Népújság, 1984. november (35. évfolyam, 257-281. szám)

1984-11-17 / 270. szám

1. NÉPÚJSÁG, 1984. november 17., szombat ENSZ Magyar felszólalás Az ENSZ-közgyűlés 3. szá­mú bizottságának a kábító­szer-fogyasztás elleni küz­delméről folytatott vitájában felszólalt Zádor Endre, a magyar küldöttség tagja. Rámutatott arra, hogy a 'kábítószer-kereskedelem és -fogyasztás súlyos problé­mát jelent sok ország szá­mára. A témával kapcsola­tos magyar érdekeltség ab­ból adódik, hogy országunk hagyományos gyógyszer- gyártó és -exportáló ország. kötelességének tekinti, hogy segítse az importáló orszá­gokat a kábítószer-fogyasz­tás elleni harcban. Ezzel kapcsolatban emlékeztetett ama, hogy az ENSZ kábító­szer-bizottságának különle­ges ülésszakán magyar kül­dött elnökölt. Felszólalása befejező ré­szében a magyar küldött az ENSZ keretében folyó ilyen irányú munkát elemezte és megerősítette, hogy Magyar- ország mind a kétoldalú kapcsolatok terén, mind a nemzetközi szervezetek kere­tében továbbra is kész a nemzetközi együttműködésre a kábítószer-fogyasztás és -kereskedelem elleni harc­ban. HUSSZEIN-INTERJÚ Jordánia és az USA „nézetkülönbségei” Jordánia több fegyverszál­lítási forrást kutat fel, mert „bizonyos nézetkülönbségei" vannak az Egyesült Álla­mokkal — jelentette ki Husszein uralkodó az egyip­tomi Al-Ahramnak. Amerika megtagadta Jordánia kéré­seinek teljesítését. — Most — mondotta — becsuktuk az ajtót, és nem nyitjuk ki megint addig, amíg csak a kép teljesen meg nem válto­zik. Az amerikai kormányzat olyannyira elfogult politikát követ az arab világ rovásá­ra, hogy az arab közösség­nek fel kell lépnie ez el­len az irányvonal ellen, be­leértve az Izrael-barát ame­rikai kijárókat, mert ügye jogos, támadhatatlan: meg kell oltalmaznia magát a rá leselkedő veszélyekkel szemben — mondta a jordá­niai király. — Azért van fegyverekre szükségünk, mert vannak olyan minisz­terek Izrael kormányzatában, akik a Jordán folyó keleti oldalát is Izrael részének minősítik. Husszein, a Palesztinái Nemzeti Tanács novem­ber 22-re Ammanba össze­hívott ülésével kapcsolatban kijelentette: — Nem jósol­hatjuk meg azt, hogy mi lesz ennek a tanácskozásnak a kimenetele. Csak azt re­mélhetjük, hogy megtalálják a saját érdekeiket szolgáló, közös hangot, felelősséget vállalnak ügyeikért, és ily módon lehetővé teszik, hogy minden rendelkezésünkre álló eszközzel, erővel, tá­mogassuk őket. — Husszein szerint a PFSZ jelenlegi, szétzilált állapota valójában az arab világ megosztottsá­gát tükrözi. Hozzáfűzte, hogy „felelős és hatékony palesztin—jordániai együtt­működésre” van szükség, mielőtt az arab közösség a mozgalom mögött egységesen felsorakoznék. A PFSZ ket­téválása károsítaná a palesz­tin ügyet, és jordánia sem­miféle rivális palesztin szer­vezetet nem lenne hajlandó elismerni — mondotta még. Husszein megismételte, hogy a Közel-Kelet átfogó rendezésének kérdéseit nem­zetközi értekezletnek kell áttekintenie az Egyesült Ál­lamok, a Szovjetunió, a PFSZ, Egyiptom, Jordánia és a többi érdekelt arab fél, esetleg néhány nyugat-euró­pai ország részvételével. A király az interjúban szólt arról is, hogy legké­sőbb az év végéig viszonoz­ni fogja Hoszni Mubarak el­nök Októberben tett arama­ii látogatását. SIKERES AKCIÓK UTÁN Földet ért az űrrepülőgép Pénteken, helyi idő sze­rint reggel hét órakor a floridai Cape Canaveral re­pülőtéren szerencsésen föl­det ért a Discovery amerifcai űrrepülőgép. A Discovery öttagú személyzetével csak­nem pontosan nyolc napot töltött a világűrben és vég­rehajtotta az űrrepülés tör­ténetének első „mentőakció­ját személyzete befogott két elromlott mesterséges holdat, amelyet most visz­szaihozo.tt a Földre. A sze­mélyzet tagjai között volt egyébként a harmadik ame­rikai űrhajósnő, Anna Fisher is. Az űrrepülőgép a Föld körül megtett 127. forduló során állt rá a leszállópá­lyára. A földet érésnél se­bessége csaknem kétszerese volt az utasszállító repülő­gépeknek, de Ricfc Hauck, a Discovery parancsnoka a legkisebb hiha nélkül haj­totta végre a leszállást. A két — most visszaho­zott — mesterséges holdat még februárban, a Challen­ger Űrrepülőgépről indítot­ták útnak, de azok nem áll­tak pályára, mert saját haj­tóművük elromlott. A hír­közlési holdak hibája miatt a biztosító társaságok mint­egy 180 millió dollár kárté­rítést voltak kénytelenek ki­fizetni, s most részben ők finanszírozták a mentőakciót. Azt tervezik ugyanis, hogy a két holdat kijavítják és újra eladják, így a költsé­gek egy jelentős része meg­térül. Jaruzelski Berlinben Egynapos munkalátoga­tásra pénteken délelőtt Berlinbe érkezett Wojciech Jaruzelski hadseregtábornok, a Lengyel Egyesült Mun­káspárt Központi Bizott­ságának első titkára, a Len­gyel Népköztársaság mi­nisztertanácsának elnöke. A Berlin-schönefeldi repülő­téren vendéglátója, Erich Honecker, az NSZEP KB főtitkára, az NDK államta­nácsának elnöke fogadta. Sztálin lánya, hazatéréséről Magam döntöttem Magam döntöttem úgy, hogy visszatérek a hazámba, gyermekeimhez, unokáimhoz, barátaimhoz — jelentette ki pénteken Moszkvában Szvet­lána Allilujeva (Sztálin leá­nya) akinek a szovjet ható­ságok nemrégiben visszadták szovjet állampolgárságát. Allilujeva pénteken a szov­jet és a külföldi sajtó kép­viselői előtt tette ezt a nyi­latkozatot. Elhatározását, hogy talál­kozzék a sajtótudósítókkal, Allilujeva azzal indokolta, hogy a nyugati országokban mindenféle találgatások lát­tak napvilágot airról, miért döntött a Szovjetunióba va­ló visszatérés mellett, miu­tán éveket töltött Nyugaton. Allilujeva családi és sze­mélyes okokkal magyarázta döntését, egyebek között Szovjetunióban élő fia be­tegségével, de utalt arra is, hogy a nyugati propaganda annak idején alaposan ki­használta távozását. Kijelen­tette, hogy „mindezekben az években egyfajta bűntudat­ban élt” Nyugaton, s egyet­len napig sem tudta szabad­nak érezni magát. —( Külpolitikai kommentárunk A stadion foglyai NEHÉZ LENNE MERGJÓSOLNI, vajon csakugyan végső szakaszához érkezett-e Chilében a junta és el­lenzéke között a kötélhúzás. Pinochet tábornok két­ségkívül minden korábbinál keményebb és kegyet­lenebb módszerekkel próbálja elfojtani a zavargá­sokat. Az országban elszaporodott tüntetések, tiltakozó akciók és merényleteik miatt a junta ostromállapo­tot hirdetett, a fővárosban pedig meghosszabbították a kijárási tilalmat. Ennek ellenére nap mint nap újabb összecsapásokról érkeznek hírek. Több ezer diákot, munkást, 'szákszervezeti aktivistát és ártat­lan polgári személyt őrizetbe vettek, s — akárcsak, az Aliende kormányát megdöntő véres szeptemberi napokon, 11 évvel ezelőtt — kétezer embert egy santiagói stadionba hurcoltak. Sok ismert ellenzéki politikust a fővárostól kétezer kilométerre egy kon­centrációs tálborba száműztek. PINOCHET ELLENZÉKE — amely ma már a chi­lei társadalom szinte valamennyi rétegét átfogja — nyíltan követeli a tábornok-elnök haladéktalan le­mondását, a demokratikus szabadságjogok helyre- állítását. Juan Francisco Fresno, Santiago katolikus érseke pásztorlevélben ítélte el a katonai diktatúra túlkapásait, követelte az ostromállapot föloldását, egyszersmind bejelentette: éhségsztrájkot kezd a rendkívüli intézkedések elleni tiltakozásul1. A túlnyo­mórészt katolikus államban például nélkül áll az ér­sek kezdeményezése, de még csak hasonló esetet sem jegyeztek föl a főpapság körébői az elmúlt 11 év alatt. Bizonyos, hogy az érsek magatartása rendkí­vül erőteljes befolyást gyakorol a hívőik millióira, s további elszánt harcra készteti a junta ellenzékét. Jól érzékelhető, hogy nemcsak: a demokratikus szabadságjogok lábbal tiprása, hanem az egyre ki­látástalanabb szociális helyzet is hozzájárul a lakos­ság elkeseredettségéhez. Chile gazdasága szinte a bé­nultság állapotába került: kis- és középüzemek szá­zai jutnak hétről hétre csődbe. A tömeges elbocsátá­sok miatt különösen a munkások: körében nőttön-nö a szó legszorosabb értelmében az elszegényedés. Az egyház és különböző jótékony oéM szervezetek in­gyenkonyhái előtt ezrek állnak sorba, hogy napjá­ban legalább egyszer .meleg ételhez jussanak. A JELEKBŐL ÍTÉLVE tehát a végsőkig feszült Chilében a helyzet. Olaj a tűzre, hogy Pinochet a napokban megerősítette: semmiféleképpen nem haj­landó távozni, s az ezredfordulóig meg ákárja őriz­ni elnöki tisztségét. Azt nem nehéz fölmérni, hogy jelenlegi állapotában a diktatúra nem lesz képes át­menteni hatalmát ily hosszú időre. De hogy a végső összecsapásra a junta s a nép között mikor kerül sor, azt ma még nem lehet világosan látni. Egy azon­ban bizonyos: erre csakis akkor kerülhet sor, ha a baloldali és a polgári ellenzék között a jelenleginél szorosabb együttműködés alakul ki, s a jövőt ille­tően a szándékokat közös nevezőre hozzák. Gyapay Dénes A „Gyors akcióerő” Új elem a francia katonai doktrínában Iszlám szabad Az egymás közötti sza­badkereskedelem megvaló­sításáról állapodtak me,g az Iszlám Konferencia Szer­vezetéhez (IOC) tartozó ál­lamok kereskedelmi és gaz­dasági miniszterei — kö­zölte Kaya Érdem, gazda­sági ügyekben illetékes tö­rök mininiszterelnök-helyet­tes. Mint a sajtó képviselői­(Folytatás 1. oldalról.) készítése lesz. Ennek során döntenek a napirenddel, il­letve a különböző szerveze­ti kérdésekkel kapcsolatos ügyekben, foglalkoznak a megrendezéssel általában, és érintenek egyes tartalmi feladatokat. Az előzetes je­lentkezések alapján a mad­ridi záródokumentumot alá­író 33 európai ország, s az Egyesült Államok és Kana­da mintegy 120 delegátussal képviselteti magát a ta­nácskozáson. A küldöttsé­geket többnyire diplomaták vezetik, de a tagok között helyet kap számos kulturá­lis szakember is. Az érte­kezlet előkészületei a teljes eljárási egyenlőség szelle­mében folynak. Hermann József utalt arra is, hogy a szakértői értekezlet nem kereskedelem nek elmondta, a kereskedel­mi miniszterek e törekvés jegyében egyebek között el­határozták az egymás közöt­ti kereskedelem bővítését, a kedvezményes vámrend­szer kidolgozását és termék- szabványok bevezetését, va­lamint a protekcionizmus megszüntetését. nyílt rendezvény, azaz a megnyitó és a záróünnepség kivételével az ülések zárt körben folynak. A végrehajtó bizottság tit­kára végül érintette a jövő évi kulturális fórum egyes kérdéseit is. Elmondta, hogy a helsinki, illetve a madri­di találkozó hagyományai­nak megfelelően a budapes­ti konferenciaközpontban plenáris üléseken, illetve szakértői bizottságokban vi­tatják meg az alkotás, a terjesztés, és az együttmű­ködés feladatait, beleértve az országok közötti érintke­zés és a kulturális csere elő­mozdításával és kiterjeszté­sével kapcsolatos témakörö­ket. Az előzetes .tájékozódás alapján mintegy félezer kül­döttet várnak a jövő év ok­tóberében lezajló európai kulturális fórumra. (MTI) Charles Hernu hadügymi­niszter a költségvetés nem­zetgyűlési tárgyalásán új­fent hangsúlyozta, hogy a francia katonai doktrína alapja továbbra is a „nukle­áris elrettentés"': a francia kormány ezentúl is a nuk­leáris fegyverzet fejlesztésé­nek ad elsőbbséget. Ám a „Force d’action rapide” (röviden FAR), vagyis a francia gyorsbevetésű erő megszervezésével új elem is bekerült a doktrínába, ami a NATO-hoz való további közeledésre utal. A jövő évi francia költ­ségvetés 995,2 milliárd fran­kos összkiadásából 150,2 mil­liárd frank jut a hadügyi tárcának. Ez 5,7 százalékos emelkedés az ideihez ké­pest, s a francia nemzeti össztermelés értékének közel 4 százaléka. A hadügyi tár­ca beruházási hiteleinek leg­nagyobb tételét — 32,6 szá­zalékát — az atomütőerő fejlesztésére fordítják. A francia stratégiai nuk­leáris fegyverzetnek három alkotóeleme van. 1. Az atom­tengeralattjárók. Jelenleg öt, nukleáris rakétákkal felsze­relt atomtengeralattjáró áll szolgálatban, s számuk 1985-' ben egy újabb, korszerűsí­tett rakétákkal felszerelt tengeralattjáróval gyarapo­dik. A kilencvenes években egy hetediket is szolgálatba állítanak. 2. A hadászati bombázók. 36 van belőlük, 75 kilotonnás atombombákat szállíthatnak. 3. A hadásza­ti rakétaegység. Az Albi- on-fennsíkon állomásozó stratégiai rakétaegység két kilövőállomása összesen 18 ballisztikus rakétával van felszerelve. Ez a stratégiai nukleáris erő összesen 120 megatonnás kapacitással rendelkezik. Ezenkívül vannak takti­kai nukleáris erők is: 'leg­fontosabb elemét a 120 ki­lométeres hatótávolságú Plu- ton-rakéták alkotják. Ezeket a kilencvenes években az új típusú Hades-rakétákkal cserélik majd fel, amelyek hatótávolsága már 350 ki­lométer lesz. A francia vezettők de Gaulle tábornok óta nyo­matékosan hangsúlyozzák — Mitterrand elnök sem kivé­tel —, hogy Franciaország, miután kilépett a NATO in­tegrált katonai szervezeté­ből, fenntartja magának az önálló döntés jogát had­erőinek és így nukleáris fegyverzetének bevetése fe­lett és semmiféle, a szövet­ségi tagságból származó „automatizmust” nem haj­landó elfogadni. A francia stratégia alapja' és célja az — hangoztatták eddig a francia vezetők, bár­milyen kormány volt is ha­talmon —, hogy biztosítsa Franciaország területi in­tegritását és azt megvédje bármilyen támadással szem­ben. Erre szerintük a leg­megfelelőbb eszköz a fran­cia nukleáris ütőerő, amely elrettenti a „potenciális tá­madót”. A francia nukleáris erő­ket csak akkor vetnék harc­ba, ha Franciaország terüle­tét közvetlen támadás érné, vagy „Franciaország létér­dekeit” veszélyeztetnék. E stratégia megfogalmazói ar­ra is utalnak, hogy e „lét­érdekek” közelebbi meghatá­rozását el kell kerülni, hogy így „bizonytalanságban tartsák a potenciális táma­dót”. Emellett azonban mindvé­gig hangsúlyozták azt is, hogy Franciaország azért to­vábbra is tagja az Atlanti Szövetségnek és szolidáris azzal. S idén, a szárazföldi haderők átszervezésével ez az elem új, gyakorlati kife­jezést is kapott a stratégiai koncepcióban. Az átszerve­zés során nemrég fejezték be a „Gyors akcióerő” (For­ce action rapide — FAR) felállítását, melynek jelen­tőségét Hernu hadügymi­niszter is hangsúlyozta. A FAR különleges egysé­gekből áll, létszáma 47 ezer fő, s mozgékonysága és tűz- ereje jóval nagyobb, mint más hagyományos száraz­földi egységeké. Ezek az egységek légi úton szállítha­tók és nagy távolságban is gyorsan bevethetők. Felada­tuk az, hogy „Európában, vagy Európán kívül” bárhol gyorsan akcióba lépjenek, ha Franciaország érdekeit valahol „veszély fenyegeti”. Hernu hadügyminiszter ki­jelentette: „A FAR szablya és pajzs is. Szablya, mert lehetővé teszi a közvetlen csapásmérést. De pajzsként is szolgálhat: fedezete alatt Franciaország és szövetsége­seinek diplomáciája kifejt­heti a szükséges erőfeszíté­seket”. A Le Figaro szerint olyan eszköz a kormány számára, amely lehetővé te­szi, hogy „gyorsan kinyilvá­nítsa a francia elkötelezett­ség realitását az adott he­lyen és időpontban, bármi­lyen hadszíntéren és bár­milyen helyzetben”. Több kommentátor azon­ban arra is rámutatott, hogy a FAR-nak európai hadszín­téren való bevetése feltétele­zi a NATO-val való együtt­működés szorosabbra fűzé­sét. A 1’ Humanité hang­súlyozta : a FAR európai be­vetése csak úgy képzelhető el, ha már előzőleg közös hadműveleti terveket dolgoz­nak ki a NATO-vezérkarok- kal, s e tervek biztosítják a bevetéshez szükséges had- táp-műszaki eszközöket is. A FAR felállítása tehát az eddigi katonai doktrína fel­borításával fenyeget. Igaz, ezt csupán a francia balol­dalon tartják fenyegetőnek — a NATO brüsszeli köz­pontjában nyilván másként fogalmaznak. Dobsa János Sajtótájékoztató az európai kulturális fórumról

Next

/
Oldalképek
Tartalom