Népújság, 1984. december (35. évfolyam, 282-306. szám)

1984-12-01 / 282. szám

NÉPŰJSÁG, 1984. december 1., szombat A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának irányelvei a párt XIII. kongresszusára (Folytatás az 1. oldalról) Az elmúlt öt esztendő gazdálkodását vé­gigkísérte az a küzdelem, melyet a ország külgazdasági egyensúlyának javításáért, fi­zetőképességünk megőrzéséért folytattunk. Az erőfeszítések eredménnyel jártak. A párt- és az állami vezetés az elmúlt években eredményesen irányította az or­szág gazdasági életét. A XII. kongresszu­son kitűzött legfőbb gazdaságpolitikai cé­lok teljesülnek. A következő években élénkíteni kell a gazdasági fejlődést. Az intenzív gazdálko­dás erőteljes és sokoldalú kibontakoztatá­sával, a gazdaságban rejlő tartalékok tel­jesebb hasznosításával olyan megalapozott gazdasági növekedést kell elérni, amely le­hetővé teszi az egyensúly további javítá­sát, a népgazdaság anyagi-műszaki alapjai­nak fokozatos és széles körű megújítását, a népjólét emelését. A VII. ötéves terv legyen a megalapozott gazdasági növekedés és fejlődés program­ja, amely lehetővé teszi társadalmi és gaz­daságpolitikai céljaink elérését. A tervidő­szak legfontosabb gazdaságpolitikai célja az intenzív fejlődés kiterjesztése a termelési folyamat minden elemére. Fokozni kell a gazdaság jövedelemtermelő képességét. Meg kell gyorsítani a termelési szerkezet átala­kítását. Alapkövetelmény, hogy a termékek minősége közelítsen a műszaki-technikai haladás mai nemzetközi színvonalához, s mind nagyobb része érje is el. Fontos, hogy hazai természeti erőforrásainkat fokozottan és ésszerűbben hasznosítsuk, a termelést szolgáló infrastruktúrát fejlesszük. A jöve­delmező gazdálkodás legyen a cselekvés ál­talános normája. Javítani kell a munka szervezettségét, fegyelmét, kulturáltságát, a gazdálkodó szervezetek alkalmazkodóképes­ségét és vállalkozókészségét, a vállalatok közötti együttműködést. Meg kell gyorsí­tani a műszaki fejlesztést, növelni kell a fejlesztő tevékenység eredményességét. A feltételek megteremtésével növekedjen a beruházásokra fordított összegek aránya — szögezik le az irányelvek, majd kitérnek a népgazdaság egyes ágainak fő feladataira. Hazánk természeti-gazdasági adottságai szükségessé teszik, hogy fokozzuk részvé­telünket a nemzetközi munkamegosztásban. Nemzetközi kapcsolatainkban továbbra is meghatározó szerepe van a Kölcsönös Gaz­dasági Segítség Tanácsának, a szocialista gazdasági integrációban való aktív részvé­telünknek. A jövőben is a Szovjetunió lesz legfontosabb külkereskedelmi partnerünk. Tovább kívánjuk bővíteni gazdasági együtt­működésünket minden szocialista ország­gal. Tevékenyen közreműködünk a KGST 1984. évi felső szintű értekezletén elfoga­dott program megvalósításában, kezdemé­nyezzük újabb együttműködési formák és módszerek kialakítását. A fejlett tőkés országokkal a kölcsönös előnyök alapján bővítjük gazdasági kapcsolatainkat. A fej­lődő országokkal folytatott gazdasági kap­csolatainkban az áruforgalom növelése mel­lett szorgalmazzuk a kölcsönösen előnyös termelési együttműködést. A párt gazdaságpolitikája egyaránt figye­lembe veszi a szocializmus építésének ál­talános törvényszerűségeit és országunk adottságait. A termelőeszközök társadalmi tulajdonán alapuló szocialista tervgazdál­kodás, a szabályozott áru-, pénz- és piaci viszonyok segítik a szocialista társadalom építését, alapvető társadalmi-gazdasági cél­jaink elérését. A gazdaságirányítás továbbfejlesztésével el kell érni, hogy a tervezés, a szabályozás, valamint a szervezeti és intézményi rend­szer korszerűsítése révén javuljon a köz­ponti állami irányítás hatékonysága, foko­zódjon a vállalatok önállósága, felelőssége, kezdeményezőkészsége, fejlődjön vállalko­zói magatartása. A gazdaságirányítás fontos feladata az áraknak társadalmi és gazdasági céljaink­kal összehangolt alakítása és ellenőrzése. A termelői árak a társadalmilag indokolt rá­fordításokat fejezzék ki. A fogyasztói árak jobban igazodjanak a termelői árakhoz. Tár­sadalompolitikai szempontból indokolt te­rületeken a fogyasztói árak állami támoga­tását a jövőben is fenn kell tartani. Gazdaságpolitikai feladataink megoldásá­ban meghatározó szerepük van a szocialista nagyüzemeknek. Az állami vállalatok és szövetkezetek meghatározó szerepét bizto­sítva a jövőben is támogatjuk a lakosság igényeinek kielégítésében jelentős szerepet játszó kisipart és kiskereskedelmet. Az utóbbi két évben a kiegészítő és ki­segítő gazdasági tevékenység új formái ala­kultak ki. Az új szervezetek fokozatosan beilleszkednek a szocialista gazdálkodás rendszerébe, hozzájárulnak a vállalati gaz­dálkodás eredményeihez, a lakosság szín­vonalasabb ellátásához. Az e téren jelent­kező kedvezőtlen jelenségeket le kell küz­deni, következetesen érvényt kell szerezni a rendelkezéseknek, és el kell érni, hogy a személyi jövedelmek a teljesítményekkel arányosak legyenek. A szocialista munkaverseny és brigád­mozgalom elsősorban a munkahelyi felada­tok eredményes megoldásával, a tartalékok feltárásával, a termékek minőségének ja­vításával járuljon hozzá a népgazdaság in­tenzív fejlesztésének gyorsabb kibontakoz­tatásához. A gazdasági építőmunkában a párt alap­vető feladata a gazdaságpolitika meghatá­rozása, érvényesítése és végrehajtásának el­lenőrzése. A pártszervezetek fő feladata a gazdaságpolitikai célok helyi megvalósítá­sának segítése és ellenőrzése, a dolgozók mozgósítása politikai eszközökkel. IV. Életszínvonal, életkörülmé­nyek, szociálpolitika A XII. kongresszusnak az életszínvonal megőrzésére, az életkörülmények javításá­ra vonatkozó határozatai társadalmi mére­tekben teljesültek. A következő tervidőszak­ban a gazdasági fejlődés élénkítésével, jobb gazdálkodással, a teljesítmények növelésé­vel, a munkafegyelem javításával meg kell alapozni az életszínvonal érzékelhető emel­kedését. Az irányelvek leszögezik: a szociálpoliti­ka legfontosabb célja továbbra is a szociá­lis biztonság fenntartása. A kollektívák és az egyének jövedelmében jobban tükröződ­jön a teljesítmények növekvő gazdasági és társadalmi értéke. Szocialista államunk biz­tosítja a teljes foglalkoztatottságot, de nö­velni kell az érdekeltséget a munkaerő gaz­dasági céljainkkal összhangban álló áram­lásában. A gazdasági feltételek megterem­tésével a feladat a 40 órás munkahét szé­les körű bevezetése. Társadalmi juttatási rendszerünket — alapvető vívmányait megőrizve — jobban összhangba kell hozni anyagi lehetősége­inkkel, és fokozottan kell érvényesíteni a rászorultság elvét, a társadalmi igazságos­ságot. A szociális támogatások növelésével is elő kell segíteni a születések számának emelkedését. Fokozatosan növekedjen a gyermeknevelés költségeihez való állami hozzájárulás. A családalapító fiatalok la­káshoz jutását meg kell könnyíteni. Eny­híteni szükséges a nyugdíjrendszer feszült­ségeit, biztosítani kell az alacsony nyugdí­jak vásárlóértékének megőrzését. Továbbra is fenn kell tartani a vásárló­erő és az árualap egyensúlyát, az áruellá­tás biztonságát. A szükségessé váló fogyasz­tói árváltozásokat az életszínvonal-politika" céljaival összhangban kell megvalósítani. Különösen fontos társadalompolitikai fel­adat a lakáshelyzet további javítása. A la­káshoz jutás fő formája továbbra is a sze­mélyi tulajdonú lakások építése, vásárlása legyen. A dokumentum e fejezete felsorolja a te­lepülés- és infrastruktúra-fejlesztés, az egészségügy, a testnevelés és sport, a tu­rizmus és üdülés terén megoldandó főbb feladatokat is. V. Ideológia, művelődéspolitika, szocialista életmód A társadalom tudatát alapvetően a párt fő politikai céljaival való azonosulás, a tár­sadalmi cselekvést pedig az aktív alkotó munka jellemzi. Társadalmunk széles köreiben a szocia­lista eszmék természetes értékké váltak, nö­vekszik erkölcsi és világnézeti elveink tel­jesebb érvényre jutásának igénye, de ta­pasztalható politikai és világnézeti érdek­telenség is. A párt ösztönözte a szocialista építés na­pirenden levő feladatainak elméleti megala­pozását, mélyítette a szocialista gondolko­dást és a nemzeti önismeretet. Ideológiai életünkben ugyanakkor megélénkültek az eszméinktől idegen jelenségek is. Előfor­dulnak kísérletek történelmi utunk, nem­zeti értékeink polgári szemléletű vagy na­cionalista átértékelésére. Tapasztalhatók osztályszemléletet nélkülöző vagy illúziók­kal terhes nézetek a szocializmusról, a ka­pitalizmusról, korunk alapvető kérdéseiről. Esetenként jelentkeznek szocialista esz­méinkkel szemben álló nézetek, a reális le­hetőségeinket figyelmen kívül hagyó elkép­zelések, javaslatok. Fékezi az alkotó gon­dolkodást az elméleti munkában is meg­mutatkozó kényelmesség, igénytelenség. E jelenségekkel szemben nem kielégítő a vita­szellem, a téves nézetek gyakran nem kap­nak színvonalas, érvelő marxista kritikát, visszautasítást. Az ideológiai munka fejlesztése gazdasá­gi és társadalompolitikai feladataink meg­oldásának nélkülözhetetlen feltétele. A köz- gondolkodásban gazdagítani és reálisabbá kell tenni a szocializmusról kialakult fel­fogást. Az ideológiai munka állítsa közép­pontba az értelmes és tartalmas emberi élet megvalósításának összefüggését a munka megbecsülésével, a társadalmi igazságosság érvényesítésével, ^ dolgozók közösségének társadalmat és egyént formáló szerepével, szocialista és humanista értékeinkkel. Ideológiai, szellemi életünk segítse elő a szocialista fejlődés és a világban végbe­menő változások során felmerülő új kér­dések marxista megválaszolását, az előre­haladást szolgáló új gondolatok befogadá­sát. Késedelem nélkül reagáljon az elvein­ket és politikánkat bármely oldalról eltor­zító nézetekre, leplezze le a szocializmustól idegen eszméket és törekvéseket, utasítsa el a valóságtól elrugaszkodó, voluntarista meg­nyilvánulásokat. Határozottan, elvi alapo­kon, az ideológiai és a tömegpolitikai mun­ka eszközeivel is folytatni kell a harcot az imperialisták antikommunista propagandá­ja, a burzsoá eszmék, a maradi nézetek el­len. A korábbinál többet kell tenni a politi­kai tudat formálásáért. A marxizmus—le- ninizmus oktatása eszméink, világnézetünk terjesztésével segítse a szocialista építés fel­adatainak megoldását. Az agitáció adjon vá­laszt a dolgozókat foglalkoztató kérdésekre, és járuljon hozzá mozgósításukhoz. Nagy és felelősségteljes feladat hárul a televízióra, a rádióra és a sajtóra a párt politikájának megismertetésében, a hiteles, pontos és gyors tájékoztatásban, a közvéle­mény formálásában, a cselekvő társadalmi magatartás kialakításában. A tudományos kutatás színvonala összes­ségében megfelel országunk adottságainak, eredményesen segíti az építőmunkát. A tudomány művelői jobban járuljanak hoz­zá a termelőmunka színvonalának és haté­konyságának emeléséhez; vállaljanak részt a döntési lehetőségek változatainak kidolgo­zásában; segítsék a kulturált, egészséges emberi élet jobb formálását. A társadalom- tudományok művelőinek elsőrendű felada­ta korunk legfontosabb kérdéseinek kellő színvonalú elméleti-ideológiai feldolgozása. A párt és az állam a döntések megalapozá­sában mindinkább igényli a tudományok közreműködését. Az oktatási rendszer lényegében ellátja a reá háruló feladatokat. Ebben nagy sze­repe van az oktatási intézményekben ál­dozatos munkát végző pedagógusoknak. A következő években folytatni kell az okta­tás elhatározott korszerűsítését. A közok­tatás javításának feladatait és feltételeit társadalmi-gazdasági program keretében kell meghatározni. A pedagóguspálya tár­sadalmi megbecsülésének növelésével is elő kell segíteni a pedagógushiány meg­szüntetését. A párt művészetpolitikájának fő célja, hogy megteremtse a művészet alapvető tár­sadalmi feladatainak teljesítéséhez szüksé­ges feltételeket. Változatlan alapelvünk az alkotás szabadságának biztosítása, a művé­szeti kezdeményezések, kísérletezések tá­mogatása, az alkotóműhelyek önálló, fele­lős működésének segítése — állapítják meg az irányelvek, majd a művészeti ágak, az irodalom, a kritika helyzetével foglalkoz­nak. A művelődés térhódítása, az általános és a szakmai műveltség gyarapítása társadal­mi, gazdasági előrehaladásunknak fontos fel­tétele. Népünk kultúrája gazdagodott, de a kulturális igényeket még nem tudjuk elég­gé színvonalasan kielégíteni. Helyezzük szé­lesebb alapokra az öntevékeny művészi, művelődési csoportok munkáját. Tegyük színvonalasabbá a milliókat érintő szóra­koztatást. A művészeti és a kulturális életben erő­síteni kell a párt elvi irányító és kezdemé­nyező szerepét. Az ideológiai munkát poli­tikai, gazdasági és kulturális feladatok meg­oldásával szoros egységhen kell fejleszte­ni. Minden kommunista kötelessége, hogy határozott kiállással, meggyőző érveléssel lépjen fel eszméink és a párt politikája mellett, a szocialismustól idegen nézetekkel szemben. VI. A pórt és a tömegszervezetek A Magyar Szocialista Munkáspárt, a mun­kásosztály forradalmi élcsapata, a dolgozó nép pártja eredményesen irányítja, szerve­zi a szocialista építőmunkát, betölti vezető szeretjét. Politikájával kifejezi, tevékenysé­gével bizonyítja, hogy teljesíti a nép szol­gálatában vállalt kötelezettségeit. A párt és a tömegek kapcsolata jó, a nép bízik a pártban, támogatja politikáját, dolgozik megvalósításáért. A pártban érvényesülnek a lenini normák. A szocialista építőmunka sikeres folyta­tásának fő követelménye, hogy erősödjön és tovább szélesedjen a párt eszmei, poli­tikai befolyása. A vezető szerep gyakorlá­sának alapja a népünk, nemzetünk érdekeit kifejező és szolgáló, a társadalom valóságos helyzetét figyelembe vevő marxista—leni­nista politika. Ennek képviselete és megva­lósítása nagymértékben függ a határozatok végrehajtásának megszervezésétől és ellen­őrzésétől. A vezető szerep érvényesítése, a politika sikeres megvalósítása megköveteli a párt eszmei, politikai, szervezeti és cselekvési egységét. A párt hatékony működése feltételezi a pártélet szabályainak, a lenini elveknek a következetes megtartását. Az eddiginél több lehetőséget kell teremteni, hogy a párttag­ság a nagyobb horderejű társadalmi kérdé­sek eldöntése előtt a párt fórumain véle- ménjtt nyilváníthasson, javaslatokat tehes­sen, jobban részt vehessen a döntések elő­készítésében. A párt politikájának kidolgozásában, vég­rehajtásában és ellenőrzésében fontos sze­repe van az alapszervezetek és a taggyű­lések önálló, kezdeményező munkájának. A pártnak 862 000 tagja van, ötvenezerrel több, mint a XII. kongresszus idején. A tagságnak eredeti foglalkozása szerint csak­nem háromnegyede, jelenlegi foglalkozása szerint pedig több mint a fele munkás és szövetkezeti paraszt. A pártépítés gyenge a fiatalok között és az értelmiségiek egyes rétegeiben. A tagfelvételek során nagy figyelmet kell szentelni annak, hogy a társadalom minden rétegéből azok kerüljenek a pártba, akik aktívak a közéletben, szocialista módon él­nek, munkájuk, magatartásuk, társadalmi tevékenységük alapján megbecsülést élvez­nek. A párt politikájának megvalósításában, az ország előtt álló feladatok megoldásában kiemelkedő szerepük van a választott tes­tületek tagjainak, a párt- és az állami ap­parátus vezető munkatársainak. A vezetők zöme munkája és magatartása alapján rászolgál a bizalomra, alkalmas te­endőinek ellátására. A pártnak továbbra is felelősséget kell vállalnia, hogy a vezető be­osztásokban rátermett, hozzáértő emberek dolgozzanak. Ismét megerősíti azt az elvet és gyakorlatot, hogy — a párttisztségek ki­vételével — minden beosztást betölthet ar­ra alkalmas pártonkívüli is. A pártszervek és -szervezetek támogassák a kezdményező, az újat felkaroló, a rendet és a fegyelmet megkövetelő vezetőket. A vezetői tevékenységet is a teljesítmény és a magatartás alapján kell megítélni. A leg­határozottabban fel kell lépni a hatalommal való visszaélés mindenfajta megnyilvánu­lása ellen. Beosztásra való tekintet nélkül mindenkitől meg kell követelni a szocialis­ta normák megtartását. A párt és a nép előtt álló nagy és ne­héz feladatok megoldásában kiemelkedő szerepe és felelőssége van minden pártszer­vezetnek, minden kommunistának. Pártunk harcokban edzett, gazdag tapasztalatai van­nak. bírja népünk bizalmát, birtokában van minden lényeges feltételnek, hogy vezeté­sével eredményesen folytatódjék a szocia­lizmus építése Magyarországon. A tömegszervezetek és -mozgalmak tár­sadalmi életünk fontos tényezői, nélkülöz­hetetlen szerepet töltenek be a szocializ­mus építésében. A párt a politika kimun­kálásában és végrehajtásában igényli a tö­megszervezetek és -mozgalmak alkotó rész­vételét, számít kezdeményezéseikre, épít ta­pasztalataikra, figyelembe veszi véleményü­ket. Az irányelvek a továbbiakban kitérnek a szakszervezetek, a KISZ és a Hazafias Népfront szerepére, feladataira. VII. A pórt nemzetközi tevékenysége Az irányelvek rámutatnak, hogy a nem­zetközi kommunista és munkásmozgalom a társadalmi haladás legfontosabb és leg­következetesebb ereje. A pártok önállóan, a nemzeti adottságokkal, hagyományokkal és a követelményekkel összhangban alakítják politikájukat, és fejtik ki tevékenységüket. A nemzetközi kommunista és munkásmoz­galom politikai befolyása világméretekben szélesedik, szervezeti ereje növekszik, új pártok jönnek létre. Mozgalmunkat a meg­újulás érdekében folyó törekvések jellem­zik. A testvérpártok a legfőbb közös célok elérése érdekében erősítik internacionalista szolidaritásukat. A kommunista és munkáspártok össze­fogását nem gyengíthetik azok a viták amelyek szükségszerűen zajlanak a szocia­lizmushoz vezető utakról, a már létező, il­letve a még csak célként megjelölt .szocia­lista társadalomról, a pártok közötti vi­szony követelményeiről. Az MSZMP tevékeny részt vállal a nem • zetközi kommunista és munkásmozgalom összefogásának erősítésében. Fontosnak tart­ja az alkotó szellemű, nyílt elvtársi véle­ménycserét, ennek két- és több oldalú for­máit. Osztozik a világbéke megőrzését, a társadalmi haladást szolgáló közös erőfeszi - tésekben. Pártunk szorosan együttműködik az SZKP-val. fejleszti együttműködését a szo­cialista országokban tevékenykedő testvér- pártokkal. Fejleszti kapcsolatait a tőkés or­szágokban működő kommunista és mun­káspártokkal, bővíti együttműködését a fejlődő országok kommunista és munkás­pártjaival. Szolidáris a fejlődő országok nemzeti felszabadító mozgalmaival, nem­zeti demokratikus pártjaival. Tovább épi ti kapcsolatait a szocialista, szociáldemok­rata pártokkal. Hasznosnak tartja a véle­ménycserét minden olyan párttal, mozga lommal, amely felelősséget érez a béke ügyéért. ★ Pártunk, forradalmi küldetésének meg­felelően. történelmi felelősséget vállalt a szocializmus magyarországi felépítéséért, politikája kifejezi, hűen képviseli népünk alapvető érdekeit. Ugyanakkor a nemzet - közi kommunista és munkásmozgalom szer­ves része is, szolidáris a szocializmusért fo­lyó világméretű küzdelemmel. A szocializ­mus építésének magyarországi eredményei egyaránt szolgálják népünk felemelkedéséi és a társadalmi haladás, a szocializmus, a béke egyetemes ügyét. (MTI)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom