Népújság, 1984. szeptember (35. évfolyam, 205-230. szám)

1984-09-26 / 226. szám

3. NÉPÚJSÁG, 1984. szeptember 26., szerda Niért intenzív a fejlődés? Rendkívül nehéz éveket élt át a magyar népgazda­ság a hetvenes években. Végérvényesen bebizonyo­sodott, hogy az extenzív fejlődés tartalékai kimerül­tek, s meg kell tanulnunk új módon gazdálkodni. Lezajlott az első, majd a második olajválság, drasz­tikusan emelkedtek a nyersanyagárak. Egyes felmé­rések szerint pedig az ország a második világháborús veszteségekkel arányban álló cserearányromlást vi­selt el. A korszak legfontosabb hazai változása az intenzív fejlődésre való átállás volt, amelyet a világ­piacon zajló, számunkra kedvezőtlen változások is sürgettek. LAKÁSOKBAN, ISKOLÁBAN CSUROG A VÍZ — NEMCSAK AZ ÉPÍTŐK LEHETNEK HIBÁSAK — A MEGOLDÁS MIELŐBB SZÜK­SÉGELTETNE Ősz eleji beázások nyomában A Gazdaságpolitikai kis­szótár a következőképpen fo­galmaz: az extenzív fejlődés a bővített újratermelésnek az intenzívhez képest fejlete lenebb típusa. Jelentősen növekszik az új termelőegy, ségek, új munkahelyek szá­ma. Ebben az időszakban kerül sor a modern nagy­ipar megteremtésére. E kor­szak jellemzői közé tartozik továbbá, hogy a termelésben foglalkoztatottak száma év. ről évre emelkedik, s a be­ruházások fő célja új mun­kahelyek teremtése. Az in­tenzív fejlődés címszó alatt a következő mondatok ol­vashatók: e szakasz során a gazdasági növekedés fő esz. köze a meglevő gazdasági erőforrások hatékonyságá­nak a növelése. A népgaz­daság intenzív módon fej­lődik, ha a nemzeti jövede­lem növekedése a munka­termelékenység növekedé­séből származik. A terme­léshez szükséges eszközök hatékonysága fokozódik, a gazdasági struktúrán belül megnövekszik a dinamiku. san fejlődő ágazatok száma. S a kevésbé számszerűsíthető tényezők, mint például a szakképzettség, a vezetés szintvonala, a munkaszerve­zés, a termékek minőségé­nek és versenyképességének fokozása különösen fontos szerephez jut. Váltás a hetvenes években E néhány mondatos meg. fogalmazásokból csak a kétféle gazdálkodási módszer alapvető különbségeit is­merhettük meg, de ennél sokkal közvetlenebb módon bontakozott ki az intenzív szakasz a 70-es évektől kezd­ve. Nézzük például a legap­róbb változásokra is „érzé­keny” beruházásokat. Rend. kívül szembetűnő a váltás, .ha a fejlesztések céljait vizsgáljuk. Húsz évvel ez­előtt új gyáróriások, ipar­telepek épültek, ekkor jött létre a szocialista nagyipar. Tíz évvel a váltás után a rekonstrukciók léptek elő­térbe: a már meglevő épü­leteket, gépeket, újították föl. A magyar mezőgazdaság nemzetközi hírnevéhez nagyban hozzájárult, hogy jelentős eredményeket ért el a gabona- és a húster­melésben. A siker titka, hogy gyorsan terjednek a bevált és jövedelmezőbb technológiák, növényfaj­ták, gépek és a termelés más eszközei. Ebben szá­mottevő szerep jutott ko­rábban és ma is Bábolná­nak. Saját eredményes ku­tatásai, fejlesztései mel­lett elősegíti a nemzetközi kapcsolatok bővítését, az új kutatások elterjesztését és a versenyképesség növe­lését. Ezúttal nyolcadik alkalom­mal rendezik meg a Bábol­nai Napokat, vagy közismer­ten a Bábolna Show-t, amely világszerte is elismert az új termelési eszközök, a jö­vőt jelentő technológiák ré­vén. Európa egyik legna­gyobb szántóföldi bemuta­tójaként nyilvántartott ren­dezvényt kedden nyitották meg az érdeklődőknek. A négynapos program lehető­séget kínál a nemzetközi kapcsolatok további bővíté­sére, a magyar és a külföl­di vállalatok, az ipar és a mezőgazdaság közötti együtt­működés növelésére, az el­méleti és gyakorlati szak­emberek tapasztalatcseréjére. Az idei nagyszabású be­mutatón 130 hazai és 77 külföldi vállalat: mezőgaz­dasági gép-, műtrágya- és növényvédőszer-gyártó, ter­melésfejlesztő, nemesítő, ve­tőmagellátó, állattenyésztő és élelmiszeripari vállalat, intézet mutatja be terméke­s automatizálták a gépsoro­kat. Manapság pedig kiegé­szítik a már meglevő be­rendezéseket, hogy minél kevesebb munkáskéz segít­ségével készüljön el a vég­termék. Az ilyesfajta beru­házások után hatékonyabbá válik a munka, hiszien egy­ségnyi idő alatt mind több termék hagyja el a gépso­rokat. Az intenzív szakasz 'kulcsszava a hatékony, s ág: az egyre dráguló nyersanyag minden gramm. jóból új terméket kell for­málni, takarékosan kell bán­ni a mind drágább, s egyre fogyatkozó munkaerővel. Hi­szen az új gazdálkodási for. imára való áttérést éppen az élőmunka-tartalékok kime­rülése kényszeritette ki. Az utóbbi években jelentősen csökkent a nemzeti jövede­lemből a beruházásokra ju. tó rész. s így minden válla­lat rákényszerült a kevés pénzbe kerülő, ám nagy hasznot hajtó módszerek al­kalmazására. Szinte min­denhol górcső alá vették a belső szervezettséget: hol lehetne az anyag útját rö­vidíteni, a szükségtelen ál­lásidőket lefaragni. A szer­vezéstudomány legújabb módszerei is követőkre talál­tak, megvizsgálták például még a munkások mozdula­tait és megtanították őket arra, hogy ugyanazt a mun. ■kát a lehető legkevesebb, de célszerű mozdulattal vé­gezzék el. Többet, korszerűbbet A vállalati célkitűzések is átformálódtak az intenzív szakasz éveiben. Régebben a „minél többet” szerepelt az első helyen: az áruellá­it, eredményeit. A bábolnai­ak ezúttal is azt a célt tűz­ték maguk elé, hogy csak az a hazai és külföldi cég ve­gyen részt a bemutatókon, amelyik a nagyüzemi gya­korlatban még nem alkal­mazott újdonságokat vo­nultat fel. A kiállítók között Heves megyeieket is találni. Ott van a gyöngyösi Agro- mechanikai Szövetkezet: ez­úttal öntözőberendezéseket, kisebb és nagyobb, vízszi­vattyúzásra alkalmas szél­gépet, valamint több típu­sú, úgynevezett zagyszivaty- tyút vitt el. A múlt évi be­mutatkozás után ismét je­lentkezik a bábolnai napo­kon az egri Finomszerel- vénygyár: pneumatikus ele­meket állít ki. A hagyományoknak meg­felelően a kukoricatermelés gyakorlati bemutatóján több mint félszáz gépkapcsolás látható. Az új eszközök munka közben szemlélhetők. Figyelemre méltó a nehéz univerzális és az ennél na­gyobb traktorok versengése. Ezen most először szerepel például az olasz Fiat—180— 90, az NDK—Forschrift gyár által készített ZT—320, az NSZK-beli Deutz—230. Űj­tás gondjait még így sem sikerült enyhíteni. A 70-es és a 80-as évek jelszava a „jobbat, korszerűbbet”, mert csak a kiváló termékek kel. nek el a külpiacon, s a ha­zai vevők is mind igénye, sebbek. Az 1980-ban végre­hajtott szabályozómódosítás óta a vállalatok a saját bő­rükön érzik a külpiac ítéle. tét. Ha növelni akarják az exportjukat, rákényszerül­nek a gazdaságosan gyárt­ható és jó minőségű termé­kek termelésére. Ezt neve. zik termékszerkezet-váltás­nak : bór még nem hatotta át az ipar minden ágazatát, eredményei már mérhetők az export növekedésében. A mezőgazdaság is átala­kult az 1960-as évekhez ké­pest, az extenzív fejlődés szakasza egybeesett a mező. gazdasági nagyüzemek, a tsz-ek, állami gazdaságok létrehozásával. Ekkor jutott a magyar mezőgazdaság az alapvető gépekhez, ezek se­gítségével sikerült a koráb­ban parlagon maradt terüle­teket megművelni. A növek­vő hazai fogyasztás és .tér. mészetesen ezzel párhuza­mosan az export fellendü­lése megkövetelte, hogy a mezőgazdaságban is a mun­ka hatékonyságát emelő módszereket alkalmazzanak; ekkor hódítottak teret a különböző vegyszerek, új­fajta hibrideket vetettek, és tenyészállatok behozatalá­val átalakult az állatállo­mány. Egyes területeken még most sem fejeződött be a technikai fejlődés, a ga­bonatermelés intenzifikálá. sára a magyar gazdaság nemrégiben kapott a Világ, banktól jelentős kölcsönt. donság a Rába Steiger 280— 300 típusú, valamint a gáz­zal, illetve biogázzal üzeme­lő két Fiat—890—DT és a szintén fagázüzemű MTZ—82 traktor is. Ismét sok betakarítógép látható, így többek között a különböző talajművelő eszközök kevésbé ismert tí­pusait mutatják be munka közben. A tápanyag-vissza­pótlás és vegyszerezés gépei között láthatók a nagy mun­kaszélességű permetezők új típusai. Az álló gépek bemu­tatójára 69 hazai és 35 kül­földi gyártó és fejlesztő in­tézet hozta el termékeit. Így többek között láthatók a fo­lyékony műtrágyakészítési modellek, talajművelő és szállítóeszközök, rakodógé­pek, öntözőberendezések, be­takarítógépek, állattartási eszközök, adatfeldolgozó és számítógépes rendszerek. A kísérleti bemutatótéren azokat a fajtákat és techno­lógiákat mutatják be, ame­lyek a fejlesztés biológiai alapjait biztosítják. Ebben az évben tizenegy ország inté­zetének 346 különböző ku­koricahibridje kerül az ér­deklődők elé. Kiemelkedő az állattenyésztés eredményeit felvonultató kiállítás is. Ez­Struktúraváltás a népgazdaságban Eddig csak vállalati szem­szögből vizsgáltuk, mit is hozott magával az intenzív fejlődés. Ám a népgazda­ság változásairól szóló sta­tisztikáik is érdekes tenden­ciákat rögzítenek. Az úgy­nevezett nem anyagi ága­zatok, mint például a ter­meléshez közvetlenül nem kapcsolódó hírközlés, a köz. lekedés, a szolgáltatások aránya növekedett, mind töb. ben dolgoznak az oktatás és az egészségügyi ellátás te­rületén. Szembetűnő válto­zások mentek végbe a la­kás- és városépítés szféráján ban is. A mai — immár sok éve érvényes — koncepció sze­rint az új lakóházak építé­se, meg az arra érdemes ré­gi házak felújítása, korsze­rűsítése egyenrangú tevé­kenység. Egyiket sem lehet a másik elé rangsorolni, ha az új lakótelepék, családi házak alkotta kertvárosok építésével párhuzamosan mind jobban kibontakozik a történelmi városközpontok felújítása. Nemcsak állag, megóvásra törekszünk, ha­nem arra. hogy — ahol lehet és kifizetődő — a mai igé­nyeknek megfelelő korsze­rű otthonokat alakítsunk ki a régi lakásokból. Visszatérve a termelőszfé. rára, mindenekelőtt az ipar­ra: az ipari ágazatok szer­kezete mind jobban módosul. Az élenjárók közé kerültek a korábban másodrendű sze­repet játszó területek: a fi­nommechanika, az elektroni­ka, számítástechnika stb. A mikroeléktronika fejleszté­se a magyar népgazdaság egyik legfontosabb feladata a 80-as évek derekán. Nagy. részt ennek a sikerétől függ, sikerül-e lépést tartanunk a világban végbemenő gyors változásokkal. Az új ága­zat jellemzői mintegy kon. centrálják az intenzív fej­lődés jegyeit: a lehető leg­kevesebb anyag és energia felhasználásával, az emberi tudás maximális kiaknázó, sóval, mind bonyolultabb, nagy értékű berendezéseket, fogyasztási cikkeket kell elő. állítani. L. M. úttal a Tetra baromfihibri- dek természetesen környeze­tükben, a nagyüzemi állat­tartó telepeken láthatók. Újdonság az is, hogy a te­nyésztőmunka egyes részei­ből és eredményeiből, így az állattegészségügy, a takar­mányozás, nevelési techno­lógia köréből a korábbiak­nál lényegesen többet mu­tatnak be. A Tetra Iparszerű Bá- rányhústermelési Rendszer a fajta kiinduló vonalait, szülőpárjait és a végterméke­ket, a juhtelepen szemlélteti az érdeklődőknek. A Bábol­nai Mezőgazdasági Kombi­nát öt erdő és fafeldolgozó gazdasága, valamint a Köz­úti Gépgyártó Vállalat a nemes nyár ások hulladék- mentes felhasználási, felújí­tási technológiáját és ener­giacélú hasznosítását kínál­ja. Gazdag látnivaló várja te­hát a Heves megyéből ér­kező szakembereket, akik nemcsak megismerhetik, hanem minden bizonnyal saját üzemeikben is kama­toztathatják majd az új eredményeket. Mentusz Károly Az elmúlt napok csendes őszi esőzése felborzolta a kedélyeket Egerben. A me­zőgazdaság számára jótékony égi áldás kevésbé örömteli az épülettömbök lakóinak, illetve a megyeszékhely egyik középiskolája tanulóinak. Az egri Kiss Lajos utca 11. számú lakóépületből Vas Lajosné kereste fel a hét elején szerkesztőségünket, la. kótársai nevében is. — A tízemeletes házba még 1980-ban költöztünk be — panaszolta. — Azóta min­den esztendőben rendszere­sen visszatérő gond a beázás. A legfelső szinttől az ötödi­kig tapasztalható, hogy a la­kásokban csurog a víz. Ná­lunk a tizediken — nem túl­zás — most már bokáig ér. A szőnyegpadló szinte telje­sen elázott, s megrongáló­dott a tapéta is. Gumicsiz­mában vagyunk kénytelenek járni a lakásunkban. Erről többször tájékoztattuk a ki­vitelező Heves megyei Ál­lami Építőipari Vállalat il­letékeseit, legutóbbi kéré­sünkre a vállalat igazgatója személyesen közölte velünk, szeptember közepéig meg­szüntetik a beázást. Valóban voltak is itt dolgozóik, ám a beázás mértéke csak még nagyobb lett, mint eddig volt... — Mi lehet az oka a foly­tonosan előforduló hibának? — fordultunk kérdésünkkel az építőkhöz. A választ Már­ton Józseftől, a HAÉV mű­szaki igazgatóhelyettesétől kaptuk: — Többféle okra is visz- szavezethető. Az egyik, hogy — nemcsak az E—37 jelű, hanem más épületek eseté­ben is — sokszor illetéktele­nek tartózkodnak a tetőn. Napoznak, vagy antennát ál­lítanak be, holott oda csak szakember léphetne, hiszen csakis ő tudja, merre vezet az egyedül használható ún. tipegő járda. Ellenkező eset­ben ugyanis a neoacid szi­getelés —, amely puha alj­zatával olyan, mintha párnán járna az ember — könnyen megsérül. Az is igaz, a hő­szigetelő aljzat a hő hatásá­ra hamar összezsugorodik, s elválik a fal melletti szegé­lyektől. Ez sajnos valóban konstrukciós hiba. Előidéz­heti még a beázást az is, ha a tetőn valamilyen munkát végeznek, s a felhordott tör­meléktől a vízlefolyó eldu­gul. — A mostani bejelentése­ket milyen intézkedések kö­vették? — Az idén ez volt az el­ső komolyabb próbája a te­tőszerkezeteknek. Valameny- nyi jelzés után vizsgálatot folytattunk, s a hibák kijaví­tására csoportosítottuk át az új épületeken dolgozókat is. így a Kiss Lajos utcai 174 és a Temesvári utcai 90 lakásos tömbökre. — Honnan kérhetik a la­kók káruk megtérítését? — Vállalatunk dolgozói mindenképpen elvégzik a la­kásokban is a javítási mun­kákat. Kivitelezési fogyaté­kosság esetén természetesen nekünk van kártérítési kö­telezettségünk. Ha azonban a házkezelőségek mulasztot­tak a karbantartásban, ak­kor a hibaelhárítási költsé­gek nyilvánvalóan nem ben­nünket terhelnek. Esővíz okozott kisebb ria­dalmat a Pozsonyi utcai Ke­reskedelmi és Vendéglátóipa­ri Szakközép- és Szakiskolá­ban is. — A felső szinten öt kol­légiumi szobában és a klub- helyiségben folyt a víz — számolt be a történtekről Mongyi Ferenc igazgató. — Mióta létezik az intézmény, azóta állandóan ismétlődő gondunk a beázás. Hét eleji bejelentésünkre azonnal el­jöttek az építők, s ígéretet tettek arra, hogy a hibákat kijavítják. A tanítás ettől függetlenül zavartalanul fo­lyik tovább. A Heves megyei Tanácsi Építőipari Vállalat műszaki igazgatóhelyettese, Horváth Béla a további lépésekről is tájékoztatta lapunkat. — Hétfőn kaptuk az érte­sítést a középiskolából, s még aznap bejárást, szemlét tartottak szakembereink. Tudjuk, korábban a tetőszi­geteléssel voltak problémák. Most az első vizsgálat során azonban azt állapítottuk meg. nem ez okozta a beázást, hanem az, hogy a födém- szerkezetben átvezetett csö­vek takarói elmozdultak. Hozzájárult a vízfolyáshoz a konyhai gőz, illetve a külső hőmérséklet csökkenése mi­att a felülvilágítón lecsapó­dó pára. Az elkövetkező na­pokban igyekszünk kideríte­ni a hibák pontos keletkezé­si okát. — Meddig tarthat ez a vizsgálat? — Előreláthatóan körülbe­lül két hetet vesz majd igénybe az alapos szemle. Annak eredményétől függő­en teszünk majd javaslatot a javítási munkákra. ★ A megfelelő megoldás mi­előbbi megtalálása valóban sürgető szükség. Annál is inkább, mivel hamarosan — az ősz jellegzetességének megfelelően — még több csa­padékra számíthatunk. Nem is szólva a télen a tetőkre telepedő hótakaró olvadásá­ról. Arra viszont bizonyára nemcsak az újságíró keresi és várja hiába a feleletet: vajon miért kell, hogy téma legyen minden esztendőben a beázás?! (Sz. Z.) Beruházásokról» árakról Országos konferencia Egerben Kedden délelőtt Egerben, a Technika Házában megkez­dődött a beruházási vállalatok országos konferenciája. A kétnapos eseménysorozaton a résztvevőik megvitatják a beruházáspoli'tika helyzetét, a közreműködő vállalatok sze­repét, feladatait. A lakásépítésről és az árkialakítás megyei tapasztalatairól Semjén Pál, a Heves megyei Beruházási Vállalat igazgatója tartott előadást. Ezt követően a Békés, a Hajdú-Bihar, a Szolnok a Vas megyei vállalat vezetője, továbbá az Epületberuházó, a FÖBER és a KÖMBER igazgatói számoltak be a helyi gon­dokról, eredményekről. Délután vitával és hozzászólásokkal folytatódott a konferencia. A programsorozat ma, szerdán délelőtt folytatódik. A résztvevők délután megtekintik az egri belvárosi rekonstrukció eredményeit. NYOLCADSZOR IS MEGNYÍLT Bábolna Show '84 A gabona és a húsprogram szolgálatában

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom