Népújság, 1984. november (35. évfolyam, 257-281. szám)
1984-11-28 / 279. szám
NÉPÚJSÁG, 1984. november 28., szerda 3. AUTÓBUSZOK A HÉT VÉGÉN Szilvásvárad újra csendes I kísérleti keresetszabályozás ’84 (ii/2.) Ahol már a jövőre gondolnak... Tapasztalatok a Finomszerelvénygyárban Másfél évtized és tucatnyi gazdasági szabályozó módosítás igazolja, hogy az irányítás talán legtöbb gondot okozó része a keresetszabályozás. A társadalom széles rétegei előtt közismert, hogy az „ideális” jövedelemszabályozás kialakítása, a gazdálkodás eredményének célszerű felosztása közcélokra, a termelés eszköztárának bővítésére és a dolgozók munkájának anyagi elismerésére milyen nehéz feladat. Ezen a téren a fejlődés nem maradhat el, amelynek egyik lépcsője, az érdemi változások előkészítője, az új típusú kísérleti kereset- szabályozás. A hatalmas park fái ázot- tan szomorkodnak. Egy-egy kései levél bukdácsolva hullik Jle a gallyak között. A sárga avart kupacokba gyűjtötte Fónagy Albert kertész és alájuk gyújtott. A vastag füstoszlop ködbe vonja az öreg vadgesztenyést. A szépen rendbe hozott üdülő előcsarnokában Susan Józsefné ül a portáspult mögött. — Fele annyi a beutalt, mint a főidényben — közölte a szilvásvárad i SZOT üdülő és kemping vezetője, Borbásné Hódosi Mária. Ez már november hatása. Gyér az érdeklődés Nem győzöm olvasni a község útjait járva a különböző cégtáblákat. Panzió, kisvendéglő, üzlet követi egymást. A forgalom? Sehol sem tolakodnak a vevők és a vendégek. A postán megveszem az utolsó példányt a Népújságból. Az ABC-ben kedvemre bámész- kodhatom a zsúfolt polcok között. Szinte kihalt a Szalajká- ba vezető út is. A fabódék mintha a nyári tumultus után sóhajtoznának. Pihen a lovaspálya, ajtaja zárva. A lipicaiak szálláshelye csendes. Néhány emléktárgy emlékeztet már csak arra, hogy nemrég még itt zajlott a világbajnokság, annak minden „következményeivel”. Csak a hét végén jönnek külön autóbuszok. Akkor egy-egy csoport hirtelen ritmusváltást idéz elő közteleken és üzletekben egyaránt. Pleszkó Olga. az üdülő „kultúrosa” sétára invitálja a beutaltakat és vetélkedőket kínál szórakoztató időtöltésül. Aztán a tv, a könyvtár, a hanglemezek és a presszó az épületen belül. A márványfolyosókon alig csosszan egy-egy lépés. Nekik nem pihenés A kemping itt mégsem kemping. Beutalóval lehet igénybe venni az egyébként kényelmes és központi fü- téses kis házikókat. Másodosztályú a főépület kényelméhez képest — árban is. Kétszáz vendéget tudna* itt elhelyezni. — Nyáron és télen foglaltak a helyeink — magyarázta az üdülő vezetője. — Ilyenkor is fűtjük a szálláshelyeket, úgynevezett temperált körülményeket tartunk fenn, mert bármikor jöhet hozzánk egy-egy csoport. Csoport... Két autóbusz hozott ilyet ebédre. A mátrai SZOT-üdülőkből ruccantak át. Az ottani program szerint szétnéztek Szilvásváradon. Üzlet ez is. Egy ebédért 55 forintot kap a vendéglátó üdülő, ami jóval magasabb a szokásos normánál, tehát ennek érződnie kell a tálaláskor is. Valami marad is belőle, mármint a pénzből. Itt is sokat számít a bevétel. A konyhában Koch Gé- záné főszakács irányításáMegkezdték a karácsonyfák kivágását a Mátrai Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság területén. Az e célra telepített verpeléti, felsőtárkányi, káli és hevesi csemetekertekből az idén minden kovái készül az étel, amely változatos is, házias ízű is. Egyenruhás felszolgálók tálalnak gyorsan és figyelmesen. A munkájukra Majoros Margit, az étterem felelőse ügyel. Az étrend és a menü összeállítása Scholler Gyula élelmezés vezető feladata. Gyakran megáll az asztaloknál és érdeklődik, hogyan ízlik az ebéd, elégedettek-e az adagokkal. Több mint negyvenen szorgoskodnak a beutaltak körül és a beutaltakért még ilyenkor is. Három brigád versenyez a jó minősítésért. Társadalmi munkát is sokat végeznek. Nekik nincs „holtszezon”. A középpontban a vendég Ha az állandó alkalmazottak számához még hozzáteszem azokat, akiket a fő- idényre vesznek fel szerződéssel. akkor kiderül, hogy -egész tekintélyes nagyságú csapat tevékenykedik itt az üdülés színvonaláért. Hogy mennyi a papírmunka, micsoda adminisztráció is tartozik a szívás mosolyok mellé, arról Szaniszló Lászlómé, főkönyvelő tudna felvilágosítást adni. Minden törekvésük az, hogy minél több jusson a beutaltaknak. Ezért a kony- hások vállalták a nagytakarítást. Az irodaiak a függönyöket mosták ki, és az ablakokat tisztították meg. A patyolatba csak az ágyneműt viszik. így kisebb a kiadás. Különböző üzemekkel teremtenek kapcsolatot és felkínálják, hogy vendégül látják az országjáró brigádokat. Partnerük a Volán is, amely az utazási programok lebonyolításában segít. Igen ám, de a többletmunka mindennek a velejárója. Erre „találták ki” a pont- rendszert. Annak pedig forintfedezete van. Miért hajtanak az üdülő alkalmazottai, amikor van nekik mivel elfoglalniuk magukat ezek nélkül is? Azért a bizonyos bevételért, amely itt marad, amiből ki lehet egészíteni a központi keretet, és lehet belőle ezt, azt venni a beutaltak örömére, kedvére. Ez az üdülő I. osztályú minősítést kapott. A színvonalat pedig tartani kell. Pihenni, azt lehet A vörös márvány úgy fénylik, mint a tükör, ha ráesik a fény. Fütő Istvánná nagy gonddal takarítja a folyosót. Nem kell kerülgetnie a vendégeket. Pihennek. Két-három ember a tv előtt ül. Egy kis csoport az ablakmélyedésben beszélget. Két férfi jön be a parkból, piros arccal, fázósan. Olvadó hópelyhek vékony erecskékben csordogálnak le a kabátjukról. Van ebben az egészben így, ahogy van, valami meghittség, valami családias. Hangoskodás, ricsaj? Semmi. Csak a csend, a nyugalom mindenfelé. Ilyen most Szilvásvárad. G. Molnár Ferenc rábbi évinél többet, összesen 88 ezer karácsonyfát szállítanak az ország különböző vidékeire. A fák többsége * 50 és 300 centiméter magasságú, de ettől magasabbakat is értékesítenek. — Az irányítók 1983. decemberében megjelent felhívása alapján a Finomsze- relvénygyár megpályázta és elnyerte a kísérleti kereset- szabályozás alkalmazásának lehetőségét — tájékoztat Vigh Endre gazdasági igazgató. — Ennek az a célja, hogy a teljesítmények növelése érdekében lehetőséget adjon az eredményesebb munkával arányban álló anyagi elismerésre. A kísérlet egyúttal a vállalati bérkeresetszabályozás továbbfejlesztését is megalapozza. ■— Milyen indokokkal támasztották alá kérelmüket? — Termékeink iránt már korábban is nagy volt az érdeklődés, kiegyensúlyozott piaci feltételek mellett dolgoztunk. Gyártmányaink csaknem a felét külföldön értékesítettük. Az idén mind a hazai, mind a külföldi igények növekedésére számíthatunk, ezért az éves tervünkben a teljes termelési értéket csaknem 100 millió forinttal, a nem rubel elszámolású export árbevételt közel 26 millió forinttal magasabb összegben irányoztuk elő, mint ameny- nyit az előző évben elértünk. Ezeket a célkitűzéseket évközi felajánlásokkal tovább növeltük. A sokasodó feladatokat csak dolgozóink megfelelő ösztönzésével, a létszámhiány megszüntetésével oldhattuk meg. Ehhez nyújtott 1984-ben segítséget a kísérleti kereset- szabályozás. — Milyen mértékű bérfejlesztést hajtottak végre? — Az 1984. február 1-vel megvalósított alapbérfejlesztés általános mértéke 6,4 százalék volt, ezen felül egyes kiemelt csoportok külön bérfejlesztést is kaptak. Az összes béremelés az alapbérek 7 százalékát tette ki l«M átlagosan, ami havi 350 forintnak felelt meg — mondja Bogdány János, munkaügyi főosztályvezető, majd így folytatja: Kiemelt bérfejlesztésben részesülnek — az általános bérfejlesztésen felül — a fiatal szakmunkások és az egyetemet, főiskolát végzett pályakezdő szakemberek, de nem feledkeztünk meg az idősebb diplomásokról sem. — A vállalati ösztönzési rendszer továbbfejlesztése érdekében 200 ezer forinttal növeltük a prémiumokra fordítható összeget. A vállalaton belüli egységek érdekeltségének fokozására megnöveltük a létszám-, a normaidő-, a készlet- és a selej tcsökken- tést, a takarékos anyag-, szerszám- és energiafelhasználás ösztönzésére felhasználható összegeket. — Milyen eredmények állanak az előbbi többletjuttatások mögött? — Mint említettem — veszi át a szót a gazdasági igazgató — 1984-ben az értékesítés feltételei kedvezőek, a termékeink iránti kereslet növekedett. Dolgozóink, szocialista brigádjaink csatlakoztak a XIII. párt- kongresszus és hazánk fel- szabadulása 40. évfordulója tiszteletére indított munkaverseny-mozgalomhoz, amelynek keretében terv- feladataink túlteljesítését vállalták. Az előző évhez viszonyítva várhatóan több mint 20 százalékkal magasabb lesz a teljes termelési érték, és legalább 25 százalékkal emelkedik a tőkés kiszállítás összes árbevétele. A gazdálkodás eredménye is meghaladja az előző évit. A teljes munkaidőben foglalkoztatott dolgozóink átlagbére 8,6 százalékkal, átlagkeresete 9,3 százalékkal lesz számításaink szerint magasabb, mint amennyi 1983-ban volt. Az első félév eredményeinek ismeretében, a megemelt tervcélok teljesítése érdekében dolgozóink részére célfeladatokat határoztunk meg. prémiumot tűztünk ki, több mint 2 millió forint összegben. Az eredményektől függően ennek kifizetésére novemberben és decemberben kerülhet sor. Azt mondhatjuk tehát, hogy a kísérleti keresetszabályozás beváltotta a hozzá fűzött reményeket. A termelékenység növekedett, a korábbi létszámhiány mérséklődött, dolgozóink részére pedig havi átlagban mintegy 450 forinttal magasabb keresetet tudtunk kifizetni, illetve ezen belül a végzett munkának megfelelően érdemben differenciáink — Mit várnak a kereset- szabályozás jövő évi módosításától? — A már megjelent jogszabályok értelmében 1985. évtől háromféle keresetszabályozási forma lesz érvényben: a központi keresetszabályozás, a keresetnövekmény- és a keresetszintszabályozás. Ez utóbbi a keresetszabályozás teljesen új formája — mondja Vigh Endre. — Vállalatunkat a jogszabály szerint a kereset- szint-szabályozási formába sorolták. Ez annyiban tér el az eddig alkalmazott szabályozástól, hogy a dolgozók részére kifizetett kereset minden forintja után adót kell fizetni, éspedig minél magasabb egy-egy dolgozó keresete, az adókulcs, az adózás mértéke annál nagyobb. Az úgynevezett „bázis-szemlélet” ezzel lényegében megszűnik. A dolgozók éves keresete után évről évre újra adózni kell, függetlenül attól, hogy az előző években a kereset mekkora összeget tett ki. Ezzel szemben a növekményszabályozás csak az előző évhez viszonyított keresetnövekedést adóztatja meg, de a növekményre eső adó mértéke sokszorosa annak, amit a keresetszintszabályozásnál a teljes kereset után kell fizetni. Jelenleg még lehetőségük van a vállalatoknak arra, hogy kérjék más jövedelemszabályozási forma alkalmazását, de a választott formától három évig nem térhetnek el. Ez az időszak átmenetinek tekintendő, melynek eltelte után a vállalatok zöme a keresetszint-szabályozás hatálya alá fog tartozni. A jogszabályok és az előzetes számítások szerint vállalatunk számára kedvező a keresetszint-szabályozás — amennyiben termelési és piaci helyzetünk, gazdálkodásunk eredményessége az idei évhez hasonlóan alakul, vagy — amit mindany- nyian remélünk — tovább javul. Meg kell még ■ említeni, hogy a vállalatok általános adóztatásában is változások következnek be. Csökken a nyereségarányos elvonás, de növekednek az erőforrásokkal — így a munkabérrel és a vállalati vagyonnal — kapcsolatos terhek. Ez a változás arra készteti a vállalatokat, hogy a munkájukat jobban megszervezzék, a munkaidőt és eszközeiket hatékonyabban használják ki. Átgondolva az új szabályozórendszer várható hatásait, figyelembe véve a feladatokat és azok teljesítésének lehetőségét, megvan a remény arra, hogy piac-irányú, intenzív műszaki fejlesztéssel, hatékony üzemszervfezési intézkedésekkel, a dolgozók szorgalmas munkájával a Finomszerelvénygyárban a jövőben is meg tudják teremteni az idei évihez hasonló bérfejlesztés gazdasági feltételeit. (Vége) Fazekas Eszter MEGKEZDTÉK A KIVÁGÁST Karácsonyfák a Mátrából Légi mentés az M3-ason Nemrégen az M3-as autópályán, Budapest határában súlyos közlekedési baleset történt. A PY 13—36 forgalmi rendszámú Trabant személygépkocsi vezetője a belső sávban haladva elvesztette uralmát gépjárműve fölött, és a pályát szegélyező árokba rohant. A baleset helyszínére — mivel a hét végi közlekedési csúcsban nehezen ért volna el a mentőautó — az Országos Mentőszolgálat központi ügyélete he- likopert küldött. A mentés és elsősegélynyújtás ideje alatt a pálya jobb oldali sávját ezért rövid ideig zárva tartották, míg a „gépmadár” sérültjével a levegőbe emelkedett. A baleset következtében jelentős anyagi kár keletkezett, egy személy sérült meg. A rendőrség az eset tisztázása ügyében folytatja a vizsgálatot. Megérkezik a mentőszolgálat helikoptere az autópályára Segítség előtt... (Szabó Sándor képriportja) DrGolopencza Pál és Péntek Kálmán elsősegélyben része . sitik a sérültet
