Népújság, 1984. augusztus (35. évfolyam, 179-204. szám)
1984-08-07 / 184. szám
4. NÉPÚJSÁG, 1984. augusztus 7., kedd Egy hét.. A KÉPERNYŐ ELŐTT Tanulságos számvetés Kitűnő ötlet volt útjára indítani a Mestersége: színész című sorozatot, amelynek keretében Thália avatott papjai emlékeznek eseményekben gazdag életpályájuk nevezetes állomásaira, sikereik és bukásaik összetevőire. Általában a legnagyobbak jutottak fórumhoz, azok, akiknek nyílt, megkapóan őszinte számvetése nemcsak a színházrajongók népes tábora számára^ jelent tartalmas kikapcsolódást, hanem az érdeklődő nézők százezreinek kínál megszívlelendő tanulságokat. Ezt kaptuk a hetvenedik születésnapját ünneplő Tol- nay Kláritól, s ezzel ajándékozott meg bennünket az elmúlt héten a sokak által méltán kedvelt és szeretett Szabó Sándor is. Ez a megnyerőén szerény, ez a pózok nélküli egyéniség önvallomásából száműzte a fontoskodást, a kinyilatkoztatás mindenfajta ízét, csupán „közénk ült”, és sztorikat sorolt hajdani rajtjáról. megpróbáltatásainak stációiról, tévedéseinek labirintusáról, s arról, hogy a legbonyolultabb helyzetekben miként találta meg azt az Ariadné-fonalat, amely újabb erőpróbák irányát szabta meg. Nem csalódtak a kultúra világához alig, vagy egyáltalán nem vonzódó rétegek sem. A műsor talán legemlékezetesebb percei azok voltak, amikor amerikai esztendeinek mérlegét vonta meg, amikor érvek regimentjével bizonyította, hogy a kemény, az áldozathozataltól nem vonakodó karakterek a legválságosabb körülmények között is feltalálják magukat, és csak azért is megszerzik azt a babért, amelyért megszenvedtek, amelyért lerótták „adójukat,” Ö kemény fába vágta fejszéjét, amikor az USA-ba érkezett, hiszen nem ismerte az angol nyelvet, amelyet később — viszonylag rövid idő alatt — magas szinten sajátított el, olyannyira, hogy az ottani színészgárda élvonalába küzdötte fel magát. Valameny- nyiünk számára hitelt érdemlően igazolta: minden ilyen esetben egyetlen hatásos medicina létezik: a megtorpanást nem ismerő lankadatlan munka. Dr. Váradi György műsorvezető-riporterként — valódi főszerepet biztosított számára. Sejtette: dolga csak a „végszavak” adása lehet, mértékkel tálalt kérdéseivel azt a tisztes célt szolgálta, hogy közelebb kerüljön hozzánk ■ egy emberségével is megbabonázó jellem. Neki is köszönhető, hogy így történt... (pécsi) Meghalt Richard Burton Vasárnap egy genfi kórházban agyvérzés következtében elhunyt Richard Burton angol származású amerikai színész. Richard Burton 1925-ben született Dél-Walesben. Ox- fordban járt egyetemre, itt lépett fel először diákszínjátszóként. Először 1943-ban Liverpoolban mutatkozott be. Shakespeare-színészi pályafutása — és ezzel világhírneve — 1953-tól kezdődött: ekkor került az Old Vic társulathoz. Az 1950-től egymást követő összesen több mint negyven filmszerep között maradandó sikereket aratott. Legemlékezetesebb szerepei között tartják számon Antonius megformálását a Cleopátra című monstre-alkotásban (1963) vagy a tanárét Albee Nem félünk a farkastól című művének filmváltozatában (1966). Ugyancsak nagy filmje volt az 1958-ban forgatott Dühöngő ifjúság. Elosztó, s nem üzlet Előnyben a tankönyvterjesztők Egyhónapos előnyre tettek szert az elmúlt évhez viszonyítva a tankönyvterjesztők — állapította meg a tankönyvellátási igazgatói bizottság, közelmúltban tartott ülésén. A tankönyv-kereskedelemért felelős könyvterjesztő vállalatok tájékoztatása szerint- a diákok a tankönyvek 20 százalékát már a tanévzáró ünnepségek előtt megkapták. Az alsó. és a középfokú iskolákban az 1984—85-ös tanévben — összesen — több mint 2700 féle tankönyv, a felsőoktatásban hasonló mennyiségű jegyzet kerül forgalomba, mintegy 260 millió forint értékben. A vállalatoknál naponta vizsgálják a hiányzó tankönyvek számának alakulását. Megállapították: közülük július végéig mindössze 55 féle nem érkezett meg, ezeknek többsége azonban kis példányszámú szakmai jegyzet. Az általános iskolákban szükséges tankönyvek közül csak az ötödikes ének-zene, valamint a hetedikes földrajz feladatlapok és a földrajzi munkafüzet hiányzik — jelenleg. A gimnáziumi tankönyvek közül ötféle nem érkezett meg, de ezeket is csak a tanév második felében fogják használni, a diákok. A szakközépiskolákból nyolcféle közismereti és hatféle szakmai tankönyv hiányzik. Az ősztől szükséges tankönyvek 70 százalékát már a múlt hónap végéig eljuttatták a boltokba, és folyamatosan szállítják az oktatási intézményekbe. A határidőre elkészülő általános iskolai, gimnáziumi, és szakközépiskolai tankönyveket — a tavalyi jó tapasztalatok alapján — az idén ismét az egész országban a tanévnyitó napjától szeptem- 10-ig csak az iskolákban lehet megvásárolni. Ezt az intézkedést azért hozták, hogy elkerüljék a boltokban a szülők rohamát, a pánikszerű tankönyv-vásárlást. Az iskolai tankönyvárusítás — a könyvkereskedelmi szakemberek szerint — jelentős előrelépést jelentett, de a vidéki tapasztalatok azt mutatják, hogy az iskolákban a tankönyveknek körülbelül 90 százaléka kel el, mintegy 10 százalékuk visszaérkezik a könyvtárakba. Ezek fele, több mint 10 millió forint értékű könyv az ide-oda szállítás közben úgy tönkremegy, hogy eladhatatlanná válik. Idén változások történtek a felsőoktatási jegyzet-ellátásban, amelyért eddig egyedül a Művelt Nép Könyv- terjesztő Vállalat volt felelős. ök a jövőben csak a vidéki felsőoktatási intézményeket látják el. Egy most zajló vizsgálat szerint a felsőoktatásban használatos jegyzetekből hatalmas mennyiségű eladatlan készletek halmozódtak fel az évek során, főként azért, mert a felsőoktatási intézmények a rendelkezések ellenére sem hangolják össze az igényeket. Ugyanakkor más jegyzetekből állandó a hiány a főiskolákon, egyetemeken. (MTI) ★ Mint érdeklődésünkre kiderült, megyénkben sem sokban tér el a kép az országostól. A középiskolai tankönyveknek idáig 70 százaléka érkezett meg, a jövő héten várják az elárusító- helyek az újabb szállítmányokat. Az értékesítés Abonyban csak a tanévnyitó előtt kezdődik meg. Pillanatnyilag — egy-két gimnáziumi tankönyvön kívül — elsősorban a szakmai ismereteket tartalmazók közül hiányzanak. A boltok, az iskolák, nem tudnak teljes garnitúrát kínálni az egészségügyi, a kereskedelmi és a közgazdasági szak- középiskolákba járóknak. Az általános iskolai kötetek épp a napokban indulnak útnak a vidéki intézményekbe. A könyvekből, munkafüzetekből, térképekből minden iskolába csak annyit szállítanak, amennyi diák — előzetes felmérés szerint — ott, egy-egy évfolyamon tanul. Jó lenne, ha ezt mind az árusító pedagógusok, mind a nebulók figyelembe vennék. Sok bonyodalommal jár ugyanis, ha az iskolai „elosztó helyeket" néhányan üzletnek tekintik. Az esetleges hiányok pótlására lesz mód, nincs ok aggodalomra. A „maradékot” végül is a megyeszékhelyen nemrég megnyílt jegyzetboltba szállítják majd, ahol az elkésők megvásárolhatják. Az igazán fürge „felnőtt” diákok egyébként ugyanitt már három napja beszerezhetik jegyzeteiket a hozzáértő eladók segítségével. Jelenleg 400 ezer forintos készletből válogathatnak, de az érték és a meny- nyiség naponta változik. Nem is csoda, hisz csak a nyitás óta eltelt idő alatt 25 ezer forintnyi talált gazdára. Aczél Gábor: Nyári vasárnap A férfi virágot szedett. Ahogy a szárak tövét kereste, nagy keze el-elmerült a zöldben. Válogatott. — Gyere, bekenem a hátad! Nem válaszolt. Melegen sütött a Nap, és — maga sem tudta, miért — az asz- szony felszólítása idegessé tette. — Jössz? Lement a partra. Az asz- szony behunyt szemmel feküdt, minha aludt volna. Eléállt, hogy árnyéka ráve- lődjön. — Na! — mondta az asz- szony —, elveszed a Napot. A virágot nem vette észre. — Ezt neked hoztam — mutatta a csokrot a férfi. Az asszony felült, elvette a csokrot, rámosolygott a férfira, aztán azt mondta: — Hasalj már ide. Egészen leégsz. A férfi hagyta, hogy bekenjék a hátát olajjal. Aztán felkönyökölt. — Valami bajod van? — kérdezte. — Nekem? A férfi úgy nézett körül, mintha keresne valakit. — Igen — mondta éllel —, tőled kérdeztem. Az asszony nylonba csomagolta a napolajat. — Mi bajom lehetne? — mondta, és sóhajtott. — Az istenit! Te akartál kirándulni, nem? — Tudod, milyen nap volt tegnap? — .. .várj csak... — A házassági évfordulónk. Az ötödik. — Ne haragudj. — Miért haragudnék? — Az asszony kipakolt a táskából. Elővette á vajat, kenyeret szelt, felbontott egy konzervet. — Együnk. Ettek. Szemben, vagy száz méterre tőlük, a kis szigeten srácok fejeltek. A férfi szívesen nézte volna őket. de nem akarta megbántani a feleségét. Érezte, hogy most beszélgetni kellene, de nem tudott mit mondani. — Légy szíves, a sót. — Tessék. Mire gondolsz? — Mi? Semmire. Ettek tovább. — Szalonnát nem hoztál? — Ilyen melegben? — Tudod, hogy az én melómhoz kell a kalória. Hallgattak. A srácok, odaát nagy fröcskolé-sel belerohantak a vízbe. A férfi becsattintotta a bicskáját és lesöpörte széles melléről a morzsákat. — A múlt vasárnap nem voltál ilyen szótlan — mondta az asszony. — Ügy látszik, a brigádod jobb társaság mint én. — Gyere — modta rövid hallgatás után a férfi —, átúszunk a szigetre. — És ki vigyáz a cuccra? Az órád is itt van a táskában. A férfi legyintett egyet, feltápászkodott, majd lassú léptekkel a vízbe gázolt. Ahogy mélybe ért, elhagyta magát, a víz átcsapott a feje fölött. Az asszony utána kiabált valamit, de nem hallotta. Vitette magát az árral, élvezte a sodrást. Később, amikor a parton visszafelé baktatott, kátrányba lépett és káromkodott. Szemben a srácok iszappal kenték be egymást. A férfi leült egy kőre, nézte a fiúkat, aztán kipróbálta, hogy ezen a parton milyen mélyre süpped a lába. Körbepillantott, a felesége nem látta őt a bozóttól, más meg nem volt a közelben. Hirte len lehajolt, belemarkolt az iszapba és magára kente. Aztán még. Bekente a mellét, a lábát, a karját, még a fürdőnadrágját is. Vastagon. Iszapot kent az arcára és besározta a haját. Megkerülte a bozótot, felment a dombra, hogy hátulról lepje meg az asszonyt. Az asszony ugyanolyan mozdulatlanul feküdt, mini egész délelőtt. Behunyt szemmel, mintha aludt volna. A férfi mögé lopózott, hogy megijessze. Hirtelen megállt. Az asz- szony sírt. Hangtalanul, de sírt. A férfi részvétet érzett, és magát okolta a könnyekért. Leült a felesége mellé, nyugtatóan súgta: — Kedvesem... Az asszony felült, nem lepődött meg, de a szeme vij- iámlott. — Te teljesen megőrültél! Nézd, milyen lett a takaró! A férfi felugrott és belerohant a vízbe. Úszott, teljes erőből úszott, érezte, ahogy az iszap lemállik a testéről, úszott cél nélkül, de ösztönösen a kis sziget felé, szinte belefúrta magát a hullámokba.. . Tárlat és vásár a Hotel Egerben A lovak jegyében A Heves megyei Képző- és Iparművészek Szövetsége a GENERALART- tal karöltve rendezte meg azt a kiállítást a Hotel Egerben, amely a fogathajtó-világbajnokság hónapjában, tehát augusztusban várja látogatóit, vásárlóit. Ezen a kiállításon oly hosszú idő óta első ízben szerepelnek a legjobb értelemben vett kollektivitás szerint a megye festői, szobrászai és textilesei, hogy bebizonyítsák: nemcsak a vállalt, választott lakóhely, hanem egy szellemi közösség alkotói. Akik, ha kell és lehet, egy csaknem előre meghatározott témakörön belül ,is változatos. színes, gazdag, tartalmat élő világot képesék teremteni. Mert ez a tárlat és vásár a lovak jegyében jött létre. Akárki, akárhogyan is sugalmazta, jól tette, hogy a művészek használják ki a fogathajtó- világbajnokság ideiét és lehetőségét. S habár Szántó Piroska csaknem emberien megszólalni kész „paci arcai", vagy a költő Nagy László lovas-grafikái hiányoznak, azért van mit észrevenni ezen az alkalmi seregszemlén. A két szobrász anyagával kell kezdenünk rövia beszámolónkat. A kisplasztika remek alkalom arra, hogy a ló vonalának. tartásának, viselkedésének nemes eleganciáját kifejezhesse, megörökítse. Szabó Gábor három kisméretű szobra inkább a viszonylagos nyugalmában álló természeti jelenséget ragadja meg. A Kis lovas, a Csikó és főleg a Csödör egyaránt megfogja a szemlélődőt, a művészi pillanat nyugalma nem is engedi el e tekintetet. Sokkal nyugtalanabb az a szemlélet és fogalmazás, ahogyan Pusztai Ágoston, látja ezeket a rokonszenves állatokat. A lovat akkor figyeli meg, a mozgásnak azt a megörökíthető részét kapja el, amikor a test íjjként feszül meg Az Ágaskodó ló, a Csikó. különösképp a Vergődő és a Hempergő — megmunkálási módjával együtt is — drámai pillanatokat hordoz. A festők állják a versenyt a szobrászokkal ezen a tárlaton. Lóránt János hat képével vezeti a mezőnyt. A Két lovas, a Romantikus táj mellett a Hajnali lovasok és a Sziklák alatt azt a sejtelmes. lecsendesített magányt, feszültséget idézi, amit — mint érzést — már a flamand festők is ismertek. Nagy Ernő folyó menti motívumai elevenednek fel, kelnek új életre most A kompon, az Itatás és az Este a folyónál című képein. Kishonthy Jenő két alföldi tájképét — a Hortobágyon és a Tanyát — azért is tartjuk fontos látványnak itt. mert eddig, ezen a szinten inkább portréit jegyeztük. Nagyszerű szín- és formakezelés az, amit itt látunk tőle. Herczeg István — legutóbbi kiállítása óta — mintha egyre érlelődőbb szakaszba lépett volna. Jót tesz mindig ijs egy-egy tárlat visszhangja annak, akit a kifejezés és a hatni akarás érdekel. A Búcsú, a Ballada, A tánc tartalmilag is haladás a művészi pályán. Kurucz D. István régi ismert mesterünk, stílusa, témavilága érett. A Juhász és a Tanya egy rezzenéstelen alföldi világot érzékeltet, mégis hatást kelt. Kastaly István, az egri festők nesztora a Borús tájjal jelzi, hogy kilenc évtizeddel a hátán is friss önmagát tudja adni. Egy-egy kép erejéig van jelen a tárlaton Lengyel Zoltán, Lelkes István, Tóth Ernő, Várkonyi János. Ko- csisné András Gizella és Kocsis Árpád. A két utóbbi egri művész régóta most jelentkezik először, hangulatos tájképpel. Erdős Júlia Ablak 1. című festett textilje és Balogh László két textilfestése egészíti ki a tárlatot. A Hotel Eger első emeleti része ideális térség kamarakiállítások megrendezésére. A jövőben is élni kel] ezzel a lehetőséggel. Farkas András Szabó Gábor: Csödör (Fotó:' Perl Márton) Szeptember 3-án tanévnyitó Újdonsült egri főiskolások Az egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskolán szeptember 3-án tartják az ünnepélyes tanévnyitót. Négyszázötven elsőéves kezdi meg tanulmányait a különböző szakokon, közülük százhu- szonhárman már korábban előfelvételt nyertek. A legnagyobb túljelentkezés az idén is a magyar— történelem szakon volt: a százhuszonhárom pályázó kö. zül 25 elsőéves jutott be. Ugyancsak sokan érdeklődtek a földrajz—testnevelés szak iránt: a 117 jelentkező közül végül is húszán nyertek felvételt. A matematikával párosított szakokon is betelt a létszám, a matematika—angolon például nyolcán kezdik meg tanulmányaikat. A levelező tagozaton a kétszakos képzésre hatvan- hárman jutottak be, a kiegészítő szakot pedig 168 főiskolás kezdi meg. A Ho Si Minh Tanárképző Főiskola ezerötszáz diákjának negyven százalékát tudják fogadni a kollégiumok.
