Népújság, 1984. november (35. évfolyam, 257-281. szám)
1984-11-07 / 262. szám
NÉPÚJSÁG, 1984. november 7., szerda NEM CSODASZER — DE HASZNOS Minőségi kör GT ÚJ SZABÁLYOZÓK — NÖVEKVŐ TELJESÍTMÉNYEK Élelmiszer-termelésünk és a népgazdasági egyensúly Nevezetes dátum volt 1978. december 1-e, amikor az MSZMP Központi Bizottsága módosította a korábbi gazdaságpolitikai célkitűzéseket és legfőbb feladatnak a népgazdasági egyensúly javítását, az export növelését, a minőség és a versenyképesség fokozását hatá. rozta meg. Az elmúlt öt esztendő eredményei bizonyították ennek a politikának a helyességét, hiszen sikerült megőriznünk az ország fizetőképességét és a magyar gazdaság tekintélye tovább nőtt a világban. A KISZ KB, a Medicor Művek, a Rábatext és a Tungsram Rt. Minőségi Kör Gazdasági Társaság néven közös céget alapított a közelmúltban, az Ipari Minisztérium épületében. Az erről szóló társasági szerződést az Ifjúsági szövetség központi (bizottságának gazdaságpolitikai titkára, és a vállalatok vezérigazgatói írták alá Fejti Györgynek, a minőségi körök elterjesztéséért évek óta tevékenykedő KISZ KB első titkárának, valamint a társulás létrehozásán bábáskodó ipari tárca államtitkárának jelenlétében. Igen sok vélemény elhangzott már a minőségi körökről világszerte. Pat Thorn. westingshouse-i műszerész például a következőket. nyilatkozta róla az amerkiai New York Times- ban. A minőségi kör adott nekem első ízben esélyt arra a 13 év alatt, amit itt dolgoztam, hogy igazából ki- nyilvánítsam saját véleményemet és tudassam a vezetőséggel, hogy engem, mint munkást, mi bánt, illetve mi zavar. S hogy mit kell tenni egy olyan állapot elérése érdekében, ami a vállalatnak is jó, meg nekem iS.” Az amerikai műszerész e véleményt akár a magyar tapasztalatok alapján is megfogalmazhatta * volna. Lássuk rá a példát. Pécsről! A húsfeldolgozó üzem töltőgépeit lábpedállal működtették a munkások. A műszak előrehaladtával az emberek mindinkább elfáradtak, idegesek lettek. A megoldást a vállalat egyik minőségi köre találta meg. mindenki örömére: a lábpedál helyett combpedált alkalmaztak. Felmerül a kérdés, a szükséges változtatásra miért nem került sor eddig? „Panaszok eddig is voltak — magyarázta Tárnái Pétemé — de úgy látszik, azokat nem ismerte a vállalatvezetés. A minőségi kör pedig magukból a munkásokból szerveződik, ök meg odafigyelnek saját gondjaikra.” Káló László szavai: „Az ember hamar beletörődik az apró bosszúságokba. Szívesen venné, ha felszámolnák azokat, de nem tudja, hogy jobbító javaslatával hova menjen. Ha mégis megy valahova, úgy gyakran ráförmednek, mondván, nem — Amikor Vlagyimir- be vitt a vonat, azt hittem kiszállok. Elképesztően hosszúnak tűnt az az idő, ami rám várt. Tudni akartam a nyelvet, szét akartam nézni, de hogy ott éljek!? Négy hónap távoliét várt rám. Eltelt. Ha újra indulhatnék? Mennék ... akár holnap is. — Mondja ezt Dér Ferenr. az egri tanár képző főiskola IV. éves orosz szakos hallgatója. A kötelező hathetes szovjetunióbeli nyelv- tanuláson túl négy hónapig a Vlagyimiri Tanárképző Főiskola hallgatója volt. A főiskola orosz intézetének egyik szobájában beszélgetünk Vlagyimirt megjárt diákokkal és a kísérő- tanárral. Egyöntetűen helyeselnek : ha lehetne, újra elindulnánk Miért volt jó ez a négy hónap? Ezt próbáljuk kideríteni. Takácsné Tóth Ildikó: — Azt mondják a tanáraink. hogy megtanultunk oroszul beszélni. Vagyis aktivizálódott a passzív nyelvtudás. Ez a lényegnek csak egy kicsiny, praktikus hárestell ilyen pitiáner problémával zavarogni? A minőségi körök egyik legfontosabb feladatának azt érzem, hogy az éppen ilyen, úgymond pitiáner problémákat vegye észre és tegyen javaslatot a megoldásukra." Az elmondottakból kitetszik: a minőségi körök tagjai általában egy helyen dolgoznak és azonos munkát végeznek. Rendszeresen tanácskoznak egymással. E megbeszéléseken feltárják, hogy milyen tényezők akadályozzák, hátráltatják a munkájukat, különösen a jobb minőség elérését. E diagnózist követően megállapodnak a konkrét gyógy- javallatokban. s közös erővel végrehajtják az elhatározásukat. Aki egy kicsit utánagondol. rájön, volt már kezdeményezés Magyarországon, amely hasonló célokat tűzött maga elé. Ilyen volt például a Dolgozz hibátlanul, vagy — ahogy rövidítették — a DH-módszer. Erre emlékezve mondotta Németh László, a Mátravidéki Fémművek vezérigazgatója: „A DH-módszer a kezdeti időszakban sikereket ért el. De befulladt. Szerintem azért, mert bizonyos értelemben mozgalmat kívántak belőle csinálni. Tudomásul kell vennünk, hogy nálunk a dolgozó szívesen vállal többletmunkát, de csak akkor, ha abból neki is származik anyagi és erkölcsi előnye.” Szilágyi Antal, a KISZ KB osztályvezetője így nyilatkozott a minőségi kör GT megalakulását követően az Ipari Minisztériumban: „Közismert, a minőségjavítás a magyar népgazdaság kulcskérdése. A minőségi kör szervezési eljárás nem csodaszer, amely minden gondot megold. De azoknál a vállalatoknál, ahol a minőségszabályozási rendszer alapjai jók, segíthet a munkavégzés színvonalának emelésében. Nagyon fontos, hogy elterjesztése ne kampányszerűen történjék. Okulva a korábbi évtizedek kedvezőtlen tapasztalataiból ma már tudjuk, hogy mit kell tennünk, és mit nem szabad megtennünk. A minőségi kör GT éppen e tapasztalatok figyelembevételével szervezi a munkáját. Ezért bízhatunk a sikerben.” M. M. nyada. Legfontosabb, hogy kint egy olyan világba kerültünk, ami más, mint a miénk. Rokonszenvesen más. Csak egy példát mondok. Betegséget hazudva azért nem lógtunk az előadásokról, mert akkor a tanár este beállít egy üveg lekvárral. Nem azért, hogy személyesen győződjön -meg arról, becsaptuk-e, hanem mert sajnál. Eszébe sem iut. hogy füllenthetünk. — Idegennek érezték kinn magukat? — Az orosz diákok nyíltak és közvetlenek. Hamar megszűnt közöttünk a három lépés távolság. Ha éjszaka bekopog valaki egy szobába, kérni egy szál cigarettát, felpattannak, odaadják az utolsót is. és elnézést kérnek, nincs több, nem tudnak vele együtt füstölni. — Mások a szokások — szól Busa Katalin. — A szertartásoknak nagy szerep jut az életünkben. A tósztok ott nem formaságok, az ünnepek sem. Műsorokat állítanak ősszé egymásnak, nem megrendelésre —, szerétéiből. A Komszomol gyűlésekre a lázas betegek is elmennek. Büszkék a jelvényekre, a kitüntetésekre, amelyekkel sosem jár pénzjutalom. Ez a nyíltság szemérmességgel társul. KimuHosszabb folyamat Emögött viszont nem kis erőfeszítések, az üzemek, vállalatok, szövetkezetek (kollektíváinak eredményes munkája húzódik meg. Iparunk fokozatosan javuló teljesítménye mellett minden elismerés megilleti az élelmiszer-gazdaságban dolgozók tevékenységét. Az itt munkálkodók ugyanis az egyre nehezülő piaci viszonyok közepette képesek voltak alkalmazkodni a növekvő követelményekhez. Élelmiszer-gazdaságunk immár egészében az előrelépés, a fejlődés fontos tényezője! Ezért is lényeges, hogy korszerűsítésének folyamata a jövőben se törjön meg. Erről volt szó a közelmúltban a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium által Nádudvaron rendezett tájértekezleten, amelyen Hajdú-Bihar és Szolnok mellett Heves megyei vezető szakemberek is részt vettek. Elhangzottak ott érvek azokról az erőfeszítésekről amelyeket a kormány, de nem kevésbé az üzemek tesznek az ágazat fejlesztésére. Mint dr. Villányi Miklós, mezőgazdasági és élelmezésügyi államtitkár szavaiból kicsendült: gazdaságpolitikánk jövőre is a folyamatosság elve alapján a népgazdasági egyensúly javítását és a versenyképesség fokozását tűzi célul. A párt Központi Bizottságának idei áprilisi határozata alapján pedig 1985. január 1-től megkezdődik a gazdaságirányítási rendszer továbbfejlesztése. Egy hosszabb folyamatról van szó, amelyben továbbra is nélkülözhetetlen szerepet kap az élelmiszer-gazdaság. Mindenekelőtt az ország kiegyensúlyozott ellátásában és nem kevésbé az export növelésében. Ehhez megvannak a kellő alapok, hiszen az ágazat a már második éve nehezítő aszály ellenére is várhatóan túlteljesíti idei tervfeladatait. Olyan nagyszerű eredmény született, hogy telje~ sül a 15 millió tonnás gabonatermelés, amelyet év elején sokan kétkedve fogadtak. Ez nemzetközi osztatják az érzelmeiket, ugyanakkor csökolódzó párokat sehol sem látni. Az is nehezen elképzelhető, hogy egy fiú kétnapos ismeretség után szerelmet valljon szíve hölgyének. Ennek ellenére előfordul, hogy házasságok születnek a tanuLmányutakból. Az elmúlt években legalább három ilyen eset történt. — Milyen körülmények között laktak? — Egy kollégiumban két- háromágyas szobákban kaptunk helyet. Az épület csupán kiét esztendős, nem tartozik az építészeti remekművek közé. Kicsit összecsapott. látszik rajta, hogy túl gyorsan építették. Az ablaküvegeket úgy rakták be, hogy az illesztési vonalnál befúj a szél. Érdekes, hogy emiatt az orosz diákok egyike sem bosszankodik. Háborgás helyett szó nél’kül lementek az üzletbe, vásároltak egy marék kócot, szereztek papírcsíkokat és beragasztották a hézagokat. — Nehéz volt megszokni az orosz étrendet? — Lehet, hogy nehéz lett volna. Nem erőltettük a dolgot. Annyi konzervvel és leveskockával indultunk, hogy végig kitartott. Megszehaisonlításban is kiemelkedő a magyar élelmiszer- gazdaság életében. Igaz sok volt a gond a nyári zöldség-gyümölcs ellátással, a rendkívüli szárazság gátolta a kiegyensúlyozott piaci munkát. Ám az illetékesek ebből is levonták a tanulságokat a jövőre nézve, azt, miként kell nagyobb rugalmasságot tanúsítani, előrelátóbban követni és ellensúlyozni az időjárás kedvezőtlen hatásait. Középpontban a gabona és a hús Elismerésre méltóak az állattenyésztés eredményei, nem kevésbé a nagyüzemek által irányított kistermelés is, amely ebben az esztendőben ismét bizonyította fontosságát. Az időjárás okozta változások miatt a napraforgó-, a cukorrépa-, a kukorica- és a szőlőtermés elmarad a várttól. Tovább fejlődött viszont az élelmiszeripar. Fokozódott a feldolgozás, különösen az állati termékekből, ám a csökkent nyersanyagellátást különösen érzi a konzerv- és a cukoripar. Nos, mindezeket figyelembe véve, a lehetséges fejlesztéseket szem előtt tartva, fogadta el a közelmúltban a Minisztertanács, a népgazdaság — ezen belül az élelmiszer-gazdaság — 1985. évi közgazdasági szabályozó rendszerét. Ezek a gazdaság egész követelményrendszerét közvetítik az élelmiszer-termelés felé, mindenekelőtt a hatékonyság' javítására, a jobb teljesítményekre serkentenek, ugyanakkor a piaci igényekhez való gyorsabb alkalmazkodást segítik elő. A középpontban továbbra is a gabona- és a hústermelés marad! engedhettük magunknak azt is, hogy a szokásosnál „urasabban” éljünk. Az ösztöndíjunkból futotta: néha akár elsőosztályú éttermekben is magyaros menükkel raktuk tele a gyomrunkat. Egy négyfogásos ebéd 3—4 rubelbe kerül csupán. Mi havi száztízből gazdálkodhattunk. Hogy ez milyen nagy pénz. arra akkor jöttünk rá, amikor kiderült, hogy elismert főiskolai tanárok Í80 rubeles fizetést visznek haza. — Született a szovjet fiatalokkal tartós baráti kapcsolat? — Mind szinte egyszerre mondják: — Azóta is levelezünk velük. — Ez csak a nyelvgyakorlást szolgálja? — Szó sincs róla. Űjbóli utazás előkészítését is — mondja Hegedűs Csaba. — Ismerik ők Magyarországot? — Is, is. Szeretik a beat- együttesek közül az LGT-t, az Omegát, tudják, ki Szent- Györgyi Albert, hallottak a magyar kisvállalkozásokról, de Budapestet néha összekeverik Bukaresttel. Kevesen jutnák el hozzánk. Akik itt járnak, visszaérkezve talán túlságosan kiszínezik a valóságot. Szabadosabbnak hiszik a magyar fiatalokat, mint amilyenek. MegbotránA gazdaságirányitási rendszer továbbfejlesztésével az élelmiszer-termelésben is változnak a vállalatirányítás feladatai. 1985 elejétől a csökkenő támogatás, illetve az importárak és a forgalmazási költségek növekedése miatt, a műtrágyák beszerzési ára 8 százalékkal emelkedik. Ugyancsak a jövő év során várható a 4—5 százalékkal nagyobb összegért szerezhetik majd be az üzemek a növényvédő és a gyomirtó szereket. Kisebb mértékben, de emelkednek a gépek, a pótalkatrészek, az építőanyagok és egyes energiahordozók árai is. Támogatások, árkiegészítések A költségek növekedésének ellensúlyozására részben a szabadáras mező- gazdasági termékek, illetve néhány hatósági ár emelésére került sor. Elsősorban a szarvasmarha-ágazat jövedelmezőségét javítják azzal, hogy a nagyüzemek a tejtermelésben literenként 40 fillért, a vágómarhahús-növelésre pedig kilónként 1 forintot kapnak. Emelkedik a vágójuk felvásárlási ára is, kilónként 9 forinttal, a zsíros gyapjúé pedig 4 százalékkal. A cukorrépa átvételi ára 1985, január 1-től mázsánként 10 forinttal, az exportra szánt téli alma kilója pedig 50 fillérrel lesz több a mostaninál. A juhá- szatban a vágóállat-értékesítés után kilónként 3,40- es árkiegészítést adnak a gazdaságoknak. A beruházások közül 40 százalékos állami támogatásban részesítik az ültetvénytelepítőket, és 20 százalékot kapnak az öntözőgép vásárlók. A zöldségkoznak azon, ha a kora őszi melegben rövidnadrágban jelenünk meg egy klubdélutánon. Romlott erkölcsöket sejtenek az ilyen külsőség mögött, pedig csak mások a hagyományaink. Ennek ellenére lépten-nyomon éreztük: szeretnek minket — állapítja meg Komáromi Tünde. A tanárnő, Zbiskó Ernőné három alkalommal kísérte el a diákokat Vlagyimirbe. — A két főiskola között 1971 óta van meg ez a kapcsolat. Több mint ötszáz e9~ ri diák élt azóta a kiutazás lehetőségével. Feltétlenül hasznos a tanulmányút nyelvi szempontból, mert másképpen oktatnak a kinti tanszéken, mint nálunk. Azt is megtanítják, amire esetleg termelés gépei mellett a jövő évi pályázat alapján a cukorrépa-termelés speciális eszközeire is kaphatnak támogatást a gazdaságok, legfeljebb 40 százalékot, amely bizonyosan ösztönzőleg hat majd. Ugyanakkor megszűnik az új sertéstartási létesítmény építési támogatása. Ehelyett a meglevők korszerűsítésére és bővítésére azonban 35 százalékos kedvezményt kaphatnak azok a gazdaságok, amelyeknél a beruházás az energiafelhasználás ésszerűsítését, vagy a hulladékanyagok újrahasznosítását segítik elő. A tejtermelő tehenészetekben férőhelyek létesítéséhez, az eddigi 18 ezer forintos támogatás 12 ezer forintra mérséklődik. Adók, keresetszabályozás Jelentősen változik a kedvezőtlen termőhelyi adottságú üzemek ösztönzési rendszere. Előnyben részesülnek azok a gazdaságok, amelyeknél a szántóterület hektáranikénti átlagos aranykorona értéke az 1984. május 31-i helyzetnek megfelelően nem haladta meg a 19-et. A mezőgazdasági termelés árbevételétől függően az üzemek differenciált árkiegészítést kapnak. Az adózási rendszer jövőre csaknem változatlan marad az ágazatban. A beruházási vásárlóerőt azonban a jövő évtől a felhalmozási adó szabályozza majd 1985. január 1-től jelentősen változik a nagyüzemekben képezhető alapok felosztása is. A hitelezési lehetőségek köréből továbbra is kiemelt szerepet kapnak azok a nagyüzemek, amelyek a melléktermékek hasznosítását, illetve az energiafelhasználás észszerűségét elősegítő megoldások bevezetését vállalják, illetve erőfeszítéseket tesznek az expprt növelésére. A következő esztendőben életbe lépő köz- gazdasági szabályozók összességében hatszáz millió forint elvonást jelentenek az élelmiszer-gazdaságnak. Ezt pedig csak korszerű gazdálkodással, korszerűbb vezetési és szervezési módszerek elterjesztésével nagyobb vállalkozó szellemmel ellensúlyozhatják az üzemek. Mentusz Károly mi nem fektetünk kellő hangsúlyt. Ennél is fontosabb a nyelvi környezet, mely rákényszeríti a diákokat, hogy a hétköznapi beszélgetéseket is orosz nyelven bonyolítsák. Észrevétlenül jutnak el arra a szintre, hogy a tanultakat ösztönösen használják. Kiemelnék még valamit. A szere- tetet leginkább akkor érezzük. amikor hiányzik az, aki kedves nekünk. Ezek a gyerekek Szovjetunióban jönnek rá igazán, hogy magyarok. Március 15., április 4. itthon formális ünnep legtöbbjüknek. Kinn láttam az arcukat ezeken a napokon. Büszkék voltak arra. hogy magyarok. Az ünnepi megemlékezés Szovjetunióban olyan meghitt esemény volt, mint itthon a karácsony. Csoda, hogy újra visszamennének ? Szabó Péter Szovjetunióban Az utolsó szál cigarettát is... Visszajöttek, de visszavág ynak — beszélgetőpartnereink egy csoportja (Fotó: Perl Márton)
