Népújság, 1984. október (35. évfolyam, 231-256. szám)

1984-10-28 / 254. szám

NÉPÚJSÁG, 1984. október 28., vasárnap 3. Bejelentők inkognitóban GDROGORSZÁGI PILLANATOK (4/4.) Egy Nép-két nyelv Évente 200 ezer körüli beadvány érkezik a közér­dekű bejelentések és pana­szok kivizsgálására hivatott szervekhez, s első pillantás­ra meghökkentően nagy ez a szám. Olyan nagy, hogy óhatatlanul arra kell gon­dolnunk: nem alaptalan az állítás, hogy az alaptalan vádaskodásra sokan hajla­mosak kis hazánkban. Vég­tére is ennyi bejelentés alig­ha lehet megalapozott. Nos. jelentős része nem is az. Sokan tesznek alapta­lan panaszt a vitás ügyek­ben eljáró államigazgatási hatóság, munkaügyi szerv, vagy a bíróságok jogerős dön­téseire. Ám ' meglehetősen nagy a különféle egyéni sé­relmeket panaszló, megala­pozott bejelentések száma is. A sok panasz tehát nem sorolható egy kategóriába, azt azonban leszögezhet­jük: valamennyi kedvezőt­len társadalmi jelenségekből fakad. A feljelentgető kedvet azonban csak nagyon ke­véssé tehetjük felelőssé a közérdekű bejelentések nem túl gyorsan, de kitartóan emelkedő- számáért. A leg­több tennivalót a népi el­lenőrzés szerveinek adják az ilyen bejelentések — ügy­forgalmuk hatvan százalé­kát teszik ki —, s körülbe­lül ugyanilyen arányban megalapozottnak is bizo­nyulnak. Ám azok többsé­gét sem a rágalmazó kedv, vezeti, akik állításai nem igazolódnak. A közérdekű bejelentők többsége a nevét adja a bejelentéshez, s ezt aligha tenné, ha rosszhisze­műen járna el. A népi el­lenőrzéshez érkező névtelen bejelentések száma tíz év átlagában 25—32 százalék között van, de még ezek nagy részéről is kiderül, hogy volt bennük igazság. Mert — bár ezt sokain kifo­gásolják — ezeket is ki­vizsgálják, ha komolynak látszanak. Akik ezt szóvá teszik, az­zal érvelnek: a névtelen bejelentés megvetendő, becstelen dölog, aki igaz ügyet képvisel, nem folya­modik ilyen eszközhöz. Sze­rintük az anonim levelek­nek a szemétkosárba kelle­ne kerülniük. Miért nem kerülnek oda? Elsősorban azért, mert név­vel vagy anélkül, de a köz­érdekű bejelentő valóban a közérdeket szolgálja, ami­kor felhívja a figyelmet egy- egy visszás társadalmi je­lenségre. Mire irányulnak ezek a bejelentések? Nos, tekintélyes részük uz áruellátás hiányosságai­ra. Ebben a körben a vá­sárlók megkárosításét, fő­ként a hiánycikkekkel tör­ténő manipullációkait teszik szóvá. Mostanában sokan tesznek bejelentést magán­kereskedőkre. fuvarosokra és TÜZÉP-dolgozókra, ákik egymással összejátszva fel­vásárolják az építőanyago­kat, így azokhoz csak drá­gábban, illetve csúszópénz ellenében juthatnak az épít­kezők. Sok beadvány jelzi, hogy az emberek érzékenyen rea­gálnak a beosztással, funk­cióval való visszaélésre, a kárt okozó, felelőtlen gaz­dasági döntésekre. A bead­ványok írói 'gyakran kifo­gásolják a lakáshiánnyal összefüggő üzelmeket, újafo- ban szaporodik az olyan bejelentések száma amelyek szerint a szolgálati lakást olcsón megvásárolhatja a bennlakó, s arra is volt már példa, hogy a vásárló a potom pénzért kapott lakást eladta, s máris más hely­ségben kapott újabb szol­gálati lakást. Gyakoriak, a bejelentések egyes ingatlan- kezelő vállalatok pazarlása, a felújításra fordítandó pénzeszközök felelőtlen vagy éppen bűnös kezelése miatt, az mindenesetre gya­kori eset, hdgy a kivitelező anyagfelhasználását. szám­láit nem ellenőrzik. Többen teszik szóvá, hogy átláthatatlan, avagy igaz­ságos sorrendben történik-e a telefonigények kielégítése. Mások arra figyelnek fel, hogy fejlődő községekben az utak, közművek építése egy- szer-egyszer furcsa módon abba az irányiba halad, amelyre a fejlesztés irá­nyát kijelölő helyi vezető háza van, s ott abba is ma­rad. Aligha vitatható, hogy az ilyen és ehhez hasonló be­jelentések névaláírás nél­kül is közérdekűek. Ami nem azt jelenti, hogy a névtelen levélíróik mind­egyikének szeme előtt a köz szolgálata lebeg. Alattomos, nyilvánvalóan rágalmazó beadványok is akadnak szép számmal. Am a közérdekű bejelentések kivizsgálására hivatott szervek jól tudják, hogy nem a rossz szándék a legjellemzőbb ok. amely miatt a bejelentők egy ré­sze a névtelenség ködébe burkolózik. Gyakoribb, hogy a bejelentő annak a bosszú­jától tart. aki ellen a beje­lentés irányult. Nyomós érv a névaláírás mellett, hogy a bejelentő ne­vét csak akkor fedik fel, ha nyilvánvalóan és i teljes egészében alaptalan, frossz- hiszemű volt to bejelentése. Más esetben csak akikor, ha a vizsgálat érdeke ezt meg­kívánja — például szükség van a bejelentő tanúskodá­sára —, illetve csak abban az esetben, ha a bejelentő nem kifogásolja nevének fel­fedését. A közérdekű beje­lentő üldözője ellen bünte­tő eljárás is indulhat s a munkajog is többféle mó­don védi a bejelentőt. Nem véletlenül, hiszen a bejelen­tők nem kis hányada függő viszonyban van azzal, akire felhívta a hatóságok figyel­mét. Ennek ellenére nincs mi­ért csodálkozni, hogy nyil­vános rosszallásban senki sem részesíti azokat, akik az ismeretlenség homályába burkolóznak. Végtére is eléggé különbözőképpen ér­telmezhető a szabály, hogy mikor kell és mikor nem kell titokban tartani a be­jelentő személyét, s a kü­lönböző szervek gyakorlata mutat is eltéréseket. E te­kintető en a népi ellenőrzés szervei a legkövetkezeteseb­bek, valószínűleg ezért is érkezik hozzájuk tekintélyes számú közérdekű bejelentés. Az is tény. hogy egy-egy ügy kivizsgálása és lezárá­sa után sokan fordulnak újabb bejelentéssel a vizs­gálatot folytató szervhez, amely szerint nincs mara­dásuk a munkahelyükön, mégis egy kezünkön meg­számolhatjuk, hányszor in­dult eddig büntető eljárás a közérdekű bejelentő ül­dözője ellen. Miért nem kerüli sor gyakrabban erre? Főként azért. mert az, aki meg akarja torolni a bejelentést, többnyire kifinomult mód­szereket alkalmaz. Ha tör­ténetesen munkahelyi veze­tő. vigyáz, hogy ne lehessen egyértelmű összefüggést ta­lálni az egymást követő ese­mények között, s nem ta­gadja meg „renitens” be­osztottjától azt, ami jár, csak azt, ami adható: ju­talmat, prémiumot, juta­lomszabadságot. Vagy pedig átszervezés címén elküldi a nemkívánatos személyt. Olcsó tanulság volna, ha mindebből arra jutnánk: ne menjen a napra, akinek vaj van a fején. Feltehetően helyesebb azt szorgalmazni, hogy a közérdekű bejelen­tőket az eddiginél is hatá­rozottabban és következete­sebben bástyázzák körül a jogi garanciák, végtére is szükséges, hogy félelmek, gyáva megfontolások nélkül mindenki ivállalkozzék a közérdek szolgálatára. aki úgy érzi. hogy figyelemfel­hívásával tehet '■ valamit közállapotaink javulásáért. Sz. K. Jellemző a görög viszo­nyokra, s a múlthoz fűződő kapcsolatra, hogy itt egy­más mellett ma is két nyelv létezik. Bár már nem olyan éles a választóvonal a kettő között, — ahogy Irene asz- szony elmondja, aki egyete­mi tanárként a magyar és a görög irodalom kapcsolatait kutatja. Évezredekre vissza lehetne vezetni a görög nyelv történetét: természetes módon az eltelt idő alatt sokat változott, s kialakult a dimotiki. Amikor 1821 után az ország visszanyer­te önálló államiságát, az uralkodó rétegek az ókori ideákhoz való hűség nevében kialakították a katharevu- szát, a „tiszta” nyelvet. So­káig politikai kérdés volt, hogy ki melyiket beszéli, használja: mára már eldőlt a vita. Békés egymás mel­lett élessé alakult a harc, az általános és középiskolák­ban a dimotikit használják, de az egyetemeken a tudo­mányok a katharevuszi nyelven szólalnak meg. A külföldiek számára kiismer­hetetlen a nyelvi dzsungel: hiába szerepel például zi- thosz (sör) az étlapon, a pincér a legválasztékosabb úriembert is bolondnak nézné, ha nem népiesen bírót kérne. Mégis: egyre inkább a népnyelv kerül előtérbe, a kormány újabb és újabb reformokkal igyek­szik egységet teremteni. ★ Irene asszony nem elége­dett. Drágállja a megélhe­tést, amely egyre nehezebb. Az átlagfizetés harmincezer drachma körül van, (egy drachma valamivel keve­sebb mint ötven fillér). Ire­ne asszony és családja két­szobás lakásban lakik, amelynek nemrégiben emel­kedett tízezer drachmára a bére. Ezután következik még a fűtés, a villany, a víz díja. A lakások többsé­gét bérelni kell, s a kertvá­Hatvan év telt el azóta, hogy a takarékpénztár kép­viselői Milánóban elhatá­rozták minden esztendő utolsó munkanapját a ta­karékosság világnapjává nyilvánítják. Erre a napra készülve kerestük (el dr. Balogh Zoltánt, az OTP Heves megyei Igazgatósá­gának vezetőjét, hogy mér­leget vonjunk szűkebb ha­zánk lakóinak takarékossá­gáról, beosztó életmódjáról, valamint a takarékpénztá­raink terveiről. — ön, mint az OTP me­gyei igazgatója, ügyfél-e a a takarékpénztár valame­lyik fiókjánál? — Mi tagadás, mint a leg­több magyar állampolgár, én is ügyfele vagyok az OTP-nek, hiszen családom­mal együtt igyekszünk ész­szerűen élni és takarékos­kodni. Átutalási betétszám­lával rendelkezem, amelyre közvetlenül a munkabérem­ből „küldik át” a pénzt, így a havi fizetésemből már az illetékes fiók gondoskodik a szükséges kiadások fedezé­séről. Ezen az átutalási be­tétszámlán gyűjtjük a meg­takarított pénzünket, mert előnyös, ugyanis négy száza­lékkal kamatozik a benne levő összeg. De adósként is ügyfele vagyok az OTP-nek, ugyanis a lakásvásárláshoz hitelt kellett felvennem, a törlesztés ugyancsak az át­utalási betétről történik ... ros felé még többet is el­kérnek a szobákért. De ugyanígy kúszik felfelé az élelmiszerek ára, így példá­ul harminc drachma egy kiló kenyér, harminchárom draohma fél liter tej, a hús ára 350 drachmától 600 drachmáig terjed. Szélesre nyitott a „jövedelmi olló", vannak egész magas kerese­tű emberek, akik ki tudják fizetni a félmillió drachmát a Dada 1300-as gépkocsiért, vagy az egymillióhoz közeli összeget a nyugati márká­kért. Munkanélküliek is szép számmal akadnak, főleg Athénban, mivel nem szíve­sen hagyja el a fővárost az, aki nem tudott elhelyezked­ni. Több mint háromszáz- ezren várják itt a jó sze­rencsét: ha tanult szakmá­jukban nem is találnák megélhetést, de az óriásira duzzadt szolgáltatási ágazat­ban, s a kereskedelemben majd csak kinéz valami. Itt is most rendezik valame­lyest a pedagógusok fizeté­sét; úgy látszik ez világszer­te időszerű. Irene asszony bére is emelkedik, de mint mondja, egyáltalán nem követi az árakat. ★ Az üzemi étkezés itt jó­formán ismeretlen. A gyá­rakban, hivatalokban jó mediterrán szokás szerint nem egyórás délidőben a szünet. Délután a legtöbb üzlet is zárva tart, ki-ki ha­zatér ebédelni a családjá­hoz. A görög asszonyok az utóbbi években kezdenek kimozdulni a házból; eddig a szokások és az előítéletek megakadályozták munkába állásukat. A férfiak az ókor­tól különös előjogokat élvez­tek itt — jegyzi meg ironi­kusan Irene asszony —, s a nőket nehezen lehet ráven­ni, hogy éljenek állampol­gári jogaikkal, függetlensé­gükkel. Mostanában azért egyre többen igyekeznek — Mint ügyfél, miként elégedett a lakosság és a tanácsok bankjának szol­gáltatásaival, mennyire törődnek a fiókokban az állampolgárok ügyes-ba­jos dolgaival? — Ahányszor megfordu­lok az OTP-ben, megpróbá­lom az ügyfél szemével is vizsgálni a szolgáltatásain­kat. Ügy vélem, igyekszünk a lakossági igényekhez iga­zodni: gyors és udvarias ügyintézést szorgalmazunk. Ennek is köszönhető, hogy alig-alig akad panasz a munkánkra, ennek ellenére minden észrevételt, véle­ményt megvizsgálunk, mert ezek nélkül nem végezhe­tünk a jövőben színvonala­sabb munkát. Az utóbbi idő­ben kétszeresére nőtt a for­galmunk — változatlan lét­számmal dolgozunk —, így érthető, hogy minden mun­katársunkra nagyobb és fe­lelősségteljesebb munka há­rul. Ha még azt is figyelem­be vesszük, hogy az OTP dolgozóinak mintegy 90 szá­zaléka nő, s tekintettel kell lennünk a családi, gyermek- nevelési kötelezettségeikre, érthető, aki az ügyféllel foglalkozik, az komoly teen­dőket lát el... — A takarékosság nem­csak magán-, hanem köz­ügy is: mi, Heves megyei­ek, mennyire vagyunk köl­tekezők, illetve takaréko­sak? megtalálni az egyenjogúsá­got. ★ A társadalombiztosítás rendszere kidolgozott, jól működő, bár nem egyszerű. A fizetés meghatározott szá­zalékából a munkás bélyeget vásárolhat, amely biztosítja a nyugdíjat. Különböző ér­tékű lehet a befizetés, ahogy később az is, hogy ki, meny­nyit kap kézhez idős korá­ban. Nemrég változott meg az iskolarendszer. Eddig hat elemi és hat gimnáziumi osztály jelentette a felsőok­tatás „előszobáját”, ebből csak az alapfok volt kötele­ző. Legutóbb törvénybe hozták, hogy el kelL végezni három középfokú osztályt is mindenkinek, vagyis össze­sen kilenc évig szükséges iskolába járni a görög diá­koknak. ★ Változatos képet nyújt a mai Görögország. Athén fényűző sugárútjai, tenger­parti nyaralói mellett sze­gényesebb kisvárosok és fal­vak tarkítják a látványt. Az évente sok millió ide lá­togató turista természetesen elsősorban a fényt látja, a romokat, a múzeumokban fölhalmozott kincseket. Az itt töltött idő nemigen ad módot többre, hiszen oly sok érdekesség kínálja magát, hogy hónapok kellenének ahhoz, hogy körülnézzen az ember. Esetleg csak a busz ablakából lehet észrevenni a — Ha az egy lakosra ju­tó betétet nézzük, akkor a 19 megye közül a harmadik helyet foglaljuk el, s ez azt jelenti, hogy az itt élők szor­galmasak és takarékosak is. Ez a betétállomány egyéb­ként 6,7 milliárd forintot tesz ki, az idei gyarapodás eddig mintegy 170 millió fo­rint. A lakosság a nehezebb életkörülmények mellett is megőrizte a takarékossági szokásait, s jól gazdálkodik a pénzével... Továbbra is kedvelt takarékossági for­ma a takaréklevél, az ifjú­sági, valamint a már em­lített átutalási betét. A még viszonylag szűk beváltási lehetőség ellenére lassan- lassan tért hódít hazánkban a takarékcsekk. Elterjedésé­hez azonban magasabb pénzügyi kultúra, korsze­rűbb gazdálkodási szemlé­let kellene, ezt szorgalmaz­zuk a munkahelyeken és a családokban egyaránt. A betétgyűjtés mellett a .másik fontos szolgáltatá­sunk: a lakossági hitelek fo­lyósítása. A kölcsönadott 5,1 milliárd forintot főként la­kásépítésre, áruvásárlásra fordították az igénylők. Itt hadd jegyezzem meg, hogy az idén is minden jogos igényt kielégítettünk. Ez fe­lelősségteljes tevékenysége az OTP-nek éppúgy, mint a lakásépítésben való rész­vétel: ebben az évben mint­egy négyezer családi ház sziklafalakba vájt kecske­ólakat, mellettük a házacs­kákat, amelyek az évezre­dek óta szinte semmit se változtak, vagy1 más olyan „látványosságokat”, amiket nem a turisták szemének szántak. ★ Milyen benyomásokkal távozhat hát az utazó, aki csak éppen megízlelte a mai görög életet, s látott néhá­nyat a nagy becsben tartott ókori emlékek közül, s meg­mártózott az Égei-tenger habjaiban ? Ez a kilencmiltiós ország nyüzsgő és eleven: az elmúlt tíz esztendő alatt magához tért a katonai diktatúra után: az emberek bizako­dóbbak mint valaha. Nem mintha feszültség nélkül él­nének: szinte minden beszél­getésben előkerült a ciprusi kérdés, a NATO Görögor­szág érdekeit sértő politi­kája, az európai feszültség. Mégis, egyesül sok évezred tanulsága az itt élő emberek derűjében: egészségesen, minden görcs és gátlás nél­kül tudnak együttélni azzal a nagy történelmi korral, amely egyedülállót hozott létre az emberiség életében. A két görög nyelv eggyé szelídül, ahogy egyre több jele van annak, hogy a tár­sadalmi igazságosság szó­szólói is kikövetelik a he­lyüket. Egy biztos: ma Gö­rögországban nemcsak az éghajlata miatt érzi jól ma­gát a látogató. Gábor László (Vége) építéséhez, tatarozásához, korszerűsítéséhez biztosí­tottunk hitelt. Saját beru­házásban pedig több mint ötszáz új otthont építünk meg. — E mérlegkészítés után bizonyára beszámolhat az OTP megyei igazgatója néhány új szolgáltatásról is, amelyek szorosan kö­tődnek napjaink korszerű életmódváltásához... — Valóban lépést kell tar­tanunk az élettel, a meg­alapozott lakossági igények­kel. Vannak új szolgáltatá­saink, ilyen péidául az OTP Vállalkozási Irodája, amely egyrészt kisebb-nagyobb beruházások megvalósítását segíti hitellel, másrészt meg­egyezés szerinti alaptőkével vesz részt bizonyos vállal­kozásokban. Vagy folytatva a sort: feltehetően többen hallották már az OTP-Penta Tours nevet, amely egy osztrák—magyar érdekelt­ségű utazási irodát takar. Minden fiókunk felvilágosí­tást ad az utazási lehetősé­gekről, amelyekre egyébként Egerben és Gyöngyösön is jelentkezni lehet. Ez a világ- járásra csábító turistairoda eddig kedvező ügyfélforgal­mat bonyolított le, van te­hát érdeklődés iránta. Nem újdonság ugyan, de a mérlegkészítéskor jó volt megállapítani, hogy a me­gyében egyre több fiatal és idősebb lép be a takarékos emberek táborába. Amikor megemlékezünk a takaré­kossági világnapról — im­már hatvanadszor —, róluk is szó esik majd, mint az OTP régi és új ügyfelei­ről ... Szilvás István VILÁGNAPRA KÉSZÜLVE ■ A takarékosság— közügy Mérlegkészítés a lakosság és a tanácsok bankjában Öreg szivacsáras Athénban

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom