Népújság, 1984. november (35. évfolyam, 257-281. szám)

1984-11-16 / 269. szám

NÉPÚJSÁG, 1984. november 16., péntek 3. Ha minden vállalat ilyen volna Miért híres az ÉGI? A Gagarin Hőerőmű Vállalat működése révén többek kö­zött évi 3 millió tonna szénegyenértékű hulladékhő hasznosítható (Fotó: Szabó Sándor) Azt tartják: az Energia­gazdálkodási Intézet egyike a legeredményesebb hazai gazdasági szervezeteknek. A hajdani tervezőintézet ma önálló exportjoggal rendel­kezik. A hatodik ötéves terv időszakában 100 millió dol­lár és 800 millió rubel be­vételhez jut, ezzel a legje­lentősebb „devizatermelők” közé tartozik. Vezetőjét, Popp István Állami-díjas vezérigazgatót az egész or­szágban ismerik. Elismerő­en szólnak arról, hogy ebben az intézetben már el­érték a szellemi erők cse­lekvő összpontosítását, az innovációs folyamat gyorsí­tását, a műszaki fejlesztés optimalizálását. Vagyis azt a magas szintű mérnöki-köz­gazdasági munkát, amelyre másutt is szükség volna. •Most, amikor újabb meg­újulás előtt áll gazdasági életünk, érdemes közelebb­ről megismerkedni az EGI- yel. Száz szabadalom Az immár világhírűvé vált Heller—Forgó-féle hűtő- rendszer alapozta meg hu­szonöt évvel ezelőtt a jelent. Ez a rendszer mintegy 30 szabadalmat tartalmaz. Tu­lajdonképpen csak a szaba­dalmak eladását tervezték, de amikor a rendszer itthon, a Gagarin Hőerőműben iga­zolta nagyszerűségét, vál­lalták, bogy külföldön is elterjesztik. Először Angliá­ban, majd Japán és Kína kö­vetkezett. Legutóbb, múlt év végén, az Iráni Állami Villamos Társasággal jött létre meg­állapodás: az ÉGI licenc­szerződéssel átadja az épí­téshez szükséges know-how- t. elkészíti az erőmű léghű­tő berendezésének terveit, ugyanakkor a megrendelt berendezések szállítására is vállalkozik. (Az EGI-nek nem ez az első fővállalko­zása. idehaza éppen a kulcs­rakész, határidőre befeje­zett beruházásokkal hívta fel magára a figyelmet.) Az iráni üzlet történetesen további 100 millió dollárral gyarapítja az intézet bevé­telét. Napjainkban már több mint 100 szabadalommal rendelkezik az Energiagaz­dálkodási Intézet. Ezek dön­tő többsége már megvaló­sult, a fűtés és a -hűtés gazdaságosabbá tételével foglalkoznak. Tüzelőberen­dezéseiket az energiaigényes kohászatban, az üvegipar­ban, a cement- és mészgyár­tásban egyaránt megkedvel­ték. Az intézet szakemberei speciális kazánokat tervez­tek a hulladékhők „befogá­sára”. A kis helyigényű, nagy hő átadására képes be­rendezések lelke a bordás­cső, amely tüzeléstechnikai változást eredményezett. Az ilyen kazánok alkalmazásá­val az Orosházi Üveggyár­ban évente 15 ezer tonna, míg a Dunai Vasműben 20 ezer tonna olajjal egyenér­tékű energiamennyiséget takarítanak meg. De említ­hető más példa is, Vison­Bővítette a bőrdíszműipa­ri műbőrök választékát a győri Graboplast Pamutszö­vő és Műbőrgyár. Az újdon­ság — a grabona d light va- rient — táskák varrására alkalmas. Külleme teljes mértékben eltér a korábban gyártott műbőrökétől. A ki­dolgozásában közreműködő szakemberek ugyanis sza­kítottak azzal a törekvéssel, hogy felülete a valódi bőrre emlékeztessen. Céljuk az volt, hogy a nemzetközi pia­tán üvegházat fűtenek hul­ladékhővel. A hűtőházak karrierje Egyre általánosabb törek­vés a mezőgazdasági hulla­dékok hasznosítása is. Ennek megfelelően az ÉGI napra­forgóhéj, venyigenyesedék, kender-pozdorja, fahulla­dék eltüzelésére képes ka­zánokat tervezett. Ezekkel a berendezésekkel több ezer tonna olajat tudtak és tud­nak megtakarítani a mező- gazdasági üzemek. Szabolcsi termelőszövet­kezetben állították fel az első EG1-hűtőházat. Tíz va­gon áru tárolható benne, nulla és mínusz húsz C-fok között. Nagy előnye, hogy összeszereléséhez mindösz- sze három nap szükséges. Papp István szerint: csodá­latos találmány. Kiválóan al­kalmas húsféleségek, gyógy­szerek, gyümölcsök eltartá­sára, jelenleg húsz működik belőlük az ország különbö­ző pontján. Az ilyen és ezekhez hasonló úgynevezett referenciaüzemek nagyban segítik a külhoni eladásokat. EGI-hűtőház épült már Irán­ban és Algériában, minap pedig Csehszlovákiából és a Német Demokratikus Köztár­saságból érkezett vevőkkel kötött megállapodást az in­tézet. Csak vázlatos képet fest­hettünk az Energiagazdálko­dási Intézetről, hiszen sok mindennel foglalkozik: ku­tat. fejleszt, tervez, fővál­lalkozó. műsz aki-kereske­delmi piaokwtatást végez és exportál, menedzsel. Segít­séget ad az energiamegta­karítási program hatékony megvalósításához, olyképpen is, hogy az ipar területéről érkező pályázatok elkészíté­séhez műszaki előterveket, költségmeghatározásokat, gazdasági számításokat, ki­viteli terveket készít. Évi forgalma eléri a kétmilli­árd forintot. Világszerte helytáll Ha valamiféle EGI-re- ceptet kéne megfogalmazni most, azt mondhatnánk: át­gondolt, alaposan előkészí­tett, tudatos fejlesztési poli­tika jellemzi az intézetet. Vállalkozásaiba természet­szerűleg más vállalatokat, gazdaságokat, intézeteket is bevon, s velük korrekt, köl­csönös érdekeltségen ala­puló üzleti kapcsolatot sike­rült létesítenie. Házon belül pedig széles körű ismeretek­kel rendelkező szakembe­reket foglalkoztat, akiknél a komplexitásra való törek­vés az elsődleges. Ugyanak­kor tájékozottak az üzleti életben, a pénzvilágban és a jogi gyakorlatban. Ezzel magyarázható, hogy az ÉGI meg tud felelni a szigorú követelményeket ál­lító nemzetközi piacnak, s versenyben marad a legis­mertebb, legnevesebb fej­lesztő intézetekkel szemben is. H. T. con is divatos műanyag, il­letve gumi jelleget hangsú­lyozzák a megjelenésében. Az elgondolás sikerét jelzi, hogy az újdonság a Ipari Minisztérium gyártmányfej­lesztési pályázatán díjat nyert. A termékcsalád tagjait egymással harmonizáló geo­metrikus mintákkal díszítik, s így nagyon sokféleképpen kombinálhatok. Az újdonság nemzetközi összehasonlítás­ban is kiállja a próbát. Az ország 19 megyéjében és a fővárosban az Ipari Minisztérium hívta életre a Területi Energiaipari Bizott­ságokat. Hevesben három éve dolgozik a szervezet, amelynek 18 állandó tagja és húsz felkért szakértője van. A TEB-ek megalakulá­sát több tény is indokolta: egyrészt a tervutasításos gazdasági rendszert 1968- ban felváltotta az indirekt, vagyis a termelők csak irányelveket kapnak, ezen belül maguk dönthetnek. Másrészt a fogyasztási és energiaárak ugrásszerű emel­kedése miatt ösztönözni kel­lett a takarékosságra, egy­ben a hazai források koráb­binál hatékonyabb alkalma­zására. Ebben a helyzetben a megyei TEB-ek elsőrendű feladata, hogy a területi tervezéssel helyileg befolyásolják az energiatermelést és a gazda­ságos felhasználást, ugyan­akkor a birtokukban levő adatok alapján járuljanak hozzá az országos elképze­lések kialakításához, a dön­téselőkészítéshez. Szűkebb hazánknak ebben a munkában kiemelkedő szerep jut, hiszen az ország lignittermelésének 88,. a szénbázisú villamos energia előállításának 42 százalékát biztosítja. A Garagin Hő­erőmű működése révén pe­dig egyedül itt lehetséges évente mintegy 3 millió ton­na szénegyenértékű hulla­dékhő hasznosítása. Megyénk tehát villamos energiából önellátó, illetve más ország­részeket is kiszolgáló, a többi energiahordozóból vi­szont behozatalra szorul. Az elmúlt húsz évre összességé­ben a dinamikus növekedés volt jellemző, manapság vi­szont — a már említett okok miatt —, a gazdaságosabb, a helyi forrásokra jobban tá­maszkodó fogyasztási szer­kezet létét, fejlődését kö­vethetjük nyomon. Területi Energiaipari Bi­zottságunk legutóbbi ülésén a szakemberek már az ada­Hiánycikk volt... Több kötőtű Hosszú időn át hiánycikk volt a kötőtű. Hazait csak elvétve lehetett kapni, s ke­vés volt a külföldiből is. A hiányra felfigyeltek a szö­vetkezetek, s a jelek szerint jó üzletet tótnak a kötőtű gyártásábán, mert a feladat­ra egyszerre négyen is vál­lalkoztak. Körkötők készülnek a kis- némedi Aranykalász, vala­mint a sárospataki Kossuth Mezőgazdasági Termelőszö­vetkezetben. A kisnémediek portékája fából van, a sá­rospatakiak viszont műanyag kötőtűt is kínálnak. Hosszú fokötőtűk gyártására vállal­kozott az Egyesült Fonott­áru Háziipari Szövetkezet, míg a Budaörsi Universal Ipari és Szolgáltató Kisszö­vetkezet megmaradt a ha­gyományos, rozsdamentes acél kötőtűk mellett. A négy szövetkezet munkája nyomán az idén összesen több mint 1 millió 200 ezer kötőtűt hoz­nak forgalomba. Kínálatuk nagyobb részét már átad­ták a kereskedelemnek. A szövetkezetek e termékeiket általában a legkeresettebb, 5—10 milliméteres nagyság­ban készítik, de megjelen­tek már az ennél kisebbek is. a Kossuth Mgtsz 3—4,5 millimétereseket is* kínál. 'tok birtokában értékelték a megye energiagazdálkodásá­nak jellemzőit az idei év edső felében. A tendenciák alapján pedig elemezték a további lehetőségeket, irányt mutattak a soron következő feladatok megoldásához. Né­hány, a leglényegesebb meg­állapítások közül: az ener­giaracionalizálási kormány- program megszületése óta 1983 végéig a megyei pályá­zatok közül harminchat va­lósult meg. Beruházási érté­kük 277 millió forint, s ez­zel. arányban álló megtaka­rítást hoztak. Az ipari ter­melés a tavalyi első félévi eredményekhez képest 2,5 százalékkal nőtt, az energia­felhasználás viszont 5 száza­lékkal kevesebb a bázishoz képest. Ugyanezen időszakot alapul véve a benzinfogyasz­tásban 20 százalékos csök­kenés mutatható ki, s szá­mottevő takarékosság ta­pasztalható a gázfelhaszná­lásban is. Negyvenhárom gazdasági egységnél tartot­tak veszteségfeltáró vizsgálatot. Az intézkedések 3000 tonna olajegyenértékű energia­megtakarítást hoztak. Az ipar villamosenergia-felhasz- nálása változatlan, ugyanak­kor a lakosság 20—25 száza­lékkal többet fogyasztott, mint az előző esztendő ha­sonló időszakában. Nem árt megemlíteni: a takarékosság nemcsak anyagi szempontok miatt érdekünk. A transz­formátorok terheltsége mi­att üzemzavarok keletkez­hetnek, ami a fűtésen kívül a világításra is kedvezőtlen hatással lehet. A lakosság zöme széntü­zelésről áttért a gázra, az­tán elérhetőbbnek, olcsóbb­nak tűnt az olaj. Hamaro­san sokkolt a válság, s elő­térbe került a villamos ener­gia. Drága pénzt (csúszót is) fizettünk az ehhez szüksé­ges tüzelőberendezésért, de a kiutat nem találtuk meg. Rá kellett ébrednünk, hogy az „ördögi körben” ismét A tarnamérai Lenin Ter­melőszövetkezet tarnazsa- dányi lakatosüzeme sokáig veszteséges vállalkozásnak bizonyult. A közös gazda­ság vezetői ekkor — nem kis bátorságról téve tanú- bizonyságot — az alig két és fél hónapja ott dolgozó Tímár Istvánt nevezték ki főmérnökké. Ma az üzem jelentős nyereséget vallhat magáénak. Mi a titka a vál­tozásnak? Erről beszélget­tünk a fiatal vezetővel. — 1977-ben végeztem a miskolci Nehézipari Mű­szaki Egyetemen. Ezután a jászberényi Hűtőgép­gyárba kerültem, ahol gyártáselőkészítőként, majd fejlesztő mérnökként te­vékenykedtem. 1979-ben jöttem ide a termelőszö­vetkezethez. Meo-csoport- vezetőként kezdtem, de alig telt el két és fél hó­nap, főmérnökként vehet­tem kezembe az irányításit. — Mit tapasztalt ezek­ben az időkben? —Nem sok jót. Az itt folytatott ipari tevékeny­ség elég meddőnek bizo­nyult. Rám várt a feladat, hogy a megrekedt szekeret valahogyan kihúzzam a kátyúból. Az itt gyártott termékek nem feleltek meg a modem piac követelmé- tyeinek, és a kereslet fel­a kiinduló pontnál vagyunk. A legolcsóbbnak pillanatnyi­lag a szén mondható, s az üzletekben újra megjelentek a kályhák. Sőt, a BNV 17-es pavilonjában a Szénforgal­mi Iroda állandó kiállításán megtekinthetők, kiválasztha­tók a valóban kapható be­rendezések. A távlati koncepció ugyanis — amelynek kiala­kításában most a Heves me­gyei TEB is aktívan közre­működik —, igen-igen szá­mít ezen ősi energiaforrás­ra. Többek között azért, mert ösztönözni kívánatos a helyi adottságokban rejlő le­hetőségek kihasználását. In­dokolja ezt az egercsehi bá­nya léte is, bár a geológiai viszonyok rosszabbodnak, és nincs bányászutánpótlás sem. Tény viszont, hogy né­hány évig talán még képe­sek „tartani magúikat”. Az ellentmondásosnak tűnő helyzetet a bányászat jövő­jét rendező központi döntés­nek kell feloldania, ezt sür­geti most a TEB. Az idén az ^országnak elegendő sze­net biztosítanak a hazai és a külföldről vásárolt kész­letek, bár a terítési nehéz­ségek miatt a TÜZÉP-eken ellátási gondok tapasztalha­tók megyénkben is. mérése sem volt éppen elő­nyös oldalunk. — Konkrétabb tényeket is mondana? — Akkoriban nálunk or­szágos méreteket öltött a sertéstartáshoz szükséges technológiai berendezések elterjesztése. Ez azt jelenti, hogy malacnevelő és fiazta­tó rekeszeket, valamint külön­böző típusú önetetőket ké­szítettünk. Csakhogy a beruházási lehetőségek korlátozása miatt ez az út nem bizonyult . járhatónak. Később a széntüzelésű kály­hák gyártására álltunk át. Ez viszont az együttműkö­dési nehézségek miatt ke­rült válságos helyzetbe. — Mi volt az elsőrendű feladat, amelyet meg kel­let oldania? — Mindenekelőtt dolgo­zóink meggyőzése. Nem nagy létszámú gárdáról van szó, hiszen mindössze 160- an vagyunk. Meg kellett ér­tetni az emberekkel, hogy csak merőben más formák meghonosításával léphe­tünk előre. A munkafegye­lem javítása, a kifogástalan minőség iránti igény, a munkaidő teljesebb kihasz­nálása számukra és szá­munkra is létkérdés. Úgy érzem, a siker döntő felté­tele ez volt. Csak így sta­bilizálhattuk üzemünk mű­ködését. — Most hol tartanak? S ha már a helyi lehető­ségek számbavételénél tar­tunk: a faapríték, mint új energiahordozó is jó megol­dás. Az eltüzeléséhez szük­séges berendezést a Mátrai Erdő- és Fafeldolgozó Gaz­daság már régen gyártja. A gázellátásban mennyiségi növekedésre nem számítha­tunk. Ezért szükséges fokoz­ni a lignittermelést, mert így juthatunk a korábbinál több villamos energiához. A szóban forgó hosszú tá­vú energiagazdálkodási kon­cepció az ezredfordulóig hi­vatott országos programot adni. Kialakításában a me­gyei TEB-ek természetesen nemcsak a mostani helyze­tet , veszik alapul, hanem számolnak a helyi település- és iparfejlesztési elképzelé­sekkel is. Meghallgatják az energiatermelő és -elosztó, a közlekedési, a kereskedel­mi vállalatok nézeteit, és természetesen kikérik a po­litikai, társadalmi szerveze­tek és a tanácsok hozzáértő véleményét is. A jövő leckéje a megyei TEB-adatbank létrehozása, ahol a gyűjtés és feldolgo­zás számítógéppel történik majd, biztosítva ezzel a nap­rakész információkat, segít­ve a helyes irányban elin­dult energiagazdálkodást. Fazekas Eszter — Tavaly már 4 millió 800 ezer forint volt a nye­reségünk, az idén várható­an 6 körül lesz. Kétségte­len, hogy a piacokon igen nehéz érvényesülni, de a határidők pontos betartá­sával, a minőségi munká­val megtarthatjuk a vevőt, sőt újabbakat is . szerez­hetünk. — Fő partnereik? — Legjelentősebb meg­rendelőink a TANÉRT és a Budapesti Bútoripari Vál­lalat. Az iskolai és a la­kossági bútorokhoz szüksé­ges fémmunkák döntő há­nyadát mi vállaljuk ma­gunkra. A hevesi MEZÖ- GÉP-pel együttműködve az NDK gyártmányú Forschrift kombájnokhoz szükséges adapterek a ke­zünk alól kerülnek ki. Az NSZK-ba szintén szállítunk építőipari szerszámoslá­dákat. — Mit terveznek a jö­vőre? — A megkezdett úton igyekszünk tovább haladni. A célunk, hogy minél gyor­sabban alkalmazkodjunk a változó igényekhez. Nem félünk attól, ha esetleg ter­mékváltásra kerülne sor. A mostani alapállással és az itt dolgozó emberekkel hig­gadtan nézhetünk a na­gyobb feladatok elé. Sárhegyi András Újdonság a Graboplastból A MEGKEZDETT ÚTON TOVÁBB... Veszteségből, nyereség MEGYÉNK ENERGIAGAZDÁLKODÁSÁRÓL Helyi erőfinásHI, takarékosabban

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom