Népújság, 1984. november (35. évfolyam, 257-281. szám)
1984-11-17 / 270. szám
NÉPÚJSÁG, 1984. november 17., szombat 1. A pártmunka első vonalában Országszerte ezekben a hetekben kerül sor a beszámoló párttaggyűlésekre. Jelentős eseménye ez a politikai életnek, hiszen az alapszervezetek a pártmun- ika első vonalában tevékenykednek, a mindennapi élet kiszámíthatatlan, vagy előre várható kisebb-nagyobb történései, változásai közepette. A kommunisták a maguk posztján végzett munkájukkal válnak a társadalom hasznos tagjaivá, és hivatásuk gyakorlása közben politizálnak, példamutatásuk ad hitelt meggyőző szavaiknak; nap mint nap a tettek és szavak összhangjával bizonyíthatják állásfoglalásukat a párt politikája mellett. A minden év végén hagyományosan ismétlődő beszámoló taggyűléseken teszik mérlegre az alapszervezetek a párttagoknak ezt a komplex tevékenységét, magatartását; vizsgálják, hogy a kommunista közösség miként tett eleget feladatainak. Az idén különösen kiemelkedő e kommunista fórum jelentősége, mert a XIII. pártkongresszusra készülve öt esztendő számvetését végzik el a párttagok. Tehát munkatanácskozásokról van szó, amelyeknél nem cél a látványosság. Mégis sok helyütt ünnepélyes eseménynek érzik a párttagok, és ezt a külsőségekben is kifejezik. Még- inkább érződik mindez a beszámoló taggyűlések légkörén, különösen ott — például a folyamatos műszákban dolgozó kohászüzemekben —, ahol év közben a munkahely sajátosságai miatt két-három csoportban tartják a taggyűléseket. Mint egy nagy család tagjai, olyan örömmel üd- Vözlik egymást az ünnepi eseményre gyülekező kommunisták, akiket munkájuk nem mindennap hoz össze. A beszámoló párttaggyűlés a* a kommunista fórum, amely leginkább alkalmas arra, hogy minden párttag — élve a szervezeti szabályzatban rögzített jogaival és kötelességeivel — kifejtse véleményét a párt politikájának megvalósulásáról, az alapszervezet munkájáról, benne a sajátjáról és társaiéról; elmondja esetleges kételyeit, aggályait, kritikai észrevételeit; javaslatokat tehet a jövőre nézve. Minderre természetesen más taggyűléseken is mód van, csakhogy ott meghatározza a témát, hogy éppen mi szerepel a napirenden. A fő kérdés, amelyre minden alapszervezetnek választ kell adnia ezeken a fórumokon: hogyan valósították meg a XII. kongresszus határozatait. A munkahelyi közösségekben konkrétan kell vizsgálni, miként tudtak eleget tenni a két legfontosabb célkitűzésnek: a népgazdaság egyensúlyi helyzete javításának és az életszínvonal megőrzésének. Ez az értékelés nem válhat rutinszerűvé ,hiszen minden munkahelyen más és más tartalma van, és nagyon sok közösségben az elmúlt öt esztendőben jelentős változásokhoz kellett igazodni a mindennapi tevékenység során. Természetes, hogy a pártvezetőségek beszámolói, és az ezt követő vita személyre szóló értékelést is ad. Nem formálisan, hiszen egy-egy kommunista ötesztendei tevékenységét nem lehet azzal mérni, hogy például hányszor szólalt fel a taggyűléseken. A kommunisták megítélésében az a legfontosabb mérce, hogy környezetükben miként képviselik a párt politikáját. Ez pedig a legátfogóbban értelmezendő, vonatkozik még arra is, hogy kinek-kinek van-e bátorsága fellépni egy-egy helytelen intézkedés ellen, vagy éppen van-e bátorsága elismerni, hogy ő maga miben tévedett. A párttagoknak a közösség érdekében kifejtett tevékenységét kell mérlegelni, mert a párt ereje a kommunisták egységes cselekvésében rejlik. I. E. Ha lordul a kacka... Hibát ikövetett el szegény (Feri bácsi — tavaly halt meg, nyugodjon —, pmiért aztán felügyelem szervének egyik vezetője vonta felelősségre. Párnás ajtók mögött. Néhányan így is fültanúi voltunk, -mert ez olyan hangerővel történt, amilyen az idő tájt — úgy tizenöt esztendeje — teljességgel szokatlan volt. Mai hasonlattal élve talán a disco-divat hangerejéhez mérhető. Mint a legtöbb példa, persze ez is sántít, hiszen más a disco, és más a vadállati ordítás — kiváltképpen emberi szájból. Végre, egyszer ez is véget ért, a letolást ily módon elintéző főnök elrobogott, Feri bácsi pedig, akire haragja Niagaraként zuhogott úgy fél órán át, falfehéren támolygott ki s zuhant bele egy fotelbe. Néma csendben néztük, sűrű, riadt csendben. Végre megszólalt — soha sem felejtem el r—, ezt mondta: — Utoljára a nácik beszéltek így velem... Mondom, jó másfél évtizede történt ez a dicstelen dolog, és most váratlanul hírét vettem a főnöknek, aki akkor jogot érzett, vindikált magának ahhoz, hogy emberrel embertelenül bánjon. Nos, róla annyit, hogy /magas funkciójából rövidesen kikerült, és egy meglehetősen jelentős gyár igazgatója lett. Az igazsághoz tartozik, hogy ez |a vállalat az ő vezetése alatt futott fel igazán, és ezért számos elismerésben részesült. Most viszont nyugdíjba készül, s közös ismerősünknek elpanaszolta: bár mindene megvan •— anyagi gondjai akkor sem igen lengnének, ha egy fillér jövedelem nélkül még vagy száz évig élne —, nagyon fél p nyugdíjazást követő időszaktól. Akik eddig körülvették és hízelegtek — fogalmazta meg ő maga — egyszerűen nem fognak köszönni. Elfordítják majd a fejüket vagy átmennek \a túlsó oldalra, ha véletlenül találkozunk az utcán. Ami igaz, igaz, jól látja saját helyzetét az igazgató, mert minden bizonnyal így lesz. Tudunk másokról, akiknél ez a helyzet már be is következett. A jól ismert, lefelé taposó, felfelé talpnyaló „karaktereket” termé- ' szetesen nem ismerik meg azok, akik hosszú esztendőkön át szenvedtek tőlük. Nincs ebben semmi különös, sőt abban sem, ha alaposan, netán ,;kézzel foghatóan" beolvasnak nekik. A furcsa az, hogy <— bármennyire is számítottak rá ,— most ők érzékenykednek. Fáj nekik a tény: már nem Púdnak mindent egyetlen telefonnal elintézni, kikopnak a régi „barátok?’, s másoknak hízelegnek immár a legstabilabb hízelgőik. Ha fordul a kocka, látszólag emberek lesznek. Feledik a Feri bácsikat, mindazokat, akiket lélekben úgyis annnyiszor megsebeztek, s mintha ők kapták volna a sebeket, párnázott útjukon — sértődötten tovább mennek... (ku-H) A Heves megyei Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalat kápolnai telepén Bencsura István a Csehszlovákiába induló szállítmányt vizsgálja a futószalag mellett. (Fotó: Szabó Sándor) Heves megye mezőgazda- sági üzemeiben emlékezetes marad az idei esztendő, hiszen szűkebb hazánk agrár- történetében 1984-ben a legnagyobb búzatermést takarították be. Kiemelt feladatnak tekintik a gazdaságok ezt a munkát, miután a nép- gazdasági terv továbbra is a Minisztertanács által, a VI. ötéves tervidőszakra meghirdetett gabonatermelési program megvalósításával számol. Nagyobb szakértelemmel Ezzel a programmal valló azonosulás a termelés és az irányítás minden szintjén megyénk termelőszövetkezeteiben is biztosított. Ezt állapította meg a közelmúltban a Heves megyei Termelőszövetkezetek Területi Szövetségének elnöksége is. Ennek ellenére a termésátlagok növekedése az előző években elmaradt az országos átlagtól. Az idén azonban először a megyei terméseredmény elérte az országost. Áldozatkész, szerteágazó munka rejlik e mögött. Közös gazdaságainkban a feladatok közvetlen irányítását mindinkább jól képzett szakemberek végzik. Az utóbbi három évben például 152-vel növekedett a felsőfokú végzettségűek száma, így ma már összességében meghaladja a nyolcszázat a diplomások aránya az üzemekben. A növekvő szakmai tapasztalat elősegítette a termelés fejlesztését, az új technológiai eljárások bevezetését. Az elmúlt időszakban örvendetesen sokat javult a talajművelés minősége a gazdaságokban, ahol ma már nagyobb figyelmet fordítanak a termőföld védelmére. Ennek egyik megnyilvánulása, hogy megvalósult a Tisza térségi meliorációs program, amely megyénk talán legnagyobb gabonatermő körzetét érinti. Emellett mind- nagyobb szerep jut az öntözésnek, a vízzel való észszerűbb gazdálkodásnak is! Fajtaválaszték és gépesítés Az eredményekhez jelentősen hozzájárult a helyes fajta választás, a biológiai alapok biztosítása is. Évről évre nő megyénkben a Mar- tonvásári—4-es, és a Mar- tonvásári—8-as búzafajták vetésterülete, de jól szerepel a francia Rivoli, az olasz Libellula, valamint a jugoszláv Baranka is. A biológiai alapokat tekintve még nagyobb fajtaválasztékkal rendelkezünk kukoricából. Az utóbbinál viszont visz- szatérőek a gondok. Amellett, hogy a kukoricatermelést éghajlati adottságaink nehezítik, az utóbbi időszak aszálykárai mégis speciális igényeket támasztanak a fajtákkal szemben. Szükség lenne rö- videbb tenyészidejű, a szárazságot jobban tűrő, bőtermő hibridekre. A termelési feltételek között a gépesítés talán 'a legkritikusabb pont. Az áremelések ugyanis ezt a területet érintették leginkább. Talán ezzel is magyarázható, hogy a gabonatermelés műszaki színvonala eltérő képet mutat az üzemekben. Ezért fontos az ágazat anyagi-műszaki feltételrendszerének további javítása. Ez különösen érvényes a talajművelés, a vetés, a tápanyag-visszapótlás, a növényvédelem és a betakarítás gépesítésére. A műtrágya tárolásának és a tápanyagok talajba juttatásának korszerű műszaki rendszere még jelenleg is hiányzik. Növekvő költségekkel A termelési technológiák pontos betartása — mint a Heves megyében működő termelési rendszerek tapasztalataiból is kitűnik —, alapvető feltétele a megalapozott gabonatermelésnek. Legnagyobb tartalékaink a talaj művelésben vannak, amelyet bizonyítanak az élen járó kalászosokat termelő megyék, mint például Hajdú-Bihar, Bács-Kiskun, Békés, Szolnok üzemeinek földművelési eredményei. A technológiai fegyelem, a műszaki pontosság, a személyes igényesség kell tehát, hogy meghatározza az egymásba kapcsolódó munkafolyamatokat. Dinamikusan fejlődő gabonatermelésünkkel az elmúlt időszakban nem tartott lépést a terménytárolók építése. Noha, a szövetkezetek, valamint a Heves megyei Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalat is erőfeszítéseket tettek a tárolóterek bővítésére, ezek ma sem elegendőek. Még mindig elég nagyszámú az elavult magtárak aránya. Gondot okoz a gabonafélék mellék- terméke, különösen a szalma és a kukoricaszár betakarítása. Ehhez az előrelépés érdekében megfelelő bálázókra, betakarítógépekre lenne szükség. A gabonatermelés költségei az utóbbi években jelentősen növekedtek! Noha ezzel párhuzamosan emelkedtek a felvásárlási árak is, de mégsem azonos arányban! A technológiában előírt és kötelezően felhasznált költségek miatt a jövedelmezőség kizárólag a termésátlagoktól függ. Egyéb szántóföldi növényekkel, mint például a napraforgóval, kukoricával, vagy a cukorrépával összehasonlítva a búza tartósan közepes nyereséget biztosít. Több év átlagában kukoricával szemben csaknem háromszoros jövedelmet adott. Ennek fő oka az, hogy a kukorica magasabb költségigénye miatt az alacsonyabb terméshozamokban nem térül meg várható szinten. Fejlesztéssel, többet A jelenlegi szűkös beruházási feltételek között is a gabonaprogram megvalósításához szükséges fejlesztési lehetőségeket biztosítják. Ezek nagyságát azonban az üzemeknek a reális lehetőségekhez kell igazítaniuk. Az úgynevezett intenzív gabonaprogramban való részvétel megyénkben is jól szolgálja az ágazat fejlesztését. A termelőszövetkezetek közül tizenkilenc csatlakozott ennek második, harmadik és negyedik részéhez 179 millió forint értékű gépi beruházással, valamint 17 millió forint értékű tárolótér fejlesztéssel. Ez utóbbi Andornaktályán, Fel- debrőn, Kaiban és Hatvanban valósul meg. így 5900 tonnával bővül a tárolási lehetőség. Az említett 19 szövetkezetben a beruházásokhoz kapcsolódó többlet- gabona-vállalás 36 ezer tonna. A feltételek javításához az is hozzájárul, hogy a megyében tevékenykedő termelési rendszerekkel közösen a termelőszövetkezetek területi szövetsége is szervezi a technológiai eljárások korszerűsítését. Ennek eredményeként valósul meg Vá- mosgyörk—Visznek térségében a folyékony műtrágya- üzem. Előrelépést és követendő kezdeményezést jelent Horton, valamint Hatvanban az oldatnitrogén-elő- állítás és -felhasználás is. . A népgazdasági terv, a gabonatermelés további bővítésével számol a hozamok és , a vetésterület célszerű emelése mellett. Ennek érdekében a Heves megyei TE- SZÖV elnöksége javasolja a közös gazdaságoknak, hogy a következő időszakban megkülönböztetett figyelmet fordítsanak az okszerű talajművelésre, az energiatakarékos, a vízkészletet megőrző, forgatás nélküli eljárások szélesebb körű alkalmazására. A technológiai fegyelem erősítésére, a jobb minőségű munkára megfelelő érdekeltségi rendszer kialakításával ösztönözzék a szakembereket. Az üzemekben biztosítsák a folyamatos növénytáplálást, és éljenek a helyben végzett fajtakísérletekkel, amelyek bizonyosan elősegítik az adottságokhoz még jobban igazodó növények elterjesztését. Elengedhetetlen az optimális vetésidő betartása a kalászosoknál és a kukoricánál is. Ehhez nyújt segítséget a Rába Magyar Vagon és Gépgyár által készített nagy teljesítményű IH—6200-as vetőgépek alkalmazása. A betakarítás során pedig az üzemek az ideihez hasonlóan használják ki az együttműködésben rejlő kedvező lehetőségeket. Mindez hozzájárulhat a veszteségek csökkentéséhez, a célkitűzések eredményes megvalósításához. Mentusz Károly Számítógépes utastájékoztató Ferihegyen Üveget — fémből Megkezdték azoknak a berendezéseknek a tervezését, illetve gyártását, amelyeket a Ferihegyi repülőtér új forgalmi épületének korszerű utastájékoztatási rendszeréhez szállítanak. Az információs hálózat egyidejűleg 16 induló és 12 érkező járatról közli majd a legfontosabb adatokat az utazó- és várakozó közönséggel. Az induló, az érkező és a tranzit csarnokokban úgynevezett lapozórendszerű táblákat helyeznek el, a kisebb helyiségekben, így a poggyás?váróbany az üzletekben és a vendéglátó egységekben, nagy- képernyős monitorokon keresztül tájékozódhatnak majd az utasok és a várakozók. A Komplex Külkereskedelmi Vállalat nemrég kötött szerződést a Krone nyugat-berlini céggel, amely fővállalkozója is az információs rendszer kiépítésének. A ma legkorszerűbbnek számító utastájékoztatási rendszert jövő év nyarára szerelik fel Ferihegyen. Űj, rendkívüli keménységű, kopás- és korrózió- álló anyag, úgynevezett fémüveg előállítására fejlesztettek ki eljárást a Központi Fizikai Kutató Intézet szakemberei. Az eredetileg anyagtudományi alapkutatásból kialakult új technológiát próbaként már alkalmazzák a Csepel Fémműnél. A különleges tulajdonságú fémüveget speciális fémötvözetekből nyerik. Az eljárás lényege, hogy felhevítik, . megolvasztják, majd rendkívül rövid idő alatt lehűtik az anyagot. Az igen gyors hőmérsékleti változás következtében az ötvözetnek „nincs ideje” arra. hogy létrejöjjön a „szabályos” kristályos. szerkezet — állaga ezért üvegszerű lesz. Az így nyert anyag felhasználható többek között trafók készítésekor, magnetofonfejek előállításánál, szerszámok bevonásánál, vagy betonelemek megerősítésénél.
