Népújság, 1984. augusztus (35. évfolyam, 179-204. szám)

1984-08-04 / 182. szám

d NÉPÚJSÁG, 1984. augusztus 4., szombat I. R KERMI-vizsgálatak féléves tapasztalatai KÖZÉPPONTBAN A GABONA ÉS A HÚS Élelmiszergazdaságunk 2000-ig A KERMI az év első felé­ben 871 üzletiben, raktárban, vendéglátóhelyen ellenőriz­te a már forgalomban lévő áruk minőségét, a tárolás, kezelés, raktározás módiát; ezenkívül 2434 új hazai és 1810 import termékről ad­tak szakvéleményt az inté­zet szakemberei, A forgalomban lévő élel­miszerekről megállapították, hogy nagy többségük ugyan megfelel a szabványnak, mi­nőségük azonban — különö­sen a húskészítményeké — továbbra is változó. Egyen­letesen jó minőségűinek ítél­ték a téliszalámit, a csabai csípős kolbászt, a kenős áru­kat és a különféle főtt. füs­tölt készítményeket. A kol­bászfélék minősége romlott, a felvágottaké és vörös áru­ké közepes. Ez utóbbiak minősége az év első felében a fővárosban valamivel iobb volt. mint vidéken. A tejet általában jó minőségűnek, a vajakat ugyancsak jónak, illetőleg közepesnek ítélték a szakemberek. A megvizs­gált sajtok 20 százalékát nem találták megfelelőnek. Hatósági intézkedést fő­ként a szavatosság lejárta után forgalomba hozott tejtermé­kek indokoltak: emiatt ki­vonattak a forgalomból 475 kiló sajtot 170 liter tejet, 25 kiló tehéntúrót és 21 liter tejkészítményt. A szakemberek 63 helyen több mint 10 ezer kiló ke­nyér minőségét ellenőrizték, s ennek 93 százalékát meg­felelőnek találták. .Minőségi hibát a megvizsgált meny- nyiség 2. súiyhiányt 4. és szabálytalan címkézést 6 százalékánál állapítottak meg. A korábbiaknál keve­sebb a szabályosnál kisebb péksütemény: míg 1982 első fél évében ilyen okok miatt megvizsgált zsemlék, kiflik 20, tavaly az első hat hó­napban 4. most csak 2 szá­zalékát kellett kivonatni a forgalomból. A korábbiaknál kevesebb hiányosságot tapasztaltak, a KERMI-eilenörök a ven­déglátó helyeken. Minőségi és mennyiségi hibát az ese­tek 20 százalékában észlel­tek. míg a múlt év azonos időszakában minden második adagnál megállapítottak hiányosságot. Kedvezőtle­nebb a kép a söröik. ször­pök. üdítő italok és az esz­presszókávé ellenőrzésekor: a sörök 40 százalékánál mennyiségi hiányt állapítot­tak meg, a szörpök három­negyed része kevesebb szá­raz anyagot tartalmazott az előírtnál, az üdítő italokhoz a szükségesnél kevesebb tö­mény szörpöt használtak fel. a kávék egyötöde pedig az előírtnál kevesebb kávé­őrleményt tartalmazott. A boltokban, raktárakban ellenőrzött szövetek, kelmék, konfekcionált termékek, kötöttáruk túlnyomó több­sége megfelelő minőségűnek bizonyult. Az alsóruházati termékek kétharmada vi­szont nem felelt meg az elő­írásoknak. ezért csak osztá­lyos áruként maradhattak forgalomban. Érdekes felmérést végez­tek a Kisalföld és Észak-Du­nántúl kisebb folyóim. pa­takjain. vízfolyásain az Észak-dunántúli Vizügyi Igazgatóság szakemberei: azt kutatták, hogy hol és miként lehetne villamos energia hasznosítására fel­használni ezeket a vizeket. Meglepő a felmérés ered­ménye. A Mosoni-Dunán, a Ká­bán, a Lajtán, a Repcén, a Kardos-éren, ezenkívül szá­mos patakon — ezek első­sorban Komárom megyében vannak — huszonhat helyet tartanak alkalmasnak a vízi energia ily módon való A cipők minősége ebben a fél évben is elég sok kifogás­ra adott okot: a megvizsgált hétezer pár lábbeli közül a női cipők 16, a gyermekci­pők 43 százaléka nem felelt meg a követelményeknek. A leg­gyakoribb hiba a felsőbőr foltossága, a fedőréteg repe- dezettsége, páron belüli szül­és méreteltérés. A háztartási gépek közül ebben a fél évben elsősorban a különféle hazai és import hűtőszekrényeket és fagyasz­tókat, valamint a háztartási kisgépeket ellenőrizték. Ha­tósági intézkedésre okot adó gyártási hibát csak el­vétve tapasztaltak, változat­lanul sok azonban — bár a múlt évihez képest csökkent —• a kíméletlen szállításiból, gondatlan árukezelésből ere­dő sérülés. Ilyen hibát a megvizsgált gépek tíz szá­zalékánál fedeztek fel az ellenőrök, s ezeket a készü­lékeket — köztük jó néhány drága importberendezést — csak a hiba kijavítása után értékesíthették az üzletek. Javult a híradástechnikai cikkek minősége, a megvizs­gált 1600 különféle készülék 99 százaléka megfelelőnek bizonyult, s kielégítették a követelményeket a híradás­technikai berendezések tar­tozékai is. A megvizsgált bútorok 80 százaléka felelt meg a mi­nőségi előírásoknak, ami ke­vesebb. mint a múlt év első felében, amikor-ez az arány 89 százalék volt. A hibák főként technológiai hiányos­ságokból adódtak: hézagos alkatrész-illesztést, nem megfelelő felületkezelést, szövetgyűrődést tapasztaltak gyakorta az ellenőrök. A ki­fogásolt termékeket 10—30 százalékos árengedménnyel engedték csak árusítani. A TÜZÉP-telepeken 23 féle építőanyag minőségét ellen­őrizték. ezek közül mind­össze nyolcféle — a ce­ment. a mozaiklap. a beton füstcső. a gipsz, a homok, a kavics, a kőpor és a nád- szövet — felelt meg a köve­telményeknek. A telepeken nagyon sok építőanyag megy tönkre, illetve rongá­lódik a nem megfelelő tárolás miatt. Több esetben tapasz­talták. hogy a vaslbeton ge­rendák és elemek összetör­nek a kíméletlen szállítás, rakodás következtében. A tetőfedő cserepeknek 30 szá­zaléka repedt, a bitumenes fedéllemezek fele összenyo­módott, töredezett. Az aj­tók. ablakok is számos eset­ben adtak okot hatósági in­tézkedésre. Gyártási hibák miatt az ellenőrzött, ajtók és ablakok mintegy 30 szá­zaléka nem elégítette ki a követelményeket. A kifogá­solt termékeket 10—40 száza­lékos értékcsökkenéssel áru­síthatták a telepeken. Az új hazai gyártmányok 79, az import előminták 80 százalékát ítélte a KERMI- szakvélemény forgalomba hozatalra alkalmasnak. hasznosítására. E helyek .legtöbbjén már ősidők óta malmok hajtására, s a 30-as. 40-es években villamos áram nyerésére is felhasználták a folyók energiáját. A felmérés tanulságos megállapításai: a huszonhat hely közül mindössze két he­lyen nyernek ma ezeken a vizeken villamos energiát. Mindkét ..mini erőművet” az Észak-dunántúli Áram- szolgáltató Vállalat működ­teti. az áramfejlesztők rá­dolgoznak az országos háló­zatra. Az egyszerűen műkö­dő szerkezetre csupán egv embernek kel! felügyelnie. Beszélgetés dr. Csendes Bélával, az Országos Tervhivatal elnökhelyettesével Az élelmiszergazdaság hosszú távú tervezésére az Állami tervbizottság 1979-ben hozott határoza­tot. 1980-ban elemzések, és prognózisok, 1981-ben pedig a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Miniszté­rium irányításával részelképzelések születtek. Több fontos problémakörben a szakterület legjobb isme­rői tanulmányokat készítettek, amelyeket tudomá­nyos testületek vitattak meg. A hosszú távú el­képzelésekről dr. Csendes Bélával, az Országos Tervhivatal elnökhelyettesével beszélgettünk. — Milyen feltételek alap­ján alakították ki az élel­miszergazdaság fejlesztési stratégiáját? — A távoli célokat a vi- lágazdasági és a népgazdasá­gi követelmények lehető leg­alaposabb számbavételével igyekeztünk megítélni. Első­sorban arra kerestünk vá­laszt, hogy az élelmiszergaz­daság a jövőben milyen mó­don és milyen mértékben tud hozzájárulni az ország gaz­dasági növeléséhez. Ennek érdekében széles körű társa­dalmi közreműködéssel ké­szültek el a hosszú távú fej­lesztési elképzelések. Így töb­bek között a Magyar Tudo­mányos Akadémia, néhány kutatóintézet, valamint a Termelőszövetkezetek Orszá­gos Tanácsa alakított ki tes­tületi véleményt, amit fel­használtunk. Munkánk so­rán abból indultunk ki, hogy az agrárpolitika a legfej­lettebb ipari országokban is fontos része a gazdaságpoli­tikának. Hazánkban pedig az ipar mellett az élelmi­szertermelés kulcsfontossá­gú szerepet tölt be a gazda­sági életben. A fejlesztési stratégia arra alapoz, hogy a növekedés forrásainak meg­teremtéséhez a mezőgazdaság kedvező környezeti és bioló­giai feltételekkel rendelke­zik. Ennek kihasználása a termelés további növelését, a kapcsolódó eszközgyártó és feldolgozó ipar ezzel össze­hangolt fejlesztését és az agrártermékek versenyké­pességének fokozását indo­kolja. így az élelmiszergaz­daság hosszú távon is a nép­gazdaság fejlesztésének egyik pillére marad. A nemzeti jövedelemtermelő képesség fokozására a nagyüzemi me­zőgazdaság mellett tartósan ösztönözzük a kistermelést is. — A társadalmi előreha- lalás célrendszeréből kiin­dulva miként foglalható ösz- sze az élelmiszertermelés jövőbeni szerepe? — Mindenekelőtt abban, hogy minél kevésbé növek­vő társadalmi költséggel elégítse ki a lakosság élel­miszer-keresletét. Aktív ex­port-import egyenlegének gyarapításával javítsa a nép­gazdaság egyensúlyi helyze­tét, Az anyagi és nem anya­gi erőforrások hasznosításá­val, jövedelemszerző képes­ségével járuljon hozzá az ország társadalmi, gazdasági fejlődéséhez. A következő másfél-két évtizedben az élelmiszergazdasággal szem­ben támasztott követelmé­nyek sorában első helyre ke­rül a nemzetközi verseny- képesség megteremtése és a hatékonyság fokozása! A me­zőgazdasági termelés többle­tének ugyanis egyre nagyobb hányada kerül exportra. Ezért azoknak az ágazatok­nak a fejlesztése szükség- szerű, amelyeknek termékei a világpiacon gazdaságosan értékesíthetők. A fejlesztés fő iránya ezért a gabona- és a hústermelés növelése lesz! A kertészeti ágazatok­ban viszont a nyolcvanas év­tizedben a mennyiségi nö­vekedés lassul, a technikai fejlesztés fő célja a minőség és a hatékonyság javítása lesz. Különösen a zöldség- termelésben a kisüzemek szerepe tovább növekszik! Az állattenyésztésben a tej- és tojástermelést a hazai keres­letnek megfelelően növeljük. Kiemelt támogatást kell, hogy kapjon a természetes gye­pekre és a melléktermékek­re alapozott szarvasmarha-, valamint juhtenyésztés. A sertés- és baromfitartásban pedig hosszú távon felvevő­piacaink keresletéhez kell alkalmazkodnunk. — A mezőgazdaság több­lettermelésére alapoz az élelmiszeripari feldolgozás prognózisa. Ez mit tartal­maz? — Várhatóan a malom- és takarmányipar teljesít­ményét jelentősen nem bő­vítjük. Az állóeszközök el­használódása mellett vi­szont az iparág rekonstruk­ciója elkerülhetetlen. A sütőiparban további kiemelt fejlesztés szükséges. A nö­vényolajipari üzemeink fel­újítása mellett sor kerülhet a feldolgozás bővítésére is. A tartósítóipart az export gazdaságosságának szem előtt tartásával fejlesztjük. A konzerviparban a minő­séget, a választékot, az áru megjelenését és az energia- takarékos technológiák ki­alakítását, a hűtőiparban az áruválaszték bővítését vesz- szük számításba. A hús- és a baromfiipari feldolgo­zást pedig az állattenyész­tés fejlődésével összhang­ban növeljük. Távlatilag nem mondhatunk le a nyers­anyagok feldolgozásának, a minőség, a csomagolás szín­vonalának javításáról. Az újra termelhető, értékes szerves anyagok eredménye­sebb hasznosítása előtérbe állítja a mezőgazdasági és az élelmiszeripari terme­lés melléktermékeinek ki­aknázását is. Többek között energianyerésre is, ami lehetővé tenné külső ener­giaforrások igénybevételé­nek csökkentését. — Hosszabb távon az élelmiszertermelésben mi­ként hasznosíthatják job­ban a természeti adottságo­kat,, továbbá a tudományos- műszaki eredményeket? — Az élelmiszerterme­léshez általában kedvező természeti adottságok elle­nére jelenleg az ország mezőgazdaságilag művelt területének egy része a ta­lajok fizikai és kémiai ösz- szetétele és hátrányos víz­gazdálkodási körülményei miatt csak kisebb hozamok elérésére alkalmas. Ezért a termőképesség fenntartásá­hoz, illetve javításához le­hetőség szerint meg kell gyorsítanunk a meliorációs program megvalósítását. a komplex talajjavítást és víz­rendezést. A tudományos-műsza­ki haladás a mezőgaz­dasági termelésben to­vábbi eredményekkel ke­csegtet. Az elmúlt két év­tizedben nagy lemaradást hoztunk be és több terüle­ten sikerült felzárkóznunk a gazdaságilag fejlettebb or­szágok mezőgazdaságához. Távlatilag is az a célunk, hogy ez a fontos ágazat lé­pést tartson a gazdaságilag fejlett országokban bekövet­kező tudományos-műszaki haladással, és egyes területe­ken járuljon hozzá új eredmények létrehozásához. A biotechnológiai kutatá- sök tapasztalatainak fel­használása például nem­csak a növények és az álla­tok teljesítőképességének fo. kozásában, hanem a mező- gazdasági és ipari termelés több területén vezethet újabb vívmányokhoz. A ga­bonatermelés intenzív fej­lesztése pedig megköveteli a még nagyobb termőképes­ségű fajták kinemesítését Az állattenyésztésben a fő törekvés a takarmányok hasznosításának fokozása A hazai fehérjeellátás hosz- szú távú stratégiája pedig feltételezi a növénynemesí­téssel és új technológiák kidolgozásával a mennyiségi és minőségi javulást. Nagy­üzemi mezőgazdaságumkbar. egyébként a legkorszerűbb eljárások gyorsan elterjeszt- hetők. Ebben továbbra is jelentős szerepük marad a termelési rendszereknek és a gazdaságok közötti kap­csolatoknak. Az ágazat mű­szaki fejlesztésében erőtelje­sebb hangsúlyt kell, hogy kapjanak a szerényebb esz­köz-, energia- és anyagigé nyes technológiák. A gépe- sitésben elsősorban a hazai mezőgépipar és a KGST-or- szágokkal kialakított együtt­működés fejlesztésére alapo­zunk, de számítunk a Világ­banktól a gabonaprogram megvalósítására felvett hi­telre is, amiből a fejlett mezőgiazdasági technikái gyártó országok gépeinek beszerzésére is lehetőség nyílik. — Heves megyei élelmi­szertermelésének szerkeze­tét alapul véve, hogyan ítéli meg szűkebb hazánk­ban az ágazat jövőjét? — A hagyományokat és a piaci lehetőségeket figye­lembe véve Hevesen a táj természeti adottságainak és nem kevésbé az üzemi szakemberek felkészültségé­nek megfelelően főleg a sző­lészet, a borászat, a kerté­szet, illetve az ál lattenyész­tés és a gabonatermelés marad a következő években is meghatározó. Ezzel pár­huzamosan fontos, hogy a feldolgozóipar, elsősorban a bor- és gabonatárolás, a hús- és a hűtőipari tevé­kenység is megfelelően fej­lődjön. így lehet hosszabb távon is versenyképes Heves megye élelmiszergazdasága és még több. jobb minőségű termékkel járulhat hozzá a belföldi ellátáson túl az exporthoz is. — Köszönjük a beszélge­tést. Mentusz Károly Olcsón, jót, kulturált körül­mények között A Mátra legszebb kereske delmi egysége Füreden ... (Fotó: Szabó S.)-I í „Konténer” üzletház... Minden protokoll nélkül adta át Szabó László, a Heves megyei Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat igazgatója Mát- rafüreden nemcsak a helybélieknek, hanem az ide látogató turistáknak is az új „konténer1’ kereskedelmi egységet. A Mátra idegenforgalmának kereskedelmi fejlesztése kereté­ben mintegy ötmillió forintos beruházással Mátrafüreden és Galyatetőn épültek új létesítmények. A költségekből a Belkereskedelmi Minisztérium három és fél millió forintot vállalt magára. Az ÉGSZÖV által gyártott „UNIPORT" va­riálható elemekből tetszetős, a környezethez jól illeszkedő létesítményeket tudtak kialakítani. Az alapvető élelmiszerek mellett gyorsétkezést, a teraszon pihenést tudnak biztosítani az ide betévedő kirándulóknak. Kis folyókon, kis erőművek

Next

/
Oldalképek
Tartalom