Népújság, 1985. január (36. évfolyam, 1-25. szám)

1985-01-23 / 18. szám

NÉPÚJSÁG, 1985. január 23., szerda O 2. „Budapest köszönti Moszkvát“ Kiállítás, MSZBT—SZMBT-találkozó a szovjet fővárosban Grósz Károlynak, az MSZMP KB tagjának a bu­dapesti pártbizottság első tit­kárának és Viktor Grisin- nek, az SZKP KB Politikai Bizottsága tagjának, a moszk­vai városi pártbizottság első titkárának jelenlétében nyi­tották meg kedden Moszk­vában a Budapest köszönti Moszkvát című fővárosunkat bemutató kiállítást. Megnyitó beszédében Szép­völgyi Zoltán, a Fővárosi Tanács elnöke részletesen szólt Budapest négy évtize­des fejlődéséről, a főváros­ban lakók élet- és munka- körülményeinek alakulásáról, Budapest és Moszkva gaz­dag múltra visszatekintő, egyre gyarapodó kapcsolatai­ról. A Moszkva központi kiál­lítási csarnokában, a Ma- nyezsben háromezer négy­zetméternyi területen meg­rendezett kiállítás az eddigi legnagyobb és legreprezenta­tívabb külföldön megrende­zett bemutató fővárosunkróL A belépőt Budapest hatal­mas, 120 négyzetméteres, a Gellért-hegyet és a Keleti pályaudvart, a Margitsziget déli csücskét és a Boráros teret is magába foglaló, a jelentősebb épületeket élet­hűen ábrázoló makettje fo­gadja. Fényképfelvételek számolnak be a felszabadító harcokról, a romeltakarítás, az újjáépítés nehéz munká­járól, s megmutatják a lük­tető életű főváros mai képét is. Kedden a Budapest-napok rendezvénysorozatára Moszk­vába érkezett magyar poli­tikai küldöttség megkoszo­rúzta Lenin mauzóleumát, s az ismeretlen katona sírját a Kreml falánál. A nap fo­lyamán Grósz Károly meg­beszélést folytatott Viktor Grisinnel. Tájékoztatták egy­mást a budapesti és a moszk­vai városi pártszervezet te­vékenységéről, az MSZMP XIII. és az SZKP XXVII. kongresszusára való felké­szülés során végzett munká­ról. Este a moszkvai városi tanács fogadást adott a Bu­dapest-napok alkalmából. A moszkvai Budapest-na­pok keretében bensőséges hangulatú találkozóra került sor kedden a moszkvai Ba­rátság Házában a szovjet fővárosba érkezett MSZBT- aktivisták és vendéglátóik között. A Szovjet—Magyar Baráti Társaság elnöksége és tagjai nevében Filipp Jer- mas, az SZMBT főtitkára köszöntötte a magyar ven­dégeket. Méltatta a rendez­vénysorozat jelentőségét, majd az MSZBT és az SZMBT munkáját, amelyet a két nép barátságának továb­bi elmélyítése és fejlesztése érdekében végeznek. Az eftaúlt évi munkát ér­tékelő beszámoló alapján örömmel közölte, hogy a Szovjet—Magyar Baráti Tár­saság munkája az utóbbi időben még inkább aktivizá­lódott, több küldöttséget, ba­rátságvonatot fogadtak, több találkozót szerveztek, sok előadásra került sor magyar művészek részvételével, szer­vezett csoportok ismerkedtek meg Moszkvával és a Szov­jetunió nagyvárosaival. Em­lékeztetett arra, hogy nem­rég aláírták a két társaság közötti együttműködésről szóló ez évi jegyzőkönyvet. Magyar—kubai gazdasági tárgyalások A Magyar—Kubai Gaz­dasági és Műszaki-Tudomá­nyos Együttműködési Bi­zottság 13. ülésszakára ked­den Budapestre érkezett José Rámán Fernandez Al­varez, miniszterelnök-he­lyettes, oktatási miniszter, a bizottság kubai társelnö­ke. Marjai József, a Minisz­tertanács elnökhelyettese és José Rámán Fernandez Al­varez, a bizottság társelnö­kei vezetésével az előzetesen egyeztetett napirend alapján a Magyar—Kubai Gazdasá­gi és Műszaki-Tudományos Együttműködési Bizottság megkezdte munkáját. KGST-bizottsági ülés Budapesten Az emberi munkavégzés optimális feltételeinek szab­ványosításáról tanácskozik hazánkban a KGST ergonó­miai együttműködési bi­zottsága. A viszonylag új tudományág problémáit a szocialista országokban pszichológusok, mérnökök, közgazdászok, pedagógusok, orvosok és más szakembe­rek kutatják, s a mostani rendezvényükön egyeztetik eredményeiket. A Budapesti Műszaki Egye­temen kedden kezdődött — és péntekig tartó — üléssza­kot Drecin József művelő­dési minisztériumi állam­titkár nyitotta meg. Végső búcsú Gosztonyi Jánostól Elvtársai, barátai, harcos­társai vették végső búcsút kedden a Mező Imre úti te­mető díszravatalozójában Gosztonyi Jánostól, az MSZMP Központi Bizottsá­gának- volt tagjától, a Ma­gyarok Világszövetségének főtitkárától, a Hazafias Nép­front Országos Tanácsa el­nökségének tagjától. A vörös drapériával szegélyezett, ko­szorúkkal övezett ravatalnál — ahol kitüntetéseit bíbor párnákon helyezték a kopor­só elé — díszőrséget álltak [Sárt- és állami életünk ve­zető személyiségei, egykori harcostársai. A gyászszertar­táson az MSZMP Központi Bi­zottsága és a HNF Országos Tanácsa nevében Horn Gyu­la, az MSZMP KB osztály- vezetője vett búcsút az el­hunyttól. Szüts Pál, az MVSZ főtitkár-helyettese az elhunyt barátai, munkatársai és csa­ládja részéről mondott bú­csúszavakat, kiemelve, hogy Gosztonyi János szövetségi főtitkári munkáját misszió­nak tekintette. A búcsúztatás az lnterna- cionálé hangjaival ért véget. Gosztonyi Jánost Celldömöl- kön helyezik örök nyugalom­ra. Jaruzelski Gdanskban Wojciech Jaruzelski. a LEMP KB első titkára, a kormány elnöke kedden lá­togatást tett a gdanski Le­nin-hajógyárban. A minisz­terelnök közvetlen beszél­getést folytatott a dolgozók­kal. majd találkozott az üzemi aktívával. Jaruzelski látogatását Jer­zy Urban kormányszóvivő keddi sajtóértekezletén egye­bek között a hajógyári poli­tikai légkör javulásával ma­gyarázta. megemlítve, hogy korábban ez a légkör nem kedvezett egy ilyen látoga­tásnak. Amikor Mieczyslaw Rakowski 1983 augusztusá­ban a hajógyárban járt. a mi niszterelnök-helyettesnek kemény hangpárbajt kel­lett vívnia Lech Walesa köz­bekiáltozó és füttyögő hí­veivel. A látogatáshoz a közvet­len alkalmat a LEMP poli­tikai bizottságának ülése nyújtotta. Jaruzelskin kívül számos párt- és állami ve­zető is látogatást tett ked­den Gdansk, Sopot és Gdy­nia. a három egylbenőtt ipa­ri város hajógyáraiban és sok más nagyüzemében. Hét­főn ugyanis a politikai bi­zottság Gdanskiban kezdte meg szokásos heti ülését. Az üzemlátogatásokra, a dolgo­zókkal való beszélgetésekre a PB-tagokaf a kormány képviselői is elkísérték. Indiai kémbotrány Üj-Delhiből érkező jelen­tések szerint már 19-re emelkedett azoknak az in­diai kormánytisztviselőknek és üzletembereknek a szá­ma, akiket a napokban ki­robbant kémbotrány kap­csán vettek őrizetbe — ír­ja a TASZSZ keddi kom­mentárjában. V Az indiai sajtó az ügy kapcsán kifejti — mutat rá a TASZSZ — hogy az Egye­sült Államok és számos NATO-ország titkosszolgála­tát gyakorlatilag minden ér­dekelte Indiában, kezdve a haditechnikától egészen a miniszterelnök személyi biz­tonságának megszervezésé­ig­Daniel Ortega Az Egyesült Államok azért függesztette fel a Nicaraguá­val folytatott tárgyalásokat, mert nem akarja vállalni a közép-amerikai válsággal kapcsolatos felelősséget — jelentette ki Daniel Ortega, nicaraguai államfő. A nicaraguai elnök hét­főn este tartott sajtóérte­kezletet Managuában, nem sokkal azután, hogy kétórás megbeszélést folytatott Ste­phen Solarz amerikai de­mokrata párti képviselővel. Nicaragua a mexikói Man­zanillo városban folytatott tárgyalásokon szerette volna a két ország kapcsolatainak normalizálásához szükséges alapokat megteremteni és ezzel hatékony segítséget akart nyújtani a közép-ame­rikai válság politikai ren­dezésén fáradozó Contadora­nyilatkozata csoportnak — hangsúlyozta Dániel Ortega. Ugyanakkor az Egyesült Államok a manzanillói ta­lálkozókat mindössze a két­oldalú véleménycsere fóru­mának kívánta tekinteni. Ez az álláspont „számunkra nem tűnt elég komolynak, mivel így az Egyesült Államoknak nem 'kellett vállalnia a kö­zép-amerikai problémák mi­atti felelősséget” — mondta a nicaraguai államfő. Az amerikai kormány sze­rint a sandinista kormány politikája miatt nincs értel­me folytatni a manzanillói tárgyalásokat. Mindez arra szolgál, hogy az amerikai törvényhozás hagyja jóvá azokat az összegeket, ame­lyeket a Reagan-adminisztrá­ció kért a Nicaragua elleni háború folytatásához — ál­lapította meg Dániel Ortega. —C Külpolitikai kommentárunk )— Rideg szavak WASHINGTONT AZ ELNÖKI BEIKTATÁS prog­ramjának megváltoztatására kényszerítette a váratla­nul szokatlan hidegre fordult időjárás. Ám úgy tű­nik, nemcsak a hirtelen beköszöntött zord klíma, ha­nem Reagan beszéde is némileg lehűtötte a kedélye­ket. Érthető okokból. Az elnök ugyanis ismét a meg­szokott vádaskodással állt elő, a Szovjetuniót fele­lőssé téve a fegyverkezési versenyért. Ugyanakkor határozottan síkraszállt az űrfegyverkezési progra­mért. Azokért a tervekért, amelyek még a genfi kül­ügyminiszteri találkozó előtt és azóta is a szovjet vezetők éles bírálatát váltotta ki. Az amerikai sajtó visszafogottnak és mérsékelt hangvételűnek minősítette a beiktatási beszédet. Va­lójában azonban Reagan mintha figyelmen kívül hagyta volna, hogy küszöbön állnak a szovjet—ame­rikai tárgyalások. Aligha közömbös az eszmecserék kimenetelére, hogy milyen légkörben ülnek majd tárgyalóasztalhoz a küldöttségek. Reagan első négy esztendeje baljós helyzetet teremtett: Moszkva és Washington kapcsolataiban óriási visszaesés követke­zett be, megkezdődött Európában a tömegpusztító fegyverek telepítése, s veszedelmes fegyverkezési hajsza körvonalai bontakoztak ki. A PÁRBESZÉD FONALÁT csak a múlt év szep­temberében, Gromiko New York-i látogatása idején vette föl a két nagyhatalom. Január 7-én és 8-án pe­dig Genfben 15 órát tárgyalt a szovjet és az amerikai külügyminiszter. Eszmecseréik azzal az örvendetes döntéssel értek véget, hogy három témakörben meg­kezdődnek a két nagyhatalom közti tárgyalások. Reagan beszédében szólt ugyan a fegyverzetkorlá­tozásról : „... Azt keressük, hogyan lehet egy napon minden nukleáris fegyvert eltüntetni a föld színéről” — mindez azonban nélkülözte a konkrétumokat. S ami még szembetűnőbb: az elnök újólag védelmébe vette a „csillagháborús” tervek megvalósítását. Moszkva jó néhányszor tudomására hozta Washing­tonnak: hajlandó az érdemi tárgyalásokra, de csakis olyan körülmények között, ha a másik fél szándékai is őszinték. Nos, a Genfben elhatározott eszmecserék kimenetele szempontjából Reagan beszéde nem jogo­sít föl derűlátásra. A fegyverkezési program válto­zatlan folytatásának hangsúlyozása joggal kelt gya­nakvást, s megkérdőjelezi a szándékok őszinteségét. MÁRPEDIG — mint az Washington nyugat-európai szövetségesei vezető államférfiainak megnyilatkozá­sából is kiderült — Keleten és Nyugaton egyaránt megnyqgvással és nagy várakozások jegyében fogad­ták a szovjet—amerikai tárgyalások hírét. Ronald Reagan beiktatási beszéde nem igazolta ezt az óvatos derűlátást. Majd elválik, hogy az elnök szándékai miként jutnak kifejezésre a tárgyalások megkezdé­se után. Gyapay Dénes ÚJ-KALEDÓNIA Franciaország új támaszpontot tervez LIBANON Fokozódhat a polgárháborús veszély A bejrúti kormány hétfői rendkívüli ülésén a Dél-Li- banont megszállva tartó iz­raeli csapatok „egyoldalú kivonulásának” lehetséges következményeiről volt szó, továbbá megvitatták, hogy a libanoni hadsereg miképp vonhatná ellenőrzése alá a kiürítendő területeket. Ismeretes, hogy a libanoni vezetők — köztük Karami — több ízbení is azzal vádol­ták Izraelt: az egyoldalú csapatkivonással a többi kö­zött az a célja, hogy felszít­sa a különböző libanoni fe­lekezetek közötti nézetelté­réseket. A bejrúti kormány attól tart, hogy amennyiben a kormányerők nem foglal­ják el időben a kiürített dél­libanoni területeket, akkor a mohamedán, illetve az Izra­el támogatta keresztény felek ismét polgárháborús helyzet­be sodorhatják az országot Rasid Karami egyébiránt azt mondta: a szunnita mo­hamedán, szidon'i politikus, Musztafa Szaad ellen végre­hajtott hétfői pokolgépes me­rénylet voltaképpen „Izrael kísérlete arra, hogy ismét el­hintsék a viszály magvát a szembenálló libanoni vallási felekezetek között". Mint be­számoltunk róla. a merény­letben súlyos fejsérülés érte Musztafa Szaadot. akit a szi­dom kórház intenzív osztá­lyán ápolnak. A merénylet­ben egy személy meghalt. A Le Figaro kedden hosz- szabb cikkben foglalkozott Üj-Kaledónia stratégiai je­lentőségével, miután Mitter­rand elnök vasárnap este bejelentette az ottani fran­cia katonai támaszpont meg­erősítését, és leszögezte: Franciaország továbbra is fenn akarja tartani straté­giai szerepét és jelenlétét eb­ben a térségben. A lap szerint Washington nagyon fontosnak tartja, hogy Üj-Kaledónia továbbra is a „nyugati védelmi rend­szerhez” tartozzon, s épp ezért aggódik amiatt, hogy a Csendes-óceán déli felében „légüres tér” támadna, ha Franciaország elhagyná Űj- Kaledóniát. Csökkentené azonban ezt az aggodalmat az — írja a lap —, ha a francia kormány kötelezett­séget vállalna arra, hogy ott a szigetcsoport függetlenné válása után is olyan katonai támaszpontot tart fenn, amely „a nyugati védelmi rendszer szerves részét képezné”. A lap emlékeztet arra, hogy Üj-Kaledónia már a má­sodik világháborúban is fon­tos stratégiai szerepet ját­szott. Akkor mintegy 120 000 amerikai katona állomásozott ott, s volt idő, amikor 120 hadihajó is tartózkodott Noumea kikötőjében. Franciaország egyébként egy jelentős katonai támasz­pont felépítését tervezi Üj- Kaledónián, a terület függet­lenségének elnyerése után — jelentette ki újságírók előtt kedden egy magas rangú francia tiszt. A tiszt — aki kérte, hogy nevét ne közöljék — el­mondta, hogy a légi és hadi­tengerészeti támaszpont ké­pezné a Csendes-óceánon végrehajtandó francia straté­giai hadműveletek súlypont­ját. A támaszpont felépítésé­nek terve nem új keletű, s hirtelen felélesztése Mitter­rand köztársasági elnök szombati látogatásának ered­ményeként értelmezhető. (T HEVES MEGYEI TANÁCS V. B. TITKÁRSÁG pályázatot hirdet az alkoholizmus elleni bizottság TITKÁRI MUNKAKÖRÉNEK betöltésére. Pályázati feltételek: felsőfokú végzettség, jó szervező­készség, a tanácsi vagy tanácsi intézmények munkájában, társadalmi szervezetek tevékenységében való jártasság, büntetlen előélet. Bérezés: a 11 1983. (XII. 17.) ÁBMH rendelete alapján. A pályázatot — részletes önéletrajzzal együtt 1985. január 25-ig kell elküldeni a Heves megyei Tanács V. B. személyzeti és oktatási osztály 3301 EGEK. Kossuth Lajos utca 9. címre.

Next

/
Oldalképek
Tartalom