Népújság, 1984. november (35. évfolyam, 257-281. szám)
1984-11-07 / 262. szám
4 NÉPÚJSÁG, 1984. november 7., szerda SEGÍTHET A HIVATÁSÉRZET Tervszerűbb, következetesebb munkára van szükség Feladatok az országos közművelődési tanácskozás után Politikai munkánk már meghonosodott gyakorlata, hogy bizonyos idő elteltével elemezzük korábbi döntésünket, azok napjainkban ható érvényességét. Ilyen vizsgálódás, a határozat és megvalósulásának szembesítése zajlott a közelmúltban az ország közvéleménye előtt, nagy érdeklődéssel kísérve, elsősorban a közművelődés munkásai, irányítói, azért felelősséget vállalók széles tábora részéről. Egy évtizeddel ezelőtt alakította ki álláspontját a Magyar Szocialista Munkáspárt a közművelődés helyzetéről és fejlesztésének feladatairól. Az akkori társadalmi, gazdasági folyamatok ismeretében mérlegelte a társadalom műveltségi állapotát, művelődési viszonyait, állást foglalt alapvető elemi és gyakorlati kérdésekben, meghatározta az egyes osztályok és a fiatalok körében végzendő közművelődési munkát. Az eltelt tíz esztendő társadalmunk életében, gazdasági helyzetünkben, a minket körülvevő világban egyidőben eredményezett kedvező változásokat, és hozott új ellentmondásokat vagy élezett ki már meglévőket, érezhető hatást gyakorolva kulturális életünkre is. Ez indokolja, hogy napjaink egyik központi témájává vált a közművelődés, s jelennek meg e témában — néha a szélsőséges megállapításoktól sem visszariadó — cikkek, csapnak össze különböző fórumokon nézetek. Nem az 1974-ben elfogadott közművelődési párthatározat és az akkor tartott konferencia jubileumát ünnepelni jöttek össze a Parlamentben az országos köz- művelődési tanácskozás résztvevői sem, hanem annak a sürgető igénynek tettek eleget, hogy az új helyzetnek megfelelően értékeljék a tíz év munkájának 'legfontosabb tapasztalatait, s erre alapozva, az új társadalmi, gazdasági és kulturális elemek figyelembevételével, a mai viszonyokhoz és a jövő igényeihez igazítva megjelölték a további tennivalókat. Az országos közművelődési tanácskozás feladatát teljesítette. A szenvedélyes, cselekvő türelmetlenséget, felelősséget, kritikus és önkritikus szellemet tükröző vita, amely jellemzője volt a tanácskozásnak, lehetőséget adott egy reális helyzetkép kialakítására, s javaslatokat fogalmazott meg soros teendőinket illetően. A munlka azonban nem ért véget, erre utalt a miniszter zárszavában is, amikor bejelentette, hogy dokumentumot dolgoznak ki a közművelődés helyzetéről, amelyet a kormány elé terjesztenek egy hároméves akciótervre vonatkozó javaslattal együtt. S ezt a munkát tovább kell folytatni miniden területen, megyékben és városokban, üzemekben és intézményekben, alkotóműhelyekben, mindenütt, ahol felelősséggel tartoznak a közművelődésért. Q Heves megyében ilyen átfogó, a határozat minden eLemének megvalósulását vizsgáló, mélyreható elemző munkára a következő esztendőben kerül sor. Ennek előkészületei már megkezdődtek. Eddigi tapasztalaink azt igazolják, hogy szű- . kebb hazánkban a közművelődési határozat megvalósítása jó úton halad, az 1974-ben kidolgozott hosz- szabb távra szóló elképzelés, annak alapelvei és főirányai •ma is érvényesek, s alkalmasak a jövőbeni tevékenység megalapozására. Az elmúlt tíz esztendőnek vannak olyan eredményei, amelyekre joggal lehetünk büszkék. Emelkedett a megyénkben élők műveltségi színvonala, jó irányú szemlélet- változás bontakozott ki, amely élénkítő hatással volt a közművelődésre, a politika, a gazdaság, az alkotó értelmiség hozzáfűződö viszonyára. Jelentős sikereket értünk el a kultúra demokratizálódásában, a tömegek kulturális igényeinek felkeltésében és kielégítésében, a fiatalok felkészítésében az általános műveltség és szakmai tudás befogadására. Nőtt a közművelődés társa- . dalmi súlya, szélesebb körben tudatosult a műveltség szerepe a társadalmi, a gazdasági fejlődésben, az életmód alakulásában. A párt- határozat és az azt követő közművelődési törvény erősítette és segítette azt a folyamatot, hogy a korábbi, jórészt egyirányú közvetítést végző, gyakran csak intézményekhez kötött népművelés váltsa fel a tömegszervezetek, a munkahelyek aktivitására és az állampolgári öntevékenységre egyaránt építő nyitottabb, korszerűbb és demokratikusabb közművelődést. Több kezdeményezés született az intézményhálózat nyitottabbá tételére, szakmai színvonalának emelésére. A közoktatás és a közművelődés integrációjának kísérlete eredménnyel járt az anyagi és a szellemi erők koncentrálására, a művelődés iskolán kívüli formáinak egységes irányítása ma már mint jól bevált forma megyénk tizenhat településén valósult meg, s vált követendő példává. Erősödött az amatőr művészeti mozgalom. A csoportoknak nagy szerepük van megyénk kulturális örökségének, hagyományainak ápolásában, továbbfejlesztésében, ugyanakkor hasznos, a szabad idő kulturált eltöltését szolgáló tevékenységet jelentenek tagjainak, bővítik a művészetkedvelők, és építők táborát, közösségteremtő funkciót töltenek be, és hozzájárulnak a kulturáltabb ' magatartás kialakításához. Több gárdánk magas művészi színvonalon dolgozik, országhatáron belül és kívül egyaránt hírnevet szerezve maguknak, gondolok itt a Harlekin bábegyüttesre, a Vidróczkj néptánccsoportra, a fedémesi asszonykórusra, s a Megyei Művelődési Központ Szimfonikus Zenekarára és annak kamaraegyüttesére. A hagyományos művelődési formák erősödése mellett újabbak is létjogosultságot nyertek, mint például az olvasótáborok, táncházak, történelemórák a múzeumokban, irodalomtanítás a könyvtárakban. Megélénkült a munkahelyt köz- művelődési tevékenység, növekedett a főhivatású és tiszteletdíjas népművelők száma, művelődési bizottságok alakultak, s közművelődési felelősök dolgoznak a munkásszállásokon. Lehetne sorolni tovább azokat az eredményeket, tartalmi és formai megújulásokat, amelyek az elmúlt tíz esztendőt jellemezték, meghatározó erővel bírtak. Q De a jelzett időből felszínre kerül egy sor megoldásra váró feladat is. Az egyes területeken növekedtek a feszültségek. H,a az elmúlt egy évtizedet vizsgáljuk, akkor legalább két szakaszt különböztetünk meg, a kezdeti évek lendületes, kezdeményezésektől gazdag periódusát, és az utóbbi évek bizonyos fokú lelassulásiát. Vitatkozom azzal a nézettel, amely stagnálásról beszél, s azzal a hasonlattal különösképp, amely szerint a művelődés úgy stagnál, mint ahogyan azt a feldobott kő teszi a levegőben. Azokkal értek egyet, akik lelassulásról beszélnek, a kezdeti évekhez viszonyított tempócsökkenésről, amely elsősorban a mennyiségi mutatókban tükröződik. Hamisan ítélnénk meg, lebecsülnénk a közművelődésben és a közművelődésért becsületesen, szakmai elhivatottsággal dolgozók munkáját, ha tagadnánk az utóbbi évek eredményeit, a minőségi változásra utaló tendenciákat. A gondok — amelyek okait alapos elemző munkával kell feltárni — összefüggenek nehezebb gazdasági helyzetünkkel, de nemcsak azzal. Ezt azért hangsúlyozom, mert hajlamosak vagyunk minden problémánkat visszavezetni ilyen jellegű nehézségeinkre, azaz tőlünk független okokra. Az igaz, hogy a határozat megvalósításához jobb, dinamikusabb gazdaság; hátteret és távlatot feltételeztek — az akkori helyzet ismeretében joggal — a döntéshozatalkor, s ez nem a vártnak megfelelően alakult. Addig amíg a kezdeti években jelentősen emelkedett a köziművelődésre szánt anyagi erő, a VI. ötéves terv időszakra már csak a szinten tartást tudtuk megcélozni. De az is igaz, hogy a Központi Bizottság határozata után nem vált teljessé és egyenletessé a szemlélet- változás, sok helyütt kampányfeladatként kezelték a közművelődési munkát, s a társadalmi munkamegosztás sem volt mentes a problémáktól. o Ebben a szakaszban jobban előjöttek a már korábban is feszítő gondok. Ide sorolható a közművelődésben dolgozók nem kellő megbecsülése, amivel összefüggésbe hozható a körükben tapasztalható magas fluktuáció. Sok még a szakképzet- len a pályán, nem megoldott a képzés és a továbbképzés. Az intézményi háttér fejlesztését sem sikerült elképzeléseink szerint megvalósítani. Bár sor került több korszerű létesítmény átadására — Mátra Művelődési Központ, szihalmi művelődési ház. besenyőtelki általános művelődési központ, egri Ifjúsági Ház — döntő változás nem történt. Művelődési intézményeink egy része elavult. felújításra szorul. Továbbra is komoly gondokkal küzd a megyeszékhely, s nem történt lényeges javulás Hatvan városban sem. Nehéz körülmények között dolgozik a megyei levéltár, a Megyei Könyvtár, s a Megyei Múzeumi Szervezet. Nem sikerült maradéktalanul megvalósítani a közművelődés tartalmának korszerűsítését, a valóságos művelődési igények megismerését és kielégítését, az egyes rétegeknek megfelelő célirányos munkavégzést. Van még mit tenni a tömegek kulturált szórakoztatása érdekében. mert az ma még elmarad a közművelődés egyéb területeinek fejlődésétől. Van olyan nézet, amely csak megtűrt, szükséges rossznak tartja, s nem érzékeli. hogy a tartalmas ki- kapcsolódás a tömegek jogos kielégítésre váró igénve. © A közeljövőben nem várható. hogy a közművelődés anyagi bázisa számottevően javuljon. Ugyanakkor társadalmunk követelménye a közművelődéssel szemben nem csökken, hanem növekszik, továbbra is érvényesek a közművelődési párthatározatban és a közművelődési’ törvényben megfogalmazott célok. Gondjainkat látva joggal vetődhet fe] a kérdés: megvalósíthatók-e mindezek. Meg! De csak egy sokkal tervszerűbb és következetesebb munkával. Jobban és célirányosabban keli felhasználni meglevő anyagi eszközeinket, működtetni meglevő intézményeinket, a vállalatoknak. a szövetkezeteknek, a munkahelyeknek többet kell tenniük dolgozóik művelődéséért. Ehhez töretlen érdekük fűződik. Jelentős gondjaikon csak részben segít az egri Gárdonyi Géza Színház rekonstrukciójának befejezése, a Megyei Művelődési Központ felújítása, s Hatvanban a Grassalkovich kastély fokozatos átalakítása közművelődési célokra. Ezért keresni kell más megoldásokat is. Komoly lehetőségeket rejt az iskolák és a közművelődési intézmények kapcsolatainak további erősítése, a vállalatok, az intézmények, a pártszékházak. a tömegszervezetek és mozgalmak meglevő helyiségeinek jobb, e célra is történő kihasználása. A közművelődés fejlesztésének fontos ösztönzője a társadalmasítás a demokratizmus további kibontakoztatása. Ennek feltétele az irányító munka színvonalának javítása, a lakossági kezdeményezések iránti nyitottság, a bürokratikus vonások megszüntetése, célszerűbb munkamegosztás az irányítás különböző szintjei között, és fontos eleme a társadalmi testületek érdemi tevékenysége. Gyakran hallani új kezdeményezésekről, klubok megalakulásáról, egyes rétegek kulturális igényének kielégítése céljából alakult kis közösségekről, kulturális vállalkozásokról. Ezeket a törekvéseket itt megyénkben is a 'művelődéspolitikai céljainkkal összhangban támogatni kell. Nem a tilalomfák állításán kell fáradozni, hanem azon, hogy ezek a közösségek tartalmas munkát végezzenek, építve a művelődök aktivitására, öntevékenységére. A közművelődés demokratizmusának, mozgalmi jellegének erősítésében megkülönböztetett szerepet töltenek be a társadalmi szervezetek — kiemelten a szakszervezetek, a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség, a Hazafias Népfront, és a szövetkezetek. Fontos munkájuk jobb koordinálása, saját feladataik egyértelmű megfogalmazása, színvonalas elvégzése. A közművelődés további fejlődésében, tartalmi megújításában meghatározó szerepe van az e területen dolgozók hivatástudatának, fel- készültségének, személyes példamutatásának. Megyénkben egyik. legfontosabb feladat a képesítés nélküli dolgozók létszámának csökkentése. Ezt elsősorban úgy kell megoldani, hogy biztosítják a továbbtanulást, illetve erre ösztönözzük a már pályán levő, de még diplomával nem rendelkezőket. © A jobb munkaszervezés megköveteli a közművelődési dolgozók, a már diplomával rendelkezők szakmai továbbképzésének rendszeressebbé tételét, politikai felkészültségének, tájékozottságának javítását, az önművelési igények kialakítását. S nem utolsósorban foglalkozni kell élet- és munkakörülményeik javításával. Törekedni kell arra, hogy a főhivatású dolgozók mellett az értelmiségiek közül minél többen vállaljanak szerepet a közművelődésben, kamatoztassák felkészültségüket e területen is. bővíteni kell az intézményekhez kötődő társadalmi bázist, egyértelműbbé kell tenni a társadalmi vezetőségek, testületek hatáskörét. Csak egy felkészült, magas színvonalú szakmai, politikai műveltséggel, kellő' önbizalommal rendelkező népművelő gárda képes célkitűzéseink megvalósítására. ezért legfontosabb feladatunk ennek biztosítása. A kulturális intézményeknek bátrabban kell vállalniuk ,a műveltség — benne a politikai, az ideológiai, az esztétikai, a műszaki kultúra — új értékeinek megismertetését és terjesztését. A művelődés egészének és az egyes elemeinek legalább olyan mozgásban, átalakulásban kell lennie, mint amilyenben van a gazdaság, vagy maga az egész társadalom. Ezt csak a kü- lönböző ágazatokban működő kulturális intézmények tevékenységének jobb összehangolásával. szemléleti egy-* ségének erősítésével lehet elérni. A tervezés, a szervezés során az eddigi széttagoltság. az esetenkénti eb szigeteltség helyett az intézmények, a szervezetek, illetve a kulturális szolgáltatások egymásba kapcsolódó rendszerében kell gondolkodni, amelyben egyaránt fontos valamennyi tudományos, oktatási, művészeti és közművelődési intézmény, szervezet, alkotóműhely, valamint tömegkommunikációs eszköz. Kiss Sándor Kolacskcvszky Lajos: Az új rend bölcsőjénél IX 8. Pártiroda — a városházán Az új alispán: dr. Bartha István (meghalt 1948-ban), megyei főjegyző: dr. Jab- lonszky György, új árvaszéki elnök: dr. Szelényi János, megyei főlevéltáros: Kolacskovszky Lajos, egri járási főszolgabíró (később járási főjegyző): Podányi Sándor, a törvényszék új elnöke: dr. Pataky István, pénzügyi igazgató: Szalay Pál, adóhivatali főnök: Pet- ruska Vilmos, városi és megyei rendőrkapitány: Dancza János, postaigazgató: Udvardy Jenő. Utasításuk rövid, de velős: Videant consu- les ne quid res publica detriment! capiat! Ügyeljenek a konzulok, nehogy kárt szenvedjen a közügy! Dr. Takács László megmaradt továbbra is polgár- mesternek. Az üresedésben lévő városi főjegyző állást utóbb, a városi képviselőtestület április 21-én megtartott közgyűlésén az egri születésű Korompai Jánossal töltötték be. A város (Egyszersmind a vármegye) élelmezési teendőinek ellátását Szabó Sándor vállalta. Am a megyei közigazgatás elindítása mindjárt elöljárójában csaknem leküzdhetetlen akadályba ütközött. A megyeházat ugyanis a vörös katonai parancsnokság január 1-én lefoglalni kénytelen. A megye egyelőre a jegyzői tanfolyam házában húzta meg magát. Igaz, hogy itt csupa rom, törmelék minden. Az új kormány Milassyn Kornélt még január 4-én főispánnak nevezte ki. Az új főispán január 16-án mutatkozott be a megyei tisztviselőkarnak. Budapest végre február 12-én felszabadult, s az orosz katonai parancsnokság négy nappal később, azaz február 16-án már kiürítette a megyeházat. A megye azonban csak március l-én költözött vissza. A közalkalmazottak igazolása tárgyában a 15/1945 ME. sz. kormányrendelet intézkedik. Az igazoló bizottság feladata, kirostálni a íasjszta és németbarát egyéneket, A bizottság a volt főispáni lakban ülésezik. Elnöke: dr. Ágoston Julián szerzetes-tanár, előadó: dr. Szelényi János, árvaszéki elnök: Sok a munka; a bizottság hónapokon át nap mint nap ülésezik. A haza- árulókat, a háborús bűnösöket a népbíróság vonta felelősségre. Ez Egerben április 11-én alakult meg; először tárgyalt április 16-án. Elnök: dr. Imregh Lajos, népügyész: dr. Tóth Sándor. Népbírósági tagok :dr. Várhelyi Sándor, Kormos Sándor, Kottái Izsó, Tóth Peták János, Karaszek Mihály, Pedert Ferenc, Cserháti András, Nagy Béla, Vályi István, Balázs Sándor. A tárgyalások színhelye a törvényszék esküdtszéki terme. Az ún. földigénylő bizottságok azonnal megkezdték működésüket, mihelyt az alispán visszakapta a megyeházát. A város új képviselőtestülete április 7-én díszes külsőségek közt alakult meg, az érsek, a főispán, az alispán jelenlétében. A Himnuszt és befejezésképp a Szózatot az Egri Dalkör énekelte. Megnyitó beszédet a polgármester mondott. Ezt követte az állandó választmány tagjainak a megválasztása. Utolsó két programpont a demokratikus pártok és a szakszervezetek képviselőinek felszólalásai és az indítványok. A városi képviselőtestület megalakulván, a Nemzeti Bizottság ügyköre igen leszűkült; a bizottság ezentúl alig igazgat, inkább ellenőriz. Ellenőrzi a hivatalok működését. Ezenközben persze teljes erővel megindult a pártok szervezkedése mind a városban, mind szerte a megyében. A Független Kisgazda Párt ezentúl is Milassyn Kornélt vallotta vezérének. A szociáldemokratákat Simon Ferenc nyomdász szervezte meg, Ináig Márton és Okos Miklós későbbi szociáldemokrata megyei párttitkár segítségével. Az egri, majd a megyei kommunista párt megalakulása dr. Kardos László, illetve Csirmaz Dezső érdeme. A kommunista pártiroda először a városházán, (a mai iktatóban), majd az egykori Vitézi Szék házában (Széchenyi u. 23.) ütötte fel sátorfáját. Kiáltványa a következő: „Magyarok! Munkások! Munkásnők! Elvtársak! Evtársnők! A rabbilincsek lehullottak. Saját sorsunk felett magunk határozhatunk. Csak egy út van: végezni a \kapitalizmus, a feudális reakció, a fasizmus kizsákmányoló politikájával. Egyedül ű Magyar Kommunista Párt hivatott arra, hogy a dolgozó parasztok, munkások és szellemi munkások demokratikus Magyarországát felépítse. Sorakozzatok fel a világot megváltó szabadság, egyenlőség vörös zászlaja alá, hogy a sárba tiport és megcsúfolt krisztusi tanokat ismét valóra válthassuk. Válasszatok! Szabadon élni — vagy rabságban megsemmisülni! Proletárok, egyesüljetek! Magyar Kommunista Párt Egri Szervezete (Széchenyi u. 23.). A Nemzeti Parasztpárt Heves megyei tagozata január 28-án született meg; elnök: Tóth Peták János, egri földműves. Az Egri Polgárok Pártja február 4-én tartotta alakuló közgyűlését; ezt dr. Négyessy Árpád teremtette meg. Pártelnök: Braun Károly, volt egri polgármester. (Folytatjuk)
