Népújság, 1985. január (36. évfolyam, 1-25. szám)
1985-01-15 / 11. szám
a. NÉPÚJSÁG, 1915. január IS., k«dd Nyugati visszhang Gromflro tv-nyilatkozatára Sromiko szovjet külügyminiszter vasárnap esti tv- nyilatkozatára még aznap reagálva a brit külügyminisztérium szóvivője kijelentette : London nem járul hozzá, hogy nukleáris erőit figyelembe vegyék a szovjet)—amerikai tárgyalásokon — mindaddig, amíg a két nagyhatalom jelentős mértékben nem csökkenti saját nukleáris fegyvertárát. A szovjet külügyminiszter legutóbbi nyilatkozatának tartalma megfelel az európai érdekeknek — mondta Kantén Voigt, a nyugatnémet SPD parlamenti frakciójának külpolitikai szóvivője abban az interjúban, amely az Osnalbrücker Zeitung hétfői számában jelent meg. Voigt a Gromiko- nyilatkozatnak azt a gondolatát emelte ki, hogy az űr- fegyverek, a hadászati rakéták és a közepes hatótávolságú rakéták ügyét egymással összefüggésben kell vizsgálni, és mindhárom téren egyidejűleg kell eredményekre törekedni. A nagy nyugati hírügynökségek bő terjedelemben foglalkoznak Gromiko szovjet külügyminiszter televíziós nyilatkozatával. Ezen — mint ismeretes — Gromiko a George Shultz amerikai külügyminiszterrel Genfben megtartott találkozójáról, az új szovjet—amerikai tárgyalások témáiról és kilátásairól nyilatkozott vezető szovjet külpolitikai újságíróknak. Az elmondottakból a legtöbb nyugati hírügynökség azt találta a legfontosabbnak kiemelni, hogy amennyiben az amerikai manőverező robotrepülőgépek és Pershing—2 rakéták telepítése folytatódik, akkor kérdésessé válnak a szovjet— amerikai fegyverzetellenőrzési tárgyalások. Ugyancsak kiemelten foglalkoznak a nyugati hírügynökségek Gromiko ama megállapításával, hogy a fegyverzetellenőrzési tárgyalásokon figyelembe kell venni a francia és a brit atomerőt. Fontosnak tartották a nyugati hírelemzők idézni Gromiko nyilatkozatának azt a részét is, amelyben a szovjet külügyminiszter szerint elképzelhetetlen az előrelépés a nukleáris leszerelés terén anélkül, hogy ne menne végbe ezzel párhuzamos folyamat az űrfegyverek terén is. Ezzel kapcsolatban kiemelték: Gromiko igen határozottan elvetette az Egyesült Államoknak azt az álláspontját, amely szerint a leszerelési tárgyalások idején is folytatni akarja „csillagháborús” fegyverkezési kutatásait. Az AFP szerint Andrej Gromiko kijelentése válasz volt Richard Burt amerikai külügyi államtitkár kijelentésére. Búrt szombaton Tokióban ugyanis kijelentette: az Egyesült Államok csak akkor kezd tárgyalásokat az űrfegyverkezési programról, ha az már túl van a kutatási szakaszon. Andrej Gromiko szovjet külügyminiszternek a genfi megállapodásról, az új leszerelési tárgyalásokról adott televíziós nyilatkozata vezető helyet kapott hétfőn az amerikai sajtóban. A kommentárok két fontos elemet emelnek ki a szovjet álláspontból: egyrészt azt, hogy az új leszerelési tárgyalások mindhárom eleme szorosan összekapcsolódik egymással, s így nem lehet eredményt elérni a hadászati és a közepes hatótávolságú nukleáris eszközökről folyó megbeszéléseken anélkül, hogy ne jönne létre kielégítő megoldás az űrfegyverekről, másrészt azt, hogy az amerikai közepes hatótávolságú eszközök' további telepítése a nyugat-európai országokban veszélyeztetné a tárgyalások jövőjét. Robert McFarlane, Reagan elnök nemzetbiztonsági tanácsadója egy hétfő reggeli televíziós nyilatkozatában viszont kijelentette: az Egyesült Államok változatlanul folytatja a Reagan elnök által meghirdetett „hadászati védelmi kezdeményezés” űr- védelmi eszközök kidolgozására irányuló programját. McFarlane védelmébe vette a közepes hatótávolságú fegyverek telepítését is. Martens Washingtonban Vasárnap az Egyesült Államokba érkezett munkalátogatásra Wilfried Martens belga kormányfő. Hétfőn délelőtt Reagan elnökkel folytatott megbeszélést, délután Weinberger hadügyminiszterrel és Shultz külügyminiszterrel találkozott. A megbeszélések fő témája a Belgiumba telepítendő amerikai manőverező robot- repülőgépek kérdése volt. A belga kormány változatlanul nem hozott végső döntést arról, mikor és milyen körülmények között engedélyezi a telepítés megkezdését. Az amerikai kormány viszont arra hivatkozik, hogy Belgium megszavazta a NATO kettős határozatát és hozzájárult ahhoz, hogy területén ilyen közepes ható- távolságú amerikai nukleáris eszközöket helyezzenek el. A Fehér Ház előre jelezte, hogy amerikai részről határozottan fogják sürgetni a megfelelő döntést. Washington számára ez annál is inkább szükséges, mert úgy véli: ha Belgiumra sikerül rákényszeríteni a robotrepülőgépek elhelyezését, akkor ez kihat Hollandiára is. Mint ismeretes, a hágai kormány ugyancsak elhalasztotta a végleges döntést az amerikai robotrepülőgépek telepítéséről. Új ösztönzők Bulgáriában Új ösztönzőrendszert léptettek életbe Bulgáriában, a tudományos-műszaki eredmények gyakorlati alkalmazásának meggyorsítása érdekében. A gazdálkodó egységek az idén már külön prémiumban részesülnek, ha a tudományos-műszaki eredmények alkalmazása nyomán pótlólagos nyereséget érnek el. A prémium nagysága a pótlólagos nyereség 5—12 százaléka lehet. A gazdálkodó egységek az új tudományosműszaki eredmények bevezetésétől számított három évig részesülhetnek ebben a juttatási formában. • Ezzej összefüggésben kidolgozták a vezetők és a termelési egységek ösztönzésének új rendszerét is. Ennek megfelelően, évente egy alkalommal, a pótlólagos nyereségből képzett prémium 10 százalékát a vállalati vezetők, 30 százalékát pedig a termelési alapegységek kapják. Az új jogszabály szerint a minisztériumok és a főhatóságok külön célprémiumokat tűzhetnek ki az új tudományos-műszaki eredmények gyakorlati alkalmazásának ösztönzésére. A célprémiumok összege a kollektíváknál elérheti a 100 ezer levât, egyes szakemberek esetében az ötezer levât is. Ezentúl a gazdálkodó szervezetek vezetői is célprémiumok kitűzésével ösztönözhetik a tudományos-műszaki eredmények gyorsabb gyakorlati alkalmazását. Az így juttatható prémiumok összege, kollektívákra számítva maximum 50 ezer, egyes szakemberekre vetítve kétezer leva lèhet. A bolgár minisztertanács módosította a vállalati vezetők és irányító szakemberek munkabérének megállapítását is. Az e kategóriákba tartozók béralapja ezentúl közvetlenül függ majd a gazdálkodó egység hatékonyságának, anyagköltségeinek és valutabevételeinek az alakulásától. A rendelet értelmében a minisztériumok és a főhatóságok vezetőinek és irányító szakembereinek bére közvetlenül függ az általuk felügyelt ágazat tervteljesítésétől. A tervben foglaltaktól való elmaradás esetén az e kategóriákba tartozók csak fizetésük 80 százalékát kapják kézhez. Az NSZK területén a jövő hét elején kezdődik a NATO téli hadgyakorlat-sorozata. A képen: az amerikai katonák első csoportja megérkezik Mönchengladbach repülőterére (Népújság telefotó — AP — MTI — KS) Spanyolország és a NATO Spanyolországnak ki kell lépnie a NATO-ból és a kormánynak semleges külpolitikát kell folytatnia. Ilyen értelemben foglalt állást Andalúzia szocialista ifjúsági szervezete, vasárnap befejeződött kongresszusán. Az elfogadott dokumentum leszögezte, hogy az ifjúsági szervezet nem tartja magára nézve kötelezőnek a hatalmon levő párt decemberi kongresszusának a NATO-t támogató határozatát. Az an- dalúzok felhívással fordultak Spanyolország ifjúságához, arra szólítva fel a fiatalokat, hogy a jövő februárra kitűzött népszavazáson a NATO-tagság ellen szavazzanak. S egy — vasárnap nyilvánosságra hozott — közvélemény-kutatás adatai szerint, a megkérdezetteknek mindössze 32 százaléka vélekedett úgy, hogy Spanyol- országnak az Észak-atlanti Szerződésben a helye és csak 12 százaléknak volt az a véleménye, hogy az ország lépjen be a NATO katonai szervezetébe. Ugyanakkor Angel Liberal Lucini, a hadsereg vezérkari főnöke, egy katonai ünnepségen élesen megbélyegezte azokat, akik a NATO ellen foglalnak állást. Szerinte „a semleges külpolitika tömeges öngyilkosság lenne”. Azt bizonygatta, hogy „a spanyolok többsége megérti, hogy milyen veszély fenyegeti az országot”. A közvélemény-kutatás eredménye alaposan rácáfol a tábornok szavaira. A vizsgálódás ugyanis kiterjedt arra is, hogy az ibériai országot melyik állam fenyegeti katonailag. A megkérdezetteknek mindössze 6 százaléka vélekedett úgy, hogy a Szovjetunió és a Varsói Szerződés többi tagországa katonai fenyegetést jelent Spanyolország számára. Vessey a kínai kormányfőnél Csao Ce-jang kínai kormányfő hétfőn Pekingben találkozott az amerikai vezérkari főnökök egyesített bizottságának elnökével, John Vessey-vei. Csao Ce-jang megállapította, hogy Kína és az Egyesült Államok kapcsolatai javultak az elmúlt években, különösen az ő tavalyi, egyesült államokbeli és Reagan áprilisi, kínai látogatása után. Kína reméli, hogy az amerikai kormány Reagan elnökségének második négy éve alatt gyakorlati intézkedéseket tesz és még tovább fog menni az 1982. augusztus 17-én kiadott kínai— amerikai közös közlemény végrehajtásában. Ebben a közleményben az Egyesült Államok elvben ígéretet tett arra, hogy csökkenti tajvani fegyverszállításait, de azzal a feltétellel, hogy Kína és Tajvan olyan megoldást talál az újraegyesülésre, amely Tajvant is kielégíti. A tajvani hatóságok mindeddig visszautasították az újraegyesítéssel kapcsolatos pekingi elképzeléseket. Kína részéről gyakorta elhangzik, hogy a tajvani makacsság éppen az amerikai támogatás számlájára írandó. Csao Ce-jang főleg a tajvani kérdésre utalva állapította meg, hogy „vannak még akadályok”. A kínai hivatalos jelentésből azonban kiszűrhető, hogy ezek az akadályok nem gátolják például a két ország fegyveres erői közötti, Csao Ce-jang szavai szerint „baráti kapcsolatok” szélesedését. Vessey hétfőn a kínai partner, Jang Tö-cse vezérkari főnök tiszteletére adott vacsorán elmondta, Csao Ce-jang és ő egyetértett abban: „Fontos; hogy katonai kontaktusainkat ötvözzük a haditechnoló- giai együttműködéssel”. A vacsorán elhangzott pohárköszöntőből kiderült, hogy Jang Tö-cse amerikai látogatásra szóló meghívást fogadott el. —( Külpolitikai kommentárunk )— Genf után ALIGHA ÉRT BÁRKIT MEGLEPETÉSKÉNT, hogy Gromiko szovjet külügyminiszter tv-nyilatkozatára elsőként amerikai kollégája, Shultz reagált. Miközben a szovjet álláspont a Genfben történteket illetően teljesen egységes, Washington továbbra is megosztottnak látszik. Közvetve az amerikaiak diplomáciájának irányítójával perlekedve Weinberger hadügyminiszter — ugyancsak a Gromiko-nyilatkozat után — ezt mondta: minthogy a szovjet és az amerikai fél előfeltételek nélkül bocsátkozott párbeszédbe egymással, Washington nyugodtan folytathatja az űrfegyverkezési kísérleteket. Nem volt tehát alaptalan Gromiko külügyminiszter aggodalmat tükröző, de mégis határozott kijelentése, miszerint, ha az Egyesült Államok megsértené az űrfegyverkezés megakadályozását szorgalmazó megállapodást, az a legsúlyosabb következményekkel járna a majdani tárgyalásokra nézve. Felmerülhet a kérdés, miért is került egyszeriben a fegyverkezéssel kapcsolatos nagyhatalmi párbeszéd középpontjába a világűr militarizálódásának ügye? A magyarázat kézenfekvő: ha sikerülne is megegyezésre jutni a stratégiai és a közepes hatótávolságú nukleáris eszközök ügyében, az űrfegyverkezés mindezt semmissé tehetné, s a korábbinál is veszélyesebb helyzet alakulna ki a földön. WASHINGTON ÁLLÁSPONTJÁT erőteljesen befolyásolja a Weinberger vezette Pentagon ragaszkodása az űrfegyverekhez. Az a nézőpont, miszerint az űrvédelmi rendszerrel összefüggő kutatásokat akkor is folytatni kell és lehet, ha az ilyen rendszerek telepítését megtiltanák, roppant kockázatos. Gromiko így vetette fel a kérdést: vajon ki adhat biztosítékot arra, hogy a kutatások befejezése után a munka megáll az addig elért szakaszban. A szovjet álláspont realisztikus és egyértelmű, nem lehet a Genfben megfogalmazott célok felé előrehaladni, ha nincs egyidejű megegyezés a három szorosan összefüggő témában. Az eljövendő tárgyalásoknak a békét, az átfogó nemzetközi stabilitást kell szolgálniuk, ez pedig kizárólag akkor érhető el, ha a felek a legszigorúbban tiszteletben tartják egymás kölcsönös érdekeit, létfontosságú biztonsági szempontjait. A Szovjetunió — mondotta Grotmiko — minden erővel azért küzd, hogy sikerüljön elhárítani az emberiséget fenyegető nukleáris veszélyt. Győri Sándor Kizárások a Nagy-Britannia Kommunista Pártjának Végrehajtó Bizottsága kizárta a pártból Tony Chatert, a Morning Star című kommunista napilap főszerkesztőjét és David Whitfieldet, Chater helyettesét. A vb erről szóló határozatát — négy, hasonló fegyelmi döntéssel egyetemben — a hét végén hozták meg. Chatert, Whitfieldet, valamint a párt londoni szervezetének négy tagját a vb a szervezeti szabályzat és a pártfegyelem megsértésében, valamint az egész pártra nézve kártékony tevékenységben marasztalta el. A konfliktussal összefüggő kérdések megvitatására Nagy-Britannia KommunisA Bükki Nemzeti Park Igazgatósága felnémeti munkahelyre GYORS-GËPfRÔ ADMINISZTRÁTORT keres. Érdeklődni a 12-791 sz. telefonon, jelentkezni pedig Felnémet, Sánc u. 6. sz. alatt lehet (templom melletti a Brit KP-ból ta Pártjának Végrehajtó Bizottsága 1985 májusára rendkívüli kongresszus ösz- szehívását határozta el. Az ügy előzményei a párt 1983. évi kongresszusára nyúlnak vissza. A legfelsőbb fórum annak idején szükségesnek mondta, hogy Chatert és Whitfieldet elmozdítsák a Morning Star főszerkesztői, illetve főszerkesztő- helyettesi tisztéből. Ezt a döntést az érintettek nem fogadták el, a pártlap tulajdonosaként és kiadójaként funkcionáló népi sajtónyomda társaság pedig — nem lévén intézményes szervezeti kapcsolatban a pártvezetőséggel — sorozatosan megerősítette Chatert és Whitfieldet a tisztében. Az egri Köztársaság téri óvodába KONYHAI KISEGÍTŐ MUNKÁRA női dolgozót alkalmazunk. Érdeklődni a délelőtti órákban az óvoda vezetőjénél lehet. Alap- vagy középfokú egészségügyi szakképesítéssel fiatal munkaerőt egészségőrnek felveszünk. Az álláshoz veszélyességi pótlék is jár. EGER VÁROSI KÖJÁL Eger, Beloiannisz u. 1. Telefon: 11-866
