Népújság, 1984. november (35. évfolyam, 257-281. szám)

1984-11-07 / 262. szám

AZ AURÓRA ÁGYÜLÖVÉSÉNEK 67. ÉVFORDULÓJÁRA EMLÉKEZTEK TISZANÄNÄN „Örökségei idézni, hálánkat leróni jöttü..." Zászlófelvonás Budapesten — Szűrös Mátyás rádió- és tv-beszéde — Koszorúzási ünnepsé­gek — Megyei díszünnepség az elsőként felszabadult községünkben Hatvanhét esztendő telt el azóta, hogy eldördült — mint­egy jeladásként — az Auróra ágyúlövése. Erre az évforduló­ra, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom eseményeire, történelmi jelentőségére, s az azóta megtett, világmegváltó útra emlékezett a jubileum előestéjén az ország, a megye lakossága. Díszes transzparensek, zászlóerdők, ünnepi jel­szavak köszöntötték az évfordulót. Ez alkalommal kedden reggel, a Parlament előtt, a Kossuth Lajos téren, ünnepé­lyes külsőségek között, katonai tiszteletadással felvonták a Magyar Népköztársaság állami zászlaját. A gellérthegyi Fel- szabadulási emlékműnél ugyancsak katonai tiszteletadással vonták fel a magyar nemzeti lobogót és a munkásmozgalom vörös zászlaját. Kedden a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bi­zottsága, Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa és a Ha­zafias Népfront Országos Tanácsa koszorúzási ünnepségei rendezett Budapesten, a felvonulási téren, a Lenin-emlék- műnél. Pontosan 10 órakor kürtszó jelezte az ünnepség kez­detét, majd ~a díszszázad parancsnokának jelentése, illetve a magyar és a szovjet Himnusz elhangzása után, az MSZMP KB nevében Kádár János, a Központi Bizottság első tit­kára és Németh Károly, a Központi Bizottság titkára, a Po­litikai Bizottság tagjai helyeztek koszorút a szobor talap­zatára. Az Elnöki Tanács koszorúját Losonczi Pál és Traut- mann Rezső helyettes elnök, a Minisztertanács koszorúját Lázár György, a kormány elnöke és Sarlós István minisz­terelnök-helyettes, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­jai helyezték el. A Szovjetunió magyarországi nagykövetsé­ge képviseletében Vlagyimir Bazovszkij és a követség több diplomatája koszerúzott. Elhelyezték a megemlékezés virá­gait a budapesti diplomáciai testületek képviselői is. November 6-án, délután, koszorúzási ünnepségre került sor a megyeszékhelyen is. A munkahelyi kollektívák kép­viselőit, a város lakóit már virágokkal körülvett emlékmű látványa fogadta: a nap folyamán óvodások, iskolások tet­ték le a kis csokrokat a talapzatra. Pontosan délután 4 óra­kor, felhangzott a Himnusz, majd az ünnepi indulók hang­jai közepette került sor a koszorúzásra. A megye kommu­nistái nevében Virág Károly, a megyei pártbizottság tit­kára, Németh László, az egri városi pártbizottság első tit­kára tisztelgett az emlékműnél. A tanácsok koszorúját Ma- róti Sándor, a megyei tanács elnökhelyettese és dr. Varjú Vilmos, az egri városi .tanács elnöke helyezte el. A tömeg­szervezetek képviseletében Mészáros Albert, a Haza­fias Népfront megyei titkára, Lévai Ferenc, az SZMT tit­kára, valamint Sós Tamás, a KISZ megyei első titkára haj­tott fejet a talapzatnál. A fegyveres erők koszorúját Pálin­kás Ferenc vezérőrnagy, a BM Heves megyei Rendőr-főkapi­tányság vezetője, Pólyák György alezredes, helyőrségparancs­nok, valamint Farkas Sándor, a munkásőrség megyei pa­rancsnoka kísérte a felszabadulási emlékműhöz. Ugyancsak ezen a délutánon koszorúzták meg az ismeretlen szovjet katona népkerti szobrát, valamint a hősi halált halt kato­nák sírját az állami temetőben. Az évforduló alkalmából az Egri 12. sz. Általános Iskola úttörőcsapata koszorút helye­zett el Kiss Lajos internacionalista emléktáblájánál. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 67. évfordulójá­nak előestéjén Szűrös Mátyás, az MSZMP Központi Bizott­ságának titkára ünnepi rádió- és televízióbeszédet mondott. Ebben hangsúlyozta: ezen a napon a társadalmi haladás hivei, szerte a világon, tisztelettel adóznak az első győztes proietárforradalom emlékének. Az évforduló alkalmat ad a máig ható tanulságok felidézésére, a megtett út nemzetkö­zi érvényű tapasztalatainak összegezésére és az október örök­ségéből következő, mai tennivalóink megfogalmazására. A továbbiakban kiemelte: a Szovjetunióval, a szocialista kö­zösség országaival hűséges szövetségesként együtt haladva, a nemzeti és társadalmi felemelkedésükért küzdő népeket megbízható barátként támogatva és a más társadalmi rend­szerű országok korrekt partnereként, folytatjuk erőfeszí­téseinket a világ békéjét fenyegető veszélyek elhárításáért. Az Auróra ágyúlövésének 67. évfordulójára emlékeztek tegnap este Tiszanánán, a megyénkben elsőként felszaba­dult községben. A nagygyűlés a magyar és a szovjet Him­nusz elhangzásával kezdődött, majd Juhász Lajos, az MSZMP Heves városi Bizottságának első titkára köszöntöt­te a megjelenteket. Külön üdvözölte az elnökségben helyet foglaló Nyikolaj Bebefet, a hazánkban ideiglenesen állo­másozó szovjet csapatok egyik alakulatának parancsnokát, Gulyás Sándort, az MSZMP KB tagját, a hevesi Rákóczi Termelőszövetkezet elnökét, valamint Horváth Árpádot, az MSZMP KB munkatársát. Köszöntötte továbbá a munka­helyi kollektívák, a szocialista brigádok, a megyei és a Heves városi párt-végrehajtóbizottság tagjait és az ünneplő Tiszanána lakóit. Ezt követően Virág Károly, az MSZMP Heves megyei Bizottságának titkára mondott ünnepi, be­szédet. Szép hagyományt teremtettek az Egri 3. számú Általános iskola úttörőcsapatának tagjai: a hozzátartozóiktól távol eltemetett, hazánk felszabadításáért hősi halált halt szov­jet katonák sírját látogatják meg halottak napján a sze­retteik nevében. (Fotó: Kőhidi Imre) nek” követeltek. Földet, ke­nyeret és az értelmetlen há­ború befejezését követel­ték. .. A népek forradalma Lenin vezetésével győzött, annak a Leninnek a veze­tésével, aki újra meg újra csomózta a forradalmi cse­lekvés szakadt fonalait, és aki megroppantotta, s ledön­tötte a trónt, • rab szó 1 garni 1- liókat szabadított fel, új éle­tet adott. Milliók dagasztot­ták, de milliók is szegték meg a proletár állam újdon­sült kenyerét. A harc azonban nem ke­rült le az új hatalom törté­nelmi színpadáról, s a vörös katonák — Csapajev, Frun­ze, Bugyonnij harcosai — között magyar internaciona­listák is verekedtek a ban­diták ellen Távol-Kelettől a Krím-félszigetig. Sokan kö­zülük az életüket áldozták a forradalmi eszméért: orosz földön alusszák örök álmu­kat. Nevük és hőstettük hir­deti az új nemzedékeknek a múlt idők történelmi üze­netét. Másoknak megadatott, hogy szülőföldjükön túl új hazára leljenek; orosz tája­kon, orosz emberek között. Ismét mások — a Zalka Mátéhoz, a legendás Lukács tábornokhoz hasonlóak — áttörve országhatárokat, ke­mény kezükben fegyverrel védték az elnyomottak ér­dekeit spanyol földön. Köz­ben kis hazájuk jövőjéért is harcoltak e töretlen pályájú hősök. A hazatért interna­cionalisták hirdették: épül­hetünk az orosz példán. És ez az új tan egyre terjedt, megkapaszkodott, mély gyö­kereiket eresztett a magyar társadalom talajában... A szónok a továbbiakban ki­emelte : Szovjet-Oroszor­szág léte, gyarapodása erős fogódzó volt a magyarnak. Nemcsak az, hanem a meg- mentője, szabadságteremtő- je, élni és fejlődni tudásá­nak, akarásának biztatója. A magyar nép tavaszát az orosz napkelet fiai, a győ­zedelmes nagy eszme kato­nái — köztük magyar anti­fasiszták — hozták él. Űj kor nyitánya volt ez, s a muszájsors alkonya, önma­gunk gyarapításának kez­dete. A kommunisták — kiknek ellenségeink szerint nincs hazája — egybeforrva a néppel, ím, új hazát, rendet teremtettek, emberi társa­dalmat építettek. Itt Tisza­nánán is. Ahol 1944. novem­ber 7-én, a Nagy Október évfordulóján döntetett el a háború és a béke sorsa, ada­tott meg a lehetőség az „ezeréves per” eldöntéséhez. A község igaz fiai: Berta Ferenc, Buru József, Csillik József, Godó Ferenc, Guba Imre, Jenei János, Nagy László és Szupanyeczky Bé­la már 1944. novemberében Virág Károly ünnepi beszéde is bírt. A féligazságok és hamisítások légkörében egy­re erősödő hangjuk volt az egyetlen, világos, tiszta hang: minden hatalmat a millió meg millió egyszerű munkás, paraszt és katona közvetlen képviselőinek, a „szovjetek­Kedves elvtársak! Örökségei idézni, s hálán­kat leróni jöttünk ide. Idéz­ni a nagy októberi forrada­lom szocializmusban, béké­ben,testvériségben és haza- f iságban fogant örökségét. A világot megváltoztató esz­me megvalósulásának szüle­tésnapját, történelmi diadal- futását. Jelképesen itt — és most kettős értelemben is — piros betűs ünnepet ülünk: községüket negyven éve a Szovjetunió hű fiai szabadí­tották fel a szolgasorsból, épp a nagy eszme születés­napján, november 7-én. Er­re emlékezni, s hálánkat le­róni jöttünk igaz hittel és emberséggel az örökkévaló kegyelet bensőséges érzésé­vel. Emlékezni a heroikus küzdelmekre, a hősök em­beri jövőt formáló tetteire i— kezdte beszédét a dísz­ünnepség szónoka, aki így folytatta: a XIX. század ^kommunista kísérlete’', amely bejárta Európát, 1917- ben Oroszországban öltött testet. A forradalom kohó­ja a „Kísérteiét” a valóság­ban létező „istenné” ötvöz­te, amelynek tűz-szeme nem a mennyben él, hanem a földnek vére szülte. Ki a sok kiomlott vérből testté tapadt, alakká tornyosult, kinek földet rengető hang­ja zeng piros keletről a sá­padt nyugatnak. A forradal­mi eszme a teremtés igéje volt, azóta átformálta a nem­zethalállal vívódó, önmar­cangoló magyar hont is. S mit elrontott sok régi, az isr tenek közt új és’ proletár boldoggá formálta dolgos kezével. A bolsevikok pártja az egyetlen olyan oroszországi pánt volt, amely konstruk­tív programmal, és 1917. őszére már a megvalósítás­hoz szükséges hatalommal AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXXV. évfolyam. 262. szám ÁRA: 1984. november 7., szerda 1,80 FORINf Virág Károly, a megyei pártbizottság titkára ünnepi megemlékezését tartja (Fotó: Szántó György) (Folyatás a 3. oldalon)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom