Népújság, 1984. augusztus (35. évfolyam, 179-204. szám)
1984-08-04 / 182. szám
1. NÉPÚJSÁG, 1984. augusztus 4., szombat „Tokiéi nyilatkozat” az atomfegyverek ellen „Tökdói nyilatkozat” elfogadásával ért véget pénteken a japán fővárosiban az atomfegyverlkezés elleni nemzetközi konferencia háromnapos ülésszaka. A nyilatkozat hangoztatja. hogy az emberiség legfőbb feladata a nukleáfis háború elhárítása és az atomfegyverek teljes betiltása. A tokiói ülésszak résztvevői — 37 ország és 11 nemzetközi szervezet küldötte, illetve képviselője — elítélték az amerikai kormányzat agresszív és militarista politikáját, amely a nukleáris fegyverkezési hajsza újabb veszedelmes fordulóját eredményezi és meghiúsít minden olyan erőfeszítést, amely a nukleáris háború veszélyének csökkentésére, a fegyverkezési hajsza korlátok közé szorítására irányul. ,Nyíll és tömeges igen’ A franciák 70 százaléka a népszavazás mellett A franciák 70 százaléka a népszavazás mellett van — jelentette szalagcímben a pénteki Le Matin. A kormánypárthoz közelálló lap közli az általa megbízott Ipsos Közvéleménykutató Intézet felmérésének eredményét. amely csattanós választ és újabb fordulatot jelent az ellenzékkel hetek óta folytatott népszavazási vitában. „Nyílt és tömeges igen” — írja a lap arra emlékeztetve, hogy a szenátusi ellenzék néhány nappal ezelőtt „nyílt és tömeges ' nem”- ként reklámozta azt a döntést, amellyel elvetette Mitterrand elnök július 12-én előterjesztett alkotmányreform-javaslatát. Arra a kérdésre: akarja-e, hogy a franciák népszavazáson kérdezzék meg a szabadságjogokról — a megkérdezettek 70 százaléka igennel felelt, 17 százalékuk nemmel, 13 százalékuk nem nyilatkozott. Ugyanez a megkérdezettek világnézete alapján bontva így festett: a baloldaliak 91 százaléka foglalt állást mellette. 3 százaléka ellene. Még a magukat jobboldalinak vallók 55 százaléka is a terv mellett szavazott és csak 33 százalékuk ellene. A továbbiakban 58 százalék volt azoknak az aránya, akik helyeslik az elnök alkotmányreform-javaslatát. vagyis azt. hogy ki kell bővíteni a népszavazásra előterjeszthető kérdések körét. A javaslat csak a megkérdezettek alig egynegyedének nem tetszik. A megkérdezettek 42 százaléka helyteleníti és csak 27 százaléka támogatja Charles Pasqua-nak, az ellenzéki RPR szenátusi csoportja elnökének azt a javaslatát, hogy a szenátus akadályozza meg a Mitterrand-terv megvalósítását. A közvélemény-kutatás eredményéről a Le Matin kikérte több politikus, így a szenátusi „nem” élharcosának, Charles Pasqua-nak a véleményét is. Az ellenzéki szenátor szerint a népszavazás nem szélesítené a szabadságjogokat, hanem az elnök jóindulatától tenné függővé e jogok gyakorlását. A Le Matin végkövetkeztetése szerint a szocialista közvélemény-kutatás eredménye megmutatta, hogy a „szocialista hatalom jó úton jár”. Nem térhetnek vissza a chilei politikusok A chilei kormányzat megakadályozza, hogy az országból nemrég kitoloncolt és jelenleg Kolumbiában tartózkodó három baloldali politikus visszatérjen az országba. A chilei belügyminisztérium a kormány csütörtöki ülése után erről közleményben tájékoztatta a külföldi légiforgalmi társaságok santiagói irodáit. Mint ismeretes, a kolumbiai külügyminisztérium szerdán utasította a helyi Avianca légitársaságot, hogy saját kés résükre szállítsa vissza Chilébe Luis (Sodoy volt kommunista szenátort, a Chilei KP KB tagját, Osiel Nunezt, a Népi Demokratikus Mozgalom főtitkárát és René Largo Fariast, a Chilei KP KB tagját. AZ ÉPÜLŐ MÁTRA GÁZBETONGYÁR: üzemeltetési feladatainak ellátására tanfolyamot indít DARUKEZELŐ-VEZETÖI, KÖTÖZŐI TARGONCAVEZETŐI GÉPKEZELŐI feladatokra. A tanfolyamra: 18. életévüket betöltött, nyolc általános iskolai végzettséggel rendelkező, fizikai alkalmassági vizsgálaton megfelelő fiatalok (nők és férfiak) jelentkezését várjuk. A tanfolyam díjtalan, sikeres vizsga esetén a gyár 1985. januártól magas fizetés melletti alkalmaztatást biztosít. JELENTKEZNI LEHET 1984. július 1-től folyamatosan. LEVÉLBEN: C í m: MATRA GAZBETONGYAR 3200 GYÖNGYÖS, Pf.: 155. SZEMÉLYESEN: GYÖNGYÖS, Lenin út 2., fsz. 11. szoba, (városi munkásőrség) minden hétfőn 7.00—9.00 óráig. Választási kampány N icaraguában A nicaraguai fővárosban pénteken megkezdődött a Sandinista Nemzeti Felsza- badítási Front választási kampánya. Daniel Ortega, a nicaraguai kormányzó tanács koordinátora, a front elnökjelöltje a kampány megnyitásaként rádióbeszédet mondott, amelyben elsősorban az Egyesült Államok és Nicaragua viszonyáról, a közép-amerikai helyzetről szólt. Ortega emlékeztetett: Washington az utóbbi időben arra törekszik, hogy növelje az ellenforradalmároknak szánt segélyek összegét, s ezt nemcsak hivatalos csatornákon teszi, hanem az amerikai kongresszus megkerülésével is. Ezzel magyarázható az is, hogy az Egyesült Államokban megjelent a „milliomosok egy csoportja”, amely nagy összegeket ajánlott fel a CIA támogatását élvező nicaraguai ellenforradalmároknak. A Rea- gan-kormányzat ezzel párhuzamosan rágalomhadjáratot folytat a közép-amerikai ország ellen. A nicaraguai vezető hozzáfűzte: ilyen körülmények között Nicaragua meglehetősen óvatos az Egyesült Államokkal folyatatott tárgyalásokon. Nicaragua nem akar újabb áldozatokat, ezért arra törekszik, hogy politikai úton rendezze a nézeteltéréseket. Ortega ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a forradalmi kormány sohasem lesz hajlandó a volt diktátor híveivel, az ellen- forradalmi elemekkel tárgyalni. Ellenállás Dél-Libanonban A több mint két éve megszállt Dél-Libanonban a hazafiak fokozzák ellenállási akcióikat az izraeli csapatok és helyi csatlósaik ellen. A bejrúti rádiónak összesítése szerint, az elmúlt hét vége, szombat óta legkevesebb 23 támadást intéztek a megszállók ellen. A csütörtökön Nabatijében végrehajtott akció során megsebe- tüit izraeli katonák egyike a kórházban meghalt — ismerte el Jeruzsálemben egy szóvivő. A hazafiak rajtaütéseire az izraeli katonai vezetés a terror fokozásával válaszol, egységei mind gyakrabban kezdenek vaklövöldözésbe a lakosság megfélemlítésére. Mindezek ellenére folytatódnak a katonai megfigyelő és ellenőrző pontok elleni támadások, pénteken a Bekaa-völgy nyugati részén több rakétát lőttek ki izraeli járőrökre. —( küfjjojitikid kommentárünk)— Videla — rács mögött MÁJUS TÉRI ASSZONYOK .. . Argentínában fogalommá vált ez a kifejezés. Azokat a nőket hívják így, akik éveken keresztül minden csütörtökön újra és újra tüntetésre gyűltek össze Buenos Aires egyik főterén, kitartóan követelve az egymást követő katonai kormányzatoktól eltűnt hozzátartozóik hollétének tisztázását. A dél-amerikai országban ugyanis a hetvenes években olyan jobboldali tisztogató hadjárat folyt, amely áldozatainak számát még ma is csak becsülni lehet. A terrorkampány csúcs- időszaka 1976 és 1979 közé esett: az úgynevezett „piszkos háborúban” az argentin emberi jogok bizottsága szerint mintegy 30 ezer baloldali tevékenységgel vádolt személyt hurcoltak el, zártak börtönbe, vagy végeztek ki, kommunista és szakszervezeti aktivistákat éppúgy, mint a junták bűnei ellen harcoló más csoportok képviselőit. Ameddig katonák álltak Argentína kormányrúd- jánál, nem is volt igazi esély rá, hogy sorsukra fény derüljön. Tavaly azonban, amikor a dicstelen falklandi háború után a fegyveres erők kénytelenkelletlen visszavonultak a kaszárnyákba, felcsillant a remény. Sőt, az év végén beiktatott új elnök, Raul Alfonsin egyik fő választási jelszava épp az volt, hogy felelősségre kell vonni mindazokat, akik részt vettek az oly annyira titkolt megtorlássorozatban. Méghozzá névre és címre való tekintet nélkül ■ — ígérte a polgári politikus. NOS, A JELEK SZERINT az új államfő betartja ígéretét. A civil kabinet hivatalba lépése után nem sokkal kormánybizottságot hoztak létre, kimondottan azzal a feladattal, hogy kivizsgálja a „piszkos háború” áldozatainak sorsát. Magas rangú főtiszteket váltottak le, egyeseket pedig nyugdíjaztak, másokat áthelyeztek. Most pedig arról érkezett hír, hogy letartóztatták Videla tábornokát, aki 1976-ban egy háromtagú junta élén ragadta magához az ország vezetését, s 1979-ben elnökké nyilvánította magát. Az őrizetbe vétel persze nem jelent még azonnali, automatikus elítélést. A vád alá helyezettek nagy száma miatt a helyi megfigyelők attól tartanak, hogy a bírósági tárgyalások hónapokig elhúzódhatnak. A lépés precedensjellege azonban nem érthető félre: beleillik abba a folyamatba, amelynek során Alfonsin elnök igyekszik háttérbe szorítani a hadsereget, csökkentve ezzel a Latin-Amerikában közmondásosan mindig fennálló puccsveszélyt. Egy biztos: az argentin közvélemény támogatását e kérdésben egyértelműen maga mögött tudhatja. Igaz, helyzete ezzel együtt sem könnyű, hisz nem egyedül a tábornoki kar szembenállása, a múltjukat takargató főtisztek ellenállása jelent számára gondot. VIDELA LETARTÓZTATÁSA AZT JELZI, hogy — e hosszabb távú gazdasági teendők mellett — Alfonsin legalább az eltűntek ügyét szeretné lezárni. Azért, hogy az elnöki palota elé többet ne kelljen felvonulniuk a Május téri asszonyoknak. Szegő Gábor Pokolgép Madrasban Pokolgép robbant péntekre virradóra a dél-indiai Madras város repülőterén. A PTI indiai hírügynökség jelentése szerint a robbanószerkezetet a repülőtér érkezési termébe helyezték el. A robbanás következtében legalább tizenketten meghaltak, tizenhatan megsebesültek. A rohanást megelőzően két névtelen telefonhívást is kaptak a repülőtéri hatóságok, s arról értesítették őket, hogy pokolgépet helyeztek el egy repülőgépen. A repülőgépet átkutatták, de semmit nem találtak. Hirosima, negyed kilenc Hirosima fölött 1945. augusztus hatodikén, reggel, pontosan nyolc óra tizenöt perckor oldotta ki halálos terhét az Enola Gay nevű bombázó. A történelem első atomtámadására Truman amerikai elnök adott parancsot, s a pilóta, Tibbets ezredes nem habozott végrehajtani azt. A halálos áldozatok száma ismeretlen, mivel a városban sok volt a még nyilvántartásba sem vett menekült. A becslések szerint 240 és 400 ezer között volt az elpusztultak száma. Amikor azon a reggelen negyed kilenckor Hirosima egén kigyulladt a második nap, új korszak kezdődött az egész emberiség számára. A Manhattan-tervben részt vevő tudósok jó előre figyelmeztették a politikusokat: ne alkalmazzák idejekorán az atombombát a Japán elleni meglepetésszerű támadásra. Ha az Egyesült Államok elsőként zúdítja az emberiségre a vak pusztításnak ezt az eszközét, elveszti a világ közvéleményének támogatását, meggyorsítja a fegyverkezési hajszát, és lehetetlenné teszi a fegyverek feletti ellenőrzés megteremtését szolgáló nemzetközi egyezmény megkötésére irá. nyúló tárgyalásokat. A tudomány embereinek szava nem bizonyult elegendőnek, s sovány vigasz számukra, hogy ma már tudjuk, igazuk volt. A történészek a mai napig is vitatkoznak, vajon szükséges volt-e a hirosimai urán-, majd a nagaszaki plutóniumbomba bevetése, a katonai, vagy a politikai szempontok voltak-e az erősebbek a Fehér Ház indítékai közül. A válasz valószínűleg is-is, hiszen Japán szárazföldi hadserege még csaknem érintetlen volt, a szigetország lerohanása. megszállása sok százezer katona életét követelte volna mindkét oldalon. Másrészt az imperialista nagyhatalmak vezetői már a háború utáni időkre gondoltak, s szövetségesüket, a Szovjetuniót szerették volna megfélemlíteni, hogy a potsdami tárgyalásokon rákény- szeríthessék akaratukat. Truman és Churchill elképzelése azonban nem váltak valóra. Egyrészt Japán nem kapitulált az atomtámadások hatására és csak a Szovjetunió hadbalépése döntötte el végleg a távolkeleti hadszíntéren is a háború sorsát; másrészt a jócskán megerősödött szocialista ország nem engedett elveiből a diplomáciai csatározások során sem. Kur- csatov akadémikus pedig már javában dolgozott azért, hogy megtörje az amerikaiak atommonopólMmát... Hirosima óta sok ezer atombombát gyártottak a világon, amelyek fenyegető ereje még békeidőben is hatalmas. Az emberiség — ha meg is tanulta, hogyan lehet — nem akar együtt élni ezekkel a fegyverekkel, amelyek sokszorosan nagyobb hatásúak, mint a hirosimai „ős”. A veszély ma nagyobb, mint évtizedek óta bármikor. De a béke erői is jelentősebbek, mint valaha A Szovjetunió, a szocialista országok leszerelési javaslatai jó alapot jelenthetnének a tárgyalások azonnali megkezdésére. Sajnos, Nyugaton manapság nem akarják fontolóra venni a Varsói Szerződés ajánlatait, a legutóbbi budapesti felhívást sem. Augusztus hatodikén, Hirosima napján azonban senki sem fordíthatja el a fejét, nem dughatja be a fülét : békedemonstrációk sora bizonyítja, a világ népei nem akarják, hogy valaha is bármilyen körülmények között is újra atomfelhő emelkedjen bármelyik város fölött. H.G.
