Népújság, 1984. szeptember (35. évfolyam, 205-230. szám)

1984-09-26 / 226. szám

2. NÉPÚJSÁG, 1984. szeptember 26., szerda Közéletünk hírei Kedden hazaérkezett Bu­dapestre a magyar pártmun­kás-küldöttség, amely Mo- róthy László, az MSZMP Po­litikai Bizottságának tagja, a Budapesti Pártbizottság el­ső titkára vezetésével tett lá­togatást a Mongol Népköz- társaságban. A küldöttség fogadására a Ferihegyi repülőtéren meg­jelent Vlagyimir Bazovszkij, a Szovjetunió budapesti nagykövete, valamint Del- gerdalajn Zsambazsancan, a Mongol Népköztársaság budapesti nagykövetségének ideiglenes ügyvivője. Aczél György, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja, a Központi Bizottság tit­kára Csehszlovákia Kommu­nista Pártja Központi Bi­zottságának meghívására kedden Prágába utazott. A Kubai Kommunista Párt Központi Bizottságának meg­hívására szeptember 17—24. között látogatást tett Kubá­ban Németh Miklós, az MSZMP KB gazdaságpoliti­kai osztályának helyettes ve­zetője és Antalóczy Albert, az MSZMP Komárom me­gyei bizottságának első tit­kára. A magyar vendégeket fo­gadta Julián Rizo, a Kubai Kommunista Párt KB titkár­ságának tagja. Losonczi Pál, az elnöki Ta­nács elnöke táviratban üdvö­zölte Alt Abdullah Száleh ezredest, a Jemeni Arab Köz­társaság elnökét az ország nemzeti ünnepe alkalmából. (MTI) I A világ országai érdekeltek a béke fenntartásában Az ENSZ-közgyClés általános vitája Andrej Gromiko szovjet külügyminiszter az ENSZ-közgyű- lés ülésszakán New Yorkban. (Népújság-telefotó — AP — MTI — KS) A vita első napján máris megmutatkozott, hogy a vi­lág minden országa egy­aránt érdekelt a béke fenn­tartásában, a nemzetközi feszültség csökkentésében, a fegyverkezési verseny megállításában. Ugyanak­kor számos ország képvise­lője szólt aggodalommal a világgazdaság gondjairól, a fejlődő országok nehézségei­ről, aláhúzva, hogy ezek a problémák ugyancsak ve­szélyeztetik a világ stabili­tását. Nagy helyet kaptak az első napi felszólalásokban a regionális problémák is. Kedden délelőtt New Yorkban az ENSZ közgyű­lés ülésszakán folytatódott az általános politikai vita. Mint Kis Csaba, az MTI tudósítója jelentette, ezút­tal is két téma foglalkoztat­ta a felszólalókat: a világ békéje és a gazdasági prob­lémák súlyosbodása. Szinte valamennyi felszó­laló sürgette, hogy az érdé. kelt országok tegyenek ha­ladéktalan lépéseket a nem. zetközi feszültség felszámo­lására, a tárgyalások felújí­tására, a regionális veszély­gócok megszüntetésére. Reagan elnöknek az ENSZ. közgyűlés ülésszakán el­mondott beszéde semmi je­let nem mutat arra, hogy bármiféle lényeges változás következne be a jelenlegi amerikai kormányzat politi­kájában. A beszéd mindenek­előtt választási célokat kö­vetett. csupán a megfogal­mazások voltak újak, a lé­nyeg változatlan maradt — állapítja meg a TASZSZ szovjet hírügynökség New York-i keltezésű tudósítása. Beszédében az elnök- sem. mivel sem megalapozható kijelentéseket tett arra vo­natkozóan, mintha az Egye. sült Államok a fegyverke­zési hajsza megfékezésére törekedne és támogatná az Egyesült Nemzetek Szerve­zetének alapvető eszméit és célkitűzéseit. Az elnök lényegében arról a korábbi politikáról szó­nokolt, amelynek célja a nemzetközi feszültség szí. tása, a katonai fölény nőve. lése, a más államok bel- ügyeibe történő beavatkozás. Reagan csupán új megfo­galmazásokat használt, a po­litika lényegét formai vál­toztatással igyekezett felcse­rélni. A szovjet hírügynökség rövid összefoglalót közölt Reagan beszédének első nyu­gati visszhangjáról is. Idé­zett egyebek között a fran­cia hírügynökségnek abból a jelentéséből, amelyből ki­derül: a beszéd elhangzása után nem sokkal Reagan új­ságíróiknak kijelentette, hogy változatlanul a Szovjetuni­ót tartja a „gonosz birodal­mának”. Kitüntetések az Operaház építőinek A Magyar Állami Opera­iház rekonstrukciójában részt vett dolgozók legjobb, jait köszöntötték kedden a Pesti Vigadóban rendezett ünnepségen. Ott volt Ballai László, az MSZMP Közpon. tí Bizottságának osztályve­zetője. Szépvölgyi Zoltán, a Fővárosi Tanács elnöke, va­lamint a Művészeti Dolgozók és az Építők Szakszerveze­tének képviselői is. Elsőként Köpeczi Béla mű­velődési miniszter köszön­tötte az Operaházat újjávará­zsoló rekonstrukciós mun­ka résztvevőit, a tervezőket, a szervezőket, az építés és restaurálás ügyes kezű mun­kásait és a felújításban szo­rosan együttműködő lengyel és NDK-beli dolgozókat. Üdvözölte az építőket So­mogyi László építésügyi és városfejlesztési miniszter is. Az Operaház rekonstruk­cióját úgy értékelte, mint a magyar építőipar kiemelke­dő munkáját, amellyel az építészettörténeti értékek­hez híven ragaszkodva is még jobbá és szebbé, és egyben korszerűbbé vará. zsolta az épületet, mint ere­detileg volt. Sokak szemé­ben vágyálomnak tűnt. hogy az operaház centenáriumára teljesíthető a rekonstrukci­ós program. Ám nem a két. kedőknek, hanem az építők, nek lett igazuk, akik kez­dettől fogva bíztak maguk­ban, s a szakma becsületbe­li ügyének tekintették, hogy mindent megtegyenek e cél­ért. Ezért dolgoztak éveken keresztül hajnaltól késő es. tig. gyakran szabadnapjai­kat sem kímélve. Ezért a munkáért tisztelet és köszö­net jár. Az ünnepségen Borbándi János, a Minisztertanács el­nökhelyettese az Operaház rekonstrukciójában végzett eredményes munkájuk el. ismeréseként kitüntetéseket adott át az építőknek. A Munka Érdemrend arany fokozatát kapta Balogh Gé- záné, a Középületépítő Vál­lalat építésvezetője, Bene- detti Tibor miniszteri ház. tos, Drescher Rezső, a Köz­épületépítő Vállalat főmű­vezetője, Hinkelmann An. tál, az Országos Szakipari Vállalat díszítőfestő szak­munkása, Mányoky László, a Középülettervező Válla­lat igazgatója és Pánczér Lajos, a Középületépítő Vál­lalat gépkezelője. Kilencen vették át a Munka Érdem­rend ezüst, hárman pedig bronz fokozatát. További 26-an részesültek a Szocia­lista Kultúráért. 63-an a Kiváló munkáért kitünte­tésben. Ketten kaptak Mű­emlékvédelemért emlékpla­kettet, hat társadalmi akti. vista eredményes munkáját ismerték el a Szakszerveze­ti Munkáért kitüntetés arany, illetve ezüst fokoza­tával. Ezután Mihály András, az Operaház igazgatója is köszöntötte az építőket, majd 18 szakembernek nyújtotta át a dalszínház fennállásá­nak 100. évfordulójára ala­pított jubileumi emlékpla­kettet. Borsos Miklós Kos- suth-díjas szobrászművész alkotását. Az építők nevé­ben Kreszán Albert, a Középületépítő Vállalat megbízott igazgatója díszes vendégalbumot és az Ope. raház néhány ereklyéjét — a régi vasfüggöny és a né­zőtéri díszek egy-egy töre­dékét — tartalmazó em. lékkazettát adott át Mi­hály Andrásnak. Az ünnepséget követően a művelődési és az építés­ügyi tárca vezetői fogadást adtak a kitüntetetteknek tiszteletére. Este az új Operaházban az építők tiszteletére ren­deztek előadást. A dalszín­ház művészei Erkel: Hu­nyadi László című operájá­nak nyitányát, a Bánk bán 1. felvonásának 1. képét, Bartók—Seregi: A fából fa­ragott királyfi című táncjá. tékát, valamint Kodály: Psalmus Hungaricus című kompozícióját adták elő. SZOVJET-FINN TÁRGYALÁSOK Kalevi Sorsa Moszkvában A szovjet kormány meghí­vására kedden hivatalos lá­togatásra Moszkvába érkezett Kalevi Sorsa, finn minisz­terelnök. A magas rangú ven­déget a pályaudvaron Nyiko- laj Tyihonov, az SZKP KB PB tagja, a Szovjetunió Mi­nisztertanácsának elnöke fo­gadta. Ezt követően meg­kezdődtek a szovjet—finn kormányfői tárgyalások. A szovjet tárgyaló küldöttsé­get Nyikolaj Tyihonov, az SZKP KB PB tagja, a Szov­jetunió Minisztertanácsának elnöke, a finn delegációt Kalevi Sorsa miniszterelnök vezeti. —( Külpolitikai kommentárunk )— Hangnemváltás IGAZAT KELL ADNI MONDALE-NAK, a de­mokraták elnökjelöltjének: Ronald Reagan jobban tette volna, ha már négy évvel ezelőtt abban a hang­nemben közelíti meg a szovjet—amerikai kapcsola­tok kérdéseit, amilyent az ENSZ-közgyűlés üléssza­kán elmondott beszédében használt. Vitathatatlan, hogy ezúttal elhagyta a máskor oly dúsan áramló szovjetellenes kirohanásokat. Persze, korai volna illúziókat fűzni ehhez a stí­lusváltáshoz. Sajnos, a két nagyhatalom viszonya Reagan elnöksége idején a mélypontra zuhant. Az amerikai elnök retorikájában meghonosodott a dur­va rágalmazás, a csillagháborús fenyegetőzés, amit aligha feledtet New York-i beszédének visszafogott­sága. A politikában azonban mindig a legfrissebb tények kerülnek értékelésre, s ezért nem szabad fi­gyelmen kívül hagyni az elnök megnyilatkozásának új hangnemét. Reagan ezúttal készségét fejezte ki a konstruktív tárgyalásokra. Hasonló értelemben már jó néhány al­kalommal nyilatkoztak a szovjet vezetők, ám eddig Washingtonban minden egyes kezdeményezésük sü­ket fülekre talált. Arra sem találni példát a közel­múltból, hogy az amerikai elnök elismerte volna: a tárgyalásoknak nincs ésszerű alternatívájuk. Ha be­szédének további részletei nagyjából egybe is estek mindazzal, amit januárban, választási kampánya nyi­tányaként már elmondott, most akkor is új elemnek számít javaslata az állandó jellegű szovjet—amerikai miniszteri szintű konzultációkra, örvendetes, hogy pozitívumként értékelte az idén létrejött megállapo­dásokat az úgynevezett forró drót — vagyis a szov­jet és az amerikai vezetőket összekötő telexvonal — továbbfejlesztéséről, a gabonaszállításokról és a ha­lászati jogok tárgykörében. MINDEZEK FÉNYÉBEN azonban még nehéz vol­na azt jósolni, hogy Washingtonban csakugyan el­szánták-e magukat a Reagan által többször is nyo­matókkal idézett „új kezdetre”, s az USA politikájá­ban a jövőben valóban érvényesül-e az általa jelzett „új megközelítés”. Kár lenne elébe vágni olyan fontos eszmecserék­nek, mint a héten várható Gromiko—Shultz és Gro­miko—Reagan találkozók. Mint a Reagan-beszéd el­ső világvisszhangja is tanúsítja, Nyugat-Európában éppúgy, mint a szocialista országokban várakozással tekintenék e nagyfontosságú tárgyalások elé. Óva­tos derűlátással egyelőre csak annyi állapítható meg, hogy Ronald Reagan józanabb hangvételű beszéde az ENSZ fórumán kedvező előjelnek tekinthető. Még akkor is, ha abban vitathatatlan része van a közel­gő választásoknak. REÁLIS ÉRTÉKÉT AZONBAN csakis a tettek iga­zolhatják. GYAPAY DÉNES JUBILEUMI ÜLÉS A SZOVJET ÍRÓSZÖVETSÉG 50. ÉVFORDULÓJÁN Beszédet mondott Konsztantyin Csernyenko A Népek Barátsága Ér­demrenddel tüntették ki a Szovjet Írószövetséget. A magas kitüntetést a szövet­ség vezetőségének jubileu­mi ülésén Kosztantyin Csernyenko, az SZKP KB főtitkára, a Szovjetunió Leg­felsőbb Tanácsa Elnökségé­nek elnöke adta át, aki az eseményen fel is szólalt. A művészi alkotó folya­mat jellegét megszabó kül­ső körülményekről, a mű­vészi tevékenység politikai jelentőségéről, a szovjet tár­sadalom életében betöltött szerepéről beszélt a többi között Konsztantyin Cser­nyenko. A szovjet társadalom éle­tét — mondotta — érez­hetően befolyásolja a jelen­leg igen nyugtalanítóan alakuló nemzetközi helyzet. A nukleáris veszély jelen­tősen megnőtt, s e fenye­getéssel szemben aktív és céltudatos harcot kell vív­ni. Ezen a téren igen sokat tehetnek az értelmiségiek, akiknek nem egyszerűen a Szovjetunió és az Egyesült Államok között kell válasz­taniuk, mint azt az anti- kommunisták gyakran állít­ják. hanem az emberi ci­vilizáció fennmaradásának vagy pusztulásának a lehe­tőségei között. Ezen a té­ren pedig nincs semmiféle arany középút. Aki választ, az vagy a háborút előké­szítők mellé áll, vagy pedig elutasítja az imperializmus kalandorpolitikáját, s a bé­kés egymás mellett élésért, a leszerelésért küzd. E vá­lasztás megtételében a szov­jet alkotó értelmiség tagjai sokat segíthetnek külföldi kollégáiknak. Konsztantyin Csernyenko az SZKP közelgő, XXVII. kongresszusáról is szólott. E kongresszusnak megkü­lönböztetett jelentőséget ad az a tény, hogy ezen terve­zik elfogadni az SZKP új­jászerkesztett programját, amely meghatározza a kö­vetkező évtizedek munkáját — mondotta. — A prog­ramnak a realitásokból kell kiindulnia. Figyelembe kell vennie mindazt, ami az utóbbi csaknem negyedszá­zadban újként jelent meg a társadalmi elméletben és gyakorlatban, s támaszkod­nia kell a tömegek által felhalmozott tapasztalatok­ra. E tapasztalatok pedig azt tanúsítják, hogy a kom­munizmus építésével kap­csolatos feladatok végrehaj­tására való áttérés előtt túl kell jutni a fejlett szocia­lizmus hosszú történelmi szakaszán, amelynek kezde­tén ma, a Szovjetunió tart. A szovjet irodalom, szín­ház- és filmművészet ma gyakran fordul az élet bo­nyolult, ellentmondásos je­lenségei felé. Ebben nincs semmi meglepő, hiszen az ellentmondások természe­tesek és elkerülhetetlenek a szocialista társadalom fejlő­désében. Ezek az ellentmon­dások befolyásolják az emberek sorsának alakulá­sát és erkölcsi konfliktusok forrásává válnak. Felszámo­lásuk komoly erőfeszítéseket, bátorságot követel meg ak­kor is, ha az ellentmondások nem kibékíthetetlenek. A továbbiakban Konsztan­tyin Csernyenko arról szólt, hogy a művészi alkotások befogadására képes emberek esztétikai nevelése csak ak­kor lehet eredményes, ha már korán, gyermekkorban elkezdődik. Ezért kell ki­használni a Szovjetunióban most bevezetett iskolareform nyújtotta lehetőségeket arra, hogy megnövekedjen az iro­dalom és a művészet hatá­sa a személyiség formálásá­ra. Konsztantyin Csernyenko a művészeti élet pártirányí­tásáról szólva kitért arra, hogy akiket a párt ezzel a feladattal bízott meg, azok­nak okosan, kezdeményező­készen kell végezniük mun­kájukat. Végezetül az SZKP KB főtitkára hangsúlyozta, hogy a szovjet kultúra nap­jainkban szerves ötvözete mindazoknak a szellemi ér­tékeknek amelyeket az or­szág népei és nemzetiségei létrehoztak. MONCTON Kéthetes kanadai látoga­tásának első állomására, New Brunswick államba ér­kezett hétfőn a brit király­nő és férje. II. Erzsébetet és Fülöp herceget Jeanne Sauvé, Kanada főkormányzója és Brian Mulroney miniszter- elnök fogadta. LAGOS Négy, fegyveres rablásért halálra ítélt személyt végez­tek ki Nigériában. A tavaly decemberi katonai hatalom- átvétel óta több mint ötven fegyveres rablón hajtották végre a nyilvánosság előtt a halálos ítéletet. LONDON Gavin Laird, a brit gép- és műszeripari dolgozók szak- szervezetének főtitkára ked­den a londoni televízióban azt jósolta, hogy 6—8 héten belül áramszolgáltatási szü­netek lesznek az országban. Ezzel hivatalos helyen ugyan nem hajlandók számolni, de a 29. hete tartó bányász­sztrájk megoldatlansága kö­vetkeztében valóban áram­hiány jelentkezhet, mivel a brit erőművek mintegy 80 százaléka széntüzelésű. MEXIKÓVÁROS Huszonhét halálos áldoza­ta volt a múlt héten a Mexi­kó északi részén végigsöpört „Odile" nevű tornádónak. A szélvihar tizenöt millió dol­lár értékű kárt okozott. A tornádó a hét végén egy fo­lyami utasszállító hajót bo­rított fel: a hullámokban hu­szonhármán lelték halálukat.

Next

/
Oldalképek
Tartalom