Népújság, 1985. február (36. évfolyam, 26-49. szám)

1985-02-01 / 26. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXXVL évfolyta, 28. nia ABA: 1983. február 1., péntek 1,80 FORINT AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA A szakkönyv tisztelete Az embert évezredes története során végigkísér­ték a könyvek és a múlt mellett kísérik a jelenben is. Aki szereti szakmáját és érdeklődik a világ, a társadalom, a tudományok eredményei iránt, annak sok-sok könyv kínál újabb és újabb ismeretet. Nálunk manapság egy esztendőiben többször is van könyvüm- nep. gondoljunk csak a májusra, vagy a karácsony előtti napok gazdag kíná­latára. így van ez februárban is. immár csaknem harminc éve rendszeresen, amikor a mezőgazdasági könyvek és folyóiratok hagyomá­nyos seregszemléjét ren­dezik meg. A kiemelkedő politikus és tudós, a né­hai Erdei Ferenc kezdemé­nyezte ezt 28 esztendővel ezelőtt. Hangoztatta: szük­ség van arra, hogy az or­szág figyelmét felhívjuk a korszerű termelés beveze­tését és elterjesztését segí­tő szakkönyvekre. Erdei persze azért is sokat fá­radozott, hogy ne csupán Budapesten rendezzék meg a könyvhónapot, hanem az irodalmat juttassák el vi­dékre, a falvakba, a ta­nyákra, az állami gazda­ságokba és a termelőszö­vetkezetekbe, ahol valósá­gos munkaeszközzé válik. Téhát azok közé az embe­rek közé, akik naponta gé­pekkel ibápnak. szórják a műtrágyát, védik a növé­nyeket, nevelik az állato­kat. vagy éppen az ipari melléküzemágakban tevé­kenykednék. Ha visszapillantunk az elmúlt mintegy három év­tizedre, kitűnik, hogy minden könyvhónapnak volt valami központi gon­dolata. Az idei, a 28. a nagyüzemekben dolgozók­ra irányítja a figyelmet. Erre azért is szükség van, mert a következő években meghatározó sze­repük lesz az állami gaz­daságoknak és a termelő­szövetkezeteknek a mező- gazdaság fejlesztésében. Az idei könyvhónapon, amelyet ma, pénteken a fenmállásánaik 200. évfor­dulóját ünneplő Mezőhe­gyest Mezőgazdasági Kom­binátban nyitnak meg — negyvenkilenc új mű rep­rezentálja ezt a gondolatot — közülük több az agrár- gazdaságtannal, a mezőgaz­dasági vállalati gazdálko­dás alapjaival, sőt az élel­miszergazdaság távlati fej­lesztésével foglalkozik. Fontos ez azért mert a nagyüzemek előtt ebben az évben is komoly feladatok állnak. A népgazdasági terv 15,5 millió tonna ga­bona betakarításával a korábbinál több kukorica és cukorrépa termelésével számol. Ezenkívül 1,2 mil­lió tonna zöldségfélét vár a piac a kertészetektől. Mindezekre nagy szüksé­ge van az országnak, a ki­egyensúlyozott ellátás és az export érdekében. Megvaló­sításához a kedvező időjá­rást feltételezve, a gépe­ken, a kémiai anyagokon és a szorgalmon túl a növekvő szaktudás sem maradhat el. Ez pedig jó szakkönyvek nélkül elkép­zelhetetlen! Mentusz Károly A Balaton üdülőkörzet fejlesztési programja — Szövetkezeti kö­zös alapok képzése, felhasználása — Kedvezmények új vállala­tok létesítéséhez Illést tartott a Minisztertanács A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: a Minisztertanács csütörtö­ki ülésén Lázár (Syörgy tá­jékoztatást adott Kaare Wil- lochnak, a Norvég Király­ság miniszterelnökének ha­zánkban .tett hivatalos lá­togatásáról. A kormány a tájékoztatót jóváhagyólag tudomásul vette. A kormány jelentést hall­gatott meg a Ballaton vízmi­nőségének javítására és az üdülőkörzet fejlesztésére ho­zott határozatának teljesíté­séről. Megtárgyalta és jó­váhagyta a térség hosszú tá­vú fejlesztésére kidolgozott programot. A Minisztertanács — a gazdaságirányítási rendszer továbbfejlesztésével össz­hangban — módosította a .termelőszövetkezetek köl­csönös támogatási alapjairól szóló rendeletet, egyben szabályozta az ipari, a fo­gyasztási, az értékesítő és beszerző szövetkezetek kö­zös alapjai képzésének és felhasználásának rendjét. A változások nagyobb önál­lóságot biztosítanak a szö­vetkezeti önkormányzat és a közös alapok működésének belső szabályozása számára. A kormány határozatot ho­zott egyes új vállalatok lé­tesítésének kedvezményei­ről. Felhatalmazta a pénz­ügyminisztert, hogy a válla­latok .gyáregységeinek, te­lepeinek önállósulásuk ese­tén nyújtson pénzügyi ked­vezményeket. (MTI) MEGYÉNKBEN IS MEGKEZDŐDTEK A ZÁRSZÁMADÁSOK Számvetés Heves megyében az elkövetkezendő hetekben 54 termelőszövetkezetben kerül sor zárszámadó és tervtárgyaló köz- és küldöttgyűlésre. A közös gaz­daságok nem könnyű esztendő végére tesznek pon­tot, hisz nemcsak az időjárás okozta veszteségek­kel — az aszállyal — kellett megküzdeniük, hanem a nehezebbé váló piaci feltételekkel is. Kinek, hogyan sikerült, mennyire volt eredmé­nyes a megfeszített munka, mennyire telik meg a pénztárca? Rövidesen választ kapnak kérdéseikre a dolgozók. Elsőként tegnap, a domoszlói terme­lőszövetkezet tagjai. Zsúfolásig megtelt csü­törtökön délelőtt a vécsi mű­velődési ház nagyterme, ahol sor került a három falu földjeit egyesítő tsz zár­számadó közgyűlésére. Meg­jelent az eseményen Gulyás Sándor, az MSZMP Köz­ponti Bizottságának tagja. A rövid megnyitó után Kádár Imre elnök kapott szót, hogy számot adjon az 1984-ben végzettekről. Mint beszámo­lójából kiderült, a domosz­lói, vécsi, kisnánai gazdák­nak meglehetősen mostoha feltételek adattak. Hatezer hektár 17,2 aranykorona ér­tékű. A gyenge termőadott­ságú földnek kell eltartania az 1350 fős tagságot, akik­nek túlnyomó többsége (870) nyugdíjas. A 380 aktív dol­gozót irányító szakemberek közül 14-nek van felsőfokú végzettsége. Bizony jó len­ne, ha többen is vonzódná­nak e tájhoz. Mert ahogy Kádár Imre szavaiból kiderül: nem re­ménytelen a birkózás a kedvezőtlen lehetőségekkel. Bizonyíték erre, hogy az 1981-ig veszteséges tsz — mely 40 milliós hitelállo­mánnyal is küszködik —, most már harmadik éve sze­rény eredményeket mond­hat magáénak. Jelentősen hozzájárult eh­hez az itt élők szorgalmán kívül az, hogy fokozatosan a követelményekhez jobban igazodóvá alakítják termék- szerkezetüket. A hatezer hektárból ezer a rét, a legelő és az erdő. Háromezer-ötszáznyi a szán­tó, amelyen megkétszerez­ték a kenyérgabona- és a napraforgóvetést, a kukori­cát viszont alaposan csök­kentették, ma már csak 200 hektárt foglal el a tengeri a hajdani ezerből. Egyéb kalászosuk még 500 hektá­ron van. Az ország más tájaihoz hasonlóan, náluk is rekor­dokat hozott 1984. A szán­tóföldi hozam a korábbi 32 mázsáról 44—45-re növeke­dett átlagosan. Köszönhető ez a gabonaérlelő nyáron kí­vül a korszerűsített gép­parknak is. Szőlőjük (500 h), málná­juk (50 h) adja a maradé­kot — meglehetősen elöre­gedettek az ültetvények. Épp ezért kezdtek az elmúlt években megújításukhoz. A 100 hektáros telepítési prog­ramnak már a vége felé jár­nak. 65 százalékkal végeztek tavaly és tavaly előtt. Fajta- választékuk: muskotály, szürkebarát, zengő és olasz- rizling.. Mint köztudomású, az idő­járás nem kedvezett a bor­termő növényeknek. Ezen úgy próbáltak segíteni, hogy 6500 hektárból bor lett, a többi kétezer mázsát pedig maguk dolgozták föl sűrít­ménynek, és jól értékesítet­ték a csemegeszőlőt. A ter­vezetthez képest azonban így is 10 milliós volt a terme­lési kiesés. Természetesen bíznak abban, hogy a jövő­ben az eddigieknél jóval többet hoznak a tőkék. Akárcsak a málna, amelynek 50 hektárjából tízet fiatalí­tottak meg eddig. Az állattartásban a döntő szerepet a 20 ezer törzsba­romfi játssza. Emellett rnég 250 bika bérhizlalását vál­lalták, juhászatukban ezer állattal foglalkoznak. A mar­haállományt azonban, mivel nem volt gazdaságos, még 1981-ben fölszámolták. A főágazaton kívül — amely mintegy 80 százalé­kát teszi ki termelékenységi tevékenységüknek — cseké­lyebb jelentőségű a szesz­főzdéjük, a kőbányájuk és a varrodájuk. Ez utóbbi rész­leg azonban jó munkalehe­tőséget kínál 50 helybéli leánynak, asszonynak. De lássuk a végeredményt számokban, amelyek a hoz­záértőknek bizonnyal sokat mondanak. Jelenleg a há­rom évvel ezelőtti 78 milli­ós termelési érték 117 mil­lióra növekedett, a százmil­liós árbevétel pedig 150-re. Sajnos, hasonlóképp emel­kedtek a termelési költségek is, összesen 143 millióra. A nyereség végül is 3 mil­lió, ebből — 4 év után elő­ször — 12 százalékos része­sedést tudnak osztani. Egyébként a tízórás nap náluk 210 forintot ér. De elkönyvelhetnek emel­lett más eredményeket is. Jelentősen javultak ugyanis a szociális feltételek. Az ed­dig szétszórt telephelyekről központi műhelybe került például a karbantartó rész­leg, s az talán még figye­lemre méltóbb, hogy ifjúsá­gi lakásépítési alapot létesí­tettek. Évente 4—5 fiatalnak tudnak majd kölcsönökkel segíteni. A föntebbiekből talán ki­tűnik. jó hangulatban ért véget a zárszámadás az el­nöki beszámoló után. Re­mélhetőleg hasonlóakrói ad­hatunk majd hírt szűkeb b pátriánk többi közös gazda­ságából is. Németi Zsuzsa Cipőfelsőrészek Nagyfligetiről Juhász Alajosné az oszlopos varrógépen, munka közbe* Mintegy másfél évtizeddel ezelőtt a helyi termelőszö­vetkezet melléküzemágaként létesített kisműhelyt a Bu­dapesti Tímáripari Szövet­kezet. A kezdet kezdetén munkavédelmi kesztyűket készítettek az itt dolgozó asszonyok. Az elmúlt idő­szak alatt huszonötén tettek szakmunkásvizsgát, s több mint száz főve] gyarapodott a kis üzem. Kulturált körül­mények között készülnek itt a profilváltás kapcsán az Alföldi, a Duna Cipőgyár gyáregységei számára a ci­pő, csizma, szandál felső­részek, több tízezres nagy­ságrendben. Szökő Tiborné. az Alföldi Cipőgyár számára készfiit . gyermekcipők felsőrészét meózza Dudás Judit kesztyűket szab (Szabó Sándor felvételei)

Next

/
Oldalképek
Tartalom