Népújság, 1984. december (35. évfolyam, 282-306. szám)

1984-12-01 / 282. szám

2. NÉPÚJSÁG, 1984. december 1., szombot A Magyar Nemzeti Függetlenségi Front meg­alakulásának évfordulóján Ünnepi ülés Szegeden Az elsőnek felszabadult magyar nagyvárosban, Sze­geden, negyven évvel ez­előtt, a Nemzeti Színházban tartott nagygyűlésen alakult meg a Magyar Nemzeti Füg­getlenségi Front. Erre a je­lentős történelmi esemény­re emlékeztek pénteken a szegedi tanácsháza díszter­mében megtartott ünnepsé­gen. A Hazafias Népfront Országos Tanácsa és a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt Csongrád megyei bizottsága rendezvényén ott volt Aczél György, a Központi Bizott­ság titkára, Benke Valéria, a Társadalmi Szemle szer­kesztő bizottságának elnöke, Gáspár Sándor, a SZOT el­nöke, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, Apró Jelentősen megnövekedett Nyugat-Euróepának a kelet­európai szocialista orszá­gokból származó importja 1984 első felében. 1983 első hat hónapjához képest 17 százalékos a bővülés — ál­lapítja meg az ENSZ Euró­pai Gazdasági Bizottságá­nak (ECE) kiadványa. Három éven át tartó visz- szaesés után 1983 folyamán kezdett ismét növekedni — 9 százalékkal — a Kelet- Európábái származó nyugat - európai import volumene. A bővülés elsősorban a kő­olaj, a vegyipari termékek, valamint a vas és acél iránt Antal, az országgyűlés el­nöke, Pozsgay Imre, a Haza­fias Népfront Országos Ta­nácsának főtitkára, továbbá a kormány több tagja, a po­litikai és a társadalmi élet, s Csongrád megye több ve­zető személyisége, valamint sokan azok közül, akik ak­tív részesei voltak a négy évtizeddel ezelőtti sorsfordí­tó kezdeményezésnek. A Himnusz elhangzása után Komócsin Mihály, az MSZMP Csongrád megyei Bizottságának első titkára köszöntötte az ünnepség résztvevőit. Ezt követően Kállai Gyu­la, az MSZMP Központi Bi­zottságának tagja, a Haza­fias Népfront Országos Ta­megnövekedett nyugat-eu­rópai keresletnek tulajdo­nítható — folytatja a jelen­tés. Lengyelország sikeres erőfeszítéseket tett szénex­portjának fokozására, hogy visszahódítsa korábban el­vesztett piacait: 1984 első felében 20 százalékkal bő­vült a kivitel. Románia Ugyancsak növelte olajipari exportját. Japán megkétszerezte Ke- let-Európából származó importját, az Egyesült Ál­lamok pedig csaknem 50 százalékkal többet vásárolt a nevezett időszakban, mint korábban. A növekedés el­nácsának elnöke mondott be­szédet. Ezután a korabeli szerve­zők nevében Forgács István nyugalmazott dramaturg szólalt fel. Élményeinek, emlékeinek felidézésével mutatta be a négy évtized­del ezelőtti helyzetet, a kö­rülményeket, amelyek között és hatására létrejött a Ma­gyar Nemzeti Függetlenségi Front. A mai fiatalok nevében Szögi Etelka, a Szegedi Tex­tilművek munkásnője, a gyár RlSZ-bizottságának szervező titkára köszöntötte a hősi korszak aktív részt­vevőit. Az ünnepség a Szózat hangjaival ért véget. lenére még mindig igen alacsony a kelet-európai országok részesedése mind az amerikai, mind a japán piacokon — állapítja meg a jelentés. Ami a Nyugat-Európából Kelet-Európába irányuló ex­portot illeti, 1980-tól 1982-ig ez is visszaesett, de a ta­valyi év második felétől már ismét növekedés mutatko­zik. Nyugat-Európa vala­melyest fokozta az NDK-ba és Romániába irányuló élelmiszer-eladásait, ám ez részben a gépexport rová­sára történt — írja az ENSZ-jelentés. Kohl washingtoni látogatása Helmut Kohl bonni kan­cellár, aki csütörtökön este érkezett egynapos látogatás­ra Washingtonba, pénteken reggel megkezdte tárgyalá­sait. A kancellár előbb George Shultz amerikai kül­ügyminiszterrel, majd Cas­par Weinberger hadügymi­niszterrel folytatott megbe­szélést. Helyi idő szerint dél­előtt a Fehér Házban Reagan elnökkel találkozott. Tárgyalásai megkezdése előtt a nyugatnémet kancel­lár az NBC televíziónak adott nyilatkozatában közöl­te, hogy mindenekelőtt a Szovjetunióval folytatandó tárgyalások felújításáról kí­ván megbeszélést folytatni amerikai tárgyalópartnerei­vel. „Ezeket a tárgyaláso­kat jól elő kell készíteni annak érdekében, hogy si­kerrel járjanak” — mon­dotta. Kohl szerint a NATO úgynevezett kettős határoza­ta, amelynek alapján meg­kezdték az amerikai köze­pes hatótávolságú nukleáris eszközök nyugat-európai te­lepítését, „elérte célját”, s ez eredményezte most a tárgya­lások felújítását. A kancellár szerint nem szabad túlzott reményeket fűzni Gromiko szovjet és Shultz amerikai külügymi­niszter januárra tervezett találkozójához. Utalt továb­bá arra, hogy az Egyesült Államok és Nyugat-Európa között vannak bizonyos el­lentétek, így a kereskedelem terén, de azt mondotta, bogy „szükség van a szoros partneri kapcsolatra az Egye­sült Államokkal.” ENSZ-JELENTÉS: Kelet—nyugati kereskedelem Nőnek a katonai kiadások A Bundestag elfogadta a költségvetést Kínai-külföldi bankok A nyugatnémet Szövetségi Gyűlés (Bundestag) pénte­ken a keresztény uniópártok és a Szabaddemokrata Párt képviselőinek szavazatával elfogadta az NSZK 1985-ös költségvetését. A 259,3 milliárdos költ­ségvetés fedezéséhez a koi- mánynak 25 milliárd márka hitelt kell felvennie, ami 5 milliárddal kevesebb az 1984-es hitelfelvételnél. A költségvetésben tovább csökkennek a munka- és szociális jellegű, és nőnek a katonai jellegű kiadások. Az előbbiek 56,8 milliárd mar­kát, az utóbbiak, 49 milli- árdot tesznek ki. A korábbi hitelfelvételek kamataira 33,1 milliárdot kell fordítani 1985-ben. Kína közös kínai-külföldi bankok felállítását tervezi — közölte Vang Ping-csien pénzügyminiszter. Vang Ping-csien az egyik francia pénzintézet, a Bank Credit Lyonnais kínai láto­gatáson tartózkodó elnöké­nek kérdésére válaszolva mondta ezt. A miniszter részleteket nem közölt a ter­vezett pénzintézetek nagy­ságáról, sem azok működési köréről. Csak annyit jegy­zett meg, hogy a bankokat Kína különleges gazdasági övezeteiben lehetne felállí­tani. A Bank Credit Lyon­nais pénzintézetnek egyéb­ként vannak irodái Kíná­ban. Kína az utóbbi négy év során fokozta vegyes válla­latok létesítését. —( Külpolitikai kommentárunk Rakétavihar AZ, HOGY A BRÜSSZELI AMERIKAI KÖVET, Geoffrey Swaebe, felkereste az egyik belga kor­mánypárt, a Flamand Keresztény Néppárt vezető­jét, normális körülmények között szóra sem érde­mes rutinhír maradt volna. Csakhogy a körülmé­nyek meglehetősen sajátosak, s így a protokoll kü­lönös súlyt kapott. Belgium azon öt nyugat-európai ország egyike, amelyekben az Egyesült Államok új, közepes ható- távolságú atomfegyvereket szándékozik telepíteni —egyetértésben NATO-n belüli partnereivel. Ang­lia, Olaszország és az NSZK területén már ott van 102 nukleáris eszköz, Pershing—2-es rakéta, illetve manőverező robotrepülőgép. Hollandia azonban a további szovjet—amerikai tárgyalások eredményei­től tette függővé a neki szánt 48 robotrepülőgép telepítésének engedélyezését, s a hét elején a bel­giumi kormánykoalíció egyik pártja is a telepítés elhalasztása mellett foglalt állást. Frank Swaelen, a Flamand Keresztény Néppárt (CVP) elnöke ezért bonyolított szokatlanul nagy for­galmat: az amerikai álláspontot kifejtő Swaebe után rögtön az NSZK nagykövete következett. Nem véletlen, hogy a kétfelől is válsággal fenyegető lé­pést azóta is széles körben tárgyalja a világsajtó. Egyrészt a koalíció másik pártja, a liberálisok fe­nyegetőznek szakítással arra az esetre, ha a kérész* ténydemokraták nem állnak el tervüktől. Másrészt a NATO-n belül is kisebbfajta krízist okoz, hogy éppen a brüsszeli székhelyű szervezet egyik leg­fontosabb „kis” tagjától kap segítséget az eddig folyamatosan nyomás alatt tartott Hollandia. A békemozgalmak még mindig jelentős erőt képvi­selnek az érintett nyugat-európai országokban, s ezért Bonn is joggal érezheti úgy, hogy „orvul hátba támadták”. BENNFENTESEK SZERINT voltaképpen Olasz­ország sem bánná, ha egy időre — a tárgyalások kedvéért — fölfüggesztenék az 572 fegyver telepí­tését. Ez pedig olyan ellenzék az atlanti szerződé­sen belül, amit — hiába van ott egyensúlyként az NSZK és Nagy-Britannia — Washingtonnak is figyelembe kell vennie. A CVP döntése Belgiumban biztos támogatásra számíthat a lakosság nagy többségénél, a béke­mozgalomnál, a baloldali és a katolikus pártok között is. Ha maga a párt egységesen képviseli a most elfogadott álláspontot, úgy bármilyen kicsiny is Belgium szerepe a NATO-n belül, újabb homok­szemet jelenthet az eddig is meg-megcsikorduló gépezetben. Ez az, ami a közvetlen nyomás durva eszközének bevetését szükségessé tette Washing­ton és Bonn számára. NEM TUDOM MÉG, kitart-e a beavatkozás el­lenére is a CVP. Az viszont biztos, hogy a Fehér Ház számára még egy intő jelet ad a mostani „ra­kétavihar”: ha nem törekszik komolyan a megál­lapodásra a Szovjetunióval, saját szövetségesei kö­zött is nehézségekkel kell számolnia. Horváth Gábor NEGYVEN ÉVE SZABADULT FEL EGER „Az utódok megbecsülik elődeik küzdelmeit... Az egri városi tanács vezetői koszorút helyeztek el a nép­kerti szovjet hősi emlékműnél (Fotó: Perl Márton) (Folytatás az 1. oldalról) Szovjet Déli Hadseregcso­port képviselőjét, Vaskó Mi­hályt, az MSZMP KEB tag­ját, Barta Alajost, a megyei pártbizottság első titkárát és Markovics Ferencet, a me­gyei tanács elnökét. Ezt kö­vetően a díszünnepség szó­noka, Németh László, az MSZMP Eger városi Bizott­ságának első titkára mon­dott ünnepi beszédet: — Múltunkat, városunk történelmének sorsdöntő ese­ményét ünnepelni gyűltünk össze ma is, ünnepelni azt a pillanatot, amikor vörös csillagos katonák jelentek meg Eger város sok vihart megélt, történelmi utcáin, elhozva a lehetőséget egy jobb élethez, egy új világ­hoz, a szocializmus építésé­hez — kezdte beszédét a szónok, aki felidézte az Űj Hírek című lap egykori tu­dósítását. „Az élet mindjob­ban visszatér a mindennap­jaihoz. Az utcákon jobban öltözött emberek sietnek irodájukba, a munkások új­ra a munkájuk után járnak, gyermekek iskolába sietnek. sőt egyes kereskedők üzle­tüket is megnyitották." A továbbiakban hangsúlyozta: jó visszaidézni azokat az egyszerű egri polgárokat, akik akkor is tudták, hol a helyük, mi a dolguk, és a szívük is a helyén volt. Egy ilyen ünnepi alkalom — mint a mai — azonban csu­pán jelzés lehet arra, hogy az utódok megbecsülik elő­deik küzdelmeit, és tudato­san vállalják a folytonossá­got. — Minden haladó törté­nelmi folyamat építkezik a lerombolt és meghaladott múlt építőköveiből, integrál­ja a hagyomány haladó és felhasználható részét. Így van ez Eger esetében is: a történelmű kulturális örök­ség városfejlesztésünk egyik alappillére volt és lesz a jö­vőben is. Az elmúlt negy­ven esztendőben Eger fejlő­dési üteme hallatlanul fel­gyorsult, a lakosság száma megduplázódott, mélyreható gazdasági, társadalmi átala­kulás, modernizálódás ment végbe. Mindez természetesen nem jelent problémáktól és feszültségektől mentes, idil­likus állapotokat, mégis kü­lönös adottsága városunk­nak. Mondhatni: adomány ez, amelyet Eger a szocia­lizmustól kapott... Ma a város büszkesége lehet a déli iparterület, az egyre iz­mosodó munkáskollektívái­val, amelyek meghatározzák Eger társadalmi arculatát; döntő jelentőségű az egri történelmi borvidék megúju­lása, a városmag rekonst­rukciója, a szolgáltató és infrastrukturális hálózat nagyiramú fejlődése, a ré­gi és az új egyre jobban ki­bontakozó egysége és har­móniája. — Azt mondják: mi, egri­ek lokálpatrióták vagyunk. Mi, a város mai polgárai és vezetői úgy gondoljuk: a múlt kötelez bennünket, a fejlett szocializmus és a bé­ke pedig lehetőséget teremt arra, hogy az előző korok örökségét alapul véve és elő­deink harcait tovább foly­tatva, minden eddiginél töb­bet, jobbat és szebbet alkos­sunk. .. Városunk felszaba­dulásának évfordulója szá­munkra így kapcsolja egybe szűkebb hazánk, Eger varo­sa fejlesztésének, és orszá­gos, nagy feladataink végre­hajtásának, a fejlett szocia­lizmus építésének politikai, és gazdasági feladatait, amellyel szocialista hazánk hozzájárul a haladó és for­radalmi világfolyamathoz és a béke védelméhez — mon­dotta befejezésül Németh László. A díszünnepség további részében dr. Varjú Vilmos a város politikai, társadal­mi, gazdasági, kulturális feladatai megvalósításában végzett kimagasló munkája elismeréséül Eger város fel­szabadulásának 40. évfordu­lója alkalmából' Pro Ag- ria plakettet adott át Kár­páti Józsefnek, a Finomsze- relvénygyár dolgozójának. Kovács Jánosnak, a városi pártbizottság titkárának és Vajmi Lajosnak, a városi tanács osztályvezetőjének. A Kiváló Társadalmi Munkás kitüntető jelvényt kapta meg a megyeszékhely há­rom polgára: Bordás Mi­hály, Ficsor András és Mol­nár György. Az évforduló tiszteletére rendezett Fiatalok Egerért — Eger a fiatalokért elne­vezésű vetélkedő — kétszáz ifjúkommunista csapat vett részt benne — első helye­zettje: a Finomszerelvény­gyár csapata hatnapos bul­gáriai utazást nyert. A má­sodik helyezett — hatnapos kőszegi utat kapott — a Szilágyi gimnázium csapata, hatnapos balatonszemesi üdülést érdemelt ki a hat - madik helyezett Gárdonyi gimnázium csapata. A jubileumi ünnepség el­ső része az Internacionálé hangjaival ért véget. ★ Az egri Gárdonyi Géza Színházban rendezett felsza badulási ünnepség a továb­biakban kulturális műsorral folytatódott. A mi hazánk­ról szól az ének... című összeállításban Eger művé­szeti csoportjai léptek szín­padra, s bemutatta változa­tos és gazdag műsorát a Szovjet Déli Hadseregcso­port ének- és táncegyüttese is. Az évforduló alkalmából rendezett eseménysorozat ma számos ünnepi megem­lékezéssel, programmal foly­tatódik. Többek között azzal az ifjúsági sport- és torna- bernytatoval, amelyre este a Kemény Ferenc Sportcsar­nokban kerül sor.

Next

/
Oldalképek
Tartalom