Népújság, 1985. január (36. évfolyam, 1-25. szám)

1985-01-23 / 18. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXXVI. évfolyam, 18. szám ARA: 1985. január 23., szerda 1.80 FORINT AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA GYÖNGYÖSI RUHÁK ITTHON ÉS KÜLFÖLDÖN A piachoz alkalmazkodva A kereskedők általában azokkal a gyártókkal sze­retnek üzletet kötni, akik a piac diktálta igényekhez rövid időn belül alkalmazkodni tudnak, s ódzkodnak az olyan partnerektől, akik unos-untalan a beváltnak hitt áruféleségeket akarják eladni, mereven elzárkóz­nak a korszerűbb cikkektől, a termékváltásoktól. Költségvetés Bizonyára olvasóink több­sége ismerj a mérleg mű­ködési elvét. Ez akikor funkcionál helyesen, ha két serpenyőjében a súlyok egyenlőek. tehát a terhek egyensúlyban vannak. Er­ről beszélhetünk átvitt ér­telemben a közgazdaság- tanban a költségvetésnél is. amely szintén mérleg, hi­szen a bevételt és a kia­dást tartalmazza a két „ser­penyőben”. Fontos viszont, hogy ez is egyensúlyban le­gyen! Kicsiben ilyet készí­tenek a vállalatok, az üze­mek, a társadalom tagjai, a családok, nagyban pedig az állam komoly felelős­séggel évről évre. Nos, az ország idea költ­ségvetése gazdaságpoliti­kánk átfogó céljainak meg­felelően előirányozza a nemzet pénzgazdálkodásá­nak alapvető kiegyensúlyo­zottságát. Egyidejűleg pe­dig növeli az életkörülmé­nyekben különösen fontos oktatási, kulturális, egész­ségügyi, szociális és társa­dalombiztosítási kiadások előirányzatát. Ennek fede­zetét az 1985. évi tervnek megfelelően csak a hatéko­nyabb, az eddigieknél gaz­daságosabb termelés képes biztosítani. Ezt szolgálják az irányítás fejlesztésére az idei évre hozott intézkedé­sek és a vállalati adópoli­tika új vonásai. Az állam költségvetése jól tükrözi azt, hogy az el­múlt években alapvetően sikerült megbirkóznunk az elénk tornyosult feladatok­kal. Elsősorban a gazdaság stabilitásának megőrzésé­vel és elért vívmányaink megtartásával. Népünk, nemzetünk erőfeszítései te­hát nem voltak hiábavaló­Vajon Gyöngyös két — belföldi és külföldi vevők­nek egyaránt dolgozó — könnyűipari vállalatát me­lyik kategóriába sorolhatjuk? Mint ahogy azt a Heves megyei Ruházati Ipari Vál­lalat műszaki osztályveze­tőjétől. Czákó Jánosáétól megtudtuk telephelyeiket és termelési szerkezetüket a múltban úgy alakították ki, hogy az átállás' egyik napról a másikra rugalmas legyen, ne okozzon különösebb fej­fájást. Az elismert hazai nagykereskedelmi cégekkel negyedéves szerződéseket köt­nek. de ezek csak a nagy­ságrendet irányozzák elő. Havonta rögzítik, pontosít­ják a megrendeléseket, s ha kell az igényeknek, a divat­nak megfelelően módosítják a fazont, a színösszeállítást. Mivel senki sem szereti — s főként a gyengébbik nem képviselői —. ha ugyanaz a nulha „szembe jön” az utcán, ezért egy modellből csak ezer darabot készítenek. A szocialista országok — s köztük a legnagyobb vevő, a Szovjetunió is — a leg­újabb mintákat kérik. Itt már nagyobb szériákban gondolkodnak, a minőség azonban alapvető követel­mény. A tőkés megrendeléseket két részre lelhet osztani. Az USA-nak és Kanadának bérmunkát végeznék. Sa­ját alapanyagból, saját ter­vezésben, kisebb tételben fő­ként az NSZK-nak exportál­nak. Amiben nem lehet kü­lönbséget tenni a három pi­ac között: az a határidők pontos betartása, a kifogás­talan minőség, a divatirány­zatok követése és az elfo­gadható ár. A ruházati ipari vállalat szoknyái, pantallói, kosztüméi, férfi- és kamasz- öltönyei azért kelendőek, mert e négyes feltételeknek mind ez idáig megfeleltek. A Mátra Ruhaipari Szö­vetkezet 1970-től szinte tel­jes egészében nyugati meg­rendeléseknek ítész eleget, a tikokban találkozhat né- hazai közönség a Módi bu- hány termékével. Szelenszky Béláné. a szövetkezet elnö­ke arról tájékoztatott ben­nünket, hogy havonta mint­egy hatezer női blúzt és két­ezer hálóinget készítenek bérmunkában, ami annyit jelent, hogy a tőkés megbí­zó az anyagtól az utolsó tű­ig mindent leszállít. Ennek fejében készárut kér. Az el­múlt évek során egyetlen ügyfelet sem vesztettek, amely ékes bizonyítéka an­nak, hogy elégedettek a köz­reműködésükkel. A gyöngyöst ruhák a HUNGAROCOOP és a MIN­TA Női Szabó Szövetkezeti Társulás közvetítése útján keresnek és találnak gazdá­ra külföldön. A 35 millió forintos, Szovjetunióba irá­nyuló szállítáis javarésze a legmodernebb ízlésnek is •megfelelő kétrészes ruha és szoknya. Eladni sokkal nehezebb, mint vásárolni — vallják a termelők, s tudják ezt a ke­reskedők is. Az ár diktál. Aki nyereséget akar el­könyvelni az év végén, an­nak bizony alkalmazkodnia kell a piac e farkastörvé­nyéhez. Budai Ferenc Várkonyi Péter hazaérkezett bukaresti látogatásáról Várkonyi Péter külügymi­niszter Stefan Andrei román külügyminiszter meghívá­sára 1985. január 21—22-én hivatalos baráti látogatást tett Bukarestben. A magyar külügyminisztert fogadta Nicolae Ceausescu, a Román Kommunista Párt fő­titkára, a Román Szocialista Köztársaság elnöke. A külügyminiszteri tár­gyalásokon áttekintették a nemzetközi helyzet időszerű kérdéseit. Tájékoztatták egy­mást országaik külpolitikai tevékenységéről. Véleményt cseréltek a magyar—román kapcsolatok alakulásáról, kü­lönös tekintettel az 1977. évi debreceni—nagyváradi leg­felsőbb szintű találkozó meg­állapodásainak teljesítésére. Kifejezték szándékukát, hogy erősítik népeik barátságát, fejlesztik és bővítik a két ország kapcsolatait. Keresik a kölcsönös érdekeket kielé­gítő megoldásokat az élet minden területén. Ennek ki­munkálása érdekében a jö­vőben is folytatják a két or­szág vezető párt- és állami képviselői rendszeres talál­kozóinak gyakorlatát. Hang­súlyt kapott, hogy a két or­szág sokoldalú együttműkö­désének fejlesztésében a magyarországi román és a romániai magyar nemzetisé­get ösztönző szerep illeti meg. A magyar külügyminiszter romániai tárgyalásai nyílt, őszinte, elvtársi légkörben folytak. Várkonyi Péter magyaror­szági látogatásra hívta meg román kollégáját, aki a meg­hívást köszönettel elfogadta. Kedden hazaérkezett Ro­mániából Várkonyi Péter külügyminiszter aki Stefan Andreinak, a Román Szo­cialista Köztársaság külügy­miniszterének meghívására hivatalos, baráti látogatást tett Romániában. „Győzelem 40” nemzetközi rendezvény Gazdag idei programot tervez az MHSZ A Magyar Honvédelmi Szövetség tevékenységéről szólva Tringer Gyula ezre­des, az MHSZ főtitkár-he­lyettese a szövetség buda­pesti székházában tartott keddi sajtótájékoztatón el­mondotta: az idén hazánk felszabadulásának 40. év­fordulójához kapcsolódik az MHSZ legtöbb rendezvénye. Számos bemutatót, szemlét, találkozót rendeznek a kü­lönféle társadalmi, politikai, ifjúsági szervezetekkel, va­lamint a szocialista orszá- gokbeli testvérszervezeteík- kel. Közöttük lesz a „Győ­zelem 40” elnevezésű nem­zetközi autótúra, amelyet a szocialista országok a fa­sizmus felett aratott győze­lem 40. évfordulója alkal­mából közösen rendeznek. A 6100 kilométeres túrára — résztvevői — Moszkvából indulnak és az európai szo­cialista országok fővárosa­in áthaladva jutnak el Ber­linbe — Bulgária, Cseh­szlovákia, a KNDK, Kuba, Lengyelország, Magyaror­szág, az NDK, Románia, a Szovjetunió és Vietnam kül­di el túraautósait. A nem­zetközi túra hazai program­ja egybeesik a május 1-i felvonulással. A már hagyományosnak számító rendezvényeikről szólva a főtitkár-helyettes elmondotta : megrendezik az MHSZ-aktivisták II. orszá­gos agitációs és propaganda­tanácskozását, valamint a budapesti honvédelmi na­pot, és részt vesznek a már hagyományos vízi- és légi­parádén. Ott lesznek az MHSZ sportolói a különféle külföldi és hazai versenye­ken: többek között Bulgá­riában a légfegyveres és a sebességi autómodellek Eu* rópa-bajnokságán, Auszt­riában a sárkányrepülő- világbajnokságon, az NSZK- ban a könnyűbúvár uszo­nyos- és búvárúszó Euró- pa-bajnokságon, az Egyesült Államokban a hőlégballon­világbajnokságon, Olaszor­szágban a vitorlázórepülő­világbajnokságon, itthon pedig szinte a szakágak mindegyikét érintő nemzet­közi és országos rendezvé­nyeken. ak. Ha az elmúlt eszten­dőkben csökkent is a reál­bér, az életkörülmények ja­vultak. A fogyasztás, a la­kosság reáljövedelme ösz- szességében növekedett. A kormány azonban világosan tátja, hogy nagyon sok csa­tádnak megnőttek a gond­jai, hogy életkörülményeit javítsa. Ezért határozták el az idei évre szóló bér- és szo- oiálpolitíkai intézkedése­iket, amelyek minden bi­zonnyal javítanak a hely- zéten. Az utóbbit álla­munk a költségvetésből biz­tosítja. Noha elkerülhetet­len volt a nemrég bejelen­tett központi árintézkedés, amely elsősorban azokat a termékeket és szolgáltatá­sokat érintette,'ahol a költ­ségvetés nagy terheit kel­lett mérsékelni. Ezzel szem­ben viszont egy sor olyan szociál- és családpolitikai döntésre került sor, ame­lyek enyhítenek a gondo­kon. A szociálpolitikai törek­vésekben is felerősödött a korszerűsítés, a társadalmi- gazdasági folyamatokban bekövetkezett változások­hoz való nagyobb alkal­mazkodás. Ennek szellemé­ben tekintette át a Minisz­tertanács nemrég az ország népesedési helyzetét és hoz­ta nyilvánosságra hosszabb távra szóló tervét. Ezzel összefüggnek azok az idei költségvetési intézkedések, amelyek középpontjában a közoktatás, az egészségügy és a lakásépítés áll. A kor­mány tehát továbbra is segíti a családokat, a rá­szorulókat, bízva a társa­dalmi összefogásban. Mentusz Károly Miskolczi László, a megyei tanács kereske­delmi osztályvezetője nyitja meg a döntőt Sorsdöntő pillanatok: a gyöngyösi Kovács Csaba leendő (elszolgáló vizsgázik a zsűri előtt A SZAKMA KIVÁLÓ TANULÓJA CÍMÉRT Tehetséggel, szaktudással Sistergő serpenyők, fortyo­gó levesek, hagymát kavar- gató kukták, izgatott sza­kácsfiúk a konyhában, asz­talok között egyensúlyozgató pincérek, bóbitás eladólá- nyok a vendéglátó részleg­ben, pénztárgéppel bíbelődő, végvásznak között válogató kék köpenyes ifjak a ruhá­zati boltban. Több mint hatvan szak­munkásnövendék részvételé­vel rendezték meg tegnap (Fotó: Köhidi Imre, Szántó György) Egerben a Szakma kiváló tanulója elnevezésű országos verseny Heves megyei dön­tőjét. Az egri és gyöngyösi tanulók először írásban ad­tak számot kereskedelmi, il­letve vendéglátói ismereteik­ről, majd gyakorlatban is megmutathatták, felismerilk-e az egyes ruhaanyagok minő­ségét, összetételét, megje­gyezték-e a szakmunkásvizs­ga anyagában szereplő hu- szonnégyféle ételösszeállítás receptjeit. Tizenegy szakma — köztük élelmiszer-, ruházati-, mű­szaki-, kozmetikai eladók, cukrászok, szakácsok, felszol­gálók mérettettek meg itt nemcsak áruismeretből, jó szaktudásból, hanem udva­riasságból, tehetségből, talp­raesettségből, ügyességből is. Közülük a legjobbak jutot­tak tovább rpegyénből a ki­váló címet odaítélő országos döntőbe. Az egri Hák Rózsa és Szilágyi Zsuzsa az is- Az elméleti vizsgán még egymás mellett a gyöngyösi és az kóla „háztartási” boltjában egri kereskedőtanulók

Next

/
Oldalképek
Tartalom