Népújság, 1984. október (35. évfolyam, 231-256. szám)

1984-10-06 / 235. szám

NÉPÚJSÁG, 1984. október szombat Közéletünk hírei Dr. Várkonyi Péter külügy­miniszter, aki az ENSZ-köz- gyűlésének idei ülésszaka alkalmából New Yorkban tartózkodik, találkozott és eszmecserét folytatott Oscar Fischer NDK-beli és Raif Dizdarevics jugoszláv kollé­gájával. A megbeszélésen át­tekintették a nemzetközi élet főbb kérdéseit és két­oldalú együttműködésük helyzetét. Külügyminiszte­rünket fogadta Javier Pé­rez de Cuellar, az ENSZ fő­titkára is. Havasi Ferenc, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja, a Központi Bizottság tit­kára csütörtökön a KB szék­házában fogadta Julio An- guitat, a Spanyol Kommu­nista Párt Végrehajtó Bi­zottságának tagját, Cordoba polgármesterét, aki a Marx Károly Közgazdaságtudo­mányi Egyetemen megrende­zett magyar—spanyol gazda­sági kerekasztal-konferenci- án vett részt. A magyar—indiai gazdasá­gi, műszaki és tudományos együttműködési vegyes bi­zottság állandó kereskedelmi albizottsága október 1. és 5. között Budapesten tar­totta ülését. Áttekintették a két ország közötti kereske­delem alakulását, a korábbi ajánlások megvalósításának helyzetét, valamint a kölcsö­nös áruforgalom fejlesztésé­nek lehetőségeit. A delegá­ció vezetőjét fogadta Heté- nyi István pénzügyminiszter, a vegyes bizottság magyar társelnöke és Melega Tibor külkereskedelmi miniszter- helyettes. Havasi Ferencnek, a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottsága tagjá­nak, a Központi Bizottság titkárának vezetésével a Né­met Szocialista Egységpárt Központi Bizottsága és a Né­met Demokratikus Köztár­saság Államtanácsa meghí­vására pénteken magyar párt- és kormányküldöttség utazott Berlinbe, az NDK megalakulása 35. évforduló­jának ünnepségeire. „Nagy döntések előtt állunk" Konsztantyin Csernyenko a társadalmi fejlesztésről A szovjet társadalom poli­tikai rendszerének tovább­fejlesztésével foglalkozott pénteki beszédében Konsz- taviyin Csernyenko, az SZKP KB főtitkára, a Szov­jetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke. A szovjet államfő a népi ellen­őröknek a Kremlben meg­kezdődött országos tanács­kozásán beszélt. Hangsúlyoz­ta, hogy az SZKP KB véle* ménye szerint a tanácsko­zásra megfelelő időpontban került sor, mivel a Szovjet­unió fejlődésének olyan sza­kaszába lépett, amikor a társadalomirányítás vala­mennyi láncszemének új, megnövekedett követelmé­nyekkel kell szembenéznie. Ennek az irányítási rend­szernek pedig elválasztha­tatlan, semmivel nem pótol­ható részét alkotja a népi ellenőrzés. A Szovjetunió­ban most az a feladat, hogy gyors ütemben fejlődjön az ipar valamennyi ágazata, a mezőgazdaság, a közlekedés és az építőipar, meggyorsul­jon a termelés intenzívebbé válása, magasabb fejlettségi szintre jusson a tudomány és a technika, a közoktatás és az egészségügy, a nép anyagi és kulturális színvo­nala. Minőségileg új, ma­gasabb színvonalra kell emelni a népjólétet. Mindez elképzelhetetlen, ha e mun­kában nem vesz részt tuda­tosan és kezdeményezően valamennyi szovjet ember, s nem érzi érdekeltnek magát e változásokban. A tömegek munkahelyi és közéleti aktivitásának nem csupán növekednie kell, mint eddig, hanem szó szerint meg kell sokszorozódnia. A fent jelzett változások al­kotják azt a folyamatot, amelyet a Szovjetunióban felépitett szocializmus töké­letesítésének nevezünk. Az ennek kapcsán felmerülő problémák kötik ma le az SZKP és Központi Bizottsá­ga figyelmét, s ezek figye­lembevételével folyik a párt XXVII. kongresszusának elő­készítése, az újjászerkesztett pártprogram elkészítése. Nagy döntések előtt ál­lunk, nagy terveket kell jó­váhagynunk, s előre gosdos- kodnunk kell ezek végrehaj­tásának biztosítékairól is — mondotta Csernyenko. „PILLE” A VILÁGŰRBEN Utón a Challenger Az eddigi legnagyobb lét­számú, hétfőnyi személy­zettel a floridai Cape Cana­veral űrrepülőtérről pénte­ken reggel, helyi idő szerint hét óra után két perccel si­mán indult nyolc napra ter­vezett útjára a Challenger amerikai űrrepülőgép. A sze­mélyzet tagjai között két nő van, s ugyancsak részt vesz az úton Kanada első űrhajósa is. A legutóbbi — többször is elhalasztott — rajthoz ké­pest ezúttal teljesen hibát­lan volt az előkészítés és a start, amélyre pontosan a tervezett időpontban került sor. A feladatok közé tar­tozik egy mesterséges hold pályára állítása. Ugyancsak a feladatok közé tartozik egy űrséta is, amellyel ta­pasztalatokat kívánnak sze­rezni arról, hogyan hajtha­tó végre az űrrepülő segítsé­gével mesterséges holdak ESf TELEX WASHINGTON Vasárnap este kerül sor Ronald Reagan elnök és de­mokrata párti ellenjelöltje, Walter Mondale első televí­ziós vitájára. A másfél órás vitát még egy hasonló követi majd, közben a két alelnök- jelölt is találkozik a televí­zió nézői előtt egy hasonló vitában, BAMAKO Kolerajárvány ütötte fel a fejét Maliban, Gao, Tom- bouctou, Mopti, Ségou és Kulikoro városok környékén Az egészségügyi minisztérium lezárta a területet és védő­oltásokkal próbál gátat vetni a járvány terjedésének. MOSZKVA Csütörtökön a Szovjetunió­ban felbocsátották a Koz­mosz—1604 jelzésű mestersé­ges holdat. A műhold kezde­ti keringési ideje 11 óra 49 perc, a Föld felszínétől mért legnagyobb távolsága 39 342 kilométer, legkisebb távolsá­ga 613 kilométer. LONDON London közelében, egy vi­torláson több tonna marihuá­nát foglalt le az angol rend­őrség. A hatalmas mennyisé­gű kábítószer értéke 12,4 mil­lió dollár — közölték pénte­ken angol rendőrségi forrá­sok. üzemanyaggal történő fel­töltése. Az űrséta egyik résztvevője Kathryn Sulli­van űrhajósnő lesz, a har­madik amerikai női asztro­nauta. Az űrrepülőgép egy külön­leges fényképező berende­zéssel nagy formátumú fel­vételeket készít a Föld fel­színéről. Az űrrepülőgép magával vitte a magyar tu­dósok által kifejlesztett Pil­le nevű műszert, amely el­sősorban az űrutazás körül­ményeihez történő alkalmaz­kodás egyes elemeinek vizs­gálatára szolgál és először a közös szovjet—magyar űr­utazáson próbálták ki ered­ményesen. —( Külpolitikai kom menta runlT^)— Hanoi kezdeményezései AKI FIGYELEMMEL KÍSÉRI az indokínai fejlemé­nyeket, jó ideje tapasztalhatja, milyen erőfeszítéseket tesz Vietnam a térség békéjének és biztonságának a megte­remtéséért, saját külpolitikai pozícióinak az erősítéséért. Hanoi és az ASEAN-országok között még igen sok a tisz­tázatlan kérdés, elsősorban Vietnamnak a kambodzsai helyzet megszilárdításában vállalt szerepe miatt. Am azt sem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy az ASEAN egyes tagállamai a korábbihoz képest nagyobb megértést tanúsítanak a vietnami álláspont iránt. A közelmúlt napokban fontos eszmecserék színhelye volt Tokió. Japán kollégájával, Abe Sintaróval folytatott tárgyalásokat a hanoi diplomácia vezetője, Nguyen Co Thach. A rendelkezésre álló információkból arra a követ­keztetésre lehet jutni, hogy Tokió és Hanoi között az is­mételt párbeszéd a kapcsolatok javulásához vezethet. A szigetország ugyan — minden bizonnyal amerikai sugal- mazásra — befagyasztotta a Vietnamnak nyújtott támo­gatását, de egyes tokiói források tudni vélik, hogy a kor­mányzat netán ismét fölújítja a segélyeket. Ugyanakkor — mint a vietnami külügyminiszter tokiói nyilatkozatában hangsúlyozta — a tárgyalások arra is lehetőséget terem­tettek, hogy áttekintsék Hanoi és az ASEAN kapcsolatai­nak jelenlegi állását. Nguyen Co Thach ismét kifejtette: Vietnam, Laosz és Kambodzsa továbbra sem zárkózik el a térségben uralkodó feszültség csökkentése érdekében az ASEAN-nal folytatandó tárgyalások elől, ehhez azonban a másik fél tényleges és komoly tárgyalási szándéka szükségeltetik. Sajnos, más jellegű hírek is érkeztek a távoli földrész­ről. A laoszi kormány a hét közepén kérte az ENSZ Biz­tonsági Tanácsának sürgős összehívását. Az ok: a laoszi­thaiföldi határon kialakult súlyos helyzet. Thaiföld ugyan­is még június elején jelentős katonai erővel megszállt három határ menti laoszi települést. Bár a thaiföldi kor­mányzat már korábban ígéretet tett a fegyveres erők visszavonására, ez nem történt meg, sőt, újabban — ellen- forradalmi bandákkal együttműködve — a határ mentén támadásokat hajtanak végre békés települések ellen, ke- gyetlenkednek a polgári lakossággal, s anyagi károkat okoznak. Nem szűnt meg a feszültség Thaiföld és Kam­bodzsa határvidékén sem, ahol ugyancsak gyakoriak a fegyveres összetűzések. Thaiföld változatlanul támogatást nyújt a Kambodzsában tevékenykedő polpotista bandák­nak. AMENNYIRE ÖRVENDETES tehát, hogy Hanoi és Tokió között kiújult a párbeszéd, annyira aggasztó a másik két indokínai ország határain immár tartósnak mondható fe­szültség. Amíg ebben a kérdésben nem sikerül nyugvó­pontra jutni, addig nyilván Vietnam is eleget tesz a kambodzsai és a laoszi kormányzat kérésének, s önkén­teseivel katonai segítséget nyújt az ellenforradalmi ban­dák, illetve a behatoló thaiföldi fegyveresek elleni küz­delemhez. Hanoi jó néhányszor tanúságot tett jó szándé­káról, a vitás kérdések békés rendezése iránti készségé­ről. Most már az ASEAN-on a sor, hogy a konkrét esz­mecserék elől elháruljanak az akadályok. Gyapay Dénes A 35 EVES NPK-BAN III. Hogyan élnek Karohlék? A schwerini Lessing út új lakóházai Mosolygós, kedves lányarc jelenik meg csengetésünkre a lakásajtóban. Az idegen szó hallatán kissé zavarttá válik, de belépve, az aján­dékba hozott matyó baba megteszi a hatását. Igaz, a bőgatyás legénykét in­kább szoknyás lánynak vé­li, dehát ez megbocsátható Inesnek, aki még igencsak ifjú állampolgára az NDK- nak. Most tölti be a harmin- szadik életévét. A szüleihez jöttünk láto­gatóba, Haino Karohlhoz és feleségéhez, Gábrielé­hez. Várták érkezésünket, miután a schwerini gép­gyárban tett látogatásunk­kor kértük: szeretnénk kö­zelebbről megismerni egy munkáscsalád mindennap­jait. így jutottunk a gyártól nem messze fekvő új lakóte­lep szép többemeletes há­zába. a Makarenko Strasse 66. szám alá. Itt, a féleme­leten élnek Karohlék. A lakás sokat elárul gaz­dáiról. ízléssel, kellemesen berendezett szoba foteljai­ban ülünk, a sarokban szí­nes televízió, a polcokon kis házikönyvtár, az egyik falrész faborítású. Virágok, szép terítő az asztalon. — Régóta laknak itt? — Amikor a schwerini gyárban vállaltam munkát, rögtön beadtam a kérelme­met a gyárunkban műkö­dő lakásbizottsághoz, és másfél év múlva megkap­tuk. Ennek már csaknem nyolc esztendeje. Egyéb­ként 1974-ben, 22 évesen házasodtunk össze még Wis- marban, odavalósiak va­gyunk mindketten. A férj meséli ezt, akiről még megtudjuk, hogy ere­detileg hajógyári hegesztő volt, aztán elvégezte az es­ti iskolát, művezető, majd főművezető lett a schwerini új gyárban, fgy mai napig is a munkások közé tarto­zik. Sokféle társadalmi kö­telezettséget vállal: tagja az FDJ (ifjúsági szervezet) üzemi bizottságának, sőt az NSZEP üzemi bizottságá­nak, természetesen szak- szervezeti tag és tevékeny támogatója a Német—Szov­jet Baráti Társaságnak. — Elég sokat is van ezért távol, meg úton — jegyzi meg inkább némi büszke­séggel, mint korholással a hangjában a feleség, aki óvónőként dolgozik. Most egy ideig azonban a kis­lánnyal marad otthon, akit januártól adnak óvodába. — Szóval, rögtön beadta a lakáskérelmüket?... — Igen, s közben más­fél évig munkásszálláson laktam. El kellett dönteni, hogy állami vagy szövet­kezeti lakást kérünk-e. Vé­gül is az utóbbi mellett ha­tároztunk, mert ez előnyö­sebb, mivel három évnél nem kell többet várni rá. Igaz, az ingyenes államival szemben egy kis pénzbe ke­rül induláskor, az államinál viszont kicsivel magasabb a lakbér, mint itt a havi használati díj. — Mit jelent ez? — A belépéskor be kell fi­zetni 1800 márkát, ezen­kívül 800 márka értékben munkát kell vállalni az építésnél, ez is azonban be­fizethető azóta. Ha időköz­ben egy szobával nagyobb lakásba költöznénk. akkor még 300—400 márkát kell adni. Viszont bármi elrom­lik, akkor a szövetkezet fe­dezi a javíttatást, akár a házban, akár a lakásban szükséges. — Honnan van erre pén­ze a lakásszövetkezetnek? — Egyrészt az új tagok említett befizetéséből, más­részt a gyár az úgynevezett lakásalapjából járul hozzá a dolgozói után. Ez ugyan­is valójában a gyár lakás- szövetkezete. Ezért is dönt maga a gyár, a munkahely arról, hogy ki kapjon la­kást. — Mekkora is ez a szép otthon ? — Két szobánk, konyhánk és fürdőszobánk van, össze­sen 48,7 négyzetméteren, ezenkívül erkély és pince. Nem nagy, de egyelőre jól megférünk benne. — És mennyit fizetnek? — Az összkomforttal, me­leg vízzel, fűtéssel, a közös tv-antennával együtt a hasz­nálati ' díj egységesen havi 61 márka 20 pfennig, ami­hez jön még a villanyszám­la. — Ez a kényelmes, han­gulatos berendezés nehezen jött össze? — Hát bizony meg kellett dolgozni érte — beszéli el ismét a feleség. — Évenként rendeztünk be egy-egy szo­bát és a házasságkötéskor 500 márka kamatmentes hi­telt vettünk föl, amit min­den 25 éven aluli házasuló megkaphat. Majdnem min­denki föl is szokta venni. Ezt nyolc éven belül havi részletekben kell törleszteni. Fölvettünk lakásberende­zésre is 1800 márka hitelt, amit 40 márkás részletek­ben kell visszafizetni, de mindjárt az első gyerekpél elengednek 1500-at. A má­sodiknál még 200-at, a har­madiknál pedig nemcsak el­engedik a maradékot, ha­nem vissza is adják a befi­zetett összeget. — Talán indiszkrét a kér­dés, de mennyi a havi jö­vedelmük? — Nem titok ez semy A főművezetői fizetés havi 931 márka. Tulajdonképpen több, de abból mindjárt levon­ják az önkéntes nyugdíjjá­rulékot, mert ha valaki majd nagyobb nyugdíjat akar, akkor többet fizethet most be. Béradót is levon­nak, körülbelül 20 százalé­kot, de ez a gyerekek szá­mától is függ, azonkívül egységesen 60 márkát be­tegsegélyezésre. — Heino számolgat és megjegyzi, hogy tulajdonképpen az a furcsa helyzet adódik: hegesztőként alighanem 300 márkával többet keresne a különféle műszaki pótlékok folytán. A Minisztertanács már fölfi­gyelt erre és határozat szü­letett a művezetői fizetések rendezéséről, amit rövidesen bevezetnek. — És Gabriele keresete? — Az óvónői fizetés havi 631 márka, de már 14 éve dolgozom. Kétévenként emelkedik havi 30 márkával. Mindenesetre a kettőnk fi­zetését együtt úgy be tudjuk osztani, hogy az enyém rög­tön a takarékba megy, on­nan vonják le a szükséges lakásköltségeket, a többit megtakarítjuk. — Szóval jól élnek? — Nincs okunk panaszra. Tudunk vásárolni, szórakoz­ni is, szépen megvagyunk. — Mi a legkedvesebb szó­rakozásuk? — Nagyon szívesen járunk társaságba, emberek közé — derül föl az arcuk —. de most erre május óta keve­sebb a lehetőségünk. — Miért május óta? — Akkor fogadtuk örökbe a kis Inest, illetve vettük magunkhoz, mert nem volt gyerekünk. Ha megkedvel bennünket, fél év múlva adoptáljuk. Kétség aligha lehet e fe­lől, hiszen beszélgetésünk közben Ines hol az egyikük, hol a másikuk ölébe csúsz­kált, boldog „papa, mama” szólítgatásokkal. — No és persze itt a .tv is, meg a könyvek — foly­tatják. — Később meg majd megoldjuk, hogy újból jár­hassunk évente kétszer-há­romszor színházba, de főként hangversenyekre. Nagyon kedveljük a rockzenét. Nagy élményünk marad az Ome- gáék wismari koncertje. Schwerinben meg a Kartha­go játszott A magyar rock­zenének egyébként igen nagy itt a népszerűsége. A gyárunkban gyakran előfor­dul, hogy fiatalok szabad­ságot vesznek ki csak azért, hogy Budapestre utazzanak, amikor egy-egy neves ma­gyar rockegyüttes lép föl a Kisstadionban. — Szintén voltak már? — Hát, ha nem is éppen ezért, de szeretünk utazni. Négy éve jártunk Budapes­ten. Reméljük ismét elju­tunk oda. És máshova is. (Heino egyébként Kubában járt ifjúsági küldöttséggel.) — Egyéb terveik? — Bizony még tanulni szeretnék, továbbképezni magamat szakmailag is — gondolkodik el Heino és a feleségére néz, mert mint hozzáteszi, a kisgyerek mel­lett ehhez az ő nagy megér­tése, segítsége is kell. Ahogy elnézzük, nem lesz benne hiány. Lőkös Zoltán (Következik: Békében, ba­rátságban)

Next

/
Oldalképek
Tartalom