Népújság, 1984. december (35. évfolyam, 282-306. szám)
1984-12-20 / 298. szám
NÉPÚJSÁG, 1984. dacember 20., csütörtök 3* Az országgyűlés téli ülésszaka elfogadta az 1985. évi költségvetést Kádár János az ülés szünetében az újságírók társaságában (Fotó: Perl Márton) (Folytatás az 1. oldalról.) Harmath László, Kelemenné Balogh Katalin, He- gedüsné Hargitai Ágnes, Miskó István, Petri 8ábor, Verdes Mihályné, Léderné — A törvényjavaslatból és az eddigi vitából egyaránt az tűnik ki. hogy jövő évi tervünk és költségvetésünk — miközben élünkülő fejlődést ígér —. nagyobb követelményeket támaszt és több kockázatot rejt magában, mint a közvetlenül megelőző évben — hangsúlyozta elöljáróban. Mint ismeretes, a VI. ötéves terv időszakában gazdaságpolitikánk homlokterébe azt a célt állítottuk, 'hogy helyreállítjuk és megszilárdítjuk a .népgazdaság egyensúlyát, ezen belül a külgazdaság egyensúlyát, s társadalmi méretekben megőrizzük az életszínvonalat. Ez a gazdaságpolitika — az egész társadalom áldozatos munkálja révén — figyelmet érdemi? eredményekkel jár. Sikerült megállítani a konvertibilis adósságállomány növekedését, sőt a legutóbbi három évben elért '•— átlagosan 500—600 millió dolláros — külkereskedelmi aktívum révén ahhoz is hozzákezdhettünk, hogy csökkentsük adósságainkat. Csaknem teljesen kiegyensúlyozottá vált a rubelelszámolású kereskedelmi forgalmunk. Eközben termelőerőink — ha szerény mértékben is — tovább fejlődtek. Ennek a gazdaságpolitikai szakasznak váratlan és különösen nagy próbatétele volt az az 1981 végétől kezdődő — mintegy másfél évig tartó — időszak, amikor a nemzetközi pénzpiaci folyamatok 'hirtelen változásai miatt kemény harcot kellett folytatnunk azért, hogy fizetőképességünket megőrizzük. Minthogy a magas kamatlábak miatt a tervezettnél számottevően több fizetési kötelezettségnek kellett eleget tennünk, a szükséges kiviteli többletet úgy érhettük el. hogy az elmúlt években mindvégig és meglehetősen nagyarány,ban mérsékeltük a beruházásokat. De még így sem sikerült megőrizni a reálbér átlagos színvonalát. A jövedelmek arányai a különféle rétegek és csoportok között nem egészen úgy alakultak, mint ahogyan gondoltuk: különösképpen a fiatalok, a több- gyermekes családok és a nyugdíjasok egy részének helyzete vált nehezebbé. A nehezítő körülmények ellenére bekövetkezett fejlődésről a következőket mondotta 'Faluvégi Lajos: A nettó nemzeti termelés a tervidőszak végéig 10—11 százalékkal fogja meghaladni az 1980. évi színvonalat, s ez évi átlagban mintegy 2 százalékos növekedési ütemet jelent. Az ipar termelése 12—13 százalékkal, kivitele ennél gyorsabban nő. miközben kevesebb importanyagot használ fel, s az itt dolgozók létszáma is csökken. A mezőgazdasági termékek termelése 12—14 százalékkal növekedik majd. Néhány termékből máris túlhaladtuk az ötéves terviben a jövő esztendőre előirányzott termésmennyiséget. Az idén mezőgazdasági üzemeink több mint 15 millió tonna gabonát termeltek, holott egy évvel ezelőtt többen vitatták, hogy ez elérhető. Mindezek hozzájárulnak ahhoz, hogy exportunk 1985-ben az összes hazai termék érdr. Faragó Margit és Antal Imre felszólalása után Faluvégi Lajos, a Minisztertanács elnökhelyettese, az Országos Tervhivatal elnöke emelkedett szólásra. tékéhez mérve meghaladja annak 45 százalékát. A népgazdaság kiviteli többlete folyó áron eléri az összes hazai termék 4 százalékát, ami 35—40 milliárd forintot jelent. Számottevően javult az állami költségvetés egyensúlya. s valamelyest a munkaerőpiac és a beruházási piac egyensúlya is. A belföldi felhasználás kényszerű mérséklése mellett meg tudtuk védeni legfőbb társadalmi vívmányainkat, elsősorban a teljes foglalkoztatottságot és a szociális biztonságot. Nagyjából sikerül megőriznünk a belföldi áruellátás színvonalát, megvalósul a lakásellátás és az oktatás programja. — Kedvező, hogy a' magyar népgazdaság külgazdasági egyensúlya ima szilárdabb, nemzetközi megítélésünk jónak mondható, a külgazdasági feltételek azonban továbbra is erősen szorítanak. 1985-re sem tervezhettünk merőben más karakterű gazdasági fejlődést. mint amilyent erre az évre terveztünk. Mégis, eddigi eredményeink és tapasztalataink alapján, valamint előremutató gazdaságpolitikai törekvéseink jóvoltából módunk nyílik bizonyos változtatásokra. 1985-re sem tervezhettünk terv legfontosabb céljai, törekvései közül az első az, hogy a külgazdasági egyensúlyt javítanunk kell. Most az adósságállomány további csökkentését állítottuk előtérbe, mégpedig azért, hogy jövőbeni adósságszolgálati tenheinket — a törlesztést és a kamatot — mérsékeljük, és ily módon is bővítsük forrásainkat a gazdaság élénkebb ütemű fejlesztésére. Jövőre megállíthatjuk a reálbérek csökkenését. Ez kedvezően hat majd a társadalmi közérzetre. Megállhat ugyanakkor a beruházások több éve tartó csökkenése is, sőt a gazdaság legfontosabb területein valamelyest növekedhet a korszerű technika behozatala — ha nem is minden igényt kielégítő mértékben. Feltétlenül szükség van arra, hogy nagyobb teljesítményekre mozgósítsuk a dolgozó kollektívákban rejlő alkotó energiákat. teljesebben kibontakoztassuk a megújulásra való készséget. Mindezeket a törekvéseket szolgálja a gazdaságirányítási rendszer 1985-ben megkezdődő átfogó korszerűsítése. A gazdaságirányítási rendszer fejlesztése összefüggő folyamat, s ebben 1985-ben nagy lépéseket teszünk előre. A szabályozórendszer módosításával lehetővé tesszük, hogy a vállalatok a kapujukon belül is, de azon túl is szabadabban mozgathassák a termelési tényezőket. Azt pedig elvárjuk, hogy mindezeket figyelembe véve igazítsanak .belső önelszámolási és érdekeltségi rendszerükön. Üj lehetőségek nyílnak a műszaki fejlesztés meggyorsítására is. Egyensúlyi helyzetünk nem teszi lehetővé, hogy már jövőre csökkenjen a jövedelem-központosítás. bár a korszerű gépek és berendezések behozatala 1985-ben nagyobb lehet. Nem elég átalakítani a technológiát, kicserélni a gépeket. Ennek azzal is együtt kell járnia, hogy korszerűbb, piacképesebb termék- szerkezetet alakítsunk ki. Ahhoz, hogy korszerű technikát fejlesszünk ki és alkalmazzunk, ahhoz, hogy megújítsuk és korszerűsítsük berendezéseinket, gyártmányainkat, felkészült, erkölcsileg és anyagilag megbecsült szakemberekre van szükség. A jövő évi ár-, bér- és szociálpolitikai előirányzatokról szólva Faluvégi Lajos rámutatott: Ha azt akar. juk, hogy a teljesítmények növekedjenek — márpedig ez mindenkinek érdeke —, hatásosabbá kell tennünk az anyagi ösztönzést. Ám 1985- ben az ösztönző keresetszabályozás csak akkor működtethető hatásosan, ha az eddiginél nagyobb lesz a vásárlóerő-kiáramlás. Az elmúlt években a korábban megszokottnál gyorsabban emelkedtek a fogyasztói árak. Ennek vannak fájdalmas szociális hatásai, s ezeket enyhítenünk kell. A kormánynak az a törekvése. hogy a következő években az áremelkedést fo. kozatosan mérsékelje. A vásárlóerő és az árualap egyensúlya — amelynek fenntartása változatlanul össztársadalmi érdek —, továbbá az árrendszer korszerűsítése és a támogatások leépítése a jövő esztendőre is szükségessé tesz alapvető cikkeket érintő áremelést. De ezt igyekszünk a korábbi éveknél szűkebbre fogni és a leginkább rászorulók körében ellentételezni. Az elhatározott népesedés- politikai intézkedésekkel csaknem 3 milliárd forint éves kötelezettséget vállaltunk a költségvetésből. Ezzel kapcsolatosan érthető, hogy az ár-, a bér-, és a szociálpolitika kérdéseiben viták is voltak a kormány és az érdekképviseleti szervek között. A Minisztertanács elnökhelyettese szólt néhány, a hosz- szabb távú fejlődés érdeké(Munkatársunk telefonjelentése:) Azt írtam tegnap lapunk vezércikkében, hogy a híradások szerint már kivágták a leendő .parlamenti fenyőfát. Igaz, még nem érkezett csarnokba, de a képviselők már döntöttek, hogy mi minden kerülhet az ágaira. Azaz: mennyiből gazdálkodhatunk jövőre. A költségvetésről szóló törvény- javaslatot — amelyet megyénk „honatyái” is jogerőre emeltek — dr. Hetényi István pénzügyminiszter terjesztette elő. Amikor arról szólt, hogy „január 1-től módosul a táppénzrendszer”, az érdeklődők tekintete az egészség- ügyi min iszterre szegező- dött. Talán neon csupán azért, mert komoly dolgokról esett szó ezúttal is: „a hosszú, 30 napon túli megbetegedések, valamint a kórben tett nagy fontosságú intézkedésről, majd a következőket mondta: módosítjuk a tanácsok gazdálkodási rendszerét. Az 1985-ös népgazdasági terv kidolgozásával egyidejűleg folytattuk a VII. ötéves terv előkészítését. Széles körű nemzetközi koordináció folyik a KGST- hez tartozó szocialista országok középtávú terveinek egyeztetésére. A következő évek feltételei szempontjából is bíztató, hogy — a KGST felső szintű értekezletének állásfoglalása és a Szovjetunióval folytatott tárgyalások alapján — a legfontosabb energiafélék és alapanyagok eddigi behozatala fenntartható a partnereink számára szükséges áruk ellenében. A tervegyez- tetés most kezdődő második szakaszában arra törekszünk, hogy a kölcsönös érdekek alapján gazdasági kapcsolatainkat tovább bővítsük, s ezáltal fejlődésünk feltételeit kedvezőbbé tegyük. Gazdaságunk helyzete továbbra is nehéz, de bízunk benne, hogy az idei év kedvező vonásai tovább erősödnek. Erre építve most egy olyan tervet és költségvetést tárgyal az országgyűlés, amely a megelőző esztendőknél nagyobb feladatokat ad, többet vállal magára gazdaságunk korszerűsítéséből, s többet ígér társadalmi gondjaink enyhítésében — hangsúlyozta Faluvégi Lajos, az MSZMP Központi Bizottsága és a kormány megbízásából kérve a törvényjavaslat elfogadását. Csema Sándor, Winkler László, Fogony László, Za- horecz József és Boros László képviselők kaptak még szót. A törvényjavaslat vitáját Hetényi István összegezte. Határozathozatal következett: az országgyűlés a Magyar Népköztársaság 1985. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslatot általánosságban és részleteiben egyhangúlag elfogadta. házi kezelés időtartama alatt a táppénz mértéke növekszik, s a pályakezdő fiatalok is magasabb, 75 százalékos táppénzt kapnak"—, hanem, mert a miniszteri' székben új szakember, a Heves megyei származású dr. Medve László ült. S amint a parlamenti tudósító a saitópáholyból látta: még az elhelyezés is „stílusos”, mert szinte a mögötte lévő széksorokban foglalnak helyet megyénk képviselői... ★ Ha már az ellátást említettük, essék szó arról is: miben javul ez a megyében. A szünetben beszélgettünk Eperjesi Ivánnal, a Mátraalji Szénbányák Tho- rez bányaüzemének párt- tit'kárával, a bányászok képviselőjével. Újdonságról szólt, s ezt érdemes közzétenni: — Harmadik hete, hogy sikerrel értékesítjük a lakosságnak szánt 1700—1800 kalóriás háztartási lignitet. Sikere van ennek a kezdeményezésnek, mert szükség van a szénre, így bármelyik TÜZÉP-telepen megrendelhető a visontai szén... — Mekkora ez az érdeklődés? — Hát azt érdemes lenne megnézni egy-egy kedden, vagy pénteken. Néha' 150—200 autó is várakozik a kiszolgálásra, mert olcsó fűtőanyagot kínálunk a lakosságnak. Sokan kérdezték már: meddig tart ez az akció? Most is csak^ azt tudom mondani, hogy ameddig igény lesz a szenünkre. Ezután az elnöklő Péter János bejelentette, hogy a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságától és a Hazafias Népfront Országos Tanácsa Elnökségétől együttes javaslat érkezett az országgyűlés elnökének felmentésére és új elnök megválasztására. A bejelentést követően Pesta László jegyző felolvasta a Magyar Népköztársaság országgyűlésének címzett javaslatot: „A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága és a Hazafias Népfront Országos Tanácsa együttesen javasolja az országgyűlésnek, hogy Apró Antal elvtársat, az ország- gyűlés elnökét — saját kérésére, nyugállományba vonulása miatt — mentse fel elnöki tisztségéből, Sarlós István elvtársat, a Minisztertanács elnökhelyettesét — felmentve e funkciójából — válassza meg az országgyűlés elnökévé.” Határozathozatal következett: az országgyűlés Apró Antalt — érdemeinek jegyzőkönyvi elismerése mellett — az országgyűlés elnöki tisztségéből felmentette, majd Sarlós Istvánt mert nekünk ebből korlátlanul van. — Miként függ ez össze a mostani parlamenti témával? — Nagyon egyszerű: a családok is költségvetést készítenek, s ez a szén olcsó ... ★ Van Heves megyének egy képviselője, aki itt él ugyan, de száz kilométerekkel távolabb tartja a fogadóóráit. Történt ugyanis, hogy egy káli fiatalember Hajdú-Bi- harba nősült, s ifjú feleségét Komádiban választották országgyűlési képviselőnek. S hozta a sors, Nagy Sándor és „képviselőasszonya” a hevesi községbe telepedett. Így azután, most nemcsak az egykori körzet, hanem a jelenlegi lakóhelye életét is figyelemmel kíséri. Mi több, jó barátságban — közösen beszélgetve — a mi „parlamentereinkkel” ... — No, de nem lettem hűtlen a körzetemben lakókhoz — mondja. — Rendszeresen felkeresem a választóimat, megtartom a fogadónapokat, képviselem őket itt az ország szívében. Mint, ahogy most is többekkel tárgyaltam a különböző ügyeikben ... Az jutott az eszembe, beszélgetés közben, hogy ha ilyen jó a kapcsolata a mi képviselőinkkel — hiszen évek óta egymás mellett ülnek a teremben —, nem is árt, hogy valakinek egy kicsit erre is húz a 6zíve ... ★ Novák Pálné dr., a me— a Minisztertanács elnök- helyettesi tisztsége alóli egyidejű felmentésével — az országgyűlés elnökévé megválasztotta. Ezzel a parlament téli ülésszaka — amelyen az elnöki tisztet felváltva Apró Antal, Cservenka Ferencné és Péter János töltötte be — véget ért. Apró Antal kitüntetése A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa Apró Antalnak, az országgyűlés volt elnökének a munkásmozgalomban, a szocialista társadalom építésében kifejtett több évtizedes eredményes munkássága elismeréseként nyugalomba vonulása alkalmából a Magyar Népköztársaság Érdemrendje kitüntetést adományozta. A kitüntetést szerdán Lo- sonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke adta át. Jelen volt Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára. Sarlós István, az országgyűlés elnöke és Kállai Gyula, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának elnöke. gyei képviselőcsoport elnöke minden esztendő végén szakít időt arra, hgy elmondja: mit is végzett a tizenkét képviselőnk. Ezúttal megelőztük a hivatalos értékelést, most készíti a beszámolót az Országgyűlés Irodájának, vázlatot adott csupán: — Szinte nem volt olyan bizottsági ülés, amelyen ne vettünk volna részt — mondta. — Számos képviselőtársam kért szót az ülésszakokon a választópolgárok érdekében, s állíthatom- becsületes helytállás jellemezte a csoport tagjainak munkáját. Vegyük a fogadónapokat, amelyeken bizalommal kerestek fel bennünket az emberek. Vagy nézzük a tanácsüléseket, a képviselői beszámolókat, de például a csoportüléseket, amelyeken őszintén szó esik a települések, a lakosság eredményeiről és gondjairól egyaránt. Nem is szólva azokról a vitákról, amelyekre a közös találkozásainkon kerül sor egy-egy téma kapcsán. .. * Ha már visszautaltam Kedve6 Olvasó, a korábbi írásomra, hadd említsek meg még valamit: arra a bizonyos parlamenti karácsonyfára a mi képviselőink is elkészítették munkájukkal a közösségnek szánt ajándé - kukat. Aki valaha is felkereste már őket ügyes-bajos dolgaival, már korábban meggyőződhetett róla ... ! Szilvás István Faluvégi Lajos beszéde
