Népújság, 1984. november (35. évfolyam, 257-281. szám)

1984-11-24 / 276. szám

4 NÉPÚJSÁG. 1984. november 24., szombat Kiapadó gyűjtő — beszakadt kút A zavaros víz nyomában Akik a pihené­sünkért fáradoznak Az üdülés — amely szociálpolitikánk szerves része — je­lentős béren kívüli juttatás, mivel a beutaltak és család­tagjaik a tényleges ráfordítás költségének csak harminc szá­zalékát térítik meg. A SZOT Mátra—Bükk vidéki Üdülési és Szanatóriumi Igazgatóság területén levő tizenegy létesít­mény közül hat Heves megyében található. Tíz egész évben folyamatosan, egy pedig csak szezonálisan fogadja a vendé­geket. Az ide érkezők kényelméről, gondtalan, nyugodt pi­henéséről szűkebb hazánk üdülőiben 619 dolgozó gosdosko- dik. De vajon hogyan élnek ők, milyenek munkakörülmé­nyeik? Ezt vizsgálta nemrégen a KPVDSZ megyei bizott­sága. A magyar Árpád-házi ki­rályok közül László sok más kiváló történelmi je­lentőségű tette mellett arról is híres volt, hogy „vizet fa­kasztott a sziklából”. A le­gendás „királyi vízműves" állítólagos cselekedetét a Mátrában mind e napig bú­csújáró hely is őrzi. Szent­kút környékén igazi jó vizet ihat az ember — tartják a helybéliek! Hovatovább ha a megyeszékhelyen és környékén tovább tart a víz­mizéria, kis túlzással mond­hatjuk, nemcsak a „hívők” fognak egy-egy szomjoltó kortyért a kies mátraalji településre elzarándokolni. Ha a jövő század történé­szei fellapozzák majd az 1984-es újságpéldányokat, s eléggé járatosak az asztro­lógiában is, akkor majd a „vízöntő évének” titulálják ezt az esztendőt. Nem cso­da, hiszen nagyon gyakran foglalkoztunk napilapunk hasábjain folyékony kin­csünkkel. Sajnos, ez a téma aktuális maradt a felhősebb őszi hetekben is. Utóbb gyakran azért cseng szer­kesztőségi telefonunk, hogy zavaros, homokos víz folyik a csapokból. S ez még a jobbik eset, ha egyáltalán csurog-csepeg. Borús ég áldása — Elkelne már nálunk is egy ördöngős csodatévő! En­nek a több év óta tartó pél­dátlan szárazságnak isszuk a levét — jegyzi meg stíl­szerűen Horváth János, a Heves megyei Vízmű Vál­lalat főmérnöke. — Nem se­gített helyzetünkön az ősz eleji csapadékosabb időszak sem. Eger és környékének az ellátásáról elsősorban a barátréti kutak gondos­kodnának. Ám, néhány hó­napja száraz a Tárkányi- patak medre, sőt a bükkal- ji falucska szimbólumának számító Szikla-forrás is el­apadt. Mindezek ellenére a karsztvízre épülő hálózat­nak köszönhető, hogy ilyen zavarosan, sokszor homokos hordalékot hozva magával, de megjön a víz. Átlagban 30-33 ezer köbméter fogy el naponta a megyeszékhelyen. Sajnos, a szárazabb időszak­ban még több, szinte már mérhetetlen a vízigény. Ezért aztán a már említett barát­réti kutaknál húsz méteres a vízszintsűllyedés. — Az elmondottak azt je­lentenék, hogy teljesen ki vagyunk szolgáltatva az idő­járás szeszélyének? — Pillanatnyilag igen. De vállalatunk igyekszik még jobban kiaknázni az utolsó cseppig a meglévő berende­zéseit. Megkezdtük a tisz­tább víznyerés érdekében csőhálózatunk tisztítását, út­jára indítottuk a csőtisztító szivacsokat. Ám ennek kö­vetkeztében is sokszor a ko­rábbi hálózatépítésből visz- szamaradt üledék kerül az áramba. Nem elegendő a meglévő vízmennyiség ah­hoz sem, hogy megfelelő nyomással átfúvassuk szál­lító csatornarendszerünket. — A lakosság körében sok olyan mendemonda jár­ja arról, hogy a víztornyok­ban az idén is bort tárolnak. Ezért nincs elég tartalék ivóvíz. — Tavaly nemcsak a sző­lőtermesztéséről híres egri borvidéken, hanem Petőfi­bányán és Nagyrédén is le­hetőséget biztosítottunk a hegy nedűjének őrzésére. Idén tavasszal elszállították a bort mindegyik víztar­tályból, így semmi akadálya nem lenne annak, hogy újra feltöltődjenek, ha volna miből. Sajnos, elsősorban a Hajdú-hegy környékén lakóknak nem mondhatunk biztatót. Ott bizony tovább is kell vízhiánnyal számol­ni. — Azért, gondoljuk, to­vábbra is keresik a meg­nyugtató megoldásokat? — Jelenleg nincs műsza­ki lehetőség arra, hogy a „szeszélyes évszakokból” adódó vízhiányt csökkenteni tudjuk. Másodfokú korláto­zást rendeltünk el az üze­meknél, nemcsak Egerben, hanem Andornaktályán, Makiáron, Ostoroson és No- vajon is. Sajnálatos azon­ban, hqgy a lakosság nem vette elég komolyan a szi­gorító intézkedéseinket, pe­dig az ellocsolt mennyiség­gel is jónéhány köbméter tartalékot nyerhettünk vol­na. Egyébként vállalatunk szeretné már jövő év máju­sában üzembe helyezni An- dornaktálya, Makiár térsé­gében két új vízmüvét. Je­lenleg azonban a világon egyetlen olyan vízmű sincs, amelyik képes volna meg­nyugtató módon több éves hiányt pótolni. Harc a cseppekért is Beszélgetésünkbe bekap­csolódik Arvay János, a Vízművek egri üzemvezető­je is, aki megerősíti, hogy a csapjainkból folyó zava­ros, üledékes víz oka a ba­rátréti 9-es számú kút. A kö­zelmúltban amint lapunk is hírül adta — itt úgyne­vezett rétegszakadás történt. — Tulajdonképpen az utolsó cseppekért is harcot kell folytatnunk az elemek­kel — halljuk az üzemve­zetőtől. — A vízszivattyú­zás miatt megcsúszott az agyagréteg, abban a karszt barlagrendszerben, amely­re a 9-es kút épült. Tudni­illik olyan mélységbe kellett lefúrnunk, amely eddig még nem volt megmozdítva. Vi­szont a szárazság következ­tében a talaj is sokkal köny- nyebben porlik, omlik. A hibát szakembereink kija­vították, de a „nyomát” egy ideig sajnos még látni fogjuk. Több milliárd forintos be­ruházásra lenne szükség, amelyre belátható időn be­lül nem lesz pénz. Dr. Bíró Kornéliától, a KÖJÁL Eger városi jár­ványügyi főorvosától meg­tudjuk: a zavaros víz sze­rencsére nem tartalmaz bakterológiai szennyező anyagokat. Rendszeres tisz­títása, ellenőrzése azonban a szakemberek mindenna­pos feladata. A vízművek a kutakba egy úgynevezett tisztaságfigyelő berendezést épített be, amely automati­kusan kikapcsolja szennye­zettség esetén a szolgáltató rendszert. Ám, hogy ez a vízszűke meddig tart, arra a meg­nyugtató választ csak a „ter­mészetfelelős” tudná meg­adni. Bíznunk kell abban, hogy előbb, vagy utóbb amúgy istenigazából is meg­erednek az ég csatornái, s a hóolvadás után pedig teljesen megtelnek hegyvi­dékünk víznyelői — tiszta vízzel. Soós Tamás Az igazgatóság 1981-ben egy olyan tervet készített, amely tartalmazza és meg­határozza dolgozóik tevé­kenységét, s külön fejezet foglalkozik többek között a munkavédelemmel, a mun­kahelyi oktatással, a rehabi­litációval, a segélyezéssel, az étkeztetéssel, a munkásszál­lítással és -szállással. Az üdülő személyzete közül so­kan családtagjaikkal együtt kértek munkásszállást, mivel a várostól, a falutól elzárt létesítményekbe — mint a mátraházi és a galyatetői — a napi bejárás szinte lehe­tetlen. Gond, hogy jó néhányan csak átmeneti megoldásnak választják a munkavállá- lást: családi problémák és lakásgondok miatt keresnek olyan munkahelyet, ahol ré­szükre szállást is biztosíta­nak. De vannak olyanok is, akik légzőszervi betegségben szenvednek, s az orvos ja­vaslata alapján kérik fel­vételüket ide és költöznek más megyékből is a Mátrá­ba vagy a Bükkbe. Sajnos, Ezerkilencszáztizennyolc november huszonnegyedikén „ ... a magyar munkásmoz­galom történetében új feje­zet kezdődött. Hazánkban is kibontották a kommunisták zászlaját, megalakult és el­indult történelmi útjára a magyar munkásosztály for­radalmi marxista—leninista élcsapata, a Kommunisták Magyarországi Pártja” — mondotta a párt megalaku­lásáról Kádár János. A ma­gyar történelemnek e jelen­tős napja hetven évvel az­után következett be, hogy Londonban megjelent a Ki­áltvány, amelynek kezdő so­rait oly sokszor idézték már: „Kísértet járja be Európát — a kommunizmus kísér té­té ...” Lenin volt az, aki legtisz­tábban felismerte, milyen óriási jelentősége van a proletáriátus forradalmi sze­repét megvilágító elmélet­nek. Ezért hangsúlyozta: „Kommunista pártnak kell neveznünk pártunkat — ahogy Marx és Engels ne­vezték pártjukat. Ismételten ki kell jelentenünk, hogy mi marxisták vagyunk és alapul a Kommunista■ Ki­nem egy példa bizonyítja azt is, hogy akiknek pedig otthonuk a munkahelyük: zárkózottabbak. Már megtör­tént az is, hogy az emberi kapcsolatok oly mértékben megromlottak néhány dol­gozó között, hogy távozniuk kellett az üdülőből. A bejáró dolgozók — jól­lehet mindössze 6—8 kilo­méterről utaznak naponta — buszbérleteinek 80 száza­lékát az igazgatóság megté­ríti. A munkaidőhöz igazod­va a Volán biztosítja az egyes járatokat, probléma csak azoknál jelentkezik, akik a parádi térségben dél- utános műszakban dolgoz­nak, s a Bodony felé indu­ló buszra két órát várnak. Mindennél kellemetlenebb, hogy az 1984-es főidényben nagy munkaerőhiánnyal küzdöttek, amely eddig még soha nem volt ilyen mérté­kű. Korábban ugyanis ez a gond csak a perifériás üdü­lőknél jelentkezett. Különö­sen szakácsokra, felszolgá­lókra és segédmunkásokra lenne nagy szükség. Galya­tetőn például már két éve állandóan hiányzik négy áltványt vesszük.” 1918. már­ciusában a VII. kongresszu­son a párt nevét Oroszorszá­gi Kommunista (bolsevik) Pártra változtatták. Ekkor már tagjai voltak az Orosz­országban hadifogságba ke­rült haladó érzelmű magyar csoport ' legkiválóbbjai: Kun Béla, Münnich Ferenc, Seidler Ernő, Jancsik Fe­renc, Karikás Frigyes, Ván- tus Károly, Szamuely Tibor, Ligeti Károly, Ez a csoport alapította meg az első ma­gyar kommunista szerveze­tet, az OK(b)P magyar cso­portját. Idehaza a munkásmozga­lom baloldali szárnyát a há­borúellenes csoport alkot­ta, a Galilei-:kör baloldali diákjai, forradalmi értelmi­ségiek, közülük a legismer­tebbek : Korvin Ottó, Mo­solygó Antal, Kelen- József, Sallai Imre, Hevesi Gyula, Duczynska Ilona, Révai Jó­zsef. Ez a Korvin, Ottó ve­zette csoport az 1918-as ok­tóberi forradalom után szo­rosabb kapcsolatba lépett a szociá^demokrata ba lo 1 da 1 la 1, többek között László Jenő­vel, Vágó Bélával, Rudas Lászlóval, Landler Jenővel, A galyatetői Nagyszálló szakács. Üjabbakat magas bérigényük miatt nem tud­nak felvenni. Létszámgond- jáik enyhítése érdekében hirdetéseket adnak fel kü­lönféle lapokban, nyugdíja­saikat hívják vissza és nya­ranta diákokat is alkalmaz­nak. Ezek ellenére is min­denkor igyekeznek maximá­lisan ellátni a vendégeket. A szakmunkás-utánpótlás biztosítása érdekében az idén nyolc szakács- és két felszolgálótanulót iskoláztak be. Sajnos ez is csak rész­ben oldja meg a gondjaikat. Az elmúlt tanévben ugyan­is a végzettek közül csak egy szakács maradt az üdül­tetésnél, a többiek maga­sabb fizetésért más munka­helyet választottak. A hely­zet javításáért a gyöngyösi szakmunkásképző intézet egyéves intenzív tanfolya­mot indított a már gyakor­lattal rendelkező betanított munkásoknak is. Közülük nyolcán szakképesítést sze­reztek. Ezenkívül valameny- nyi létesítményben minden esztendőben házi szakmai továbbképzést tartanak — megfelelő tematika szerint — az egyes reszortfelelősök­nek. Az üdülőterület alkalma­zottjainak átlagfizetéséről megállapítható, hogy az egyes munkakörökben az al­só bérhatár nagyon ala­csony. Az anyagi ösztönzés Hamburger Jenővel és Nyisztor Györggyel. .Ez az együttműködés olyan nagy­hatású akciókhoz segített, mint például az úgynevezett Szverdlov-távirat nyilvános­ságra hozatala. A polgári kormány ugyanis mélyen hallgatott Lenin és Szverd- lov felhívásáról, amelyet az őszirózsás forradalom győ­zelme alkalmából küldtek. Ám Korvin Ottónak a cse­peli szikratávíró állomásán dolgozó harcostársa átadta a Népbiztosok Tanácsának üd­vözletét, amelyet aztán százezer példányiban sokszo­rosítva, röpiratként szórtak repülőgépről a Parlament előtt összegyűlt tömeg közé, november 16-án, a köztársa­ság kikiáltásának ünnepi perceiben. Ilyen forrongó légkörbe érkezett haza másnap, ' no­vember 17-én Kun Béla fo­golytársaival. Egy hét telt el, ahogyan Srarntó Béla emlékezett a nagy ese­ményre: „A párt alakuló ülését a következő vasár­napra, november 24-re tűz­tük ki- Az alakuló ülés Kor­vin Ottó fivérének, Kelen Józsefnek lakásán folyt le. (Fotó: Perl Márton) pontrendszer alapján törté­nik 1—5-ig, beosztásonként, de sokat nem jelent. Jelen­tős szociálpolitikai kedvez­mény viszont Galyatetőn. hogy az üdülőn belül bölcső­de és óvoda fogadja az al­kalmazottak kicsinyeit, mi­vel ezen a területen tanácsi kezelésben hasonló intéz­mény nincs. Az igazgatóság az elkö­vetkezendő esztendőkben is arra törekszik, hogy a gé­pesítettség fokozásával, a biztonságtechnikai követel­mények maradéktalan betar­tásával a munkavégzés fel­tételeit továbbfejlessze és javítsa. A tervidőszak során mindazon munkafolyamatok­ban, ahol a teljesítmény mérhető, fokozatosan beve­zetik az ösztönzőbb személyi érdekeltségi rendszert. Fon­tos feladatuknak tekintik to­vábbá a belső tartalékok fel­tárását, az üzem- és mun­kaszervezést. a fegyelem to­vábbi javítását és a takaré­kos költséggazdálkodást. A jó munkahelyi légkör meg­teremtésén fáradoznak, kü­lönösen azokbak az üdülők­ben, ahol a dolgozók jelen­tős része ott lakik családjá­val együtt. Mert nem min­degy, hogy milyen közérze- tű emberekre bízzák azokat, akik az üdülőkbe kikapcso­lódni, felfrissülni érkeznek tavasztól tavaszig. Szüle Rita Az ülésen Vóntus Károly elnökölt, a referátumot Kun Béla tartotta, ismertetve a forradalom helyzetét, és azokat a feladatokat, ame­lyek a proletáriátusra vár­nak.” Az új fejezet tehát meg­kezdődött, a magyar kom­munisták pártja elindult történelmi útján. Ez az út a szocialista Magyarország­hoz vezetett, ahol társadal­munk vezető ereje a ma­gyar munkásosztály marxis­ta:—leninista pártja; ahol a dolgozó nép hatalma szi­lárd. Nem volt könnyű megjárni ezt a történelmi utat, és ma, hatvanhat esz­tendő elmúltán is van még tennivaló bőven. De azok az eredmények, amelyeket a magyar nép a párt vezetésé­vel elért, és amelyekért ha­zánkat világszerte elismerés övezi, bizonyítják, hogy a párt megtalálta a helyes vá­laszt a Kommunisták Ma­gyarországi Pártja hatvan­hat esztendővel ezelőtt meghirdetett programijában feltett kérdésre: „Ki vezesse a proTetáriátust a harcban?” I. E. Új fejezet kezdődőt«...

Next

/
Oldalképek
Tartalom