Népújság, 1984. július (35. évfolyam, 153-178. szám)
1984-07-13 / 163. szám
2. NÉPÚJSÁG, 1984. július 13., péntek Bécsi tárgyalások A 33. tárgyalási forduló utolsó előtti ülését tartotta a bécsi Hofburgban csütörtökön a haderőcsökkentési értekezlet. Az egyetlen felszólaló Josef Holik nagykövet volt, a Német Szövetségi Köztársaság küldöttségének új vezetője. A nyugatnémet küldöttségvezető felszólalásában „a kötendő megállapodás ellenőrizhetőségére” helyezte a súlyt. Nem foglalkozott érdemben a szocialista országok 1983- ban tett javaslatával. Az ülést követő sajtóértekezleten közölték, hogy a 33. tárgyalási forduló — közös megegyezéssel — július 19- én ér véget. Nyári szünet utján a 34. forduló szeptember 27-én kezdődik és december 13-ig tart. LONDON A brit bányász szakszervezet (NUM) sheffieldi küldöttközgyűlése csütörtökön egyhangú határozatot hozott a 18. hete tartó sztrájk folytatásáról. A határozat ugyancsak kimondta, hogy még mielőtt a NUM megegyezik a szénhivatallal a sztrájk okainak elhárításáról, a hivatalnak múlt évre visszamenően rendeznie kell a bányászok bérkövetelését. Ez nem csupán egy összeg, hanem egy hosszú lista, amely magában foglalja a négynapos munkahetét és az 55 éves korban való nyugdíjazást is. WASHINGTON Szinte minden NATO-or- szágban érezhető, hogy vezetőik véleménye eltér a Rea- gan-kormányétól — írja Arthur Schlesinger profesz- szor, Kennedy elnök egykori tanácsadója a The Wall Street Journal című lapban, az amerikai tőke befolyásos lapjában. Schlesinger körutat tett több NATO- országban, s itt szerzett tapasztalatait összegzi. PRÁGA Jelentős politikai eseményre került sor csütörtökön: Bohuslav Chnoupek csehszlovák külügyminiszter — nyugatnémet kollégája Hans- Dietrich Genscher meghívására — hivatalos látogatásra a Német Szövetségi Köztársaságba utazott. RÓMA Bettino Craxi olasz miniszterelnök szerdán este megkezdte tárgyalásait a koalíciós pártok vezetőivel a kormányszövetség további együttműködésének feltételeiről. A kereszténydemokrata, szocialista, republikánus, szociáldemokrata és liberális párti koalíció az elkövetkező napok során elsősorban azt kívánja tisztázni, hogy az állandósult viták után van-e még összetartó erő a kormányprogramban megjelölt, de mindeddig nem teljesített gazdaság- politikai célok eléréséhez. WASHINGTON Női alelnökjelöltje lehet jövő héttől a demokrata pártnak: Walter Mondale, aki a jövő heti párttanácskozáson a legnagyobb esély- lyel pályázik az elnökjelöltségre, Geraldine Ferraro New York-i képviselőnőt választotta alelnökjelöltül. A hivatalos bejelentést Mondale csütörtökön, közép-európai idő szerint délután tette meg St. Paulban. VARSÓ A napok óta tartó rekke- nő hőség okozta egy vonat kisiklását Lengyelországban. A kánikula egyszerűen meggörbítette a síneket Poznan külvárosában, ezért a Balti-tengeri Szczecinből a fekete-tengeri Burgaszba közlekedő vonat három kocsija kisiklott. Tizenhatan könnyebb sérülést szenvedtek. Cuellar a KGST titkáránál A KGST munkájával ismerkedett csütörtökön délelőtt Javier Pérez de CueL lar. az Egyesült Nemzetek Szervezetének főtitkára, aki szerdán érkezett hivatalos látogatásra Moszkvába a szovjet kormány meghívására. A KGST székházában Vjacseszlav Szicsov, a szocialista országok gazdasági szervezetének titkára tájékoztatta Cuellart. Elmondta egyebek között. hogy ai 1971-ben elfogadott Komplex Program alapján sikeresen halad a tagországok atomenergetikai programjának végrehajtása. Az elmúlt évben atomerőművekben állították elő a KGST- országokban termelt villamos energia 7 százalékát. Szicsov felhívta az ENSZ. főtitkár figyelmét a KGST. tagállamok nemrégiben Moszkvában tartott felső szintű gazdasági értekezletén elfogadott deklarációra. Ez a dokumentum egyebek között rámutat arra a fontos szerepre, amit az ENSZ játszik az államok erőfeszítéseinek egyesítésében. a béke és a nemzetközi biztonság megszilárdítása érdekében. Átfogó terv Dél-Libanon felszabadítására A libanoni kormány szerdán bizottságot hozott létre azzal a feladattal, hogy átfogó tervet dolgozzon ki az Izrael megszállta Dél-Liba- non felszabadítására — jelentette be Rastd Karami miniszterelnök a Baabda-pa- lotában tartott ülés után. A libanoni hadsereg tisztjeiből álló bizottság feladatai közé tartozik az is. hogy megnyissa a Dél-Liba. nont az ország többi részével összekötő útvonalakat, köztük a tengerpart mentén vezető utat is. Az átfogó terv a többi között Dél-Libanonra vonatkozó biztonsági intézkedéseket tartalmaz. A kabinet szintén megvitatja, s jóváhagyja a tervezetet, mait az Izrael és Libanon közötti közvetítésre kiszemelt oszágok. vagy intézmények elé terjeszti azt. A nemzeti egységkormány háromórás ülésén ezenkívül tervet dolgoztak ki a polgárháború idején túszfként elfogott személyek kiszabadítására és ebből a célból vizsgálóbizottság felállítását határozták el. Kohl befejezte mexikói látogatását * Helmuth Kohl nyugatnémet kancellár mexikói látogatását befejezve megerősítette: Bonn kész részt venni azon a szeptemberi, Costa Ricában tartandó külügyminiszteri tanácskozáson, amely a közép-amerikai válság rendezésével foglalkozik. Kohl síkra szállt a közép-amerikai békés rendezés mellett, ugyanakkor kijelentette, hogy sem az NSZK, sem más nyugateurópai állam úgymond „nem keresztezheti az Egyesült Államok érdekeit a térségben.” Kohl csütörtökön utazott haza az NSZK-ba. Hazaérkezett az MSZMP küldöttségé Óvári Miklós, a Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára vezetésével csütörtökön az esti órákban hazaérkezett Prágából az MSZMP küldöttsége. A delegáció — amelynek tagja volt Aczél György, a Politikai Bizottság tagja a KB titkára, és Szűrös Mátyás a KB titkára — részt vett a szociális, ta országok kommunista és munkáspártjai központi bizottságai nemzetközi és ideológiai kérdésekkel foglalkozó titkárainak tanácskozásán. A küldöttség kíséretében voltak Barabás János, iKovács László és Radics Katalin, a KB osztályvezetőhelyettesei. A küldöttséget a prágai repülőtéren Vasil Bilak, a CSKP KB elnökségének tagja, a KB titkára, Jan Fojtik, a KB elnökségének póttagja. a KB titkára és Josef Haviin, a KB titkára búcsúztatta; fogadtatásukra a Ferihegyi repülőtéren jelen volt Stefan Oross, Csehszlo. vákia magyarországi nagy- követségének ideiglenes ügyvivője. (MTI) Spanyolország Sztrájkok, tüntetések Spanyolország harmadik legnépesebb tartományában, Galíciában, csütörtökön teljesen megbénult az élet. A kórházak, a víz- és az áramszolgáltatás kivételével — az országrész történetében először — minden szektorra kiterjedt a munkabeszüntetés. Az ipari korszerűsítés ellen tiltakozó acél- és hajóépítő munkások 24 órás sztrájkjához a többi iparágak dolgozói is csatlakoztak. (A korszerűsítés miatt újabb ezrek vesztenék el munkahelyüket.) A Munkásbizottságok Szakszervezeti Szövetsége (CCOO) felhívására a tartomány nagyobb városaiban, falvaiban több mint 400 ezren vettek részt a csütörtök déli felvonuláson. Vigóban, a kikötő- és iparvárosban százezren vonultak az utcára. —( Külpolitikai kommentárunk )— Válságjelek Angliában A LONDONI FORDULAT KÉTSÉGKÍVÜL hirtelennek tűnik. Még akkor is, ha tudjuk, hogy Nagy- Britannia közéletét hónapok óta bolygatja, a belpolitika húrjait igencsak feszíti a szénbányászok sztrájkja. Eddig mégsem látszott gyengének a kormány, sőt Margaret Thatcher miniszterelnöki pályafutását sikeresnek lehetett értékelni: meg tudta valósítani a konzervatív politika legfontosabb törekvéseit, s az ország gazdasági nehézségei ellenére fölényesen nyerte meg pártjával a tavalyi júniusi parlamenti választásokat. Azóta pedig feltűnő külpolitikai aktivitással is javítgatott bizonyítványán. S bár az 1984-es esztendő bizony komoly fenyegetéseket teremtett a konzervatív kormánynak, mindeddig nem tűnt úgy, hogy Thatcherék bajban lennének. E HÉT KÖZEPÉTŐL AZONBAN ez a helyzet megváltozott. A jelen, de még inkább a közeljövő komoly válságjelekkel terhes. Kedden ugyanis sztrájkba léptek az ország dokkmunkásai. A brit kikötők dolgozóinak nagyobb része beszüntette a munkát. A munkabeszüntetés egy belső konfliktus nyomán kezdődött, de szorosan a bányászok sztrájkjához kapcsolódik. AZ TÖRTÉNT UGYANIS, hogy a brit acélszövet- . ség egy hete szervezetlen munkásokkal rakatott ki vasércet egy észak-angliai kikötőben, jóllehet évtizedes megállapodás szerint ezt a munkát csak szak- szervezeti tagok végezhették volna el. ök azonban szolidaritást vállaltak a vas- és acélműveket blokád alatt tartó bányászokkal, s nem dolgoztak. Az acéltröszt tehát — a szállítási dolgozók szakszervezete szerint — szerződést szegett, mire meghirdették a sztrájkot. A brit szénbányászok zöme után most már a dokkmunkások jelentős része sem dolgozik. Ez pedig rövidesen igen jelentős gazdasági következményekkel járhat: a kikötők ugyanis a brit külkereskedelem fő csatornái. Tizenegynéhány éve ugyanez történt. Az akkori konzervatív kormány rendkívüli állapotot vezetett be, aztán mégis belebukott a sztrájkmozgalmakba. Thatcher — aki ugyancsak nem akar engedni a bányászoknak — könnyen hasonlóan járhat. Annál is inkább, mert a sztrájkokat veszedelmes pénzügyi válság kirobbanása követte: felemelték a kamatlábakat és a font árfolyama vészes mélységekbe zuhant. A kamatemelés fékezi a hitelfelvételt, tehát tovább rontja a beruházási kedvet. A következmény: növekvő munkanélküliség, amikor az egész ország már úgy is forrong a munkahiány miatt. Nem véletlen, hogy még a polgári sajtó is úgy fogalmaz Londonban, hogy a súlyos politikai válság oka a kormány magatartása, amely vállalatokat csődbe, embereket utcára kényszerít. Avar Károly HAT ORSZÁG, TIZENKÉT NAP ... (4.) Egy giccsőr vallomása „Beszélgess az emberekkel hogy mögéjük láthass, és többet megismerj a világból.” Hatvaniak a Notre Dame előtt (Fotó: Budavári Sándor) Ha azt mondom: Párizs, először mindig a Louvre mérhetetlen épülettömege jut eszembe, természetesen a titokzatos mosolyú Mona Lisával, a torzó milói Vénusszal. Azultán fösejlik az Eiffel-torony, a Szajna-part, közelében a Notre Dame kettős tornyával. Majd átúsznak szemem előtt a Place Pigalle éjszakai fényei, később meg zsibongani kezd fülemben a Montmartre kis tere, a Place du Tertre, amely mindenkit elszórakoztat mozgalmasságával, különc figuráival. Igen, ki ne hallott volna a Párizsba látogatók közül az ide zarándokló festők, rajzolók bátor csapatairól, amelyek hódítani és hódolni jönnek, hogy aztán jórészt vagy megfutamodjanak, vagy vállalják a nélkülözést, az utcai aprómunkát, kitartóan reményelve fölfedeztetésüket. Hogy ez hánynál érkezik meg? Ki annak a tudója. Egy bizonyos: a Place du Tertre mindennek ellenére számtalan művésznek nyújt átmeneti megélhetést, talán kifutópályát is. Az ide özönlő turistákat pedig megajándékozza a párizsi bohémek szemmel befogható, ujjal kitapintható romantikájával. Bebolyongva a franciák metropolisában, s fáradtan a Louvre termeiben való tal- palástól, a mi csoportunknak is „kijutott” a „festők terének” tarkaságából, ott a Szent Szív székesegyház hatalmas, fehérre mosott tömbje mögött. És nemcsak a tarkaságból, az itt placcot fogó piktorok lázas munkálkodásából, vagy a magukat rajzoltató, vastag pénztárcá- jú amerikai, svéd, angol hölgyek e célra fölvett mosolyából, hanem abból a véletlenből is, amely összeboronált egy dél-bácskai szerb művésszel, a zömök Sztoyan Markoviccsal. Anyanyelvi szinten beszéli a magyart, akadt hát kivel megvitatnunk a Place du Tertre mai életét, az itteni lehetőségeket. Sztoyan szerint a valós művészet oldaláról nézve elsekélyesedett, célját vesztette a tér. — Tíz-tizenöt éve még lehetett komolyan alkotni a Montmartre e festői környezetében, de időközben annyi bár, italozó települt a környező házakba, és úgy megnőtt a turistaforgalom, hogy elmélyült munkára gondolni sem lehet. Illetve: aki komolyan veszi a dolgát, mihamar odébbáll. Persze utánpótlásuk hamar ke- rülközik, s gyakorta közelharc árán dől el egy-egy jobb placc átmeneti tulajdonjoga. Rövid beszélgetésünk során szinte önmagát is leleplezi újsütetű művész ismerősöm. — Giccsőrök vagyunk már valahányan, csak nem mindegyikünk vallja be! Majd saját sorsának alakulásán át érzékelteti a többiekét. Eszerint tizenkét esztendeje él Párizsban, ahová tanulni jött. De nem bírta szufIával a Julien Akadémia tempóját, s bár mestere jóval biztatta, kimaradt az intézetből. Amit addig magába szívott, fölszedett, az viszont elegendő a megélhetéshez. — Ha hetente egy műve- sebb képet eladok a téren, már fedezi a megélhetésemet. Magányos vagyok. .. Hogy hol élnek, hol munkálkodnak a vérbeli tehetségek? Akikben töretlen a művészi becsvágy? Sztoyan szerint széles ívben elkerülik a Place du Tertre-hez hasonló kolóniákat, s előbb- utóbb műteremhez, lakáshoz jutva, a maguk csapásán járva bontakoztatják ki magvasabb tehetségüket. De ehhez rettentő keménység, szilárd akaraterő kell, különben elcsábul az ember. Fölvetettem neki: miért nem hagyja ott Párizst, miért nem számolja fel ezt az életformát, és tér vissza szülőföldjére, hazájába? — Már késő, már beetettem az otthoniakat, hogy a siker útján járok. Ami igaznak is tűnik, mert amikor évente egyszer hazalátogatok, kicsit összeszedem magam, mindenkit gazdagon megajándékozok, s feltétlenül viszek olyan bulvárlapot, amely pár száz frankért le- közli valamelyik festményemet, rajzomat. Ez aztán körbejár a családban. . . Hát igen, így is lehet művész valaki Csak azt lenne jó tudni, hogy mi értelme az ilyen kettős életnek? Mintha gondolataimban olvasna, Sztoyan Markovics befejezésként megtoldja mondandóját. — Lehet, hogy furcsa, amit elmeséltem. De higgye el, pillanatnyilag nem tudok jobbat kitalálni. Különben mások is csinálnak ilyesmit, ne kelljen otthon szégyenkezniük. Persze az igazsághoz tartozik, hogy viszonylag fiatal ember vagyok, tehát jobban bírom itt kint a hajszát, a kudarcot. Bár lehet, egyszer oda lyukadok ki: mégis változtatok a sorsomon. Csak egy a baj! Semminő szakma nincs a kezemben. Magának mi erről a véleménye. . . ? Véka alá rejtem. Moldvay Győző
