Népújság, 1984. december (35. évfolyam, 282-306. szám)

1984-12-20 / 298. szám

NÉPÚJSÁG, 1984. dacember 20., csütörtök 3* Az országgyűlés téli ülésszaka elfogadta az 1985. évi költségvetést Kádár János az ülés szünetében az újságírók társaságában (Fotó: Perl Márton) (Folytatás az 1. oldalról.) Harmath László, Kele­menné Balogh Katalin, He- gedüsné Hargitai Ágnes, Miskó István, Petri 8ábor, Verdes Mihályné, Léderné — A törvényjavaslatból és az eddigi vitából egyaránt az tűnik ki. hogy jövő évi tervünk és költségvetésünk — miközben élünkülő fejlő­dést ígér —. nagyobb köve­telményeket támaszt és több kockázatot rejt magában, mint a közvetlenül megelő­ző évben — hangsúlyozta elöljáróban. Mint ismeretes, a VI. öt­éves terv időszakában gaz­daságpolitikánk homlokteré­be azt a célt állítottuk, 'hogy helyreállítjuk és meg­szilárdítjuk a .népgazdaság egyensúlyát, ezen belül a külgazdaság egyensúlyát, s társadalmi méretekben meg­őrizzük az életszínvonalat. Ez a gazdaságpolitika — az egész társadalom áldozatos munkálja révén — figyelmet érdemi? eredményekkel jár. Sikerült megállítani a kon­vertibilis adósságállomány növekedését, sőt a legutóbbi három évben elért '•— átla­gosan 500—600 millió dollá­ros — külkereskedelmi ak­tívum révén ahhoz is hoz­zákezdhettünk, hogy csök­kentsük adósságainkat. Csak­nem teljesen kiegyensúlyo­zottá vált a rubelelszámolá­sú kereskedelmi forgalmunk. Eközben termelőerőink — ha szerény mértékben is — tovább fejlődtek. Ennek a gazdaságpolitikai szakasznak váratlan és kü­lönösen nagy próbatétele volt az az 1981 végétől kezdődő — mintegy másfél évig tar­tó — időszak, amikor a nemzetközi pénzpiaci folya­matok 'hirtelen változásai miatt kemény harcot kellett folytatnunk azért, hogy fi­zetőképességünket megőriz­zük. Minthogy a magas kamat­lábak miatt a tervezettnél számottevően több fizetési kötelezettségnek kellett ele­get tennünk, a szükséges ki­viteli többletet úgy érhet­tük el. hogy az elmúlt évek­ben mindvégig és meglehető­sen nagyarány,ban mérsé­keltük a beruházásokat. De még így sem sikerült meg­őrizni a reálbér átlagos szín­vonalát. A jövedelmek arányai a különféle rétegek és cso­portok között nem egészen úgy alakultak, mint aho­gyan gondoltuk: különös­képpen a fiatalok, a több- gyermekes családok és a nyugdíjasok egy részének helyzete vált nehezebbé. A nehezítő körülmények ellenére bekövetkezett fej­lődésről a következőket mon­dotta 'Faluvégi Lajos: A nettó nemzeti termelés a tervidőszak végéig 10—11 százalékkal fogja meghalad­ni az 1980. évi színvonalat, s ez évi átlagban mintegy 2 százalékos növekedési üte­met jelent. Az ipar termelése 12—13 százalékkal, kivitele ennél gyorsabban nő. miközben kevesebb importanyagot használ fel, s az itt dolgo­zók létszáma is csökken. A mezőgazdasági termékek ter­melése 12—14 százalékkal növekedik majd. Néhány termékből máris túlhaladtuk az ötéves terviben a jövő esztendőre előirányzott ter­mésmennyiséget. Az idén me­zőgazdasági üzemeink több mint 15 millió tonna gabo­nát termeltek, holott egy évvel ezelőtt többen vitat­ták, hogy ez elérhető. Mindezek hozzájárulnak ahhoz, hogy exportunk 1985-ben az összes hazai termék ér­dr. Faragó Margit és An­tal Imre felszólalása után Faluvégi Lajos, a Minisz­tertanács elnökhelyettese, az Országos Tervhivatal el­nöke emelkedett szólásra. tékéhez mérve megha­ladja annak 45 százalé­kát. A népgazdaság kiviteli többlete folyó áron eléri az összes hazai termék 4 szá­zalékát, ami 35—40 milli­árd forintot jelent. Számottevően javult az állami költségvetés egyensú­lya. s valamelyest a mun­kaerőpiac és a beruházási piac egyensúlya is. A bel­földi felhasználás kénysze­rű mérséklése mellett meg tudtuk védeni legfőbb tár­sadalmi vívmányainkat, el­sősorban a teljes foglalkoz­tatottságot és a szociális biztonságot. Nagyjából sike­rül megőriznünk a belföl­di áruellátás színvonalát, megvalósul a lakásellátás és az oktatás programja. — Kedvező, hogy a' ma­gyar népgazdaság külgazda­sági egyensúlya ima szilár­dabb, nemzetközi megítélé­sünk jónak mondható, a külgazdasági feltételek azon­ban továbbra is erősen szo­rítanak. 1985-re sem tervezhettünk merőben más karakterű gazdasági fejlődést. mint amilyent erre az évre ter­veztünk. Mégis, eddigi ered­ményeink és tapasztalataink alapján, valamint előremu­tató gazdaságpolitikai tö­rekvéseink jóvoltából mó­dunk nyílik bizonyos vál­toztatásokra. 1985-re sem tervezhettünk terv legfontosabb céljai, tö­rekvései közül az első az, hogy a külgazdasági egyen­súlyt javítanunk kell. Most az adósságállomány további csökkentését állítottuk elő­térbe, mégpedig azért, hogy jövőbeni adósságszolgálati tenheinket — a törlesztést és a kamatot — mérsékel­jük, és ily módon is bővít­sük forrásainkat a gazdaság élénkebb ütemű fejlesztésé­re. Jövőre megállíthatjuk a reálbérek csökkenését. Ez kedvezően hat majd a társadalmi közérzetre. Megállhat ugyanakkor a beruházások több éve tartó csökkenése is, sőt a gazda­ság legfontosabb területein valamelyest növekedhet a korszerű technika behozata­la — ha nem is minden igényt kielégítő mértékben. Feltétlenül szükség van arra, hogy nagyobb teljesít­ményekre mozgósítsuk a dol­gozó kollektívákban rejlő alkotó energiákat. teljeseb­ben kibontakoztassuk a meg­újulásra való készséget. Mindezeket a törekvéseket szolgálja a gazdaságirányí­tási rendszer 1985-ben meg­kezdődő átfogó korszerűsíté­se. A gazdaságirányítási rendszer fejlesztése össze­függő folyamat, s ebben 1985-ben nagy lépéseket te­szünk előre. A szabályozórendszer mó­dosításával lehetővé tesszük, hogy a vállalatok a kapu­jukon belül is, de azon túl is szabadabban mozgathas­sák a termelési tényezőket. Azt pedig elvárjuk, hogy mindezeket figyelembe vé­ve igazítsanak .belső önel­számolási és érdekeltségi rendszerükön. Üj lehetőségek nyílnak a műszaki fejlesztés meggyor­sítására is. Egyensúlyi hely­zetünk nem teszi lehetővé, hogy már jövőre csökken­jen a jövedelem-központosí­tás. bár a korszerű gépek és berendezések behozatala 1985-ben nagyobb lehet. Nem elég átalakítani a technológiát, kicserélni a gé­peket. Ennek azzal is együtt kell járnia, hogy korsze­rűbb, piacképesebb termék- szerkezetet alakítsunk ki. Ahhoz, hogy korszerű technikát fejlesszünk ki és alkalmazzunk, ahhoz, hogy megújítsuk és korszerűsít­sük berendezéseinket, gyárt­mányainkat, felkészült, er­kölcsileg és anyagilag meg­becsült szakemberekre van szükség. A jövő évi ár-, bér- és szociálpolitikai előirányza­tokról szólva Faluvégi La­jos rámutatott: Ha azt akar. juk, hogy a teljesítmények növekedjenek — márpedig ez mindenkinek érdeke —, ha­tásosabbá kell tennünk az anyagi ösztönzést. Ám 1985- ben az ösztönző keresetszabá­lyozás csak akkor működ­tethető hatásosan, ha az ed­diginél nagyobb lesz a vá­sárlóerő-kiáramlás. Az elmúlt években a ko­rábban megszokottnál gyor­sabban emelkedtek a fo­gyasztói árak. Ennek vannak fájdalmas szociális hatásai, s ezeket enyhítenünk kell. A kormánynak az a tö­rekvése. hogy a következő években az áremelkedést fo. kozatosan mérsékelje. A vásárlóerő és az árualap egyensúlya — amelynek fenntartása változatlanul össztársadalmi érdek —, to­vábbá az árrendszer korsze­rűsítése és a támogatások leépítése a jövő esztendőre is szükségessé tesz alapvető cikkeket érintő áremelést. De ezt igyekszünk a korábbi éveknél szűkebbre fogni és a leginkább rászorulók kö­rében ellentételezni. Az elhatározott népesedés- politikai intézkedésekkel csaknem 3 milliárd forint éves kötelezettséget vállal­tunk a költségvetésből. Ezzel kapcsolatosan érthető, hogy az ár-, a bér-, és a szociál­politika kérdéseiben viták is voltak a kormány és az ér­dekképviseleti szervek között. A Minisztertanács elnökhe­lyettese szólt néhány, a hosz- szabb távú fejlődés érdeké­(Munkatársunk telefonje­lentése:) Azt írtam tegnap lapunk vezércikkében, hogy a hír­adások szerint már kivágták a leendő .parlamenti fenyő­fát. Igaz, még nem érkezett csarnokba, de a képviselők már döntöttek, hogy mi minden kerülhet az ágaira. Azaz: mennyiből gazdál­kodhatunk jövőre. A költ­ségvetésről szóló törvény- javaslatot — amelyet me­gyénk „honatyái” is jogerő­re emeltek — dr. Hetényi István pénzügyminiszter ter­jesztette elő. Amikor arról szólt, hogy „január 1-től módosul a táppénzrendszer”, az érdek­lődők tekintete az egészség- ügyi min iszterre szegező- dött. Talán neon csupán azért, mert komoly dolgok­ról esett szó ezúttal is: „a hosszú, 30 napon túli meg­betegedések, valamint a kór­ben tett nagy fontosságú in­tézkedésről, majd a követke­zőket mondta: módosítjuk a tanácsok gazdálkodási rend­szerét. Az 1985-ös népgazdasági terv kidolgozásával egyide­jűleg folytattuk a VII. öt­éves terv előkészítését. Széles körű nemzetközi koordináció folyik a KGST- hez tartozó szocialista or­szágok középtávú terveinek egyeztetésére. A következő évek feltételei szempontjá­ból is bíztató, hogy — a KGST felső szintű értekez­letének állásfoglalása és a Szovjetunióval folytatott tár­gyalások alapján — a leg­fontosabb energiafélék és alapanyagok eddigi beho­zatala fenntartható a part­nereink számára szükséges áruk ellenében. A tervegyez- tetés most kezdődő második szakaszában arra törekszünk, hogy a kölcsönös érdekek alapján gazdasági kapcso­latainkat tovább bővítsük, s ezáltal fejlődésünk felté­teleit kedvezőbbé tegyük. Gazdaságunk helyzete to­vábbra is nehéz, de bízunk benne, hogy az idei év ked­vező vonásai tovább erősöd­nek. Erre építve most egy olyan tervet és költségvetést tárgyal az országgyűlés, amely a megelőző esztendőknél na­gyobb feladatokat ad, töb­bet vállal magára gazdasá­gunk korszerűsítéséből, s többet ígér társadalmi gond­jaink enyhítésében — hang­súlyozta Faluvégi Lajos, az MSZMP Központi Bizottsá­ga és a kormány megbízá­sából kérve a törvényjavas­lat elfogadását. Csema Sándor, Winkler László, Fogony László, Za- horecz József és Boros László képviselők kaptak még szót. A törvényjavaslat vitáját Hetényi István összegezte. Határozathozatal követke­zett: az országgyűlés a Ma­gyar Népköztársaság 1985. évi költségvetéséről szóló törvényjavaslatot általános­ságban és részleteiben egy­hangúlag elfogadta. házi kezelés időtartama alatt a táppénz mértéke nö­vekszik, s a pályakezdő fia­talok is magasabb, 75 szá­zalékos táppénzt kapnak"—, hanem, mert a miniszteri' székben új szakember, a Heves megyei származású dr. Medve László ült. S amint a parlamenti tu­dósító a saitópáholyból lát­ta: még az elhelyezés is „stílusos”, mert szinte a mögötte lévő széksorokban foglalnak helyet megyénk képviselői... ★ Ha már az ellátást emlí­tettük, essék szó arról is: miben javul ez a megyé­ben. A szünetben beszélget­tünk Eperjesi Ivánnal, a Mátraalji Szénbányák Tho- rez bányaüzemének párt- tit'kárával, a bányászok kép­viselőjével. Újdonságról szólt, s ezt érdemes közzé­tenni: — Harmadik hete, hogy sikerrel értékesítjük a la­kosságnak szánt 1700—1800 kalóriás háztartási lignitet. Sikere van ennek a kezde­ményezésnek, mert szükség van a szénre, így bárme­lyik TÜZÉP-telepen meg­rendelhető a visontai szén... — Mekkora ez az érdek­lődés? — Hát azt érdemes len­ne megnézni egy-egy ked­den, vagy pénteken. Néha' 150—200 autó is várakozik a kiszolgálásra, mert olcsó fűtőanyagot kínálunk a la­kosságnak. Sokan kérdezték már: meddig tart ez az ak­ció? Most is csak^ azt tu­dom mondani, hogy amed­dig igény lesz a szenünkre. Ezután az elnöklő Péter János bejelentette, hogy a Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottsá­gától és a Hazafias Népfront Országos Tanácsa Elnöksé­gétől együttes javaslat ér­kezett az országgyűlés elnö­kének felmentésére és új elnök megválasztására. A bejelentést követően Pesta László jegyző felolvasta a Magyar Népköztársaság or­szággyűlésének címzett ja­vaslatot: „A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bi­zottsága és a Hazafias Nép­front Országos Tanácsa együttesen javasolja az or­szággyűlésnek, hogy Apró Antal elvtársat, az ország- gyűlés elnökét — saját kéré­sére, nyugállományba vonu­lása miatt — mentse fel el­nöki tisztségéből, Sarlós István elvtársat, a Minisz­tertanács elnökhelyettesét — felmentve e funkciójából — válassza meg az országgyű­lés elnökévé.” Határozathozatal követ­kezett: az országgyűlés Ap­ró Antalt — érdemeinek jegyzőkönyvi elismerése mellett — az országgyűlés elnöki tisztségéből felmen­tette, majd Sarlós Istvánt mert nekünk ebből korlát­lanul van. — Miként függ ez össze a mostani parlamenti témá­val? — Nagyon egyszerű: a csa­ládok is költségvetést készí­tenek, s ez a szén olcsó ... ★ Van Heves megyének egy képviselője, aki itt él ugyan, de száz kilométerekkel tá­volabb tartja a fogadóóráit. Történt ugyanis, hogy egy káli fiatalember Hajdú-Bi- harba nősült, s ifjú feleségét Komádiban választották or­szággyűlési képviselőnek. S hozta a sors, Nagy Sándor és „képviselőasszonya” a hevesi községbe telepedett. Így azután, most nemcsak az egykori körzet, hanem a jelenlegi lakóhelye életét is figyelemmel kíséri. Mi több, jó barátságban — közösen beszélgetve — a mi „parla­mentereinkkel” ... — No, de nem lettem hűt­len a körzetemben lakókhoz — mondja. — Rendszeresen felkeresem a választóimat, megtartom a fogadónapokat, képviselem őket itt az or­szág szívében. Mint, ahogy most is többekkel tárgyal­tam a különböző ügyeik­ben ... Az jutott az eszembe, be­szélgetés közben, hogy ha ilyen jó a kapcsolata a mi képviselőinkkel — hiszen évek óta egymás mellett ül­nek a teremben —, nem is árt, hogy valakinek egy ki­csit erre is húz a 6zíve ... ★ Novák Pálné dr., a me­— a Minisztertanács elnök- helyettesi tisztsége alóli egyidejű felmentésével — az országgyűlés elnökévé megválasztotta. Ezzel a parlament téli ülésszaka — amelyen az el­nöki tisztet felváltva Apró Antal, Cservenka Ferencné és Péter János töltötte be — véget ért. Apró Antal kitüntetése A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa Apró Antal­nak, az országgyűlés volt elnökének a munkásmozga­lomban, a szocialista társa­dalom építésében kifejtett több évtizedes eredményes munkássága elismeréseként nyugalomba vonulása alkal­mából a Magyar Népköztár­saság Érdemrendje kitünte­tést adományozta. A kitüntetést szerdán Lo- sonczi Pál, az Elnöki Ta­nács elnöke adta át. Jelen volt Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára. Sarlós István, az országgyűlés elnöke és Kál­lai Gyula, a Hazafias Nép­front Országos Tanácsának elnöke. gyei képviselőcsoport elnö­ke minden esztendő végén szakít időt arra, hgy el­mondja: mit is végzett a ti­zenkét képviselőnk. Ezúttal megelőztük a hivatalos ér­tékelést, most készíti a be­számolót az Országgyűlés Irodájának, vázlatot adott csupán: — Szinte nem volt olyan bizottsági ülés, amelyen ne vettünk volna részt — mondta. — Számos képvi­selőtársam kért szót az ülés­szakokon a választópolgá­rok érdekében, s állíthatom- becsületes helytállás jelle­mezte a csoport tagjainak munkáját. Vegyük a fogadó­napokat, amelyeken biza­lommal kerestek fel ben­nünket az emberek. Vagy nézzük a tanácsüléseket, a képviselői beszámolókat, de például a csoportüléseket, amelyeken őszintén szó esik a települések, a lakosság eredményeiről és gondjairól egyaránt. Nem is szólva azokról a vitákról, amelyek­re a közös találkozásainkon kerül sor egy-egy téma kap­csán. .. * Ha már visszautaltam Kedve6 Olvasó, a korábbi írásomra, hadd említsek meg még valamit: arra a bizo­nyos parlamenti karácsony­fára a mi képviselőink is elkészítették munkájukkal a közösségnek szánt ajándé - kukat. Aki valaha is felke­reste már őket ügyes-bajos dolgaival, már korábban meggyőződhetett róla ... ! Szilvás István Faluvégi Lajos beszéde

Next

/
Oldalképek
Tartalom