Népújság, 1984. december (35. évfolyam, 282-306. szám)
1984-12-05 / 285. szám
NÉPÚJSÁG, 1984. december 5., szerda 3 . EGYSZERŰBB SZÖVETKEZETI FORMÁK Nekik is van jövőjük A mezőgazdaságról szólva többnyire az 1300 termelőszövetkezetre, és mintegy 120 állami gazdaságra gondolunk. Pedig a paletta sokkal színesebb ennél, hiszen vannak, léteznek Magyarországon egyszerűbb mezőgazdasági szakszövetkezetek. köztük a hajdani tszcs-k utódjaként számon tartott mezőgazdasági szak- szövetkezetek is. Igaz, hogy a szakszövetkezetek taglétszáma, földterülete nagyon kicsiny, de azért fontos szerepet töltenek be most is. különösen a mostohább természeti adottságú tájakon. Ezzel magyarázható, hogy 1984 októberében két fórum — az MSZMP KB szövetkezetpolitikai munkaközössége, majd pedig a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsának elnöksége — is megvizsgálta, napirendre tűzte az egyszerűbb szövetkezeti formák, a szakszövetkezetek helyzetét. A két ülés dokumentumából kitetszett, hogy 1970- ben még 243 mezőgazdasági szakszövetkezetünk volt, napjainkban, az egyesüléseket követően pedig már csak 62 van. Kiderült az is, hogy ezek az egyszerűbb szövetkezetek a közgazda- sági szabályozók szorításai közben is jól megállták a helyüket. Helytálltak a szakszövetkezetek A szakszövetkezetek állami támogatásának fajlagos mutatói a rosszabb természeti viszonyok ellenére is mérsékeltebbek, mint a termelőszövetkezeteké. Jellemző. hogy az egy forint nyereségre jutó elvonások mértéke — adók, és így tovább — 1,83 forintra rúgnak a szakszövetkezetekben, míg a téeszekben „csak” 1,30 forintra; s hogy mindennek ellenére a tagoknak a közösből származó személyes jövedelme megközelítően azonos volt a téesz-tagokéval: 51668 forint, míg ez utóbbiaké 53 645 forint. Ha pedig ehhez hozzáadjuk az úgynevezett tagi földekből és állattenyésztésből származó bevételeket, akkor nem szorul magyarázatra, hogy — legalábbis az olyan szőlőtermesztő szakszövetkezetekben, mint a keceli. a sol tvad kerti. néhány hegyaljai, és így tovább — jobban élnek a téesz-átlagnál. Olyannyira, hogy míg a zárszámadások idején jó néhány téesz-ünkben dúl a veszteségek körüli vita, nem kevés a mérleghiányos tsz sem, nos. a szakszövetkezetekben a veszteség minimális volt az elmúlt öt évben: tavaly például szinte említésre sem méltó — 3,5 millió forint volt ez az összeg. Nem csoda tehát, hogy mindkét említett fórumon eme „egyszerűbb” forma fenntartása mellett foglaltak állást a felszólaló szakemberek, pénzügyiek is, a téesz-elnokök is. Pedig jól emlékszem arra a parázs polémiára, ami néhány esztendeje robbant ki ama „példátlan” merészség hallatán, hogy a keceli szak- szövetkezet magába olvasztotta a keceli termelőszövetkezetet. tehát az „alacsonyabb” a „magasabbren- dűt”, mely utóbbi azonban vegetált, vagyis tagjai jól jártak e házassággal. Többségben voltak azonban a fordított előjelű „egybekelések”, amikoris a téesz vonta kebelébe a szakszövetkezetét. A tsz-ek vgmk-i Most pedig váltsunk témát! Gondoljunk az állami iparra, amelyen belül igen sok vgmk működik már napjainkban. Ezeket mindenki ismeri. De valószínű, sokan nem tudják, hogy e vgmk-knak a mezőgazdaságban is megvannak a hasonmásai: a téesz-ekben serénykedő mezőgazdasági és egyéb szakcsoportok. 263 mezőgazdasági szakcsoport működik a téesz-ekben. Ezek közül 93 foglalkozik kertészettel, míg a többi állattenyésztéssel, főként kisállatokkal. így baromfival. A városi lakosság bevonására is kiváló lehetőséget nyújt ez a forma, amire Gyöngyösön láthatni szép törekvéseket, de magam legutóbb egy 1984. januárjától várossá nyilvánított dunántúli helységben. Sümegen hallottam arról, hogy a régi szőlőket az összefogás Tsz támogatásával. de hegyközségi formában művelik meg tagok és kívülállók egyaránt. A mezőgazdasági szakcsoportokon túl ipari-szolgáltató szakcsoportok is vannak a téeszekben — ma már félezer működik belőlük. Vegyes tapasztalatokat hoztak a mozgalomba, mert bár többségük tudta növelni tagjai jövedelmét, nem kevés anyagi visszaélést tártak föl körükben. Továbbá ellentét feszülhet a közös gazdaság és szakcsoportja között azért is. mert a jövedelmezőbb munkákat — amelyek aránya csökkenő! — ez utóbbiak „viszik el”. Mezőgazdasági leányvállalatok Egyéb egyszerűbb szövetkezeti formák is megjelentek a mezőgazdasági szövetkezetek csoportjában. Míg — amint mondottuk — a szakcsoport lényegében az iparban meghonosodott vgmk; a vállalati gazdasági munkaközösség agrár-megfelelője, ugyanitt van már példa — igaz, mindössze kettő — leányvállalat alapítására, más kisszövetkezet létrehívására is. Ezekre azért irányul a téesz-elnöki figyelem a legutóbbi időben, mert valóban egyszerűbb az adminisztrációjuk, mint a szakcsoportok esetében, olyannyira, hogy alkalmazandónak vélik sokan magukban a termelőszövetkezetekben is ezt a szisztémát. A két leányvállalatot a fóti Vörösmarty és a solymári Rozmaring Téesz hozta létre a közelmúltban; a kedvezőbb közgazdasági szabályozás késztette őket erre — ugyanis 25—40 százalékkal növeli a nyereséget, hogy nincs termelési adó e tevékenységre. E változatos érdekeltségi formák nem a közös gazdaságok ellenében, hanem jövedelmezőségük és hatékonyságuk jobbításáért vannak, így érthető, hogy mind a, Szövetkezetpolitikai Munkaközösség, mind a TOT egyértelmű állásfoglalásra jutott: hosszú távra szóló, életképes gazdasági alakzatokat lát bennük mindkét fórum. K. N. Forgóvázak— szovjet exportra HATVANBAN NEM GARASOSKODNAK Szarvasmarha-tenyésztés — új utakon 120 darab forgóvázat készítenek a MÁV Székesfehérvári Járműjavító üzemében, a Ganz-MAVAG motorvonataihoz, amelyet szovjet megrendelésre gyártanak. A kívánt éves mennyiséget december 20-ig leszállítják (MTI fotó — Kabáczy Szilárd felv.) Országosan Is keresik azokat a formákat és módozatokat, amelyekkel a hazai szarvasmarha-tenyésztést ki lehetne mozdítani a holtpontról. Mindnyájunk érdeke, hogy olyan megoldást találjunk, ami az ágazatot az elmúlt évekénél kifizetődőbbé, gazdaságosabbá teszi. A hatvani Lenin Termelőszövetkezet vezetői is ezt a célt tűzték ki maguk elé, s — úgy tűnik — Jó úton Járnak. Az elképzelésekről, tervekről kérdeztük Vágó József téesz- elnökőt. — Az elmúlt hat esztendőben szarvasmarha-állományunk létszáma 2200-ról nyolcszázra csökkent. Nem kell különösebben magya- rázgatnom, hogy ebben elsősorban a külső és belső gazdasági tényezők játszották a döntő szerepet. Az az igazság, hogy az optimális szám négyszáz lenne ezt tartjuk hát szem előtt. Tekintve, hogy teheneink tejhozama átlagosan ötezerkétszáz liter fölé emelkedett, a kétmillió literen felüli tejtermelés így sem megvalósíthatatlan. — Ügy tudom, hogy más területen is előreléptek... — Igen. Olyan állatállományt szeretnénk kialakítani, amely — értékes tulajdonságait vizsgálva — mesz- sze felülmúlja a régebbi tenyészetünket. A keresztezés jelenleg a harmadik-negyedik lépcsőfok között tart. s nyugodtan állíthatom, hogy a genetikai háttér megfelelt az előzetes várakozásainknak. Talán ezek a tények is szemléltetik, hogy átgondolt, tudatos,, több területet is érintő intézkedés-rendszerről van szó. A hatvaniak azonban még a felsoroltaknál is nagyobb fába vágták a fejszéjüket. — Szarvasmarha-telepünk még a hatvanas években készült el, s az akkoriban korszerű létesítmény ma már nem felel meg a modern követelményeknek. Éppen ezért gondultunk arra, hogy az üzem rekonstrukcióját mindenképpen meg kell oldanunk. Ez egy sor feladatot jelent, hiszen beletartozik az elavult épületek átalakítása, egy karám- és kifutórendszer létrehozása, a trágyaeltávolítás és takarmányozás egyszerű eszközökkel történő gépesítése. — Ha jól sejtem, akkor a meglévő technológiák gyökeres megváltoztatását is végrehajtják. — Természetesen. A hagyományosnak mondható formákról áttérünk a sza- badtartásos és a fejőházas módszerekre. Így lényegesen csökkenteni tudjuk a szükséges élőmunka mennyiségét. Ez a gazdaságosságot emeli döntően. Az sem titok, hogy az állattenyésztés számára igen nehezen lehet munkaerőt toborozni, s különösen érvényes ez a marhatartásra. Ez azonban a dolognak csak az egyik oldala. A másik a takarmányozásban rejlik. A megyében mi termelünk legnagyobb területen cukorrépát s itt még sok kiaknázatlan lehetőség van. Ugyanis, ha megfelelő répabetakarítási módokat alkalmazunk, akkor az olcsóbb tömegtakarmányozást is biztosíthatjuk. A keletkezett répafejek és répaszeletek ízletes, és ami a fő, nem drága élelmet jelentenek. — A korszerűsítés feltehetően sok pénzbe kerül majd. — Ez az összeg hozzávetőlegesen tizenöt-tizenhatmillió lesz. Nyilvánvalóan, hogy ezt előteremtsük, igénybe kell vennünk mások segítségét. A Magyar Nemzeti Bankon keresztül ágazati hitelt kapunk. Nem szabad most garasoskodnunk, mert idáig ez a tevékenységünk jelentős veszteséggel járt. Ha az elképzeléseink beválnak, akkor nemcsak azt érhetjük el, hogy ne legyünk veszteségesek, hanem minimális nyereségre is szert tehetünk. — Mikor kezdődik el a munka? — A terveket a TAURI- NA szarvasmarha-tenyésztő vállalat készíti el, és feltehetően decemberre végeznek evvel. Ha ezt az időpontot tartani tudják, akkor semmi akadálya nincs annak, hogy 1985. elején hozzáfogjunk a konkrét megvalósításhoz. Az a vágyunk, hogy 1987 végére már az új létesítményeket használhassuk. Az átalakításhoz pedig nem külső erőket használunk fel hanem saját építőbrigádunkra támaszkodunk. Az elgondolások mindenképpen tiszteletre méltóak, s fontos az is. hogy szűkebb hazánkban nem egyedülállóak. Megyénk több gazdaságában — ugyanilyen Indítékok miatt — hasonló törekvések figyelhetők meg. Ez a tény alapot ad arra, hogy reménykedjünk, és legközelebb már a tényleges eredményekről számolhassunk be. (sárhegyi) Emlékezés az MKP egri szervezete megalakulásának 40. évfordulójára Egert 1944. november 30- án szabadították fel a szovjet csapatok. Ez a tény lehetővé tette a demokratikus politikai élet kibontakozását. Az ország más települései túlnyomó többségéhez hasonlóan, itt is a Magyar Kommunista Párt szervezete alakult meg először. Az MKP egri szervezete megalakulásának előkészítéséről, a helyi pártvezetőség által készített, 1945. január 18-i keltezésű, az akkor még Debrecenben működő Központi Vezetőséghez küldött „Jelentés az egri kommunista párt eddigi működéséről” című anyagban olvashatunk. Ebből megtudhatjuk, hogy Egerben a város felszabadulása után két nappal, tehát december 2-án megalakult az MKP előkészítő bizottsága. A pártszervezet tényleges létrehozása dátumának írásos forrása a Központi Vezetőség által kiküldött, s kitöltve visszaküldött, 1945. május 8-i keltezésű kérdőív, amelyben az olvasható, hogy az MKP egri szervezete 1944. december 4-én alakult meg. Fennmaradt egyébként az alakuló ülés jegyzőkönyve is, amelyen az említett dátum az irat megrongálódásának következtében már nem olvasható, de ezt a 1945. május 8-i kérdőív hitelesíti. Az alakuló ülés jegyzőkönyve szerint azon részt vettek: „Csirmaz Dezső, dr. Kardos László, Karaszek Mihály, Domboróczki József, Hajnal Mihály, Ries Ede dr., Balázs Sándor, Simon Ferenc, Indig Márton, Lénárt Sándor és mások”. Hogy a „mások” kifejezés kiket takar, jelenleg nem tudjuk. Igaz, néhány visszaemlékező azt állítja, hogy ő is részt vett az alakuló ülésen. A dokumentumon Csirmaz Dezső aláírása, mint jegyzőkönyv- vezető olvasható. Az alakuló ülés korelnökévé Karaszek Mihályt választották meg az egybegyűltek, aki méltatta a Szovjetunió Vörös Hadserege felszabadító harcának jelentőségét. Majd az őt követő dr. Kardos László indítványozta, „hogy a felszabadított munkásság, élén a Kommunista Párttal”, alakítsa meg azonnal az újjáépítési bizottságot, s vegye kezébe a polgárőrség vezetését. Ezután Csirmaz Dezső az MKP irányvonalát ismertette. Domboróczki József indítványozta a rémhírterjesztés megakadályozását és a munkakerülők közmunkára való küldését. Végül a gyűlés „egyhangúlag kimondja a Magyar Kommunista Párt egri szervezetének megalakulását”. Az alakuló ülésen vezetőséget még nem választottak. Erre később került sor. 1944. december 21-én Debrecenben az Ideiglenes Nemzetgyűlés ülésén Csirmaz Dezső. aki a megye egyik képviselője is volt, az MKP Központi Vezetőségétől utasítást kapott arra, hogy az egri pártszervezet válasszon vezetőséget és a megye területén ez a vezetőség segítse és irányítsa a pártszervezetek szervezését és munkáját. Az utasítás alapján Csirmaz Dezső visszaérkezése után megválasztották az egri pártszervezet vezetőségét, amely abban ^z. időben a rendkívüli körülményekből következően a megyei, az Eger városi és az egri járási vezetőség szerepét is betöltötte. A vezetőség tagjai a következők lettek: Csirmaz Dezső kőművessegéd, dr. Kardos László jogász, Hajnal Mihály agrárproletár, dr, Ries Ede orvos és Domboróczki József asztalossegéd. A pártszervezet titkára, s egyben megyei, Eger városi és egri járási titkár: Csirmaz Dezső lett. A vezetőségben később változások voltak, amelyet teljes pontossággal nyomon követni írásos források hiányában jelenleg nem tudunk. Azt viszont egy 1945. április 16-i dátummal fennmaradt, vezetőségi ülésről felvett jegyzőkönyvből tudjuk. hogy akkor a vezetőség tagjai a következők voltak: Csirmaz Dezső, dr. Kardos László, Dancza János, Fazekas János, Domboróczki József, Nagy Béla, Hajnal Mihály, Bóta Bernát és Kol- tai Izsó. A pártszervezet alakuló ülése az Érsek utcai (a mai Marx Károly u. 4. sz. alatti) épületben volt, ahol a felszabadulás előtt a Szociáldemokrata Párt egri szervezetének irodája és a Természetbarátok Turista Egyesületének az otthona volt. A pártszervezet irodája az alakuló ülés után a Városháza (a mai Tanácsház), majd a Széchenyi utca 23. sz. alatti egykori Vitézi Székházban volt. Az MKP helyi szervezetének létrejötte után azSZDP is újjászerveződött, de „vezetősége és tagjai egyöntetűen kérték a kommunista pártba való felvételüket.” A két vezetőség azonban a következőkben állapodott meg: formálisan megmarad az SZDP öttagú vezetősége, hogy a Nemzeti Bizottságba külön küldhessenek tagokat. Később ez a vezetőség mégis külön szervezte a Szociáldemokrata Pártot. Az MKP helyi szervezete — feltehetően megalakulása után néhány nappal — a következő szövegű kiáltványt tette közzé: Magyarok! Munkások! Munkásnők! Elvtársak! Elvtársnők! A rabbilincsek lehullottak. Saját sorsunk felett magunk határozhatunk Csak egy út van: végezni a kapitalizmus, a feudális reakció, a fasizmus kizsákmányoló politikájával. Egyedül a Magyar Kommunista Párt hivatott arra, hogy a dolgozó parasztok, munkások és szellemi munkások demokratikus Magyarországát felépíthesse. Sorakozzatok fel a világot megváltó szabadság, egyenlőség vörös zászlója alá, hogy a sárbatiport és megcsúfolt krisztusi tanokat ismét valóra válthassuk. Válasszatok: Szabadon élni, vagy rabságban megsemmisülni ! Proletárok! Egyesüljetek! Magyar Kommunista Párt Egri Szervezete (Széchenyi utca 23.). A kiáltvány szép bizonyítéka az egri kommunisták harci és munkalendületének. Arról is tanúskodik azonban. hogy az antifasiszta demokratikus harcot ők is — az ország több más párt- szervezetéhez hasonlóan — összekötötték az egész kapitalizmus elleni harccal. A megyei, városi és egri járási funkciót is betöltő pártvezetőség „A Magyar Kommunista Párt Heves megyei pártszervezetének utasítása” címmel 1945. január elején egy körlevelet adott ki, amelyben közölte a már megalakult pártszervezetekkel, illetve szervező bizottságokkal, hogy a Központi Vezetőség az egri pártszervezet vezetőségét bízta meg a megyei pártszervezetek vezetésével. A körlevélben a Központi Vezetőség által 1944. november 14-én - elfogadott ideiglenes szervezeti szabályzat alapján leírták a párt szervezeti felépítését és a pártszervezés módját. Az egri pártszervezet megyei hatásköre a járási, illetve városi párttitkárságok kiépítéséig, 1945. februárjáig érvényesült. Az Eger városi és az Egri Járási Titkárság vezetését azonban a megyei pártvezetőség látta el 1945 végéig. A megyei pártvezetőségen belül 1945 május elejére olyan súlyos személyi ellentétek alakultak ki, amelyek a normális pártmunkát veszélyeztették. A problémát bonyolították egyes vezetőségi tagok morálisan kifogásolható cselekményei is. Ezért a Központi Vezetőség az MKP Miskolci Területi Bizottságának titkárát. Nógrádi Sándor elvtársat utasította a pártvezetőség helyzetének kivizsgálására Nógrádi Sándor május 6-án érkezett Egerbe a Központi Vezetőség által kiküldött három személlyel együtt. Ekkor a pártszervezet gyűlésén a korábban beszerzett információk alapján tájékoztatta a megjelenteket a pártvezetőségen belül kialakult tarthatatlan helyzetről és annak okairól. A tájékoztatás után Nógrádi a Központi Vezetőség nevében bejelentette, hogy a régi vezetőséget le kell váltani és újat kell alaki, tani. A régi vezetőség leváltása és az új vezetőség megalakítása pártbizottság néven még az ülés napján megtörtént. A Központi Vezetőség javaslatára az új megyei párttitkár Súlyán György lett, aki addig Orosházán dolgozott. A megyei pártvezetésben történt változások jótékony hatással voltak az egri párt- szervezetek életére is, amely kifejezésre jutott a népi demokratikus forradalom további sikereiben. Szecskó Károly
