Népújság, 1984. december (35. évfolyam, 282-306. szám)

1984-12-31 / 306. szám

NÉPÚJSÁG, 1984. december 31., hétfő Érdekességek a nagyvilágból „ESÖSZEMÜVEG" Iga­zán hozzászokhattunk már. hogy időről időre egyre újabb bohókás találmány ­nyal találkozhatunk, de a képünkön látható szerkezet valószínűleg közülük is kiemelkedik. Egy nyugat, berlini, igencsak dús fan­táziával megáldott (meg. vert?) feltaláló megalkotta a törlőkarral ellátott, tehát esőben is használható szem- üveget. Hiába, a bugyuta öt. letek tárháza úgy tűnik, kimeríthetetlen... ★ ZENEÓRA — KÜRTTEL. Közismert, hogy milyen ve. szekedéseket szokott ki­robbantani egy-egy lakóte­lepi, tehát meglehetősen vé­kony falú lakásban gyakor­ló hegedűs vagy fuvolás. Képzeljük akkor el, mi­lyen botrány törne ki, ha valaki a képünkön látható havasi kürttel szeretne né. hány zeneleckét venni?... FAKIRREKORD. Közel huszonnyolc órával döntötte meg az önmaga által tartott eddigi világrekordot egy walesi fakir, aki új csúcsbeállításként 130 óra 15 percig heverészett szem­látomást szúrós tekhelyén. „A lényeg az, hogy állandóan forgolódjunk, soha ne maradjunk túlságosan hosszú ideig azonos helyzetben” — részletezte tapasztalatait a 45 éves Ken Owen. A fakírrekkorder egyébként még mostani tel­jesítményével sem elégedett, mert nyilatkozatához hozzá­tette: „Üj célom a 400 órás álomhatár elérése.” KALAPCSODA. Ennél a kalapcsodánál viszont in­kább az ár a lélegzetelállító: az extravagáns főfödőt nem kevesebb, mint 167 (több mint 8000 forint) dollárért árulják Londonban. Hát amelyik hölgynek ennyit megér... PECHES BETÖRŐ. Ilyen alkalmakkor szokás megje­gyezni — mellesleg teljes joggal — hogy a legkülönö. sebb eseteket mindig az élet produkálja! Stockholm egyik külvárosában, Skarhol­menben egy híradástechnikai szaküzletbe behatolt betö­rő ugyanis, éppen amikor terjedelmes zsákmányával távozni akart, beszorult a menekülési útvonalként ki­választott szellőzőnyílásba. S hiába erőlködött, csakha. mar rá kellett, hogy jöj­jön: önerejéből nem képes kijutni onnan. Segélykiáltá. sait meghallva egy járóke­lő kihívta a rendőrséget, ám még nekik is csak egyórás munkával sikerült kisza. badítaniuk „fogságából” a balszerencsés tolvajt. (Fotó: AP — MTI — KS) KOMPUTERKALÓZOK A kísérlet nem sikerült SZILVESZTERI BOHÓSÁGOK „Zajháború** az NSZK-ban Stílszerűen fejeződött be a- komputerkalózok első nemzetközi találkozója Hamburgban: a résztvevők kísérletet tettek a városban székelő egyik nemzetközi bank, a Citybank komputer­rendszerének ., feltörésére". A Citybank frankfurti köz­pontjában közleményben je­lentették be, hogy a számí­tógépes betyárok kísérlete kudarcba fulladt, bár a bank komputerein észlelték az idegen behatolási kísérle­tet. A kalózoknak nyilván­valóan nem sikerült össze­állítani a számoknak és ne­veknek azt a helyes kom­binációját, amely hozzáfér­hetővé tette volna számuk­ra a bank titkos informá­ciós raktárát. A komputerkedvelők, akik mindenekelőtt mások „in­formációs javai” megszerzé­sének lehetőségeiről foly­tattak tapasztalatcserét, szigorú biztonsági intézkedé­sekkel vették elejét annak, hogy illetéktelenek kerülje­nek a több száz ezer dollárt érő. részben az idei kará­csonyfa alól kikerülő de­monstrációs gépeik közelé­be: ezeken sajátították el egymástól ugyanis az ille­gális adatlehívás fogásait. Az óév búcsúztatásának és az új év kö­szöntésének legelterjedtebb szokása az NSZK- ban is a „zajháború”, amelynek eredeti célja a gonosz hatalmiak elriasztása volt. A teipp- lomharangok; a puskák és kereplők zaját itt is a dudák és — sajnos — a durrogó raké­ták váltották fel. Emellett azonban egyes vidékeken meg­őriztek sok régi szokást; közös sajátosságuk, hogy az emberek „varázslata eszközökkel” a jövőbe próbálnak belepillantani. A legelterjedtebb társasági játék az „ólom­öntés”. Fémkanálban gyertyaláng fölött mól- mot olvasztanak, majd a folyékony ólmot vízzel teli tálba öntik. A megdermedő fém különböző alakokat ölt. s a résztvevők ezek­ből vonnak le következtetéseket jövőjükre. Ha például a forma hajóra hasonlít, nagy utazás, ha gyűrűre emlékeztet, házasság, ha pedig bölcsőre, akkor gyermekáldás várható. A „szerencse-horgászás” nevű játékban három tálkát állítanak egymás mellé. Az el­sőben víz. a másodikban virág, a harmadik­ban pedig gyűrű van. A bekötött szemű já­tékos az összekevert tálkákból kikap egyet. A virág örömet, a gyűrű eljegyzést vagy há­zasságot, a víz könnyeket, bánatot jelent. • A „szóbökés” című játék az előzőeknél is tágabb lehetőségeket kínál a találgatásra, jóslásra. A nem csekély mennyiségű pezsgő­től szárnyaló fantáziát kapott társaság tag­jai behunyt szemmel, ceruzával egy nyitott könyv tetszőleges helyére böknek. A szöveg­részt. ahová találnak, az adott személyre vonatkoztatják, megpróbálva minden lehet­séges csipkelődést belemagyarázni a szóba, pontosabban az illető jövőjébe. A dicsőség átka Kronstadfig áll a gát Hol kell szépnek lenni? A „Franciaország szépe” címre pályázóknak nemcsak gyönyörűeknek kell lenniük, de tudniuk kell azt is, me­lyik versenyen induljanak- Három egymástól független szervezet állítja magáról ugyanis, hogy ő és csakis ö jogosult e cím odaítélésére. A 92 éves <&uy Rinaldo vezette „Miss Franciaország- bizottság" legutóbb a 18 éves Isabelle Chaudieu-t ítélte a legszebbnek. Igen ám, de csütörtökön egy másik „Miss Franciaországot” is megko­ronáztak, mégpedig a Gene­vieve de Fontaney nevű matróna vezette bizottság előtt, amely — a hölgy sze­rint — az egyetlen illetékes testület. De Fontaney asz- szony ugyanis már 1954 óta rendez ilyen versenyeket. Az itteni nyertes képviseli Fran­ciaországot a „Miss Európa”, a „Miss World” és a „Miss Universum" címért kiírt viadalokon. Am fa „Miss Globe" titulusért folyó ver­senyen egy harmadik nyer­tes képviseli a francia szí­neket. Mindez világos, csak az a kérdés: mégis ki a legszebb Franciaországban? Az idei Nobel-díjak át­adása kapcsán több világ­szerte tisztelt és irigyelt No- bel-díjas tudós közölte az őt ostromló sajtóval, hogy helyzete a tekintélyes díj el­nyerése után inkább űzött vadéhoz vált hasonlatossá. Díjazottként ugyanis — leg­alábbis egyelőre — képte­len normális mederben foly­tatni tevékenységét. Santiago Rámán y Cajal, az 1906. évi orvosi Nobel-díj kitüntetettje például díj­átadás után hónapokat töl­tött gratuláló leveleik s táviratok megválaszolásá­val, unalmas banketteken elhangzó, közhelyekkel meg­tűzdelt pohárköszöntők hall­gatásával, továbbá azzal, hogy felépüljön a díszebé­deken és -vacsorákon szer­zett gyomorrontásból... Tizenhárom és fél kilomé­ter hosszú mesterséges földgát húzódik a Finn­öböl északi partja és a Kronstadtról ismert Kotlin- sziget között szombat óta. <A hatalmas dömperek he­lyére hordták az utolsó köb­méter földet is. a hengerek szilárd talajt döngöltek a gát testébe. Az egyelőre két-három méter magas töl­tést hatalmas vasbeton mű­tárgyak — vízcserélő zsi­lipkapuik — szakítják meg, ám a munkagépek ezek te­tején, vagy a zsiliprendsze­reket megkerülő ideiglenes gáton zavartalanul közle­kednek. Az egymilliárd rubeles beruházás 1979-ben kezdő­dött a Balti-tengeri árvizek megfékezésének, a Néva- parti város végleges biz­tonságának megteremtése céljával. 1987. november 7- re a két és fél méteres ár­vizektől teljesen védett lesz Lenmgrád. A későbbiekben a vízből hat méternyire ki­emelkedő gátrendszer koro­náján kétszer három sávos autópálya fut majd — dél­ről és északról is összeköt­ve Kromstadtot a száraz­földdel A hatalmas építkezésen dolgozó hétezerötszáz em­ber tovább folytatja a gát­rendszer magasítását. a hidak, zsilipkapuk, hajóát­járók kiképzését és a déli gátszakasz építését. Az itt alkalmazott technológia se­gítségével napi 67 métert nyúlhat a tengerben a gát. Hogy a legfontosabb kiegé­szítő létesítmények szerelésé­vel se maradjanak le, az utolsó kétszáz méteres sza­kasz betöltése kissé lelassult: tíz nap alatt töltötték be a vízépítők a még meglevő rést. A terület az építkezés be­fejezése után is a leningrá- diak legkedveltebb üdülő­körzete marad. A vízáteresz­tő és -cserélő rendsze­rek biztosítják, hogy ne változzék meg a Finn-öböl lezárt részének vízminősé­ge, hogy továbbra is mű­ködhessenek a kedvelt hor- gászparadiesomok Királyi perpatvar 85-ben? Nagy-Britannia jövendő királyi parja. Károly her­ceg és Diana hercegnő 1985-ben fog először a nyilvá­nosság előtt összeveszni — jövendölte egy csillag jós- nő. A legnagyobb számban elkelő angol bulvárlap, a Sun pénteki szamában June Raker-Howard ezen kí­vül azt is megjósolta, hogy Karoly herceg egyik fivé­rének. Eduárdnak „vad szerelmi kalandja lesz egy semmiképpen sem hozzáillő hölggyel", míg a másik fivér. András herceg továbbra is a róla kialakult playboy képnek megfelelően él majd. A jósnó tavaly állítólag napra előre megmondta, mikor fog megszü­letni a trónörökös második fia. Oroszlánmajmok „visszavadítása’' Immár nemcsak szelídí­tik, hanem „vissza is va­dítják" az állatokat — de­rül ki egy hírügynökségi je­lentésből. Eszerint amerikai zoológusok 14, állatkertben született és nevelkedett ap­ró termetű oroszlánmajmot engedték szabadon Brazília őserdeiben. A művelet cél­ja az volt, hogy megment­sék a kipusztulástól az ál­latfaj kevés számú. még szabadon élő egyedét. A különböző amerikai ál- Latkertekből származó orosz­lánmajmokat persze nem lehetett csak úgy szélnek ereszteni: előbb meg kellett tanítani őket tulajdonkép­peni életmódjukra. Ha ezt a zoológusok elmulasztják, az eddigi környezetükben elkényelmesedett állatok valószínűleg egytől egyig nyomorultul elpusztultak a számukra teljesen idegen őserdei világban. Ezért meg­tanították az oroszlánmaj- mokat arra, hogyan kapasz­kodjanak meg az indákon (korábban csak a ketrec rá­csain tudtak fölmászni), ho­gyan tépjenek maguknak banánt a fáról, és hogyan hámozzák meg azt — és még számtalan más hasznos tudnivalóra. A zoológusok erőfeszítése ellenére a szabadon engedett 14 majomból már csak ki­lenc van életben, öt nem volt képes megszokni az élet-halál harcot az őserdő­ben, egyikük például néni tudott elmenekülni egy mér­geskígyó előli. A mókus nagyságú állat sörénye miatt kapta oz oroszlánmajom elnevezést. „Végzete" éppen a kedves­sége volt: a XVIII. század arisztokrata családjai házi kedvencként tartották. Erre a célra olyan sok oroszlán- majmot „exportáltak” Bra­zíliából, hogy a faj fönn­maradása veszélybe került. Tovább súlyosbította helyze­tét a brazíliai erdőirtás. A vadon élő oroszlánmajmok száma mára mintegy 115-re csökkent.

Next

/
Oldalképek
Tartalom