Népújság, 1984. november (35. évfolyam, 257-281. szám)
1984-11-24 / 276. szám
4 NÉPÚJSÁG. 1984. november 24., szombat Kiapadó gyűjtő — beszakadt kút A zavaros víz nyomában Akik a pihenésünkért fáradoznak Az üdülés — amely szociálpolitikánk szerves része — jelentős béren kívüli juttatás, mivel a beutaltak és családtagjaik a tényleges ráfordítás költségének csak harminc százalékát térítik meg. A SZOT Mátra—Bükk vidéki Üdülési és Szanatóriumi Igazgatóság területén levő tizenegy létesítmény közül hat Heves megyében található. Tíz egész évben folyamatosan, egy pedig csak szezonálisan fogadja a vendégeket. Az ide érkezők kényelméről, gondtalan, nyugodt pihenéséről szűkebb hazánk üdülőiben 619 dolgozó gosdosko- dik. De vajon hogyan élnek ők, milyenek munkakörülményeik? Ezt vizsgálta nemrégen a KPVDSZ megyei bizottsága. A magyar Árpád-házi királyok közül László sok más kiváló történelmi jelentőségű tette mellett arról is híres volt, hogy „vizet fakasztott a sziklából”. A legendás „királyi vízműves" állítólagos cselekedetét a Mátrában mind e napig búcsújáró hely is őrzi. Szentkút környékén igazi jó vizet ihat az ember — tartják a helybéliek! Hovatovább ha a megyeszékhelyen és környékén tovább tart a vízmizéria, kis túlzással mondhatjuk, nemcsak a „hívők” fognak egy-egy szomjoltó kortyért a kies mátraalji településre elzarándokolni. Ha a jövő század történészei fellapozzák majd az 1984-es újságpéldányokat, s eléggé járatosak az asztrológiában is, akkor majd a „vízöntő évének” titulálják ezt az esztendőt. Nem csoda, hiszen nagyon gyakran foglalkoztunk napilapunk hasábjain folyékony kincsünkkel. Sajnos, ez a téma aktuális maradt a felhősebb őszi hetekben is. Utóbb gyakran azért cseng szerkesztőségi telefonunk, hogy zavaros, homokos víz folyik a csapokból. S ez még a jobbik eset, ha egyáltalán csurog-csepeg. Borús ég áldása — Elkelne már nálunk is egy ördöngős csodatévő! Ennek a több év óta tartó példátlan szárazságnak isszuk a levét — jegyzi meg stílszerűen Horváth János, a Heves megyei Vízmű Vállalat főmérnöke. — Nem segített helyzetünkön az ősz eleji csapadékosabb időszak sem. Eger és környékének az ellátásáról elsősorban a barátréti kutak gondoskodnának. Ám, néhány hónapja száraz a Tárkányi- patak medre, sőt a bükkal- ji falucska szimbólumának számító Szikla-forrás is elapadt. Mindezek ellenére a karsztvízre épülő hálózatnak köszönhető, hogy ilyen zavarosan, sokszor homokos hordalékot hozva magával, de megjön a víz. Átlagban 30-33 ezer köbméter fogy el naponta a megyeszékhelyen. Sajnos, a szárazabb időszakban még több, szinte már mérhetetlen a vízigény. Ezért aztán a már említett barátréti kutaknál húsz méteres a vízszintsűllyedés. — Az elmondottak azt jelentenék, hogy teljesen ki vagyunk szolgáltatva az időjárás szeszélyének? — Pillanatnyilag igen. De vállalatunk igyekszik még jobban kiaknázni az utolsó cseppig a meglévő berendezéseit. Megkezdtük a tisztább víznyerés érdekében csőhálózatunk tisztítását, útjára indítottuk a csőtisztító szivacsokat. Ám ennek következtében is sokszor a korábbi hálózatépítésből visz- szamaradt üledék kerül az áramba. Nem elegendő a meglévő vízmennyiség ahhoz sem, hogy megfelelő nyomással átfúvassuk szállító csatornarendszerünket. — A lakosság körében sok olyan mendemonda járja arról, hogy a víztornyokban az idén is bort tárolnak. Ezért nincs elég tartalék ivóvíz. — Tavaly nemcsak a szőlőtermesztéséről híres egri borvidéken, hanem Petőfibányán és Nagyrédén is lehetőséget biztosítottunk a hegy nedűjének őrzésére. Idén tavasszal elszállították a bort mindegyik víztartályból, így semmi akadálya nem lenne annak, hogy újra feltöltődjenek, ha volna miből. Sajnos, elsősorban a Hajdú-hegy környékén lakóknak nem mondhatunk biztatót. Ott bizony tovább is kell vízhiánnyal számolni. — Azért, gondoljuk, továbbra is keresik a megnyugtató megoldásokat? — Jelenleg nincs műszaki lehetőség arra, hogy a „szeszélyes évszakokból” adódó vízhiányt csökkenteni tudjuk. Másodfokú korlátozást rendeltünk el az üzemeknél, nemcsak Egerben, hanem Andornaktályán, Makiáron, Ostoroson és No- vajon is. Sajnálatos azonban, hqgy a lakosság nem vette elég komolyan a szigorító intézkedéseinket, pedig az ellocsolt mennyiséggel is jónéhány köbméter tartalékot nyerhettünk volna. Egyébként vállalatunk szeretné már jövő év májusában üzembe helyezni An- dornaktálya, Makiár térségében két új vízmüvét. Jelenleg azonban a világon egyetlen olyan vízmű sincs, amelyik képes volna megnyugtató módon több éves hiányt pótolni. Harc a cseppekért is Beszélgetésünkbe bekapcsolódik Arvay János, a Vízművek egri üzemvezetője is, aki megerősíti, hogy a csapjainkból folyó zavaros, üledékes víz oka a barátréti 9-es számú kút. A közelmúltban amint lapunk is hírül adta — itt úgynevezett rétegszakadás történt. — Tulajdonképpen az utolsó cseppekért is harcot kell folytatnunk az elemekkel — halljuk az üzemvezetőtől. — A vízszivattyúzás miatt megcsúszott az agyagréteg, abban a karszt barlagrendszerben, amelyre a 9-es kút épült. Tudniillik olyan mélységbe kellett lefúrnunk, amely eddig még nem volt megmozdítva. Viszont a szárazság következtében a talaj is sokkal köny- nyebben porlik, omlik. A hibát szakembereink kijavították, de a „nyomát” egy ideig sajnos még látni fogjuk. Több milliárd forintos beruházásra lenne szükség, amelyre belátható időn belül nem lesz pénz. Dr. Bíró Kornéliától, a KÖJÁL Eger városi járványügyi főorvosától megtudjuk: a zavaros víz szerencsére nem tartalmaz bakterológiai szennyező anyagokat. Rendszeres tisztítása, ellenőrzése azonban a szakemberek mindennapos feladata. A vízművek a kutakba egy úgynevezett tisztaságfigyelő berendezést épített be, amely automatikusan kikapcsolja szennyezettség esetén a szolgáltató rendszert. Ám, hogy ez a vízszűke meddig tart, arra a megnyugtató választ csak a „természetfelelős” tudná megadni. Bíznunk kell abban, hogy előbb, vagy utóbb amúgy istenigazából is megerednek az ég csatornái, s a hóolvadás után pedig teljesen megtelnek hegyvidékünk víznyelői — tiszta vízzel. Soós Tamás Az igazgatóság 1981-ben egy olyan tervet készített, amely tartalmazza és meghatározza dolgozóik tevékenységét, s külön fejezet foglalkozik többek között a munkavédelemmel, a munkahelyi oktatással, a rehabilitációval, a segélyezéssel, az étkeztetéssel, a munkásszállítással és -szállással. Az üdülő személyzete közül sokan családtagjaikkal együtt kértek munkásszállást, mivel a várostól, a falutól elzárt létesítményekbe — mint a mátraházi és a galyatetői — a napi bejárás szinte lehetetlen. Gond, hogy jó néhányan csak átmeneti megoldásnak választják a munkavállá- lást: családi problémák és lakásgondok miatt keresnek olyan munkahelyet, ahol részükre szállást is biztosítanak. De vannak olyanok is, akik légzőszervi betegségben szenvednek, s az orvos javaslata alapján kérik felvételüket ide és költöznek más megyékből is a Mátrába vagy a Bükkbe. Sajnos, Ezerkilencszáztizennyolc november huszonnegyedikén „ ... a magyar munkásmozgalom történetében új fejezet kezdődött. Hazánkban is kibontották a kommunisták zászlaját, megalakult és elindult történelmi útjára a magyar munkásosztály forradalmi marxista—leninista élcsapata, a Kommunisták Magyarországi Pártja” — mondotta a párt megalakulásáról Kádár János. A magyar történelemnek e jelentős napja hetven évvel azután következett be, hogy Londonban megjelent a Kiáltvány, amelynek kezdő sorait oly sokszor idézték már: „Kísértet járja be Európát — a kommunizmus kísér tété ...” Lenin volt az, aki legtisztábban felismerte, milyen óriási jelentősége van a proletáriátus forradalmi szerepét megvilágító elméletnek. Ezért hangsúlyozta: „Kommunista pártnak kell neveznünk pártunkat — ahogy Marx és Engels nevezték pártjukat. Ismételten ki kell jelentenünk, hogy mi marxisták vagyunk és alapul a Kommunista■ Kinem egy példa bizonyítja azt is, hogy akiknek pedig otthonuk a munkahelyük: zárkózottabbak. Már megtörtént az is, hogy az emberi kapcsolatok oly mértékben megromlottak néhány dolgozó között, hogy távozniuk kellett az üdülőből. A bejáró dolgozók — jóllehet mindössze 6—8 kilométerről utaznak naponta — buszbérleteinek 80 százalékát az igazgatóság megtéríti. A munkaidőhöz igazodva a Volán biztosítja az egyes járatokat, probléma csak azoknál jelentkezik, akik a parádi térségben dél- utános műszakban dolgoznak, s a Bodony felé induló buszra két órát várnak. Mindennél kellemetlenebb, hogy az 1984-es főidényben nagy munkaerőhiánnyal küzdöttek, amely eddig még soha nem volt ilyen mértékű. Korábban ugyanis ez a gond csak a perifériás üdülőknél jelentkezett. Különösen szakácsokra, felszolgálókra és segédmunkásokra lenne nagy szükség. Galyatetőn például már két éve állandóan hiányzik négy áltványt vesszük.” 1918. márciusában a VII. kongresszuson a párt nevét Oroszországi Kommunista (bolsevik) Pártra változtatták. Ekkor már tagjai voltak az Oroszországban hadifogságba került haladó érzelmű magyar csoport ' legkiválóbbjai: Kun Béla, Münnich Ferenc, Seidler Ernő, Jancsik Ferenc, Karikás Frigyes, Ván- tus Károly, Szamuely Tibor, Ligeti Károly, Ez a csoport alapította meg az első magyar kommunista szervezetet, az OK(b)P magyar csoportját. Idehaza a munkásmozgalom baloldali szárnyát a háborúellenes csoport alkotta, a Galilei-:kör baloldali diákjai, forradalmi értelmiségiek, közülük a legismertebbek : Korvin Ottó, Mosolygó Antal, Kelen- József, Sallai Imre, Hevesi Gyula, Duczynska Ilona, Révai József. Ez a Korvin, Ottó vezette csoport az 1918-as októberi forradalom után szorosabb kapcsolatba lépett a szociá^demokrata ba lo 1 da 1 la 1, többek között László Jenővel, Vágó Bélával, Rudas Lászlóval, Landler Jenővel, A galyatetői Nagyszálló szakács. Üjabbakat magas bérigényük miatt nem tudnak felvenni. Létszámgond- jáik enyhítése érdekében hirdetéseket adnak fel különféle lapokban, nyugdíjasaikat hívják vissza és nyaranta diákokat is alkalmaznak. Ezek ellenére is mindenkor igyekeznek maximálisan ellátni a vendégeket. A szakmunkás-utánpótlás biztosítása érdekében az idén nyolc szakács- és két felszolgálótanulót iskoláztak be. Sajnos ez is csak részben oldja meg a gondjaikat. Az elmúlt tanévben ugyanis a végzettek közül csak egy szakács maradt az üdültetésnél, a többiek magasabb fizetésért más munkahelyet választottak. A helyzet javításáért a gyöngyösi szakmunkásképző intézet egyéves intenzív tanfolyamot indított a már gyakorlattal rendelkező betanított munkásoknak is. Közülük nyolcán szakképesítést szereztek. Ezenkívül valameny- nyi létesítményben minden esztendőben házi szakmai továbbképzést tartanak — megfelelő tematika szerint — az egyes reszortfelelősöknek. Az üdülőterület alkalmazottjainak átlagfizetéséről megállapítható, hogy az egyes munkakörökben az alsó bérhatár nagyon alacsony. Az anyagi ösztönzés Hamburger Jenővel és Nyisztor Györggyel. .Ez az együttműködés olyan nagyhatású akciókhoz segített, mint például az úgynevezett Szverdlov-távirat nyilvánosságra hozatala. A polgári kormány ugyanis mélyen hallgatott Lenin és Szverd- lov felhívásáról, amelyet az őszirózsás forradalom győzelme alkalmából küldtek. Ám Korvin Ottónak a csepeli szikratávíró állomásán dolgozó harcostársa átadta a Népbiztosok Tanácsának üdvözletét, amelyet aztán százezer példányiban sokszorosítva, röpiratként szórtak repülőgépről a Parlament előtt összegyűlt tömeg közé, november 16-án, a köztársaság kikiáltásának ünnepi perceiben. Ilyen forrongó légkörbe érkezett haza másnap, ' november 17-én Kun Béla fogolytársaival. Egy hét telt el, ahogyan Srarntó Béla emlékezett a nagy eseményre: „A párt alakuló ülését a következő vasárnapra, november 24-re tűztük ki- Az alakuló ülés Korvin Ottó fivérének, Kelen Józsefnek lakásán folyt le. (Fotó: Perl Márton) pontrendszer alapján történik 1—5-ig, beosztásonként, de sokat nem jelent. Jelentős szociálpolitikai kedvezmény viszont Galyatetőn. hogy az üdülőn belül bölcsőde és óvoda fogadja az alkalmazottak kicsinyeit, mivel ezen a területen tanácsi kezelésben hasonló intézmény nincs. Az igazgatóság az elkövetkezendő esztendőkben is arra törekszik, hogy a gépesítettség fokozásával, a biztonságtechnikai követelmények maradéktalan betartásával a munkavégzés feltételeit továbbfejlessze és javítsa. A tervidőszak során mindazon munkafolyamatokban, ahol a teljesítmény mérhető, fokozatosan bevezetik az ösztönzőbb személyi érdekeltségi rendszert. Fontos feladatuknak tekintik továbbá a belső tartalékok feltárását, az üzem- és munkaszervezést. a fegyelem további javítását és a takarékos költséggazdálkodást. A jó munkahelyi légkör megteremtésén fáradoznak, különösen azokbak az üdülőkben, ahol a dolgozók jelentős része ott lakik családjával együtt. Mert nem mindegy, hogy milyen közérze- tű emberekre bízzák azokat, akik az üdülőkbe kikapcsolódni, felfrissülni érkeznek tavasztól tavaszig. Szüle Rita Az ülésen Vóntus Károly elnökölt, a referátumot Kun Béla tartotta, ismertetve a forradalom helyzetét, és azokat a feladatokat, amelyek a proletáriátusra várnak.” Az új fejezet tehát megkezdődött, a magyar kommunisták pártja elindult történelmi útján. Ez az út a szocialista Magyarországhoz vezetett, ahol társadalmunk vezető ereje a magyar munkásosztály marxista:—leninista pártja; ahol a dolgozó nép hatalma szilárd. Nem volt könnyű megjárni ezt a történelmi utat, és ma, hatvanhat esztendő elmúltán is van még tennivaló bőven. De azok az eredmények, amelyeket a magyar nép a párt vezetésével elért, és amelyekért hazánkat világszerte elismerés övezi, bizonyítják, hogy a párt megtalálta a helyes választ a Kommunisták Magyarországi Pártja hatvanhat esztendővel ezelőtt meghirdetett programijában feltett kérdésre: „Ki vezesse a proTetáriátust a harcban?” I. E. Új fejezet kezdődőt«...
