Népújság, 1985. január (36. évfolyam, 1-25. szám)

1985-01-15 / 11. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXXVI. évfolyam. 11. szám Ara: 1985. január 15„ kedd 1,80 FORINT 1 AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA A munka értéke A folyamatosság és a változtatás összhangja. Ez adja a mottóját az idei népgazdasági tervnek. A folyamatosság, amely azt jelenti, hogy 1985-ben is legfontosabb törekvésünk marad a külgazdasági egyensúly javítása. Lénye­gében ezt a célt állítottuk munkánk középpontjába a VI. ötéves tervidőszakra, és ebben eddig jelentős si­kerek születtek. Az ered­ményekhez tartozik, hogy az adósságállomány növe­kedését sikerült megállíta­ni, sőt, az utóbbi három esztendőben átlagosan 5— 600 millió dolláros külke­reskedelmi aktívumot ér­tünk el. Mégis van változtatás és nem is kevés az idei terv­ben. Mégpedig az, hogy a népgazdaság egyensúlyi helyzetének javításában az adósságállomány további csökkentését, illetve a ka­matok mérséklését tűztük célul. Nagy jelentőségű fo­lyamatról van szó, mert amennyiben sikerül, úgy megfelelő erőket szabadít­hatunk fel a gazdaság fej­lesztésére. Ez a törekvés a számítások szerint már nem teszi szükségessé a belföl­di felhasználás mérséklé­sét. Így valamivel többet fogyaszthatunk, javulhat­nak az életkörülmények és a tavalyi szinten mozog­hatnak a beruházások. Igen ám, de ennek alap­ja a hatékonyság növelé­se. Ehhez már kevés a tegnapi teljesítmény, több­re van szükség! Nyilván­való, hogy fel kell gyorsí­tani a műszaki fejlesztést. Ezért is figyelemre méltó Faluvégi Lajosnak, a Mi­nisztertanács elnökhelyet­tesének, az országgyűlés téli ülésén elhangzott be­szédéből az a rész, amely­ben kifejtette: egyensúlyi helyzetünk nem teszi le­hetővé. hogy 1985-ben csök­kenjen a jövedelem-köz­pontosítás. bár a korszerű gépeknek, berendezések­nek a behozatala ebben az évben nagyobb lehet. Ha fökozatosan is, de lényegi változást eredményez, hogy az amortizáció teljes egé­szében a vállalatoké ma­rad, a fejlesztési alapokat terhelő különböző elvoná­sokat ésszerűbb adó he­lyettesíti. Ez azt jelenti, hogy ahol a megfelelő eszközöket job­ban kihasználják, haszno­sítják, ott már a közeljö­vőben kedvezőbb feltétele­ket teremtenek a fejlesz­tésre. A vállalatok több választási lehetőséget kap­nak arra, hogy jó elgon­dolásaik, kezdeményezése­ik megvalósításához ki­egészítő anyagi források­hoz jussanak, tgy a fej­lesztések régóta óhajtott szelektív jellege is megerő­södhet. Ahhoz viszont, hogy korszerű technikát fejlesszünk ki, modernizál­juk berendezéseinket és termékeinket, felkészült, anyagilag és erkölcsileg megbecsült szakemberek­re van szükség, valamint arra, hogy a vállalatok sokkal jobban „gazdálkod­janak” dolgozóik szaktudá­sával, gyakorlati tapasz­talataival. tenni akarásá­val. Mentusz Károly Az egri MEZŐGÉP 1985-ben — A megrendelő a Claas-cég — Gé­pek Hollandiába, Dániába, Fran­ciaországba — Segít a 250 tonnás excenterprés Mintagépből — sorozat Minden eddiginél sikere­sebb évet zárt a tavalyival a szolnoki MEZŐGÉP Vállalat egri gyára. Egyik fő felada­tuk a szolgáltatótevékenység, amely immár két évtizedes múltra tekint vissza. Ennek során a mezőgazdasági üze­meket látják el: o búvárszi­vattyúkat, az önindítókat és a dinamókat újítják föl. A gyár ebben az ágazatban az elmúlt évben mintegy 60 millió forint értéket terem­tett. Csaknem egy évtizede tör­tént profilváltás, azóta gyár­tanak tőkés exportra szal­maszecskázó adaptert. Kez­detben csak a nyugatnémet Claas cégnek szállítottak, ké­sőbb újabb partnerek lép­tek be, köztük a Droninborg dán cég. A nyólcvanas évek elején kezdte el az egri gyár a francia Heston cég meg- rendelésére a rendfelszedők gyártását, amelyekből egyéb­ként hazai ellátásra is jut. A szolnoki MEZŐGÉP Vállalat egri gyárában az elmúlt évben a teljes terme­lési érték 8,5 százalékkal nőtt az előzőhöz képest, a teljes árbevétel növekedése pedig 6,1 százalék volt. A tő­kés exportjuk tavalyi értéke nem kevesebb, mint 150 mil­lió forintot tett ki, amely 25 százalékos fejlődést je­lent. Az 1984-es év sikerei között mindenképpen emlí­tésre méltó, hogy a gyár sa­ját fejlesztésében kezdte meg gyártani az NDK kombáj­nokra a szecskázókat. Ezekből a termékekből a hazai igényeket is ki tud­Munka a festő­üzemben (Fotó: Kőhidi Imre) ják elégíteni. Az NDK-ba, a neustadti mezőgazdasági gép­gyárba három mintagépet küldtek, a tesztelés jói sike­rült. s az idén már fogad­ják is a szállítmányt. A szocialista export mel­lett egyébként az elmúlt év­ben a nyugati piacon egy fél év alatt olyan eladási le­hetősége volt a gyárnak, amely csaknem egy teljes év tervezett mennyiségével azo­nos. Természetesen ezt a fel­adatot a vállalaton belüli kooperációval sikerült telje­síteni. Két új termékkel is jelentkezett a MEZŐGÉP eg­ri gyára. A KOH licence alapján rendterítők és rend- kezelők gyártását kezdték meg, hazai piacra. Népgaz­dasági szinten ez importki­váltásnak is tekinthető, hi­szen az alkatrészek nagy többsége itthoni gyártmány. A két új termék felhaszná­lási tapasztalatai egyébként pozitívak. Az elmúlt évben a gyár figyelemre méltó eredmé­nyeinek elérésében nagy szerepet játszottak a gaz­dasági munkaközösségek: Ülésezik a KGST Végrehajtó Bizottsága Hétfőn Moszkvában meg­kezdődött a KGST Végre­hajtó Bizottságának 113. ülése. A tanácskozáson ma­gyar részről jelen van Mar­jai József miniszterelnök­helyettes, hazánk állandó KGST-képviselője. A végrehajtó bizottság megvizsgálja a rugalmas, automatizált termelési rend­szerek létrehozásának és termelésbe állításának hely­zetét. A tagországokban most folyik ezeknek a ma­gas műszaki színvonalú rendszereknek a kifejleszté­se. Sikeresen halad az idei ötéves tervre kitűzött fel­adatok végrehajtása. Kidol­gozás alatt áll a gépgyártás­ban alkalmazható rugalmas, automatizált termelési rend­szerek létrehozásának és használatba vételének prog­ramja. Az ülésen áttekintik a KGST-n belüli közlekedési együttműködés helyzetét is. Az utóbbi 15 évben jelentő­sen fejlődött a tagországok közlekedési együttműködése, nőttek a kölcsönös szállítá­sok, tökéletesedett a nem­zeti közlekédési rendszerek munkája és együttműködé­se. A KGST közlekedéssel foglalkozó szerveinek ter­veiben szerepel, hogy a köl­csönös szállítások javítása érdekében az eddiginél szé­lesebb körben hasznosítsák a tagországok belső tartalé­kait. még ki nem használt lehetőségeit. Növelni kíván­ják a szállítási együttműkö­dés szervezettségét, széle­sebb körben alkalmazni a legfejlettebb technológiát, munkamódszereket. A ter­vek között szerepel a KGST- tagországok közlekedési együttműködése 1991—2000 közötti időszakra szóló új komplex programjának ki­dolgozása. A végrehajtó bizottság ülésének napirendjén szere­pel még a villamos energe­tika 2000-ig szóló távlati fej­lesztési koncepciója. Meg­vizsgálják azt is, miként tö- kéletesíthetők azok az el­vek. amelyekkel összhang­ban a tagországok és Ju­goszlávia közötti kölcsönös kereskedelemben szállítandó gépek és berendezések pót­alkatrész-ellátása megvaló­sul. napjainkban is hetvenen- nyolcvanan tevékenykednek e formában. Természetesen az idén is számítanak mun­kájukra, hiszen az egri gyár abban a szerencsés helyzet­ben van. hogy bőven akad tennivalójuk. A nyugatnémet Claas cég nem kevesebb, mint 4000 szecskázóadaptert rendelt tőlük, a francia Hes­ton cég pedig ugyanannyi rendfelszedőt igényel. Ta­valy küldték el a mintagé­pet ebből a termékből a hol­land Vicon cégnek, amely az idén négyszáz darabra tart igényt. Várják az NDK-ból is a megrendelést a kombáj­nokra szerelhető szecská­zókra. A hazai piacra pe­dig az idén is bőven jut a rendterítőkből, a rendfelsze­dőkből. A megnövekedett felada­tokat beruházással is segí­tették az egri MEZŐGÉP- nél. Tavaly két CNC prog­ramvezérlésű esztergagépet helyeztek üzembe, ez év ele­jén pedig megkezdte műkö­dését a 250 tonnás excenter­prés, amely több művelet összekapcsolására is képes. A Népfront elnöksége az MSZMP KB kongresszusi irányelveiről A Hazafias Népfront Or­szágos Elnöksége hétfőn Kállai Gyula elnökletével ülést tartott. A testület " — Pozsgay Imre főtitkár előterjesztésé­ben — megvitatta a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának XIII. kongresszusi irányelveit és úgy határozott, hogy az el­nökségi ülésen, valamint az elmúlt hetekben megtartott népfronttestületi regionális vitákban elhangzott véle­ményeket, javaslatokat el­juttatja a párt Központi Bi­zottságának. A hétfői elnökségi ülésen felszólalt: Ádám Antal. Bencsik István, Fekete Gyu­la. Gál László, László An­dor, Lékai László, Pethö Ti­bor, Rónai Rudolf, Szalayné Pásztor Gabriella, Szemők József. Gáspár Sándor Prágába utazott Gáspár Sándor, a Szak- szervezeti Világszövetség el­nöke, a SZOT elnöke hétfőn Prágába utazott, hogy részt vegyen az SZVSZ, valamint a Nemzetközi Szakmai Szö­vetségek titkárságai képvi­selőinek január 15—16-i együttes konzultatív tanács­kozásán. A résztvevők a nemzetközi szakmai szövet­ségek időszerű feladatait, a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet ipari bizottságai­ban kifejtendő tevékenysé­get, továbbá a propaganda- munka javításával és a XI. szakszervezeti világkong­resszus előkészítésével kap­csolatos tennivalókat vitat­ják meg. EGERTŐL — HATVANIG Új termékek a megye üzemeiből A hazai ipar az idén is számos újdonsággal igyek­szik javítani a belföldi ellá­tást — ugyanakkor export­ját is fokozza. Heves megyében érződnek a törekvések, noiha ez alka­lommal csupán néhány vál­lalatnál, szövetkezetnél, üzemnél érdeklődtünk. Mint értesültünk: Hatvan­ban az „Egzota" Faipari Kisszövetkezet például — több más mellett — kolóniái kisbútorcsaláddal szeretne a fogyasztók kedvében járni. Megtalálható ebben a tv- asztal. a virágállvány, illet­ve a háromlapos virágtartó változó méretekben, s van természetesen ülőalkalma­tosság, puff is. S a bútornál maradva: a BläBlV 7. számú egri gyár­egysége is próbál meglepe­tést szerezni a hazai vásár­lóknak. Miközben külföldi partnereit — amerikai, NSZKnbeli. angol vevőit — kivétel nélkül új, ebben az évben először készített szé­kekkel. asztalokkal örven­dezteti meg, az itthoni piac­ra úgynevezett szobád pár- nás. skandináv jellegű ülő­garnitúrát szán kétszemélyes kanapéval, két fotellal és egy asztallal. A ruházati szakma is ígér néhány olyan cikket, amit minden bizonnyal szívesen fogad majd a közönség. A hatvaniak Házi, Kézmű- és Bőripari Szövetkezete —, hogy mást ne mondjunk ■— a termékeit legalább 70—80 százalékban kicseréli a mos­tani esztendőben is. Különö­sen a csecsemőholmik vá­lasztékát bővíti, de a bébi- és gyermekdivat igényeivel is messzemenően lépést tart Cipőüzeme pedig női és fér­fi papucsokból szállít olya­nokat, amelyekkel eddig még nem adtak hírt munká­jukról az itteniek. A Heves megyei Ruházati ipari Vállalat termékszerke- tében 1985-ben nincs ugyan még jelentősebb változás — modelljei lépést tartanak a kor ízlésével — máris elő­készületben van azonban, amit a jövő esztendőre tar­togatnak. Az öltözetüket megújítani szándékozók el­sősorban a gyöngyösiek kosztümjeire és könnyű ki­dolgozású női kabátjaira számíthatnak. Csomagolják a halmajugrai „Mese” kekszet Az élelmiszeripar terüle­téről is kaptunk néhány biztató hírt A Heves megyei Sütő- és Édesipari Vállalat mindenekelőtt valamilyen — még „nevesincs” — egri sa­játosságú süteménykülön­legességgel szeretne kiruk­kolni, s például diabetikus készítmények előállítására is gondol ebben az eszten­dőben. Verpeléti üzemének újdonsága pedig a Góliát gumicukor, s több mártott- töltött termék; halmajugrai dolgozói a Dáma és Mese édes, valamint a sós Klub keksszel iparkodnak a ve­vők kedvében járni, míg a hatvaniak az „Ezaz” az „1+ 1”, a „Kreola", illetve a „Joly Jooker" újdonságok­kal. Az egri áfész új termé­ke a talán már egy hónap (Fotó: Szántó György) múlva megjelenő, héj nél­küli sózott—dobozos—tök­mag, de megvan a KERMl engedélye a szövetkezet egyre fejlődő ipari tevékeny­ségén belül készítendő íze­sített, tubusos gombakrémre is. A II. félévtől pedig ta­lálkozhatunk töltött-sajttal és csokikrémmel ízesített ro- pijaival is.

Next

/
Oldalképek
Tartalom