Népújság, 1985. február (36. évfolyam, 26-49. szám)

1985-02-01 / 26. szám

2. NÉPÚJSÁG, 1985. február 1., péntek ÖT FÖLDRÉSZ HUSZONHAT ORSZÁGÁBÓL Athéni békekonferencia Huszonhat ország több mint ötven prominens politikai sze­mélyiségének részvételével egynapos leszerelési találkozó kezdődött Athénban. A képen (jobbról a harmadik! And- reasz Papandreu görög miniszterelnök megnyitja a tanács­kozást (Népújság telefotó: AP — MTI — KS) Gromiko és Chnoupek tárgyalásai A moszkvai Kremlben csütörtökön megkezdődtek a szovjet—csehszlovák külügyminiszteri tárgyalá­sok. A baráti légkörű és teljes nézetazonosság jegyében le­zajlott megbeszélésen And­rej Gromiko és Bohuslav Chnoupek a kétoldalú kap­csolatok kérdéseit és kölcsö­nös érdeklődésre számottar- tó nemzetközi problémákat tekintett át. A szovjet—csehszlovák külügyminiszteri megbeszé­lések pénteken folytatódnak. Genscher Belgrádban Hans-Dietrich Genscher, az NSZK alikancellárja, külügyminiszter csütörtökön kétnapos hivatalos látoga­tásra Belgrádba érkezett. Nemzetközi békekonfe­rencia nyílt meg csütörtö­kön Athénban' 50 neves köz­életi személyiség részvéte­lével. Az egynapos értekez­let résztvevői — a „hatok” hétfői új-delhi találkozójá­hoz kapcsolódóan — a bé­kéért és a nukleáris leszere­lésért vívott harc feladatai­ról tanácskoztak. öt földrészről, huszonhat ország képviseletében érkez­tek közéleti személyiségek az athéni találkozóra. A „hatok” közül négyen — Andreasz Papandreu görög miniszterelnök, Raul Alfonsin argentin elnök, Olof Palme svéd miniszterelnök és Julius Nyerere tanzániai elnök — voltak jelen. Részt vett a tanácskozáson Bruno Kresky volt osztrák kancellár, Pier­re Elliot Trudeau volt ka­nadai miniszterelnök. Sedli Klibi, az Arab Liga főtit­kára és számos más neves politikus. Papandreu, Alfonsin, Nye­rere és Palme tájékoztatta az értekezlet résztvevőit a „hatok” leszerelési felhívá­sáról. A vendéglátó ország kormányfője megnyitó be­szédében a világ közvéle­ményének mozgósításában jelölte meg az athéni ta­nácskozás célját. Julius Nye­rere hangsúlyozta, hogy a közvéleményt a fegyverkezé­si hajsza veszélyének tuda­tára kell ébreszteni. Raul Alfonsin rámutatott, hogy egy atomkatasztrófa nem csu­pán a hadviselő országok, hanem egész bolygónk tra­gédiája lenne. Olof Palme le­szögezte: nem csökken az emberiséget fenyegető ve­szély mindaddig, amíg nem születik megegyezés az atomfegyverek befagyasztá­sáról. „Kemény vonal” az amerikai külpolitikában Toborzó a minisztériumokban is Agresszió árnyékában folyik a nicaraguai kávészüret A nicaraguai kormány szükség esetén kész ideigle­nesen bezárni az összes mi­nisztériumot és állami hiva­talt, hogy azok dolgozói részt vehessenek a kávé betakarí­tásában — jelentette ki csü­törtökön Managuában Dá­niel Ortega nicaraguai ál­lamfő. A kávé Nicaragua egyik legfontosabb exportcikke. 1984-ben a mintegy 400 mil­lió dollár értékű árukivite­lének egyharmada kávé volt. Az Egyesült Államok ag­ressziója miatt sok mezőgaz­dasági dolgozót kellett a vé­delembe bevonni. Az így kiesett munkaerő pótlásá­ra toboroz a kormány ön­kéntes kávészedő brigádo­kat diákokból és állami al­kalmazottakból . A kávészüret december elején, kezdődött meg a közép-amerikai országban. Az ellenforradalmárok tá­madásai ellenére a betaka­rítás sikeresen folyik — hangsúlyozta Daniel Ortega. ..Genfi találkozóm Gromi­ko szovjet külügyminiszterrel konstruktív kezdet volt ah­hoz, ami reményünk sze­rint gyümölcsöző tárgyalás lesz” — jelentette ki csü­törtökön Shultz amerikai külügyminiszter. A szenátus külügyi bizottsága előtt el­mondott — csaknem negy­ven oldalas — külpolitikai elemzésében azonban úgy je­lölte meg az amerikai külpo­litika célját, hogy „határo­zottan ellene kell szegülni a szovjet terjeszkedésnek, de nyitva kell hagyni a kaput a konstruktív lehetőségek előtt”. A miniszter e politi- iba kulcskérdésének minő­sítette az amerikai fegyver­kezés folytatását, külön alá­húzva az MX rakéták építé­sét és az úgynevezett árvé­delmi tervek folytatásának fontosságát. Sihultz kijelentette, hogy az Egyesült Államoknak egy­szerre kell növelnie erejét és folytatnia a tárgyalásokat — mert „ez a legésszerűbb út”. A külügyminiszter — ko­rábbi állásfoglalásaihoz ha­sonlóan — ismét azt mon­dottá, hogy új amerikai po­litikai stratégiát kell kiala­kítani, amely nem feltétlenül kapcsolja össze a leszerelés témáját a szovjet—amerikai kapcsolatok egyéb vitatott kérdéseivel, — de feltétlenül számításba veszi a Szovjet­unió magatartását nemzet­közi kérdésekben. Az első értékelések szerint a miniszter az amerikai külpolitikai kemény vonalát képviselte beszédében. Tovább folytatódik a brit bányászsztrájk —( Külpolitikai kommentárunk )— Bécsi keringő TOVÁBB FOLYTATÓDIK a különös „bécsi kerin­gő”, újabb szakaszához érkezett a minap a közép­európai haderő csökkentéséről és a fegyverzet korlá­tozásáról tartott tárgyalássorozat. A NATO és a Var­sói Szerződés teljes jogú résztvevő és megfigyelői státussal rendelkező tagjai megkezdték a 35. fordulót az osztrák fővárosban. A maratoni hosszúságú megbeszéléseken eddig gya­korlatilag semmilyen eredmény nem született, s a megfigyelők kissé borúlátóan ítélik meg a mostani forduló kilátásait is. A Varsói Szerződést és a NATO-t képviselő országok álláspontja ugyanis meglehetősen messze esik egymástól, s a szocialista országok is­mételt kísérletei ellenére sem sikerült kompromisszu­mos megoldást találni. Pedig az utóbbiak még 1983- ban olyan tervezetet tettek le az asztalra* amely messzemenően figyelembe vette a nyugati álláspon­tot. Eddig csupán abban sikerült megállapodni, hogy mindkét fél 700 ezerre csökkenti szárazföldi és 200 ezerre a légierő kötelékébe tartozó csapatainak lét­számát. Alapvető nézetkülönbség van azonban a je­lenlegi létszámok megítélésének kérdésében és a csök­kentés útjainak kiválasztásában is. Arról nem is be­szélve, hogy a nyugati fél hallani sem akar fegyver­zetcsökkentésről, sőt erősíti hagyományos fegyverze­tét, miközben megkezdődött az amerikai közepes ha­tótávolságú nukleáris rakéták telepítése. Ez a koráb­bihoz képest alapvetően módosítja az európai politi­kai légkört és a katonai helyzetet, s így mindenkép­pen fontos tényezője lesz a most újrakezdődő tár­gyalásoknak. AZ ELŐZŐ, 34. forduló szokatlanul heves szócsa­tákkal ért véget decemberben. Most, néhány nappal a genfi szovjet—amerikai tárgyalások bejelentése után, talán némi remény van — ha nem is a meg­állapodásra — a nyugodt hangvételre, a tárgyszerű megbeszélésekre, esetleg minimális előrelépésekre is. A kezdetkor kitűzött cél azonban még nagyon mesz- sze van. Horváth Gábor Vádemelés Lis és Michnik ellen A vajdasági ügyészség szerdán Gdanskiban vádat emelt Bogdan Lis és Adam Michnik ellen, mert (1985. január 21-én részt vettek a „Szolidaritás” úgynevezett Ideiglenes Koordinációs Bi­zottságának illegális ülésén. A tanácskozáson olyan, a társadalmi légkör megmér - gezésére irányuló felhívást fogadtak el. amely a jelen­legi társadalmi—gazdasági helyzetben egyértelmű pro­vokációnak minősül. Adam Michnik élt a -ta­valy júliusi amnesztia nyúj­totta lehetőséggel. Ugyan­csak az amnesztiatörvényt al­kalmazva szüntették be de­cember 14-én a büntetőeljá­rást Bogdan Lis ellen. Az ügyész úgy döntött, hogy az eljárás lefolytatásá­hoz nem szükséges a vád­lottak előzetes letartóztatá­sa. Nagy-Britanniában az Or­szágos Szénhivatal csütörtö­kön arról értesítette a bá­nyászszakszervezetet, hogy nem lát alapot a tárgyalá­sok felújítására. tgy a 11 hónapja tartó bá- nyászsztrájk folytatódni fog. Indoklásul a hivatal kö­zölte: a tervezett tárgyalá­sok napirendjének abban a változatában, amelyet a szakszervezet eljuttatott hoz­zá, nem szerepel az úgyne­vezett gazdaságtalanul ter­melő bányák bezárásának problémája, holott a szak- szervezetnek elvileg el kel­lett volna fogadnia a hiva­tal — illetve a kormány — ultimátumát, és előzetesen hozzá kellett volna járulnia ahhoz, hogy gazdaságossági szempontok miatt bányák bezárhatok legyenek. A VILATI EGRI GYÁRA FELVÉTELT HIRDET gépész-, villamosmérnökök és üzemmérnökök részére TECHNOLÓGUSI MUNKAKÖRBE, valamint iparszakos mérlegképes könyvelői végzettséggel SZÁMVITELI ELLENŐR MUNKAKÖRBE. FIZETÉS: a KSZ alapján. JELENTKEZÉS: VILATI EGRI GYARA személyzeti és oktatási osztály EGER, Faiskola u. 9. sz. Nem rakétákat — munkát akarunk! Belga fiatalok tüntetnek Brüsszelben az egyre növekvő munkanélküliség ellen (Népújság telefotó: AP — MTI — KS) VILATI Egri Gyára felvesz karbantartói munkára géplakatos szakmunkásokat. Jelentkezni lehet a gyár közgazdasági osztályán, Eger. Faiskola utca 9. sz. A VOLÁN 4. SZ. VÁLLALAT HATVANI ÜZEMEGYSÉGE FELVESZ: — 3 évnél magasabb gyakorlati idővel rendelkező AUTÓSZERELŐKET, jó kereseti lehetőséggel. Jelentkezni lehet: munkaügyi csoport, Hatvan, Bercsényi u. Vietnami cáfolat A VNA vietnami hírügy­nökség közleményt hozott nyilvánosságra, amelyben Hanoi visszautasítja a thai - földi katonai parancsnokság állításait, miszerint január 28-án a vietnami csapatok átlépték a kambodzsai- thaiföldi határt és behatol­tak Thaiföld területére. A közlemény szerint rossz­indulatú koholmányról vau szó. „Gondolkodó” robotfegyverek Az amerikai hadiipar mái gyártja a „gondolkodó” ro- botfegyvereket, a Pentagon pedig ezek harctéri beveté­sére készül — írja csütörtö­kön a moszkvai Pravda amerikai lapjelentésékre hivatkozva. A kaliforniai Robot Defense Systems cég egyik alkalmazott ja újság - írókkal közölte, hogy válla­latánál katonai robotok so­rozatgyártásának .megkez­désére készülnék. Várható­an még ez év végéig meg­kapják az élső rendeléseket a cég által kifejlesztett „em - bér nélküli felderítőgépre'' A Grumman Corporation „robot-harckocsik” létreho zásán dolgozik, amelyeket habmérföldes körzetben táv­vezérléssel irányítanak. Ez az óránként 60 mérföldess sebességgel ha Ladó robot felderíti és megtámadja a páncélozott eszközöket.

Next

/
Oldalképek
Tartalom