Népújság, 1984. augusztus (35. évfolyam, 179-204. szám)

1984-08-09 / 186. szám

NÉPÚJSÁG, 1984. augusztus 9., csütörtök B gyakorlat próbái Hevesiek a Napfény birodalmában II. Idegenforgalmi szemüvegen át Az évezred első századaiban épült Pantokrator, Neszebár egyik büszkesége. (Fotó: Zay Zoltán) Kommunista mivoltomban soha semmivel nem kellett annyira szembenézni, mint azzal a szemrehányással, hogy „szépek, igazán szépek a maguk elvei, dfe nagyokat nyögnek a valóság próbái alatt”! S őszintén megmon­dom, ilyenkor mindenféle vi­tában kicsit dadogós lesz a szavam. Mert a társadalom vezérlő ideológiáját mindig az „adósságaival” akarják el­számoltatni az emberek. Any- nyiban megértem az okát, hogy a társadalom mindig halovány rajzolata az elvek­nek, a mozgató ideológiának: a kettő sohasem takarhatja egymást, mint szabásminta a szövetet. Ahhoz olyan ste­ril társadalmi közeg kelle­ne, amelyben más ideológia nem 'munkál, nincsenek el­lenhatások, tőle idegen ta­szító erők: s olyan emberek, akik mind egy szóiig töké­letesen értik és élik azt az ideológiát. Ábrándnak is él­hetetlen! Ezért bizony tudo­másul kell venni: a szocia­lizmus sem tudja mindig és mindenben fölmutatni azt a tiszta, szép arcot, amelyet az elmélet rajzol róla. Véleményem szerint az ideológiai kérdések iránti ér­deklődés és az eszmei érzé­kenység lanyhult bizonyos rétegekben, társadalmi cso­portokban. A társadalom na­gyobbik fele úgy van vele, mint mondjuk, a latin nyelv­vel, illik belőle tudni vala­micskét. Ideológiai képvise­letünket szívesen hagyjuk magasabb testületekre és az elmélet művelőire. Köznapi cselekvéseink elméleti, esz­mei kontrolljára alig is gon­dolunk. Példákat? Ha lenne hely elég, csapatostul jönné­nek elő dolgok, sőt folyama­tok, amelyek azt mutatják: a kezdet kezdetén elmaradt az eszmei megfontolás. Ren­delettel kellett kordába te­relni a nyerő- és játékauto­maták! üzemeltetésének ügyét... Máig sincs rend a videokazetták frontján ... Milyen szellemiséget sugall­nak bizonyos diszkóműsorok, az elektronika terjedésével szaporodó játékprogramok ... Ki figyel oda mindenféle hakniprogramok eszmei tar­talmára ... Ki minősít filme­ket ... Ki tesz ideológiai ren­det a gazdálkodás mai sok­színűségében ... ? Nem új fölismerés, hogy lazulnak az ideológiából eredő erkölcsi, etikai normák, keverednek az értékrendek. Általában túlontúl nagy az ideológiai türelem olyan jelenségekkel szemben, amelyek fölmérhe- tően komoly szellemi káro­kat okoznak társadalmunk­nak. S még vitázókedvünk sem elég friss. Leginkább csak akkor kezdünk foglal­kozni kérdésekkel, ha már a húsunkban érezzük az ideo­lógiai ellenség fogát. Ha a lábunkra lépnek, esetleg még mi mondjuk: pardon ... Sokat töprengtem rajta, ugyan miért hagyjuk el ma­gunkat annyira? Egy vála­szom maradt: valami hamis vádtól tartózkodunk. Attól, hogy ha ideológiailag „ke­ményebbek” vagyunk, talán ránk sütik a „dogmátizmus” bélyegét. Hányszor éreztem már magam is, hogy „szólni kellene” ... Sehogyse kvad- rál eszmerendszerünkkel (és mellékesen a történelmi igazsággal sem!), ha Horthy Miklós valamiféle familiáris színezetben kerül elénk, mint a szövetségesi hűség lo­vagja ... Nem szimpatikus az sem, ha világnézetünk kontúrjai elhomályosulnak például bizonyos elővezeté­sekben a szocialista nemze­ti egység egyébként tisztelet­re méltó kategóriájában. Egyszer tanúja voltam an­nak, hogy leintettek valakit, mert osztályérdekek, osztály­szempontok alapján közelí­tett egy témához ... Különös nézetek, s még inkább kü­lönös magatartásformák emelkednek a szocialista de­mokratizmus előtt is. Kezd gyakorivá válni az ítélkezés, hogy „ha igazat adnak ne­kem, akkor van demokrácia — ha nem, akkor nincs!”. Rengeteg adóssága halmo­zódott föl ilyen értelemben a mi ideológiánk szószólóinak, propagandistáinak, oktatói­nak és művelőinek. Különö­sen azóta, mióta a gazdasá­gi élet szervezése, egyensúly­ban tartása annyi energiát leköt. De egészen régi tör- lesztenivalónk is éppen elég akad. A szocializmusról al­kotott kép például meglehe­tősen statikus még ma is. Kicsit romantikus, kicsit me­seszínű. Sokan azt gondol­ják róla (régi szemináriumok emlékeként talán), hogy megy az magától is. Hiszen alig volt célzás a szocialis­ta építés küzdő jellegére. Az ellentmondások fogadására és feloldására szóló képessége­inket még épp hogy csal; megmozgattuk. Történelmünk egyes szakaszaihoz is sok­féle a közelítés. Hányán és hányán szuggerálják nekünk, hogy a szocialista építés első hazai évtizede valami vele­jéig bűnös korszak volt. S nem elegendő az ideológiai aktivitásunk ezekkel az esz­mei ficamokkal szemben. Vannak, akik úgy magya­rázzák: a tudományos szocia­lizmus propagandistái bizo­nyára azért „halkabbak” mostanában, mert ez az el­mélet nem tud megfelelő vá­laszt adni a mai világ kér­déseire. Túl azon, hogy ez az eszme alkalmas igazán a világ és a társadalom mai kérdéseinek progresszív meg­közelítésére, hogy csak ez a vidágnézet kínál értelmes al­ternatívát, a történelem vagy valamely világhelyzet vagy bármely társadalom elemzé­sének marxista módszere történetileg bizonyítottan be­vált. Századunk egyfolytában nem tesz mást, mint a tudo­mányos szocializmust igazol­ja. Éppen a tSle való elté­rések okoznak időnként és helyenként politikai zavaro­kat. De ne menjünk másho­vá. A mi hazai politikánk nem attól és azóta emelke­dett-e az itthoni és a nem­zetközi elismerés polcára, hogy a párt megtisztította a dogmatikus, meg a revizio­nista ferdítésektől? Könnyű volt akkor ideoló­giai csatákat nyerni — mondja egy másik ellenke­zés —,. amikor minden hul­lámhosszról minden hang­szóró csak a miénket fújta. Most ajtó-ablak nyitva, most meg kinek van ideje és ener­giája arra, hogy szüntelen ideológiai csatában álljon minden. beáramló hóborttal, divattal,, kóbor eszmével? Ilyen értelemben bizony ne­hezebb ma. Azért is, mert közben az ideológia is fej­lődik. Viszont ostobaság és restség lenne arra gondolni, hogy a világnézetek háború­ját úgyis megnyerjük, tehát a kis ideológiai csaták nem lehetnek túl fontosak. Ideo­lógiában nincs visszavonulás, nincs térátengedés, nincs fegyverszünet. Türelmetlenek vagyunk a szocializmus hibáival, gyen­geségeivel szemben, számon kérjük a társadalomépítés elveinek szigorúbb érvénye­sülését. Fölpanaszolunk olyan társadalmi jelenségeket, mint a szerzés elhatalmasodása, az erkölcsi tartás megingásai, az antidemokratikus maga­tartás ... Pedig bizony, mind­ez ellen van nekünk haté­kony ideológiánk! A társa­dalom erősebb eszmei tartá­sa esetén mennyivel kisebb az esélye bármely társada­lomellenes próbálkozásnak, akár anyagi, akár szellemi életünkben. Mindezzel együtt, éppen ideológiai tanulmányaimból tudom magam is, hogy az eszmei türelmetlenség milyen kártékony. De azt is meg­jegyzem, hogy az eszmei azo­nosulás anyagi erővé válik a társadalomban. Magyaráb- ban mondva: a társadalmi cél megvalósulása arányos azzal, hogy vezérlő elvei mi­lyen intenzitással épülnek be a közgondolkodásba és a hétköznapi magatartásba. Ha tehát időnként elvek nyög­nek is a gyakorlat próbái alatt, azért nem az eszme hibás. (Sz. S. I.) Szlncsev Brjag. E nyelv­törő két bolgár szót mor­zsoljuk fogaink között, s hitetlenkedünk, hogy en­nek az elragadó üdülőtelep­nek a nevét vesszük mind­untalan az ajkunkra: Na­posport. ősi szláv őrhelyen — magyarok Igazat írnak az útiköny­vek. amikor erről a hat ki­lométeres partszakaszról felsőfokban számolnak be. Erre ösztönzi íróikait a terü­let fekvése, a patkó ailakú, nyugodt vizű öböl, amely mélyen benyúli'k a száraz­földbe. De önkéntelen dicsé­retre csábít az is. ahogy a házigazdák kihasználni igye­keznek idegenforgalomra kedvező lehetőségeiket. A számok önmagukért be­szélnek : nem kevesebb, mint 110 szállodába. két kempingbe várják itt a ven­dégeket. Több mint 40 étte­remben kínálják a különle­ges ízű balkáni csemegéket. 21 egzotikus, népi jellegű mulatóban, szórakozóhelyen pedig a látványosságot. Pél­dául olyanban, mint a Sztrá- zsenszki Kolibi — az erdőbe telepített, őrhelyet stilizáló vendéglőben, ahová a fenn­állásának 25. évfordulóját idén ünneplő Balkantourist invitálta csoportunkat. Népi viseletbe öntözött, marcona külsejű, de jóságos mosolyú legények toppan­nak elénk a kapuban. Ket­ten sípoló hangú gajdával, ketten a vonósihúros gado- kával zendítenek rá az ősi szláv dalokra. Így vezetnek be bennünket a nádfedelű fészerek és kunyhók birodal­mába. A vacsora fenséges és eredeti. Pleszkavica (ki­tűnő zamatú gabonapáldnika) előitalnak, az étkezések előtti elmaradhatatlan sopszka saláta (paradicsom. Gyöngyösoroszi lányok-asz- szonyok — középen — utolsó sétájukon Szlncsev Brjagban Manapság egyre gyakrab­ban találkozunk a szakmun­kás-utánpótlás nehézségei miatt sopánkodó vállalatve­zetőkkel, s az aggályuk bi­zony megalapozott. Évről évre bővül a hiányszakmák köre, az olyan foglalkozáso­ké, ahová hiába minden agitáció, pályára irányítás, kedvezmény; még nem sike­rült beiskolázni tanulókat. Nincs elég vájár, cipész, pék, sőt újabban a külön­böző ipari, építőipari; pél­dául gépi forgácsoló, laka­tos, villanyszerelő, ács-állvá­nyozó, épületburkoló szak­mákban is kritikussá vált a helyzet. Az okok többek között népgazdaságunk szer­kezeti arányainak változá­sában, társadalmunk erköl­csi-anyagi megbecsülésében keresendők. A gondok meg­oldása alapvetően kormány­zati feladat, ám a munkál­tatóknak is többet kell ten­niük, például a bérezés, a szociális juttatások, vagy a munkahelyi légkör javításá­ban, hogy a mai hiányszak­mákat valamiképpen vonzó­vá tegyék a fiatalok között. Nos- mindezek, nem a jö­vő munkásgenerációja életé­nyers uborka, zöldhagyma, keserű túró). Fő ételnek a scsevab cs i cs á h oz hasonlatos bunda nélküli sült fasíro- zottat szolgálnak fel. amire különösen jól csúszik a két­fajta, enyhe asztali bor. a kabernet-féle száraz vörös Mehandzsijszko és a mus- kotályos fehér Szongurlaro. Telt bendőkkel. ámíuliva csodáljuk ezután a bolgár táncosok követhetetlenül gyors, apró lépéseit a kóló­ban, gyönyörködünk a le­gény-, illetve leányfogó táncjátékban, s könyveljük el magunkban: kaptunk egy szép estét. Bulgária ékszer­doboza Valamennyien egyetértünk, hogy az üdülőtelepek, a vá­rosok rendezésében, a kül­csín folytonos tökéletesíté­sében jócskán lenne mit ta­nulnunk balkáni barátaink­tól. Állandó étkezőhelyünk, a Merkurij melletti park igazán irigylésre méltó. A járdák kisebb-nagyobb ka­vicsokkal kirakottak, mégis Simák, egyenesek, a fű se oly kopott, akár egy futball- pálya gyepje, s a virágágyá­sokból sem tünedeznek el éjszakánként csokorra valók, mint nálunk. Vagy pedig: észrevehetetlenül hamar pó­tolják őket. De ugyanez mondható el a luxuskivite­lű Hotel Kubán, továbbá a Glóbus, a Diamant, a Szer ver, a Cristal szállók kör­nyékéről. Tulajdonképpen, ha a Naposparton tájéko­zódni kíván valaki,. elég csak az impozánsahb szállo­dák nevét megjegyeznie, nem tévedhet el. öt 'kilométer, hat szto- tyinika. túlzsúfolt autóbusz. Ezzel már világos is a kép. hogyan juthat el az ember a Napospartról az ősi görög kikötőbe. Neszebárba. Az itt élők hajdanán azzal próbál­ták felülmúlni egymást, hogy templomkerteket épít­tettek maguknak A nem ép­pen olcsó versengést nem is a méretek, hanem a míves formák döntötték el'.. Ennek is köszönheti népszerűségét Bulgáriának ez a kis ékszer­doboza. Nap mint-nap tu­risták ezrei keresik fel. s tá­lán nincs is olyan ember, aki valamilyen emléktárgy nélkül térne innen haza. Mi sem teszünk másképp. A látnivalókon túl az ét­termekben szokatlanul ud­varias kiszolgálás is csaloga­tó. Az ínyencségek közé .tar­tozik a koprka, az apró ..beles” tengeri hal. amelyet küh'alászás után paprikás nek, körülményeinek figye­lemmel kísérése tette szük­ségessé, hogy a városi népi ellenőrzési bizottság átfogó vizsgálatot tartott a szak­munkásképzés helyzetéről. Az ellenőrzésbe több szak­közép- és szakmunkásképző iskolát, néhány tanulót foglalkoztató termelő egysé­get, szolgáltató vállalatot és a városi tanács művelődési osztályát is bevonták. Általános érvényű megál­lapítás, hogy a szakmunkás- képzőkbe került „gyermek- anyag” felkészültsége min­den más iskolatípusban ta­nulóknál alacsonyabb. Ezért a tanárok vezetésével — az óraterv terhére —, az álta­lános iskolai hiányosságaikat kell először pótolniuk, ami bizony nem válik az adott szakma elsajátításának elő­nyére. A pedagógusok szak- képzettsége megnyugtató ké­pet mutat, többségük egye­temi végzettséggel rendelke­zik. Ugyanakkor sok kollé­giumi nevelőtanár hiányzik. A vizsgálat szerint a leg­nagyobb probléma az, hogy a VI. ötéves terv idején az érintett iskolákban tanter­ldsztben meghempergetve rögtön megsütnek. S persze, a propolisz is. amely egy- t>en potendianövelő és az alkohol hatását is egészen rövid idő alatt teljesen meg" szünteti. Utóbbihoz hozzá­jutni azonban nagy szeren­cse kell, hiszen készítési módját már jobbára csak az öreg „bennszülöttek” isme­rik. Szép és árnyékos oldalak A bárokon, diszkóterme- ken túl valóiban igazi ide­genforgalmi vonzóerő maga a közvetlen tengerpart Szlncsev Brjagban. Nemcsak finomszemcséjű, lágyan si­mogató homokjával, a víz­be fokozatosan süllyedő és épp ezért a fürdőzőknek ve­szélytelen földnyelwel, per­zselő napsugaraival, hanem az élményt nyújtó szolgálta­tásaival is. A vízibiciklik, a stég mellől' óránként induló kirándulóbárka főleg a gyermekeknek okoznak nagy örömöt. A felnőttek merész­séget követelő játéka a vi~ ziernyőzés, vagy úgy is mondhatjuk, légisí. A vál­lalkozóra ugyanis nyitott ej­tőernyőt kötnek, motorcsó­nakkal vontatják a nagy víz közepe felé. miközben ő több emelet magasból néz­heti a napozókat. A bátor­ság leginkább a német höl­gyeket jellemzi ebben is, akár a fogvacogtató lubicko­lásban. vagy a monokini vi­selésében. No. persze itt sem felhőt­len minden — állapítjuk meg olykor-olykor egymás között. Vissza-visszatérő kí­nos közjáték például étke­zéseinkkor a felszolgálók túlzott takarékoskodás miat­ti rendszeres értetlensége, civakodása. Pedig az ülés­rendet az o,tt töltött napok alatt igazán megszokhatták volna. A segítőkészséget is mi, tanműhelyi fejlesztés nem történt. Jelentős költsé­get képez a meglévő épüle­tek fenntartása, üzemelteté­se, s viszonylag szerény pénzösszeg marad a szak­mai segédeszközökre, az ok­tatási célokat szolgáló gé­pek felújítására. Ezért aztán több .helyen kénytelenek két műszakban oktatni, illetve saját kivitelezésben szemlél­tető eszközöket, készülékeket készíteni. A helyszűke már csak azért is előre vetíti ár­nyékát, mivel újabb demog­ráfiai hullámmal kell szá­molnunk az évtized végén. Igaz persze, hogy ezért több szakmunkás áll majd a mun­káltatók rendelkezésére, akiknek pillanatnyilag nem érdeke a saját szükségletét meghaladó tanuló képzése, mivel ezen költségek meg- nem térülő anyagi terheket rónak rájuk. Máshol viszont a tervezett keretet sem tud­ják feltölteni az érdeklődés hiánya miatt. A fiatalok gyakorlati foglalkoztatása néha eltér a tantervi előírá­soktól, aminek okát abban kell keresnünk, hogy a vál­lalatok szívesebben készíttet­nek velük olyan munkada­gyakran hiányolhatjuk külö­nösen a valutabeváltó he­lyeken, sajnos néha a jubi­láló utazási iroda alkalma­zottjaitól. illetve a nem is túl nagy forgalmú üzletek­ben. A kereskedelmet ille­tően tapasztalataink a hazai viszonyokat idézik: ha vala­kit a vásárlás szándékával jár elsősorban Bulgáriában, az jolbb. ha nem a tenger­parton igyekszik válogatni. Ott ugyanis szinte mindéin drágább, mint másutt. A gyorsan meggazdagodni aka­rók természetesen itt sem 'maradhatnák el bódéi kika 1. butikjaikkal, olcsón felvásá­rolt. sok leváért adott köze­pes minőségű termékeikkel. Akárcsak a Ballaton part­ján ... Az útlevelükre úgy vi­gyázzanak. akár a szemük fényére! — hívják fel mind­untalan figyelmünket utas­kísérőink. Aggodalmuk nem is alaptalan, ahogy azt az egyik útitársunkkal történ­tek is igazolják. Űtiofcmá- nyát a zsúfolt buszon ki­emelték a táskájából, még­hozzá az utolsó előtti napon. Pénteken. Márpedig szom­bat—vasárnap Bulgáriában is a pihenésé. Így az ő és egyik utaskísérőnk üdülése — már amennyine ezek után annak lehet nevezni — három nappal meghosszab­bodik. mire a szófiai nagy- követségen elintézik, hogy kiléphessen az országból, vagyis hazatérhessen. Mind­ez persze, nem olcsó „mu­latság”, pont annyiba kerül, mint a jutalomút ára. A segítség nem marad el: mindenkinek van vigaszta­ló szava az asszonykához, s csaknem valamennyien tá­mogatják őt a költségekhez szükséges összeg előteremté­sében. A szerzett tanulság mellett örömmel állapítjuk meg: összetartó, jó kis csa­pat a miénk! Szalay Zoltán rabokat, amelyek a munkál­tató tevékenységéhez kap­csolódva felhasználhatók. A tanulókat segédmunkával ál­talában nem bízzák meg, ki­véve saját szerszámaik, esz­közeik és környezetük rend- bentartását. A nehezen beis­kolázható szakmák betöltése érdekében magasabb ösztön­díjak kitűzésével, segélyek­kel, albérleti hozzájárulással kívánnak lépni a vállalatok. A vizsgálat arra is fényt derített, hogy bizonyos szak­mákban nem kívánatos a túlzott szakosodás, mert nép- gazdasági és munkaerőgaz­dálkodási szempontból is gá­toló tényező, ha például a vasszerkezeti lakatos adott esetben nem képes villamos berendezések, épületek, vagy éppen tartószerkezetek ké­szítésére, hegesztésére. A pályaválasztás előtt ál­ló gyerekeknek valóban is­merni kellene az egyes szak­mák neve mögött rejlő való­ságos tartalmat azért, hogy a képesítés megszerzése után ne váljanak csalódottá, s ne hagyják el a pályát. Mert tények és adatok bizonyít­ják, hogy manapság efféle gondok is tapasztalhatók. E tendencia pedig a pályavá­lasztást irányító tevékenység javítását is sürgeti. A cipő tehát egyszerre több helyen is szorít... Fazekas Eszter Népi ellenőrök a szakmunkásképzésről Hol szorít a „cipő”?

Next

/
Oldalképek
Tartalom