Népújság, 1984. október (35. évfolyam, 231-256. szám)

1984-10-16 / 243. szám

AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA r Fokozott figyelem Ma, október 16-án im­már negyedszer ünnepük Földünk országaiban az élelmezés világnapját. Ez a nap a FAO-nak, az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezeté­nek alapítási ideje. Nem véletlen esik össze a két dátum, hiszen éppen ez a szervezet hívta fel koráb­ban a figyelmet, és nap­jainkban is agitál a világ élelmezési gondjainak meg­oldására. Ez a kérdés Földünk né­peinek úgynevezett globá­lis problémái közül a leg­súlyosabb. Nem is elsősor­ban termelési, hanem sok­kal inkább elosztási gond. A világ mezőgazdasági ter­melését illetően drámai el­lentmondás feszül a leg­szegényebb és a leggazda­gabb országok között. Af­rikában például, ahol boly­gónk legszegényebb népei élnek, széles körű szárazság és más természeti csapás súlyosbította a helyzetet. Emiatt a fekete kontinens huszonnégy országa ko­moly élelmiszerhiánnyal küzd. É'szak-Amerikában viszont a gabonák eladat­lan. felhalmozott mennyisé­gei okoznak gondot. A statisztikák szerint a kalászosok termelése 1973 —1982 között 300 millió tonnával növekedett Föl­dünkön. Ebből 200 milliót a fejlődő, és 100 millió ton­nát pedig a fejlett orszá­gok termeltek Ez összes­ségében több lehetne, mint elegendő, a nemzetközi pia­cok igényeinek kielégítésé­re. A 80-as évek élelmi­szergondját ugyanakkor sokkal inkább a nemzeti politikák gyengeségei, mint­sem a tényleges kereslet kielégítésében világszinten jelentkező nehézségek okozzák. Az ellátás kiegyensúlyo­zottsága valamelyest csök­ken a mezőgazdasági ter­melés kisebb mértékű visz- szaesése miatt. A FAO számításai szerint az el­látás biztonságához a vi­lágtermelés 17—18 száza­lékát kellene felhalmozni. Becslések szerint viszont a jelenlegi időszakban ez a mennyiség 16 százalékra esik vissza. Ennek fő oka, hogy a mezőgazdasági ke- I reskedelemben a termékek ára jelentősen csökkent. Ez a helyzet pedig főleg az alacsony jövedelmű fejlődő . országokat sújtja. Az idei élelmezési világa j nap a nőknek a mezőgaz­daságban betöltött szerepét választotta mottójául. Föl­dünk számos országában ugyanis megnövekedett a nők tevékenysége az élel­miszertermelésben. Ennek ellenére a második nem sokkal inkább szenved a rosszul tápláltságtól, mi­után gyakran magukat fosztják meg az élelemtől, hogy családjuk többi tagja­it ellássák. Ezért a FAO elsődlegesen kezeli a nők kulcsszerepét a társadalom­ban, a táplálkozás maga­sabb színvonalra történő emelésében. , Az élelmezési világnaptól tehát azt várjuk, hogy még inkább ráirányítsa a népek figyelmét e problé­ma megoldására. Mentusz Károly Műszaki-közgazdasági hetek ’84 Irányítási rendszerünk fejlesztésének időszerű kérdései Dr. Hetényi István pénzügyminiszter előadása Egerben Mint ország-világ előtt közismert: a Magyar Szocia­lista Munkáspárt Központi Bizottsága 1984. április 17-i állásfoglalásában részlete­sen meghatározta gazdaság- irányítási rendszerünk to­vábbfejlesztésének főbb fel­adatait. A legfontosabb tennivalók között szerepel többek kö­zött a vállalati önállóság fo­kozása, valamint a társadal­munk céljait szolgáló vál­lalkozóbb, rugalmasabb gaz­dasági munka megkövetelé­se, illetve megteremtése. Mindezek megvalósításá­ban az országoshoz hason­lóan, megyénkben is döntő szerep, illetve feladat há­rul a műszaki, a közgazdász és az agrárértelmiségre. Egyebek mellett ezért is vá­lasztották idei — sorrend­ben a huszadik műszaki­közgazdasági hetek mottó­jául a rendező szervek az „Irányítási rendszer korsze­rűsítése” alapgondolatot. Az évek óta országos el­ismerésnek örvendő rendez­vénysorozat ünnepélyes meg­nyitására tegnap került sor Egerben, a Technika Házá­ban. Megyénk műszaki ér­telmiségének küldötteit, va­lamint a meghívott vendé­geket — közöttük Barta Alajost, a Magyar Szocia­lista Munkáspárt Heves me­gyei Bizottságának első tit­kárát, Markovics Ferencet, Heves megye Tanácsának elnökét. Sós Tamást, a KISZ Heves megyei Bizottságának első titkárát, valamint a rendező szervek képviselőit — dr. Domán László, a MTESZ Heves megyei Szer­vezetének titkára köszön­tötte. Ezt követően dr. Ko­vács Jenő, a MTESZ Heves megyei Szervezetének elnö­ke méltatta a jubiláló ren­dezvénysorozatot. Köszöntő beszédét azzal zárta. hogy a MTESZ-nek és tagegyesü­leteinek saját eszközeivel, módszereivel kell elősegite­Dr. Hetényi István beszé­dét tartja ni ennek az új magatartás- formának a kialakítását, a vállalkozó típusú vezetők kinevelését, az élénkebb, vál­lalati munka kialakítását, melynek során és eredmé­nyeként nagyobb elismerést kaphat az alkotómunka, a felelősségvállalás és kiemel­kedő teljesítmény. Ezután átadta a szót dr. Hetényi István pénzügyminiszternek, aki gazdaságirányítási rend­szerünk fejlesztésének ak­tuális kérdéseiről tartott nagy érdeklődéssel kísért előadást. Bevezetőjében elmondot­ta, hogy a korábbinál is szervezettebb és hatékonyabb munkával idei gazdasági cél­kitűzéseink többségét min­den bizonnyal sikerül meg­valósítani. Ezután a miniszter igen sokoldalúan azt elemezte, hogy a gazdaságirányítási rendszerünk korszerűsítésé­re, fejlesztésére valójában miért is van szükség. A té­nyekkel bizonyított vélemé­nyét röviden úgy summáz­hatjuk: nem az 1968-as gaz­dasági reform reformjáról van szó, hanem olyan új irá­nyítási jogok és lehetőségek megteremtéséről, amelyek össztársadalmi érdekeket szolgálva serkentik hatéko­nyabb munkára és gazdálko­dásra vállalatainkat, szövet­kezeteinket, intézményeinket egyaránt. Egy olyan folya­matról van szó — hangsú­lyozta a továbbiakban dr. Hetényi István —, amely fokozatosan valósítja meg az új jogszabályokat a ter­melők, a gazdálkodók és az állam érdekeltségi viszo­nyában. Mindezek közép­pontjában áll többek között a teljesítmények reális ér­tékelése, a munka valós ér­tékének anyagi, erkölcsi megbecsülése, a piacorien­tált gazdálkodás szélesítése, a keresetszabályozás új rendszere. Részletesen beszélt a mi­niszter azokról a várható „pályamódosításokról” is, amelyek az adózással, az el­vonásokkal, valamint az ösz­tönzéssel függnek össze. Ugyancsak a kimunkálás alatt álló témák között em­lítette az új vállalatvezetési formákat, valamint a ma­gyar bankrendszer kereske­delmi funkcióit is. Végezetül az irányítási rendszer kor­szerűsítésébe, illetve annak tervezett lehetőségeibe nyúj­tott bepillantást. Széchenyi István szavait idézve fejezte be előadását, amely így szól: A törvény- alkotóknak nemcsak a tör­vények megalkotása a fel­adatuk, hanem az is, hogy az új törvényekhez a szim­pátiát is megnyerjék. Én optimista vagyok — zárta beszédét —, hiszem, hogy Önök is, és így a nehezebb körülmények ellenére is di­namizálni tudjuk gazdasá­gunkat, megvalósítva célja­inkat. Ehhez elsősorban per­sze nemcsak jó szándék kell — mondotta —, hanem aka­rat és tettek is. Koós József (Fotó: Perl Márton) Mitterrand és Kádár János tárgyalásai Párizsban Az MSZMP KB első titkára Franciaországban Kádár János és Francois Mitterrand megkezdte tárgyalá­sait Népújság telefoto — AP, MTI, KS) Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának első titkára, a Magyar Népköz- társaság Elnöki Tanácsának tagja Francois Mitterrand- nak. a Francia Köztársaság elnökének meghívására hétfőn hivatalos munkalá- togatásra a Francia Köztár­saságba utazott. Kíséreté­ben van Horn Gyula, az MSZMP KB külügyi osz­tályának vezetője. Nagy János külügyminisztérium! és Török István külkereske­delmi minisztériumi ál­lamtitkár, Karvalics László, az MSZMP KB agitációs és propaganda osztályának helyettes vezetője. Palotás Rezső, a Magyar Népköz- társaság franciaországi nagy­követe Párizsban csatlako­zott a kísérethez. Kádár Jánost és kíséretét a Ferihegyi repülőtéren Losonczi Pál, az Elnöki Ta­nács elnöke, Lázár György, a Minisztertanács elnöke, Németh Károly, a Közpon­ti Bizottság titkára. a Politikai Bizottság tagjai, Szűrös Mátyás, a Központi Bizottság titkára. Várkonyi Péter külügyminiszter. Ur­ban Lajos közlekedési mi­niszter, Kamara János bel­ügyminisztériumi államtit­kár és Kötni Géza, az MSZMP KB külügyi osztá­lyának helyettes vezetője búcsúztatta. Jelen volt Yves Gaudeul, a Francia Köztár­saság budapesti nagykövet­ségének ideiglenes ügyvivő­je. ★ Ünnepélyesen fogadták a francia főváros közelében fekvő Orlyi repülőtéren hét­főn Kádár Jánost. Néhány perccel 12 óra előtt tűnt fel a különgép, amelyen az MSZMP KB első titkára, az Elnöki Tanács tagja és kísérete Párizsba érkezett. A repülőgépből kiszálló Kádár Jánost Pierre Joxe francia belügyminiszter kö­szöntötte. A repülőtéren csatlakozott Kádár János kí­séretéhez Palotás Rezső pá­rizsi magyar nagykövet. Felcsendült a Himnusz és a Marseillaise, majd Kádár János ellépett a díszalaku­lat előtt. Az ünnepélyes fogadtatás után a magyar vendégek gépkocsiba szálltak és rend­őri díszmotorosok kíséreté­ben szállásukra, az Elysé- palota szomszédságában levő Marigny-palotába haj­tattak. ★ A francia televízió hétfő déli híradásában mindkét csatornáján beszámolt Ká­dár János Párizsba érkezé­séről. A televízió első mű­sorában ez alkalommal su­gározta azt a nyilatkozatot is. amelyet Kádár János Budapesten adott a francia televízió munkatársának. Kádár János a déli órák­ban az Elysée-palotában ta­lálkozott a francia elnökkel. Szívélyes légkörű, négy- szemközti megbeszélésükön kölcsönös tájékoztatást ad­tak országaik helyzetéről. Áttekintették és egybehang­zóan kedvezőnek ítélték a magyar—francia kapcsola­tok fejlődését. Véleményt cseréltek a nemzetközi poli­tikai élet időszerű kérdései­ről. mindenekelőtt az eu­rópai katonai feszültség nö­vekedéséről. Megállapították, hogy a fegyverkezés korlátozása, a nemzetközi feszültség eny­hítése. az európai biztonság megszilárdítása érdekében minden ország részéről fo­kozott erőfeszítésekre van szükség. Állást foglaltak a különböző társadalmi rend­szerű államok közötti pár­beszéd és együttműködés folytatása mellett, és kife­jezték országaik ennek elő­mozdítására irányuló kész­ségét. A megbeszélés után a francia köztársasági elnök ebédet adott Kádár János tiszteletére az Elysée-palo­tában. Az ebéden pohárkö­szöntők hangzottak el. Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára hétfő délután a Ma­gyar Népköztársaság párizsi nagykövetségének épületé­ben találkozott Georges Marchais-val, a Francia Kommunista Párt főtitkárá­val. maid Lionel Jospinnel, a Francia Szocialista Párt első titkárával. Kádár János és Georges Marhais szívélyes, elvtársi Légkörű találkozóján az FKP főtitkára hangsúlyozta, hogy a fejlődő magyar— francia kapcsolatok nemcsak a két ország hanem konti­nensünk minden népének érdekeit is szolgálják. Egyetértettek abban, hogy a Magyar Népköztársaság és a Francia Köztársaság együtt­működésének bővítése hoz­zájárul az európai népek kö­zötti megértés erősítéséhez, az enyhülési politika ered­ményeinek megőrzéséhez. Megerősítették. hogy á kommunistáknak különösen nagy a felelősségük és a szerepük a nemzetközi poli­tikában az emberiséget fe­nyegető veszélyek elhárítá­sában és felszámolásálban. Kádár János és Lionel Jos­pin megbeszélésén hangoz­tatták, hogy az MSZMP és a Szocialista Párt szilárd tö­rekvése előmozdítani a Magyar Népköztársaság és a Francia Köztársaság kölcsö­nösen előnyös, sokoldalú kapcsolatainak fejlesztését. Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának el­ső titkára, az Elnöki Tanács tagja, délután szálláshelyén, a Marigny-palotában talál­kozott Claude Cheyssonnál, a Francia Köztársaság kül­ügyminiszterével. Nyílt, őszinte légkörű vé­leménycserét folytattak a nemzetközi, különösen az európai helyzet legfontosabb kérdéseiről. Egyetértettek abban, hogy minden állam­nak — társadalmi rendsze­rétől és szövetségi rendszer­hez való tartozásától függet­lenül — a nemzetközi fe­szültség csökkentésén kell munkálkodnia. Megállapí­tották, hogy a magyar— francia kapcsolatok, a rend­szeres magasszintű találko­zók és a különböző területe­ken folytatott együttműkö­dés jól szolgálják az eltérő társadalmi rendszerű orszá­gok békés egymás mellett élését. Este a Külügyminiszté­riumban Laurent Fabius francia miniszterelnök va­csorát adott Kádár János tiszteletére. Az ünnepi megnyitó résztvevőinek egy csoportja

Next

/
Oldalképek
Tartalom