befejezését. A Szovjetunió rádióállomá­sai a nap folyamán közve­títették a szovjet legfel­sőbb főparancsnok 277. szá­mú külön had-parancsát, amely tudatta, hogy a Má­sodik és Harmadik Ukrán Front csapatai több mint másfél hónapos, 51 napig tartó ostrom és a nagyvá­rosban nehéz körülmények -között vívott kitartó és ke­mény harcok után, február 13-án befejezték az ellenség Budapesten bekerített had­seregcsoportjának -megsem­misítését. Ezzel teljesen el­foglalták Magyarország fő­városát, Budapestet, a né­metek hadászatilag fontos védelmi csomópontját a Becs felé vezető úton. A harcok során az ellen­ség óriási, csaknem 190 ezer főnyi hadseregcsoportja tel­jes egészében felmorzsoló­dott, megsemmisült. A hit­lerista ellenség a -katonák és tisztek közül több mint 49 ezer halottat és 138 ezer ifioglyot veszített. Nagy mennyiségű fegyvert, hadfel­szerelést vettek birtokba a szovjet csapatok. A Buda­pestért folytatott harcokban részt vett 349 ezer szovjet katonát és tisztet tüntettek kl a narancssárga-kék sza­lagon függő .^Budapest ber vételéért” bronzéremmel. A főváros felszabadítása három ütemben ment vég­be. Január 1—-10. között a peremkerületek (Újpest, Rákospalota, Kispest, Csepel, Kőbánya. Óbuda) szabadul­tak fel, január 11—18 kö­zött a pesti oldal belső ke­rületei, s ennek során a pes­ti -gettó is. Ezt követően ke­rült sor a budai oldal tel­jes felszabadítására január 19. és február 13. között. 1944 karácsonyán bezá- zult a Vörös Hadsereg gyű­rűje Budapest körül. Decem­ber 29-én, -a szovjet hadve­zetőség parlamentereket küldött a náci csapatokhoz. Osztyapenko és Steinmetz kapitányokat azonban orvul meggyilkolták. Ezzel kezde­tét vette a fővárosért indí­tott 51 napos kemény küz­delem. A felszabadító szovjet egy­ségek súlyos véráldozatot hoztak azért, hogy Budapes­tet megkíméljék a teljes pusztulástól. Utcáról utcá­ra, házról házra folyt a kö­zelharc a nehéztüzérség bevetése nélkül azért, hogy az ország fővárosának köz­művei, műemlékei, csoda­szép hidjai ne pusztuljanak el. Az esztelen, fasiszta rom­bolás azonban a Dunába robbantotta teljesen értel­metlenül a hidakat, felrob­bantotta a házak tucatja­it, ártatlan emberek ezreit -kergette a halálba. Az ostrom alatt mintegy 28 ezer lakos vesztette életét a harci cselekmények követ­keztében. A német fasiszta csapatok és a nyilas csőcse­lék romhalmazzá változtat­ták a fővárost. (Bár Magyarországon nem került sor a szomszédos or­szágokhoz hasonlóan nem­zeti felkelésre, mégis sike­rült a partizán-harcot meg­indítani a fővárosban és egyes bányavidékeken, a nagyobb ipari centrumok­ban. Ezek jelentősége azon­ban elsősorban -politikai és nem katonai. Nem feledkez­hetünk meg a budapesti ak­ciógárdákról a Laci, a Ma­rót, a Szír csoportról, az újpesti partizánok nagysze­rű akcióiról, a kispest—kő­bányai csoport tevékenysé­géről és a Budai önkéntes Ezrednek a nemzet becsüle­tét a 24. órában mentő har­cairól. 1945. február 13-án felsza­badult Budapest. Az új élet kezdetén azonban ott tor­nyosultak a szinte megold­hatatlannak látszó súlyos A Margit-híd építése 1947 őszén nehézségek. Mindenütt a szörnyű pusztulás nyomai. Romok, temetetlen halot­tak; nem volt víz, villany, -gáz. Járványveszéllyel kel­lett számolni. A felszabadí­tott városiban sem kenyér, sem élelmiszer-tartalék nem volt. Éhínség fenyegette -Bu­dapest sok százezer lakosát. Az emberek agyában pedig ott élt a fasiszta terror friss (MTI fotó — KS) emléke. Ilyen körülmények 'között -kellett megindítani az életet. A kommunisták kezdeményezésére, a szov­jet városparancsnokság se­gítséget nyújtott ahhoz, hogy az éhezés megszűnjön, megkezdődhessen a romok eltakarítása, az új élet építése. Vida Sándor

Next

/
Oldalképek
Tartalom