Népújság, 1984. október (35. évfolyam, 231-256. szám)
1984-10-03 / 232. szám
4. NÉPÚJSÁG, 1984. október 3., szerda EGZOTIKUS VENDÉGJÁTÉK A „Pekingi Opera Gyöngyösön MM Szokatlan és érdekes előadás várja szombaton este a gyöngyösi Mátra Művelődési Központban az érdeklődőket. A Kínai Népköztársaság „Pekingi Opera" belső-mongol társulatának negyventős kamaraegyütte. se lép tel. Az ősi elemeket ötvöző kínai színházművészet nyomait a legrégebbi időkig lehet követni: a népi játékok alapelemeiből, az udvari szertartások és a szórakoztató^ előadások zenei, táncos- és akrobatikus produkcióiból és a hangszeres •kísérettel előadott elbeszélésekből nőtt. ki. Ezenkívül az árnyjátékok és a bábozás hatását is megfigyelhetjük a színészek stílusán. Kínán kívül — hazánkban is — „pekingi operának” hívjuk ezt az előadásmódot, pedig az elnevezés nem fedi pontosan a lényeget. Az európai értelemben nincs szó operáról: áriák, dalbetétek mellett prózai szövegek, dialógusok hangzanak el zene, tánc, pantomim és akrobatika alkotja a produkciót. Emellett azért érzékelhető az egység, az azonos szellem: a bemutatni kívánt művet — többnyire ismert alkotások epizódjait — minél lényegretörőbben, hatásosabban kívánják előadni. A játék szinte díszletek nélkül folyik, hogy a figyelem teljesen a színészre összpontosuljon. Ezért is jelentős szerepe van a kosztümöknek és az arcfestésnek, mert a figurák a commedia deli’ arte-hoz hasonlóan bizonyos meghatározott típusokat formálnak meg. Például fiatal férfit, öreget, harcost, hivatalnokot, bohócot. Fontos jelentése van a színeknek: így a vörösre festett arc a jóindulat jele, a feke- ketére festett becsületes, de faragatlan személyiséget jelöl, o fénytelen, fehér arc rosszindulatú, gonosz jellemre utal. Az élénk szíEgy harci jelenet a „Pekingi Opera" el-adásában nek a világítás hiányosságait ellensúlyozták: a bemutatók szabad téren zajlottak. A díszletek hiányában lényegesek a mozdulatok, a pantomim nyelvén, mozgással. tánccal jelölnek bizonyos változásokat. Ha a színész egyszer vagy kétszer körbemegy a színpadon, ezzel hosszú út megtételét jelzi, ha a lábát térdben felemeli, küszöböt lép át, a csatatéri küzdelmet akrobatikus ugrásokkal, szaltókkal mutatják be. A színpadi beszéd különleges. elsősorban érzelmi hatásra törekszik. Az éneklés igen magas regiszteren történik: fejhangon, elnyújtva. Mindvégig fontos szerepe van a zenének, a zenekart a színpadon helyezik el. A muzsikusok nemcsak a dalbetéteket kísérik. de a hangulatváltásokat ütőhangszereikkel is érzékeltetik. Az érdekesség kedvéért idézzük fel az egyik történetet, amelyet a társulat vendégszereplésén ad elő. A címe: Csiao Can generális megveretése. A darab témáját a Jang-ház generálisai című klasszikus kínai regényből veszi. Az Északi Szung-dinasztia időszakában Jang-Jecsao marsall vendéget szenved az északról betörő Liao hadseregtől. Megparancsolja egyik generálisának. Meng Liangnak: utazzon a császári udvarba, s hozzon segítséget. Meng Liang egy tűzrakásban segédkező cselédlányt hoz magával, Jang Paj-íenget. Csiao Can generális mérhetetlenül lenézi a lányt, míg harci tornán össze nem mérik tudásukat. s a lány le nem győzi őt. Csiao Can nem tehet egyebet: elismeri vereségét és bocsánatot kér. Jó szórakozást a különleges, ám annál izgalmasabb előadáshoz! ZENEI VILÁGNAP A Schola Hungarica és a középkor (Fotó: Szántó György) Az Országos Filharmónia — jó hagyományának megfelelően — az idén is a zenei világnap estéjén nyitotta meg hangversenysorozatát Egerben, a székesegyházban. A Schola Hunparica mulatta be műsorát, amely a középkor szellemiségét hoz- ta hozzánk közelebb. A tematikailag is három részre tagozódó zenei anyagban értékei miatt is az első helyre kell tennünk azt a Vizke- reszti csillagjátékot, amely a XI. század liturgiájában jelenthetett érdekes színfoltot. A magyar közönségnek mindenképpen új és élvezetes ez a templomi játék, ami nem szól egyébről, mint a három napkeleti bölcs útkereséséről, látogatásáról, zarándokút járói az Újszülöttnél. Hódolatuk és felismerésük jeléül aranyat, tömjént és mirhát hoztak. Júdeábán a hatalomféltő Heró- des ravaszkodik, ám az álom és a Csillag jelzése jó irányba vezeti a bölcs királyokat. Ezt a zenés formában fennmaradt misztériumjátékot antifona, himnusz és res- ponsorium vezeti be. A székesegyház térségét, egészen fel a szószékig jól használták ki az énekesek, jelezvén a vándorlást, az útkeresést és azt az egyszerű, de hatásos jelenetezést, amit az ismeretlen szerző követett. És hogy a liturgikus környezet teljes legyen, a Vizkereszti csillagjátéhot Te Deum fejezte be. Ez a gregorián dallamvilág talán ma sápadt- nak tűnhet az első mondatoknál; a recitativók méltóságát tarthatjuk akár kevésnek is a zenei romantikához szokott fülünkkel, de aki észreveszi még, és érti is a latin szöveg, főleg a himnuszok nyelvi szépségét, sejti, hogy mi szólal meg a hangzatokban. A műsor második részében a XVI. századi pozsonyi gyűjtemény, az úgynevezett Anna Hansen Schu- man-kódex vecsernyés énekei szólaltak meg. A papi zsolozsma leghangulatosabb részeként fogható fel a ve- csernye, a Vesperae, amely az estébe hajló órákban hangzott fel monostorokban és a kolostorokban. Ezért ez a zenei díszítés.' A sokszó- lamúságban is mindenütt jelen van a gregorián. Az introductio, a himnusz itt is felhangzik, mert a zso- lozsmázők az egész nép helyett és az egész népért vállalták feladatukat. Észrevehető ezekben a lágy vonulásé dallamokban a derű, az ünnepélyesség és az az áhitat, amely a nap befejezéséhez közelíti a földi vándort. A középkori liturgiában, zsolozsmában a Húsvét a ki- teljesedett öröm ünnepe. A feltámadásnak ezt a minden erő fölötti diadalát, amely szétárad az Alleluják- ban, a modem időkben Tolsztoj tudta igazán megközelíteni, ahogyan a Feltámadásban leírja a Húsvét hatását A megszólaltatott zenei anyag a maga nemében páratlan érdekessége volt a mai hallgató számára. Szendrey Janka és Dob- szay László mesterségbeli szintje nemcsak azzal mérhető, amilyen célratöréssel teremtették meg ezt az énekkart, inkább azzal az élménnyel, amit hallgatóságuknak nyújt. Sokaknak feltűnhetett, mennyire eltérő mozdulatokkal vezényli ez a két kitűnő szakember a georgiánt, mint más karvezetők, akik a jóval keményebb ritmusokhoz vannak szokva. A gregorián lényege az a lágyság, amely a folytonos — napi hétszer félórát kellett a zsolozmázók- nak énekelniük — hanghasználat miatt még így is megerőltető lehetett. Egy nagyszerűen hangzó együttest hallhattunk ezen az estén. Farkas András GRABÓCZ GABOR: MA 0* M 00 00 Ko kövön nem marad II 2. — Főnök, összeértek gyomromban a mutatók! — jelentette ki kenetteljesen Bocika. — Ezzel a fél hegyoldallal — koppantott csákányával a melette fekvő hatalmas mészkődarabra — te likassal könnyebben elbánok. Nyű úr beterelte a társaságot, s megindult a meghitt csámcsogás, hörpölés, gurgulázás. A házigazda el- mélyülten böförészett, és eközben kérges agyában megpecsételődött a kőszikla- monstrum sorsa: — Szétütöm.'! Segítesz-e sógor? A sógor heves fejrázásában kis híján félrenyelte a bekapott szalonnát, így hát hang helyett csak gülüszeme meredt beszédesen. — Na, akkor te tartod a vésőt, én meg ütöm. így is lett. Ebéd után a vöröslő fejű triász kigörgette fészkéből a megtermett követ. Nyű úr meg a sublót- nyi kemény anyag előtt megvetve lábát parancsot adott: — Támaszd nekiL Mint jéghegyen a légy, olybá tűnt az öles kőhöz nyomott kurta véső. Szétverniük nem sikerült, ellenben a sógort leszerelte egy hegyes kőszilánk, mely a szemébe pattant. Este mindenki kiütötte magát, csak Nyű úr nem, mert ő akármennyit meg tud inni, és ha mégis sokat találna bekapni, az csak azzal a következménnyel jár. hogy nem bír fölállni. Ám ha van, aki fölállítsa, simán hazatalál. Most senki sem tudta fölállítani, azonban otthon volt. Foteljában elnyúlva álmában saját magát látta, amint aszfalttörő géppel zúzza-nyűvi a roppant kő- szirtet s vicsorgó ajkán fehér habok gyülemlenek. A pinceablakon bekandikáló kiflihold fénye áttetszővé színezte a cementes zsákokon békésen szuszogó Pisike arcát. Vasárnap reggel bezsaluztak. Estére —. maguk sem tudták, hogyan — állt a hatalmas betonfal. Nyű úr csüngő kézzel gubbasztott a kidöntött tölgy fonnyadó lombjai közt. Homlokán poros redők tomyosodtak: — Legörgetjük! — szólt halkan, de elszántan. A sógor kongó tekintettel meredt maga elé. Bocika fejébe vér szökött, s mint aki vette a lapot, a tekintélyt parancsoló kődarab felé fordult. A rajta pihegő Pisike Nyű úr iménti kinyilatkozását egyenesen magára véve, ■'mészfehér lett a rémülettől. Aztán valahogy rájött, hogy nem őt, hanem a követ akarják legörgetni. — Le az útra — folytatta mélázóan Nyű úr —. aztán hívom a lánctalpast, itt dolgoznak a sarkon, az majd szétmorzsolja...! A triász nekifeszült. Nyű úr hórukkolt. — Csak itt lesz nehéz. De ha majd a lejtőn beindul... — biztatta lobogó hajjal a kompániát. — Erre, erre, így, jóó, jóó — gurgulázott mind elégedettebben, ahogy a hatalmas test közeledett a telek lábához. — Ott az emésztőt majd kikerüljük, gyertek csak! Príma! Nagyon jó! „PluccsH!” — éktelen robaj és csobbanás, mintha kiéhezett oroszlán üvöltene föl egy veremből: az emésztö- gödröt nem tudták kikerülni. A lezúdult kő nyomán felcsapódó lé barna foltokban foglalt helyet Nyű úr és a triász testén. A hangulat savanyú lett. — Pancserek! — bődült el Nyű úr az akaratlanul is kitartott hatásszünet után. Majd valamit kiköpött a szájából és szólt: — Mához egy hétre ezt is körbebetonozzuk! (Vége) ISMÉT AZ IFJÚSÁGI HÁZBAN Átriumi esték Idén októberben újra megkezdődik Egerben, az Ifjúsági Házban az Átriumi esték rendezvénysorbzata. Az előző év előadásainak tá- gabb köréhez képest most egyfajta tematikai szűkítésre, egyúttal mélyítésre törekednek a szervezők. A májusig tartó sorozat nyitó eseménye októben 11- én, délután hat órakor lesz, ahol Czeizel Endre a magyarság genetikai meghatározóiról beszél. Ezt követően október 31-én délután öt órakor Csepeli György szociológus segítségével kaphatnak az érdeklődők reális helyzetelemzést, a „Nemzettudat, nemzdti érzésvilág a szociológus szemével” címf előadáson. A későbbiek során az Átriumi esték vendége lesz még Nemeskürty István, Hajdú Tibor, Borsányi György, Szántó György Tibor. Előadást tart többek között Marosán György, Király István akadémikus, Hegyi Ló- ránd művészettörténész és Ancsel Éva filozófus. A rendezvények fórum jellege lehetőséget nyújt arra is, hogy ki-ki választ kapjon a számára érdekes kérdésekre. SAJÁTOS KÖNYVTÁRI SZOLGÁLTATÁS Artoféko Máris nagy az érdeklődés iránta, pedig éppen hogy csak működik. Óvodák, iskolák. művelődési házak máris kölcsönözni óhajtanaik a budapesti — kőbányai — Artotékából. Az Artotéka elnevezés olyan képzőművészeti gyűjteményt takar, amely a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár X. kerületi 12. számú kerületi könyvtárában létesült azzal a céllal, hogy képzőművészeti alkotásokat köcsönözzön. Új vonás A könyvtárak már hosz- szabb ideje nemcsak könyvek és folyóiratok, hanem egyéb dokumentumok — diafilmek, hanglemezek, stb. — gyűjtői, közvetítői is. A képzőművészeti alkotások színrelépése a legújabb fejlemény. Az Amerikai Egyesült Államokban találták ki. onnan terjedt «1. érkezett Európába. Nyugaton a kölcsönzés üzlettel is párosul: a műveket el is adják. a kölcsönzés mintegy közbülső lépcsőfok. A megvétel azonban nem kötelező, csupán lehetőség. A szocialista országok közül a Német Demokratikus Köztársaság és Csehszlovákia néhány könyvtárában létesültek az első képkölcsönzök. Harmadikként Magyarország teremtette meg ezt az új esztétikai nevelési módot. A képzőművészeti kölcsönzést a miskolci és a jászberényi városi könyvtár kezdte meg néhány esztendeje. Miskolcon diákat és posztereket, Jászberényben sokszorosított grafikákat és e* libriseket bocsájtanak a beiratkozok rendelkezésére. A kőbányai Artotéka mindkettőnél nagyobb, művészeti szempontból is tekintélyesebb alapgyűjteménnyel nyílt meg szeptember 26-án. Fametszetek, linómetszetek. litográfiák, mo- notípiák. rézmetszetek, mezzotintók, rézkarcok, akvatinták. tehát sokszorosító eljárással készült, az Országos Széchenyi Könyvtártól ■kötelespéldányként idekerülő lapok tára. A 4000 műalkotásból egyelőre 2700-at kölAbrahám Rafael: Olasz házak csönöznek — például Banga Ferenc, Barcsay Jenő, Cso- hány Kálmán, Gyulay Li- viusz. Rékassy Csaba, Szidsz Endre, Würtz Adám 1966— 197:2 között készült grafikáit. Rövidesen újabb lapokkal igyekeznek bővíteni a választékot. A kölcsönzés gyakorlata Tverdota Miklósné dr„ a könyvtár vezetője, a gyakorlati tudnivalókat így foglalta össze: — Egyéneknek, intézményeknek egyaránt odaadjuk a grafikákat — paszpartuba és könnyű, esztétikus fémkeretbe illesztve őket. Az intézményektől nem kérünk pénzt, az egyéni kölcsönzők három hónapra 50,— Ft kölcsönzési díj ellenében vihetnek haza egy-egy alkotást, A határidő egyszer hosszabbítható, azaz összesen fél évre kölcsönzünk. A vidékiek is igénybe vehetik szolgáltatásunkat vagy egyénileg, úgy. hogy fölutaznak hozzánk, vagy az illetékes megyei könyvtár révén könyvtárközi kölcsönzéssel. Az Artotéka sok lehetőséget hordoz magában. A közönség bizonnyal megszokja, megkedveli. A kőbányai könyvtár mindenesetre nagy kedvvel, szeretettel várja a vidéken élőket is. Reméli: győzi képpel. Gy. L. Az első látogatók (Hauer Lajos felvételei — KS)
