Népújság, 1984. november (35. évfolyam, 257-281. szám)
1984-11-17 / 270. szám
4. NÉPÚJSÁG, 1984. november 17., szombat f „Nekem lízfelé fáj és szeret a szívem...” Apró házikó, szinte horizontig nyúló kerttel, eső áztatta melléképülettel. Valamikor a most lakott részben csak a legmelegebb évszakban tüsténkedtek az asszonyok. Falu csodája ház magasodott az udvaron, a jobb oldali szomszéd kerítése tövében. Épp száz esztendeje állt már, amikor 1979-ben egy viharos éjszakán belevágott a villám. Hamarosan bontani kellett, a még meghagyott fal pedig magától omlott össze. A legbensőségesebb, meghitt emlékek kötődtek ehhez az öreg épülethez Kömlőn, a Zrínyi utca 17-ben. A község legnagyobb családjáé: Bar- tus Zsigmond és neje fél évszázadra való nemzedéket nevelt fel. A tíz gyermek — köztük hét fiú — ma, felnőtt fejjel is rendre visszatér a fészekbe. Az édesanya, Margit néni örömére. — Ha most mind hazajönnének — bólogat elgondolkodva özvegy Bartus Zsig- mondné —, bizony nagyon szűknek tetszene a ház. — Augusztus 18-án tartottunk családi összejövetelt — toldja meg lánya, Rózsika. — Az udvarra kellett megterítenünk, 36 személyre. Üstben főztünk, s hét tyúk bánta az eseményt. Margit néni. közel a hetedik X-hez, szemlátomást jó egészségben. Szívesen áll rá a rövid múltidézésre, s az emlékek úgy sorjáznak elő, mintha csak memoárból olvasnánk. — Tiszanánai születésű vagyok. Apámnak tíz hold földje volt felesben, azon dolgoztunk mi, gyerekek is. Tizenkilenc évesen 1934-ben jöttem ide Kömlőre, özvegy emberhez. Neki akkor már két gyermeke volt. A feleségét 27 évesen elvitte a tüdőbaj. Nem maradhatott egyedül a kicsikkel. Apám is azt mondta: el kell menned, földje van, jó lesz mellette az életed! Nem is bántam meg soha... legfeljebb csak azért fájt olykor a szívem, hogy a szülőföldet ott kellett hagyni... Idén decemberben lenne 50 éves jubileuma a házasságnak. A ház ura, Zsigmond bácsi azonban sajnos, nem érhette meg. Nyolc éve is már annak, hogy az infarktus végzett vele. — Világéletében víg kedélyű embep volt — meséli róla Rózsika. — Mindig énekelt, alapító tagja volt a helyi dalárdának is. — Az ő révén Rózsikéval ketten igazán ismerjük a mezei munkát! — csatlakozik a beszélgetés közben érkezett Feri. — Vitt bennünket magával Így aztán jól tudjuk, soha nem tudott pihenni. Még az ebédet is gyorsan bekapta, s már ment is a táblába. Hetvenhárom éves korában is dolgozott a termelőszövetkezetben. Azon a napon is gázpalackot akart cserélni, de csak a házunkig jutott el a szomszéd utcába. Ott lett rosszul. .. Azután kérte, hozzam haza... A karomban lett vége... A gyerekek szeme könnyel telik meg, Margit néni gyorsan előveszi a fényképeket. — Látja — szólal meg váratlanul —, van anya, akinek csak kétfelé fáj a szíve, nekem tízfelé! Ezen a mondáson valamennyien derülünk, s foglalatosságunkat a lányokra- fiúkra irányítjuk. Zsigmond bátyja — Margittal együtt csak jog szerint féltestvérek — tanárember. A gyularemetei népi kollégiumban tanult, ma már a füzesabonyi általános iskola igazgatóhelyettese. Egyszem lánya már családos. — Nagyon szeretjük mindnyájan — jegyzi meg hamarjában Rózsika —, mondhatom példakép valameny- nyiünknek. Főleg az akarata miatt, s mert elöljárt a tanulásban. Margit a szabóságot tanulta ki, most az Egri Ruhaipari Szövetkezet bérelszámolója. Lajos agrárüzemmérnök lett, a helyi tsz-ben üzemvezető. Három fia közül a legidősebb már nős, s ott megszületett az első dédunoka is, Balázska. A másik kettő — ikrek — jócskán benne van a tinikorban. Erzsiké — aki kőműves férjével a faluban maradt — ugyancsak dicsekedhet egy nagy fiúvall, István fejét is bekötötték már, Kati meg nemsokára érettségire készülhet. Zoltán sem hagyta el a szülőhelyét, csak arra az időre, amíg a határon, pnajd a kormányőrségben szolgált. — Szép szál legény — mo- solyodik el Margit néni —, csakúgy, mint a Bartus-fiúk valamennyien! Zoltán a szárítóüzemet vezeti itthon, s mondhatni váltásban dolgozik Ferivel. Kislánya, Ildikó pedig óvónőnek készül. — Az én életem Egerhez kötődik — meséli magáról, mint a legilletékesebb, Rózsika. — Közgazdasági technikumba odajártam, s ma annak a kollégiumnak vagyok a gazdasági vezetője, ahol a diákéveimet is töltöttem. Szép családi házunk van a Pozsonyi úton, benne egy dolgos férjjel, s két eleven fiúval. Ferencet megint csak nem csábította el sem város, sem más falu. — Pedig Hevest és Pestet is megjártam — mondja, s bár két szakmát kitanultam, hazajöttem. Villanyszerelő vagyok a tsz-ben, 11 éve önkéntes segítő, majd két évtizedig focista. Szinte mindenütt ott voltam és vagyok ma is, ahol valamit rendezni, szervezni kell... És, nekem is van két fiam! János a megyei KISZ-bi- zottság munkatársa volt, most a TESZÖV-é. Szerepelhetett a televízióban, kint lehetett a berlini VIT-en. Most a jászberényi tanítóképzőt végzi, s egy kisfiú meg egy még kisebb lány nagyon komoly apukája. Gyulából, édesanyja szerint, pénzért kell kihúzni a szót. De azért annyit mindig elárul, hol, mit csinál. Jelenleg Égerben az ingatlankezelő hőközpontjában dolgozik. A legfiatalabb, Antal, 1956- ban született, gépkocsivezető az egri áfésznál. S „természetesen” az ő családjában is fiú az első gyermek. — Bizony, ebből a házból harminchat éven át járt iskolába gyerek — pergeti ujjai között még egyszer végig a fotókat Margit néni. — Meg kellett dolgozni azért, hogy ruházni, etetni lehessen őket. Az apjuk, amikor megvolt az ideje, a földeken hajlongott, a teleken meg elment a hatvani cukorgyárba. Node a gyerekekre sem lehetett panasz: az utolját már az eleje támogatta az életbe indulásban. A szomszédasszony lép be az ajtón, ízletes valódi kömlei rétessel. A kóstoló persze, nemcsak a vendégeknek jár. Róla jut eszembe, vajon ennyi testvér jól megfér-e egymással? Rózsika megállít a továbbelmélke- désben: — Harag nincs a testvérek között! Néha előfordulnak ellentétek, de melyik családban nem?! Különben is, rövid időn belül kibékülés mindig a vége! — Ha pedig olyan dologról van szó — erősíti meg Feri —, amihez összetartásra van szükség, akkor igazán nem kell könyörögni! Amikor nagy munka van, például építkezés, akkor jön mindenki. Vagy egy másik eset: Anti nemrég kapott lakást Egerben. Nyolcvan ezer hiányzott neki a befizetéshez. összeadtuk, ő pedig már meg is fizette mindenkinek. Ebben az esztendőben Özvegy Bartus Zsigmondnét a honvédellmi miniszter — többek között a hat katonafiú felneveléséért — a Haza Szolgálatáért Érdemérem arany fokozatával tüntette ki. Margit néni nem titkolt büszkeséggel mutatja a csillogó elismerést, de néhány perc múlva már arról beszél, akkor igazán nagy az öröme, amikor együtt a család : — A mindenszentek, a karácsony, a húsvét és a komiéi búcsú, ezeken a napokon mindig összehoz valameny- nyiünket az élet — közben elmosolyodik. — Legutóbb azt javasolták, rendezzük meg másutt a találkozónkat. De én azt mondom, amíg élek, ez a ház — katonásan szólva — a törzs! Azt is mondták, elég, ha szendviccsel kínálom őket. Még- hogy én ilyesmivel fogadjam a hazatérőket?! Azt feleltem nekik: egy ebédre való mindig akad nálam. . . Szalay Zoltán »Ügy gondolom, a kertben még lenne tennivaló" (Fotó: Tóth Gizella) AZ ÉSSZERŰSÉG JEGYÉBEN Összevonás a mecseki bányaüzemeknél A gazdaságosabb széntermelés feltételeinek megteremtése végett összevonják a mecseki szénbányák három komlói üzemét. A vállalat igazgatótanácsának legutóbbi döntése értelmében január elsejétől Komló bányaüzem néven közös irányítás mellett folytatja tevékenységét az eddig különálló Kossuth-, Zobák- és Béta-bánya. A négyezer fizikai dolgozót és félezernél több alkalmazottat érintő átszervezés célja, hogy az ugyanazon széntelep kincsét kitermelő, s emiatt eddig is egymásrautalt három üzem erőforrásainak ésszerűbb hasznosításával a jelenleginél kedvezőbb művelési rendszert alakítsanak ki és hozzanak működésbe. Az öszszeyonás a mecseki fekete- szénbányászat fejlesztését célzó liász-program megvalósításával is összefügg, és első gyakorlati lépése a szénmedence távlati feladatainak megoldását szolgáló komplex rendszer megteremtésének. Mint azt Mérei Emil, a mecseki szénbányák vezér- igazgatója az MTI tudósítójának elmondta, az összevonás révén egy új, a távlati céloknak jobban megfelelő mecseki bányászkodás lehetőségei tárulnak fel. Az évtized végéig az új bányaüzemtől a jelenleginél két- szerte több feketeszén kitermelését várja a népgazdaság, s ehhez a termelési rendszer olyan átfogó korszerűsítésére van szükség, amelyet a korábbi szervezeti keretek már nem tennének lehetővé. Az összevonással a közvetlen széntermelésen kívül hatékonyabbá válik a karbantartás-javítás, az új bányatérségek előkészítése, a bányászati berendezések kihasználtsága is. Hatvanegy utóvizsgálat — Volt-e foganatja a bejelentéseknek? Népi ellenőrök számadása Két hónapon keresztül utóvizsgálatot végeztek megyénk népi ellenőrei. A vizsgálatban részt vett a megyei NEB, az Eger, Gyöngyös városi és a füzesabonyi, városi jogú, nagyközségi NEB. Az utóvizsgálat kiterjedt 61 közérdekű bejelentésre — 1980—84 első féléve között — az utóvizsgálatokban 71 népi ellenőr vett részt, személyesen vagy levélben megkerestek 75 bejelentőt, és többszáz lakossal beszéltek. Az utó- vizsgálatokra 312 munkanapot — tehát egy esztendőt — fordítottak a népi ellenőrök, akiknek az volt a céljuk, hogy megállapítsák: a közérdekű bejelentésekre indított vizsgálatok során felderített szabálytalanságok megszüntek-e, milyen intézkedéseket tettek a bejelentést kiváltó okok megszüntetésére. „Kíváncsiak” voltak arra is, hogy a vizsgálatuk alapján tett javaslatok végrehajtása megtörtént-e és, hogy a felelősségrevoná- sok mértéke arányban áll-e az elkövetett múlasztással, és a bejelentők nem kerültek-e hátrányos helyzetbe, bejelentésük miatt. Szinte hihetetlen mennyi mindennel foglalkoztak népi ellenőreink, milyen sokszínű, változatos, munkásságuk „vizsgálódásuk” skálája. Akárcsak az élet! íme néhány a bőséges példatárból: kilométerek és benzin felhasználás vállalatoknál és termelő szövetkezeteknél; jogtalan haszon- szerzés és hatalommal való visszaélés, áruellátás, árellenőrzés, üzletek, vendéglők tisztasága, kenyérellátás és minősége; vízgondok, lakóházak, munkahelyek takarítása, tisztasága és karbantartása : napközi otthonok helyzete, a gépjárművek és erőgépek biztonságos tárolása, engedély nélkül, saját célra történő gépjárművek igénybe vétele, állategészségügyi szabályok be nem tartása, anyaggazdálkodás; az árukészlet nagysága, fel- vásárlási gondok, tevékenységi kör túllépése, adózási kötelezettség elmúlasztása, gazdálkodási kötelesség megszegése, stb . .. stb ... stb. A megyei népi ellenőrzési bizottság közelmúltban történt értékelése szerint az utóvizsgálat alá vont 61 bejelentésből az alapvizsgálat óta 32 bejelentés megnyugtatóan zárult, 21 vizsgálatnál a NEB javaslatok nagyrésze megvalósult, egyrésze viszont nem realizálódott. Hét panasz esetében lényeges változás nem történt. A népi ellenőrzési bizottságok 159 javaslatot küldtek el a vizsgált szerveknek, ezek közül 133 esetben történtek elfogadható intézkedések Van tehát foganatja — egykét kivételtől eltekintve — a népi ellenőrök vizsgálatainak. A vizsgáltak, vagy azok felügyeleti szervei a realizáló levelekre a szükséges intézkedéseket megtették, a kért időre erről tájékoztatták is a népi ellenőröket, de akadtak olyanok is, akik csak többszöri sürgetésre adtak választ, voltak, akik intézkedések helyett tologatták a felelősséget, levelezési vitát folytattak, egymásra mutogatva. Az osto- rosi községi tanácsnál közel két év elteltével sem hajtották végre a társadalmi tulajdon védelme érdekében tett javaslatokat, a nyilvántartásuk jelenleg is pontatlan, a bontási anyagokról jegyzőkönyv nem készült, egyes tanácsi intézményüknél 1983 végén vagyonmegállapító leltár nem volt, sőt a múlt esztendő végén egyáltalán nem leltároztak. És egy kontra példa: 1982 és 1983 első felében végzett szúrópróba ellenőrzésük alkalmából a népi ellenőrzés javaslatára cél ellenőrzést és tételes revíziót folytatott le a Heves megyei Állami Építőipari Vállalat — irreális kilométerek, magas benzin fogyasztás, többletteljesítmény elszámolás é6 az ellenőrzés alapján jogerősen majd 180 ezer forint kártérítést szabott ki, 12-en szigorú megrovást, nyolcán megrovást kaptak, négyen írásbeli, 17-en pedig szóbeli figyelmeztetésben részesültek. Egyébként az alap- vizsgálatok során a népi ellenőrzés felhívásai alapján a vizsgált szervek 75 esetben hoztak fegyelmi, kártérítési és szabálysértési határozatokat. Jelentős a kiszabott kártérítések összegé is, de még mindig előfordul a mundér becsületének elv- télén védelme, próbálkozás a felelősségre vonás alóli kibúvásra, személyi összefo-. nódás, a közérdeknek, a közerkölcsnek a megsértése. A közérdekű bejelentésekkel való elszámolásnak, az utóvizsgálatoknak tieni kis politikai jelentősége van. A bejelentők látják, hogy közbenjárásuknak értelme, következménye volt, és ez nem csak őket bátorítja, hanem másokat is Közvetve tehát a közérdekű bejelentések utóvizsgálata jó hatással van a tömegkapcsolatokra js, éppen ezért szükséges egy-egy bejelentés gyorsabb utóvizsgálata és a közvélemény minél előbbi tájékoztatása, a tett intézkedésekről, az esetleges felelősségre vonásról, normális helyzet visszaállításáról. Papp János Hidraulika exportra Hidraulikát gyártanak KGST-együttműködés keretében a Da- nuvia nagyatádi gyárában. A termékek szovjet, finn és NSZK exportra kerülnek (MTI fotó — Fehér József felv.j „Várjunk csak, hogy is volt sorban... ?"
