Népújság, 1984. december (35. évfolyam, 282-306. szám)
1984-12-05 / 285. szám
■ NÉPÚJSÁG, 1984. december 5., szerda KÖZLEMÉNY a Varsói Szerződés tagállamai külügyminiszteri bizottságának üléséről A Varsói Barátsági, Együttműködési és Kölcsönös Segítség- nyújtási Szerződés tagállamainak külügyminiszteri bizottsága 1984. december 3—4-én Berlinben, megtartotta soros ülését. Az ülésen részt vett: Petr MIadenov, a Bolgár Népköztársaság külügyminisztere, Bohusiav Chnoupek, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság külügyminisztere, Stefan Olszowski, a Lengyel Népköztársaság külügyminisztere, Várkonyi Péter, a Magyar Népköztársaság külügyminisztere, Oskar Fischer, a Német Demokratikus Köztársaság külügyminisztere, Stefan Andrei, a Román Szocialista Köztársaság külügyminisztere, Andrej Gromiko, a Szovjetunió Minisztertanácsa elnökének első helyettese, a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége külügyminisztere. —( Külpolitikai kommentárunk )— Teasz igét tűzben A VILÁG NAGY RÉSZE még mindig nem barátkozott meg a gondolattal, hogy a ceyloni teát egy Sri tanka nevű országból kapja. Most azonban akarva- akaratlan tudatosul a tény: a teaszigeten a szokásos évi teaszüreten kívül is jócskán akadnak események. A tavaly nyáron kirobbant harcok mára már azzal fenyegetnek, hogy tűzbe borul a világnak ez a hajdan békés szeglete. A kisebbségben lévő tamilok harcias eszközökkel igyekszenek nagyobb befolyáshoz jutni a többségi szingalézek rovására, s a fegyveres támadásoktól sem riadnak vissza valós vagy vélt jogaik érvényesítése érdekében. A halottak száma egyre nö, s a nyugati hírügynökségek szerint az utóbbi napokban is csak százakkal mérhető. A tamil szélsőségesek követeléseikben odáig mennek, hogy önálló állam kikiáltását sürgetik az ország északi részén. Ezt a körzetet csupán egy keskeny tengerszoros választja el az indiai Tamil Nadu szövetségi államtól, ahol a Sri Lanka-i vádak szerint a szeparatisták bázisai találhatók. A tamil többségű szomszéd léte kétségtelenül biztos hátteret jelent a szigeten élő kisebbségnek, bár az indiai hatóságok cáfolják, hogy bármilyen nacionalista szervezkedés folyna Indiában Sri Lanka ellen. Csakhogy India nagy ország és a szoroson még egy halászcsónakkal is könnyedén át lehet kelni. Előfordulhat, hogy a helyi hatóságok tudta nélkül készültek föl azok a fegyveres csoportok, amelyek ellen most már a lehető legkomolyabb csatározásokat folytatja a Sri Lanka-i hadsereg, a haditengerészet és a légierő bevetésével. A szigetország hivatalos szervei ha közvetve is, de elmarasztalják a hatalmas szomszédot az események miatt. Ez fölöttébb kényelmetlen a belső feszültségekkel terhelt, választások előtt álló Indiának. A Sri Lanka-i nemzetbiztonsági miniszter szerint a Mad- raszban székelő szeparatisták már január 14-én, a hagyományos tamil betakarítási ünnepen be akarják jelenteni önálló államuk, Eelam létezését az Észak- Sri Lanka-i Jaffnában. Ezért állítólag mintegy négyezer tamil fegyveres bevetése várható a közeljövőben — indiai területről. A HELYZET MINDEN MOZZANATÁBAN robbanékony, s nem csak polgárháborúval, hanem nemzetközi konfliktussal is fenyeget. Ha a szigeten a tamilok és szingalézek kölcsönös tömeges bosszúhadjáratokba kezdenek, India, melynek jelentős tamil népessége van, aligha maradhat tétlen szemlélő. A fejlődő országok konfliktusai, háborúi pedig minden esetben az imperialista erők befolyását erősítették, bárhol került is sor rájuk. Az okokról még nem sokat tudunk. A következmények azonban roppant súlyosak — már Horváth Gábor Közös piaci csúcs — bormegállapodással 1. A miniszterek figyelmüket elsősorban az európai helyzet alakulásának szentelték, összefüggésben az általános nemzetközi viszonyok fejleményeivel. Megállapították, hogy az elmúlt időszak eseményei teljes mértékben megerősítik azoknak a közös értékeléseknek és következtetéseknek a helyességét, amelyeket az 1983. január 5-i prágai politikai nyilatkozatban, az 1983. június 28-i moszkvai közös nyilatkozatban, valamint a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa tagországainak 1984. június 14-i nyilatkozatában fogalmazták meg az európai és a világhelyzet alakulásáról. Az ülés résztvevői kifejezték aggodalmukat amiatt, hogy Európában és az egész világon továbbra is veszélyes feszültség uralkodik. Az európai helyzetet még .inkább kiélezte, hogy néhány nyugat-európai NATO- országban folytatják az amerikai közép-hatótávolságú rakéták telepítését, amely a fegyverkezési verseny új, különösen veszélyes szakaszát nyitotta meg földrészünkön. Ez válaszintézkedésekre kényszerítette a Szovjetuniót és néhány más szocialista országot. Az ülés résztvevői hangsúlyozták, hogy az európai államok határait, társadalmi-politikai berendezkedésüket és a második világháború után kialakult egyéb területi-politikai realitásokat kétségbe vonó koncepciók veszélyeztetik a békét és a biztonságot. A háború utáni európai határok sérthetetlenek. Kedvezőtlen hatást gyakorol az európai politikai légkörre, a földrész népeinek kölcsönös megértésére a re- vansista erők aktivizálódása az NSZK-ban és bárhol máshol a revansizmus bátorítása. Komoly aggodalomra ad okot a Nyugat-európai Unió tanácsának az a döntése, amely feloldotta a nagy ha- tóvolságú rakéták és hadászati bombázók gyártásának az NSZK-ra vonatkozó tilalmát. 2. Az ülésen képviselt államok aggodalmukat fejezték ki amiatt, hogy az imperialista körök előtérbe helyezik az erőre és diktátumokra épülő politikájukat, példátlan méretekben fokozzák a fegyverkezési versenyt, kivált nukleáris vonatkozásban, növelik a nukleáris katasztrófa veszélyét új, mind pusztítóbb nukleáris fegyverfajtákat gyártanak és halmoznak fel. E körök ragaszkodnak a nukleáris háború lehetőségével számoló veszélyes katonai doktrínákhoz, a hagyományos fegyverzet olyan új rendszereit fejlesztik ki, amelyek hatásukban megközelítik a tömeg- pusztító fegyverek romboló erejét, ugrásszerűen növelik a katonai kiadásokat. Az Egyesült Államok és néhány szövetségese maga sem titkolja, hogy tevékenysége a katonai fölény megszerzésére irányul. A helyzet kiéleződése növekvő aggodalommal tölti el Európa és más földrészek népeit, mindazokat, akik aktívan fellépnek a nukleáris háború veszélyével szemben, tevékenyen cselekednek annak érdekében, hogy véget érjen a fegyverkezési verseny és javuljon a nemzetközi légkör. Meggyőzően bizonyítja ezt az Európában és a világ más térségeiben kibontakozott háborúellenes tömegmozga" lom. Az ülésen képviselt államok síkraszállnak azért, hogy az államok kapcsolataiban szigorúan betartsák a függetlenség és a nemzeti szuverenitás, a határok sérthetetlensége és a területi integritás, a belügyekbe való be nem avatkozás, az erő alkalmazásáról és az erővel való fenyegetésről való lemondás, az államok minden vitás kérdése tárgyalások útján történő békés rendezésének elveit és a nemzetközi kapcsolatok más alapelveit. A Varsói Szerződés tagállamai korunk alapvető kérdésének tartják a fegyverkezési verseny megállítását és az áttérést a leszerelésre, elsősorban a nukleáris leszerelésre. Ügy vélik, hogy amíg nem késő, mindent meg kell tenni a katonai szembenállás szintjének csökkentéséért és azért, hogy a nemzetközi kapcsolatokban viszatérjenek az enyhüléshez és az államok egyenjogú, kölcsönösen előnyös együttműködéséhez. Adott a lehetőség a helyzet jobbra fordulására. Ehhez a realizmuson és az érdemi együttműködésen alapuló politikára kell áttérni az európai és más földrészek népei előtt álló feladatok megoldásában. Ennek érdekében szükség van a különböző társadalmi berendezkedésű államok párbeszédére, érdemi és egyenjogú tárgyalásaira, amelyeknek során a felek átérzik a rájuk háruló nagy felelősséget és pozitív eredményekre törekszenek. A Varsói Szerződés tagállamai nemcsak készek az ilyen tárgyalásokra, hanem szorgalmazzák is azokat, valamint az egyenlőség és egyenlő biztonság elvén alapuló megállapodások elérését. Továbbra is érvényesek a fegyverkezési verseny megállításával és a háború megelőzésével kapcsolatos javaslataik. A Varsói Szerződés tagállamai ugyanakkor hangsúlyozzák, hogy nem törekednek katonai fölény megszerzésére, de azt sem engedik meg, hogy velük szemben katonai fölényre tegyenek szert. Fellépnek az erő- egyensúly legalacsonyabb szinten történő biztosításáért. 3. Az ülésen képviselt államok üdvözlik a Szovjetunió és az Egyesült Államok között a nukleáris és űrfegyverzet egész kérdésköréről szóló tárgyalások megtartásáról létrejött megállapodást, és annak nagy fontosságot tulajdonítanak. A Varsói Szerződés tagállamai síkra szállnak azért, hogy ezen tárgyalások céljait és feladatait már a kezdetben pontosan meghatározzák. E tárgyalások hivatottak a hadászati stabilitás megszilárdítására, a világűr militarizálásának megakadályozására, az európai és a világméretű nukleáris szembenállás szirtiének mérséklésére mind a hadászati, mind a középhatótávolságú nukleáris fegyverzet egészen a nukleáris fegyverek teljes felszámolásáig elmenő csökkentésével. 4. A jelenlegi helyzetben minden európai nép létérdeke, hogy megszűnjék az új nukleáris eszközök felhalmozása, radikálisan csökkentsék ezeket a fegyverzeteket mindaddig, amíg Európa teljesen meg nem szabadul mind a közép-hatótávolságú, mind a harcászati nukleáris fegyverektől. Az ülésen képviselt államok — tekintettel arra, hogy Európában a nukleáris fegyverkezési verseny valamennyi európai népet fenyeget —, fontosnak tartják, hogy a földrész minden állama, mindenekelőtt a NATO és a Varsói Szerződés országai tevékenyen járuljanak hozzá a nukleáris háború veszélyének elhárítását célzó erőfeszítésekhez. Az ülésen képviselt államok síkraszállnak azért is, hogy mielőbb megállapodás szülessen a közép-európai haderők és fegyverzetek kölcsönös csökkentéséről folyó bécsi tárgyalásokon. A tárgyalásokon közvetlenül részt vevő szocialista országok javaslatai ,ió alapot biztosítanak ehhez. Emlékeztetnek arra, hogy javaslatot tettek Európa vegyi fegyverektől történő mentesítésére, a katonai kiadások befagyasztására és csökkentésére, valamint a katonai erő alkalmazásáról való kölcsönös lemondásról és békés kapcsolatok fenntartásáról szóló szerződés megkötésére. Ezeket a javaslatokat a NATO,tagállamaihoz intézték és felszólítanak arra, hogy haladéktalanul érdemi tárgyalások kezdődjenek e kérdésekről. Az ülésen képviselt államok megállapítják, hogy az európai bizalom- és biztonságerősítő intézkedésekkel és leszereléssel foglalkozó stockholmi konferencia munkája időszerűvé teszi a mielőbbi áttérést a konkrét tárgyalásokra. Fellépnek a tárgyalások alkotó szellemben való folytatásáért, azért, hogy lényegi megállapodásokat érjenek el az egymást kölcsönösen kiegészítő politikai és nemzetközi jogi, valamint katonai-műszaki jellegű európai bizalom- és biztonság- erősítő intézkedésekről. Ezeknek a megállapodásoknak a jogok egyenlőségén, a kiegyensúlyozottságon és kölcsönösségen, valamennyi részt vevő állam biztonsági érdekeinek azonos figyelem- bevételén kell alapulniuk és a háborús veszély csökkentését, a katonai szembenállás szintjének mérséklését kell szolgálniuk. Az ülésen ismételten megerősítették, hogy a Varsói Szerződés tagállamai hűek voltak és maradnak az összeurópai folyamat továbbvitelének és elmélyítésének, az enyhülésnek, az európai biztonság megszilárdításának és az együttműködés fejlesztésének az ügyéhez a helsinki záróokmányban meghatározott alapokon. 5. A Varsói Szerződés tagállamai halaszthatatlannak tartják a nukleáris szembenállás leküzdésére, a nukleáris fegyverzetek egészén azok teljes megsemmisítéséig elmenő korlátozására és csökkentésre irányuló konkrét és hatékony intézkedések megtételét. Ebbe az irányba mutató fontos lépésként javasolják a nukleáris fegyverzetek mennyiségi és minőségi befagyasztását. E javaslatra választ várnak a NATO-or- szágoktól. Emlékeztetnek a Szovjetunió készségére, hogy az USA-val együtt ilyen lépést tegyen, példát mutatva a többi nukleáris hatalomnak. Az ülésen képviselt államok síkraszállnak továbbá a nukleáris fegyverkísérletek általános és teljes betiltásáról szóló szerződés mielőbbi megkötéséért és az ehhez szükséges tárgyalások megtartásáért. E javaslatok előterjesztésekor abból indulnak ki, hogy nemcsak veszélyes, de értelmetlen is a nukleáris fegyverzet további felhalmozása és tökéletesítése. Az ülés résztvevői nyomatékosan felhívják azokat a nukleáris hatalmakat, amelyek még nem tették meg: vállaljanak kötelezettséget arra, hogy elsőként nem alkalmaznak ilyen fegyvert. Szükségesnek tartják, hogy valamennyi nukleáris állam tegyen meg mindent a nukleáris háború elhárításáért. Arra van szükség, hogy ezen államok tegyék külpolitikájuk és gyakorlati tevékenységük fő céljává a népek megmentését a nukleáris fenyegetéstől. Az ülésen képviselt államok felhívják a figyelmet arra. hogy a világűr mili- tarizálása, amennyiben nem történnek időben lépések a megakadályozására, jelentősen megnövelné a nukleáris háború kitörésének kockázatát, és maga után vonná a nukleáris fegyverkezési verseny eddig nem tapasztalt ütemű felgyorsulását. A világűr militarizálásának megelőzése érdekében határozottan fellépnek minden olyan tevékenység beszüntetéséért, amely a fegyverkezési versenynek a világűrre történő kiterjesztését célozza és a világűr békés célú, az emberiség javát szolgáló felhasználásáért. E feladat radikális megoldásához szükségesnek tartják, hogy mielőbb megbízhatóan ellenőrizhető két és több oldalú megállapodásokat kössenek. Remélik, hogy valamennyi állam, mindenekelőtt az űrhatalmak felismerik a világűr militarizálásának megtiltását célzó intézkedések szűk. ségességét. Az ülés résztvevői rámutattak az ENSZ szerepére e probléma megoldásában. A miniszterek állást foglaltak amellett, hogy a genfi leszerelési konferencia napirendjén szereplő összes kérdésről érdemi tárgyalásokat folytassanak annak érdekében, hogy e fórumon konkrét megállapodásokat érjenek el. Ügy vélik, ameny- nyiben a konferencia minden résztvevője konstruktív álláspontot foglal el, rövid időn belül befejezhető lenne a vegyi fegyverek betiltásáról és megsemmisítéséről szóló egyezmény kidolgozása. 6. Az ülésen képviselt államok következetesen síkraszállnak az ENSZ szerepének növeléséért a béke megőrzésében és a nemzetközi biztonság megszilárdításában. Az ENSZ-közgyűlés mostani 39. ülésszakán a jelenkori nemzetközi kapcsolatok fő kérdéseit állították a figyelem középpontjába. Emlékeztetnek az ENSZ- ben beterjesztett, a fegyverkezési verseny korlátozását és a leszerelést, a világ különböző térségeiben meglévő válsággócok és konfliktusok tárgyalásos rendezését, az új gazdasági világrend kialakítását célzó, az államok belügyeibe való beavatkozás politikája, más államok társadalmi-politikai rendjének aláásására irányuló bármilyen tevékenység politikája ellen irányuló javaslataikra. Hangsúlyozták, hogy a diszkriminatív korlátozások alkalmazása a gazdasági kapcsolatokban és a nyomás bármely más formája ellentmond az államközi kapcsolatok alapvető elveinek. Az ülésen képviselt államok elítélik az imperialista erőpolitikát. 7. A külügyminiszterek véleményt cseréltek a fasizmus feletti győzelem közelgő 40. évfordulójával kapcsolatban. Meggyőződésük, hogy a népeknek és a kormányoknak a világbéke megőrzésére és megszilárdítására irányuló erőfeszítéseik megsokszorozásával kell1 megemlékezniük erről a kiemelkedő évfordulóról. 8. A külügyminiszterek kiemelték azt a jelentős szerepet, amelyet a tagállamok biztonságát szavatoló, békeszerető külpolitikai irányvonaluk közös kidolgozását és megvalósítását szolgáló hatékony eszközként, az európai béke megőrzésének és megszilárdításának — különösen a mostani bonyolult nemzetközi helyzetben — fontos tényezőjeként tölt be a Varsói Szerződés. Dublini csúcsértekezletükön, amely a vártnál jobban elhúzódik, az Európai Gazdasági Közösség állam- és kormányfői megállapodtak borkivitelük csökkentéséről és ezzel utat nyitottak a spanyol—portugál csatlakozási tárgyalások befejezése előtt. A „tízek” még a nyáron, a fontainébleau-i csúcsértekezleten alakították ki azt az álláspontot, hogy a „borpiac reformja” előfeltétele a két ibériai ország 1986. január 1-re tervezett csatA legfrissebb jelentések szerint már csaknem ezer- kétszázra emelkedett a hétfői gázmérgezés halálos áldozatainak száma az indiai Madhja Prades szövetségi állam fővárosában, Bhopal- ban. A hatóságok attól tartanak, hogy a halottak száma tovább nő. Mintegy négyezer ember kapott erős gázmérgezést és tízezer — egyes hírügynökségi jelentések szerint húszezer — személyt ápolnak a túlzsúfolt kórházakban és elsősegély- nyújtó helyeken, gyakran a szabad ég alatt. A mérgező metil-izocianid az Union Carbide amerikai vállalat bhopali telepének földalatti tartályaiból ömlött ki héfőn hajnalban. A mérgező anyag már kisebb mennyiségben is vakságot, maradandó szemsérülést, nagyobb adagban fulladást és keringési zavarokat okoz. lakozásának — azóta azonban a szakminiszterek nem voltak képesek egyezségre jutni. A csaknem 24 órás dublini huzavona oka* az NSZK volt, amely elzárkózott attól, hogy méltánytalanul nagy részt vállaljon a csökkentésből. A vita lezárása után az egybegyűltek újból megerősítették „szilárd politikai elkötelezettségüket” a Közös Piac kibővítése, Spanyolország és Portugália határidős felvétele mellett. Időközben a hatóságok letartóztatták az Union Carbide bhopali telepének öt indiai tisztségviselőjét, akiket „gondatlanságból elkövetett emberöléssel” vádolnak. Mint Kis Csaba, az MTI washingtoni tudósítója beszámolt róla, a Union Carbide vezetői elhárítják magukról a felelősséget a vállalat indiai telepén történt borzalmas tömegkatasztrófáért. A Union Carbide mindenesetre haladéktalanul leállította a vegyület gyártását két, az Egyesült Államokban lévő telepén és több külföldi üzemében is. Amerikai környezetvédelmi szakértők szerint különösen a fejlődő országokban korántsem alkalmaznak olyan szigorú biztonsági intézkedéseket, mint az Egyesült Államokban. i2oo áldozat Indiai katasztrófa
