Népújság, 1984. december (35. évfolyam, 282-306. szám)
1984-12-14 / 293. szám
NÉPÚJSÁG, 1984. december 14., péntek ülést tartott az MSZMP Heves megyei Bizottsága Az 1984. évi gazdaságpolitikai célkitűzések teljesítése és javaslatok az 1985. évi feladatokra A megyei pártbizottság elmúlt évi decemberi határozata óta eltelt idő alatt a korábbi évek gyakorlatától eltérő módon a testület júniusban áttekintette az első öt hónap gazdaságpolitikai munkájának tapasztalatait. Ennek az volt a célja, hogy képet alkossunk a megye gazdaságának az év első öt hónapjában elért eredményeiről, időben megismerjük gondjainkat és ezek alapján — ha szükségesnek mutatkozik — intézkedéseket tegyünk az 1984-es gazdasági év feladatainak sikeres végrehajtása érdekében — hangsúlyozta bevezetőiében a végrehajtó bizottság írásos jelentése, és a szóbeli kiegészítésében Schmidt Rezső. További sajátossága volt munkánknak — mondotta a pártbizottság titkára —, hogy az év folyamán hazánk fel- szabadulásának 40. évfordulójára és a XIII. kongresszust megelőző megyei pártértékez- letre készülve az éves munka értékelésével párhuzamosan az elmúlt öt év gazdaságpolitikai tevékenységének mérlegét is elkészítettük. Kiemelte, hogy a pártbizottság módszerében alapvetően a hosszú idő óta bevált gyakorlatot követték. Elemezték a megye gazdaságában meghatározó szerepet játszó nagyvállalatok tevékenységét és elgondolásaikat. Felhasználták a városi és az üzemi pártbizottságok tapasztalatait, találkoztak az üzemi pártszervek és pártszervezetek vezetőivel és tagjaival, véleményt kértek azoktól az intézményektől és szervektől, amelyek ismerik és elemzik a legfontosabb gazdaságpolitikai folyamatokat. Az előterjesztés tervezetét megvitatta a megyei pártbizottság gazdaság- és szövetkezetpolitikai Bizottsága és a megyei párt-végrehajtóbizottság. Volt tehát lehetőség arra, hogy az egyes jelenségek és a kialakult tendenciák minősítését illetően viták bontakozzanak ki. • A megye ipari Vállalatainál és szövetkezeteinél összességében a tervezett 2—2,5 százalékos termelésnövekedés 3—3,5 százalékra teljesül, amelyet a, piaci igények vállalatonként erősen differenciálnak. A gépiparban az átlagot meghaladóan nőtt a' termelés, a bányászatban, a villamosenergia- és a könnyűiparban növekedett, ezekkel szemben az építőanyag- és az élelmiszeripar teljesítménye csökkent. A gépipari vállalatok közül kiemelkedő az egri Fi- nomszerelvénygyár teljesítménye. Dinamikusan nőtt a Mikroelektronikai Vállalat Gyöngyösi Gyárában az integrált áramkörök gyártása és a Csepel Autó Egri Gyárának termelése. Az előző éves magas szint teljesül a , Mátravidéki Fémműveknél és a MEZŐGÉP Egri Gyáránál. Kedvező, hogy az iparág egyes versenyképes termékei iránt megnövekedett a külpiaci érdeklődés (köny- nyűipari gépek, hűtőkompresszorok). Jelentős a termelékenység növekedése a termelés és gazdálkodás minőségi tényezőinek erősödése következtében. Az import- beszerzéseknél a korábbinál hosszabb időre kapott referenciakeret jó hatást gyakorolt a gazdálkodásra. Rövi- debb volt a nem rubelelszámolású import engedélyezésének átfutási ideje, ütemes az importanyagok beérkezése. A belföldi anyagellátás és a kooperáció azonban több esetben mennyiségben és minőségben akadozott, a szerződéses fegyelem laza j(kohá- szati anyagok félkésztermékek). A nehézipari termelést meghatározó visontai energetikai egységek közül a Gagarin Hőerőmű Vállalat 4,1 milliárd kilowattóra villamos energia termelését tűzte ki célként. A vállalat dolgozói — összhangban a bányászkollektíva vállalásával — további 60 millió kilowattóra teljesítésére tett felajánlást. Ebben szerepet játszott a Mátraalji Szénbányák által zökkenőmentesen biztosított 7 millió tonnát meghaladó, jó fűtőértékű és egyenletes minőségű lignit. A két vállalat között javult az együttműködés, az érdekeltségi rendszer megfelelő. A könnyűiparban a piaci kereslet csak a bútoripar számára tette lehetővé az 5—7 százalékos növekedés tervezését, a ruha- és cipőipar keresete lassabban élénkült. A termelés a tervezettnek megfelelően alakult, amelynek ütemességét gyakran anyaghiány okozta (fűrészelt áru. bőr. gomb, fonal, szövetek). A ruházati iparban az alacsony bérszínvonal miatt jelentős volt a létszámhiány. Emelkedett a belföldi értékesítés részaránya a külkereskedelmi eladások rovására, az ágazat tervezett exportját nem teljesítette. Az építőipari szervezetek termelése ösz- szehasortlító áron az előző évi teljesítménynél várhatóan 7—9 százalékkal alacsonyabban alakul és a terveket sem éri el. A csökkentést döntően a Heves megyei Állami Építőipari Vállalat és az Egri Közúti Építőipari Vállalat tevékenységének visszaesése okozza. A Heves megyei Tanácsi Építőipari Válalat megközelíti. a szövetkezeti építőipar pedig kis mértékben növeli tavalyi teljesítményét. Kis mértékben, de tovább növekedett a fenntartási, felújítási. bővítési munkák aránya. Jelentősen csökkent az elutasított építési igények aránya, egyes területeken az építőipari szervezetek között a verseny kezdeti jelei mutatkoznak. Csökkent a termelékenység, és az elmúlt évitől kisebb mértékben a foglalkoztatottak száma. Az átadott lakások száma magasabb az elmúlt évitől és megközelíti a tervezettet. A munka minősége javult, de elmarad a szükséges és a lehetséges színvonaltól. Építőanyagipari egységeink közül a bélapátfalvi cementgyár folyamatosan ki tudta elégíteni az igényeket, termelése a terveknek megfelelően alakult. A gyár kijavítási programja időarányos. A téglaipari egyesülés megyei gyárai jelentős erőfeszítések eredményeként több falazóanyagot adtak át a kereskedelemnek, mint az előző évben, és ez az építőanyag-ellátásban alapvető javulást nem eredményezett ugyan, de a feszültségek csökkentek. A külpiaci igények nem tették lehetővé a Parádi Üveggyár exporttervének teljesülését. Az élelmiszeripar megyei vállalatai — egy részük nehéz pénzügyi-gazdasági helyzetben — 2 százalékos termelésnövekedést terveztek, amelynek megva- lósításg nyersanyaghiány miatt nem biztosított. Termeléskiesés jelentkezik a konzerv-, a cukor- és a bőriparban. A gabona- és a húsipar jelentősen növelte termelését és kedvező exportnövekedést ért el. Gondot okoznak azonban mindkét iparágban az alacsony külkereskedelmi értékesítési árak. Az Eger—Mátra vidéki Borgazdasági Kombinát a piac telítettsége, az alacsony árak miatt jelentősen elmarad főként a nem rubelelszámolású exportcélkitűzéseitől. A kombinát pénzügyi gazdálkodási nehézségekkel küzd döntően a magas készletek miatt, amelyeket saját forrásaiból az eddig kapott központi segítséggel nem tud rendezni, önálló külkereskedelmi joga ebben az évben még nem hozhatott javulást eredményeiben. A dohányipar termelési célkitűzéseit teljesíti. tovább javult a termelés és a termékek minősége. A tejipar, a sütő- és édesipar, a szesz- és üdítőipar megyei üzemeinek termelése tervszerű, kiegyensúlyozott volt. a fogyasztói igényeknek mennyiségben és minőségben megfeleltek. Bő vült a szövetkezeti sütő- és édesipar (Hevesi áfész, det- ki termelőszövetkezet). A mezőgazdasági üzemek az 1984-es évet kedvezőbb pénzügyi helyzetben, gazdaságilag megalapozottabban kezdték, mint az előzőt. A célkitűzésekben megfogalmazódott szerény növekedés (2 százalék) a csapadékszegény, kedvezőtlen időjárás következtében nem teljesül, főként a növénytermesztés kiesései miatt. Kalászos gabonafélékből 1,5 százalékkal kisebb területről 372 ezer tonnsj összes termést takarítottak be a mezőgazdasági nagyüzemek. A búza átlagtermése több mint egy tonnával haladta meg a tervezettet és az eddi. gi rekordot. Túlteljesült a gabonatermelés megyei előirányzata. A kiemelkedő termés nem ellensúlyozta azon? ben az aszály okozta kieséseket: kukoricából, napraforgóból, szálas takarmánynövényekből és zöldségfélékből. A termésátlagok elmaradtak a tervezettől. Főként zöldségből ellátási gondok keletkeztek, és magas fogyasztói árak alakultak ki a lakosság ellátásában. Ennek egyik oka a nagyüzemi zöldségtermő terület ez évi további csökkenése volt. Mindössze 1300 hektár volt a cukorrépa vetésterülete a megyében. A szőlőtermés mennyisége és minősége is elmaradt a tervezettől. Az állattenyésztés teljesítményei a terveknek megfelelően alakultak. Ked. A Mátraalji Szénbányák visontai Thorez Bányaüzemében a széntermelő gépek és szállítószalagok nagyjavítása a karbantartók feladata, a nagyszabású munkálatok idején azonban csaknem 1500 szakember vesz részt a munkákban. A határidő előtt befejezett munkájuk a kulcsa annak, hogy üzemzavar nélkül dolgozzanak az év 365 napjából 360-at, s hogy a Gagarin Hőerőmű tárolótere kellően megtelhessen lignittel. Kakas András és munkatársai a szállítószalagok görgőit cserélik ki. vező, hogy a szarvasmarha- állomány csökkenése megállt, sőt 5 százalékos növekedés tapasztalható. Jelentősen nőtt a húshasznú tehén- állomány. Ez évben legmagasabb a sertésállomány. A külpiaci kereslet visszaesése következtében a belföldi termelői árak és a tartástechnológia hiányosságainak együttes hatására csökkent a juhtartás gazdaságossága. A. takarmányellátottság alapvetően megoldott, tömegtakarmányból (siló) termett a szükségesnél kevesebb és a takarmánytápok gyártásához szűkösen áll rendelkezésre a kukorica. Ennek enyhítésére a Heves megyei Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalat és a TSZKER más megyéből vásárolt kukoricát. Az előző évitől kisebb ütemben nőtt a kiegészítő tevékenység, több alaptevékenységen kívüli tevékenységet felszámoltak (például Bátor, Tarnalelesz). A betakarítási munkákat a szokottnál később, de kedvező időjárási körülmények között minimális veszteséggel végezték el nagyüzemeink. Jól haladt, megfelelő időben és minőségben került földbe az őszi vetések döntő többsége. A munkákat jelentősen akadályozó ellátási • gond sem gépekből, gépalkatrészekből, sem kemikáliákból vagy vetőmagokból nem merült fel. A háztáji és kistermelés szerepe növekedett. A nagyüzemi zöldségtermelés csökkenésének enyhítésére növelték a háztájiban termesztett paradicsom és paprika területét, növekedett a sertéshús- és a tőjástermelés is. Az erdőgazdálkodás és fa- feldolgozás dinamikusan fejlődött. A Mátrai Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság exportárualapjai tovább növekedtek, fokozott mértékben és gazdaságosan dolgozták fel a hulladékokat. A külkereskedelmi forgalom éves előirányzatait a vállalatok és szövetkezetek nem rubelelszámolású viszonylatban az elmúlt évit meghaladóan tervezték. Jelentős többletet vállalt a Heves megyei Állatforgalmi és Húsipari Vállalat, több könnyűipari egység, az egri Finomszer elvénygyár, a Gyöngyösi Mikroelektronikai Vállalat, a VILATI és a KAEV 10. számú gyára. A helyi ötletek és gondolatok felkarolásával és megvalósításával különösen kiemelkedő exporttevékenységet ért el 1984-ben a Metalloglobus apci fémöntödéje. A nem rubelelszámolású kiviteli tervek teljesülnek. Ugyanebben a viszonylatban importmegtakarítás várható. Rubelviszonylatban az év elején kialakult lemaradást céltudatosabb tevékenységgel sikerült megszüntetni. Teljesül a 113 millió rubel kiviteli terv és kismértékű importmegtakarítás elérésére van kilátás. A lakosság élet- színvonala összességében az elmúlt évi szinten alakul. A foglalkoztatottak átlagbére 5,3 százalékkal, átlagkeresete 5,7 százallékkal emelkedett. Ez kismértékű emelkedést mutat az elmúlt évihez képest. Ezen belül is jobban emelkedett a nem fizikai foglalkozásúak bére és keresete. Á központi forrásból származó lakossági pénzbevételek az elmúlt évitől nagyobb ütemben emelkedtek. A kiskereskedelmi áruellátás kiegyensúiyozottt volt. A forgalom fogyasztói folyó áron 9,3 százalékkal magasabb az előző évinél. Változatlan áron a növekedés nem éri el az egy százalékot. Nőtt a vegyesiparcikk- eladás, legjobban a vendéglátás árbevétele csökkent. A keresletet néhány cikk kivételével zavartalanul sikerült kielégíteni. Csökkenő mértékben, de még ebben az évben is feszültségek kísérték egyes építőanyagok ellátását, akadozott főként a jobb minőségű háztartási szén és tűzifa kínálata. A 40 órás munkahétre több lépcsőben zökkenőmentesen tértek át az ipari vállalatok és * szövetkezetek, az intézmények dolgozói. Az áttérést g dolgozók kedvezően fogadták. Ezután a pártbizottság titkára a megyében folyó beruházási tevékenységet elemezte, majd a gazdálkodás eredményeit ismertette. Az 1985. év legfontosabb feladatai A pártbizottság ezt követően az 1985-ös gazdasági esztendő legfontosabb feladatait határozta meg. Többek között kiemelte, hogy az egyensúlyi helyzet megszilárdításához a megye gazdaságának is egyre inkább a gazdálkodás minőségi mutatóinak javításával kell hozzájárulni. A termelés növekedésének az eddiginél nagyobb. üteme kívánatos, de csak olyan növekedést lehet politikailag is erősíteni, amely megfelelő piaci keresletre támaszkodik, egyensúlyorientált, előnyös szerkezeti változással jár együtt és intenzív forrásokra támaszkodik. A vállalatok, szövetkezetek és a társadalmi szervek az eddigieknél nagyobb elismerést biztosítanak a műszaki fejlesztés terén kiemelkedő teljesítményeknek. Növelni kell a vállalati és a személyes érdekeltséget, a munkaidő jobb kihasználtságát, a teljesítményekkel arányosan kell differenciálni a jövedelmeket. A termelésben és a gazdálkodásban, a vállalkozó- készség fokozásával, a személyi tényezőkben meglevő tartalékok mozgósításával, a munka- és a technológiai fegyelem további szilárdításával biztosítani kell a kapacitások jobb kihasználását, a termelési költségek csökkentését. Ennek megvalósítása érdekében 1985-ben az ipar termelésfejlesztését mennyiségileg és minőségileg a piac igényeinek megfelelően kell alakítani. A villamosenergiatermelés a tervezett karbantartási, felújítási munkák melllett elégítse ki a népgazdaság igényeit. A Mátraalji Szénbányák Vállalat és a Gagarin Hőerőmű Vállalat tartsa meg, s mélyítse el az eddig kialakított kölcsönösen előnyös jó együttműködését. A gépiparban fejleszteni kell a versenyképes termékek gyártását, tovább kell dóik- gozni a mikroelektronikai program megvalósításán. A könnyűipar termelési szerkezete feleljen meg jobban a változó kül- és belpiaci igényeknek. Az építőipar fordítson nagyobb gondot az előkészítés színvonalára, az épületek minőségének további javítására. A mezőgazdasági nagyüzemek növeljék gazdaságosan a növénytermelés és az állattenyésztés hozamait. Életszínvonal-politikai célkitűzéseinket annak tudatában kell kialakítani, hogy élétkörülményeink továbbfejlesztése csak a teljesítményekkel szigorúan alátámasztva, differenciáltan, a gazdasági tevékenység értékteremtő képességének javítására alapozva lehetséges Az év folyamán a XIII. kongresszus és a megyei pártértekezlet célkitűzéseinek megismertetésére és elfogadtatására kell helyezni a gazdaságpolitikai munka súlypontját. Megfelelő figyelmet szükséges fordítani a VI. ötéves terv célkitűzéseinek teljesítésére, a VII. ötéves terv gazdaságpolitikai feladatainak kidolgozására. A pártszerveknek és a pártszervezeteknek az eddigieknél is következetesebben, demokratikusabban és körültekintőbben kell a személyi kérdéseket megoldaniuk, a gazdaság pártirányí- tását erősíteniük. A szakszervezete^, az érdekképviseleti szervek és a KISZ-szervezetek sajátos eszközeikkel azokat a kollektívákat támogassák, amelyek lehetőségeik és eszközeik jobb kihasználásával kezdeményezően veszik ki részüket legfontosabb feladataink megvalósításában. Szervezzék, koordinálják és értékeljék jelentőségének megfelelően a hazánk fel- szabadulása 40. évfordulójának és a XIII. kongresszus tiszteletére kezdeményezett és kiszélesedett szocialista munkaversenyt.
