Népújság, 1984. július (35. évfolyam, 153-178. szám)

1984-07-12 / 162. szám

NÉPÚJSÁG, 1984. július 12., csütörtök 3* Versengő építők Az egyik megyei beruhá­zási vállalat versenytárgya­lást hirdet. Közzéteszi a lé­tesítmény funkcióját (ren­delőintézet). a kivitelezés módját (univáz-szerkezet), a beruházási költségkeretet, a munka tervezett kezdését és befejezését. az aján­lat benyújtásának határ­idejét és az ajánlatok felbontásának dátumát. A költségkeret: ezres pontos­ságú. A kezdés időpontja a versenytárgyalás kiírásától számított 1—2 hónap. A be­fejezés határideje: a kiírás­tól számítva alig több mint egy hónap. Ilyen vállalati közlemé­nyek most már tucatszám­ra jelennek meg. Am. ha ar­ra gondolunk, hogy egy 1982- es minisztertanácsi ren­delkezés értelmében — 1983- tól kezdődően — min­den 2 millió forintos kivi­telezési érték feletti építke­zésre ilyen rendszerben kell kivitelezőt találni, akkor bi­zony kevés. Még nem az igazi Az Építésügyi és Város- fejlesztési Minisztérium il­letékesei arról számolnak be. hogy egyre javul a sike­resen meghirdetett verseny- tárgyalások aránya, ez év elején már elérte a 70 szá­zalékot is. i983-as adatokat nézve, kiderül azonban, hogy az ÉVM-vállalatoknál 50 milliárd forint értékben létrejött új szerződésekből mindössze 4 milliárd forint értékű talált így gazdára. (Eközben a vállalatok fel­mentést kérnek — és úgy látszik, kapnak — a ver­senytárgyalás alól.) Érdemes megvizsgálni, me­lyek az akadályozó téyezők és melyek jeleznek elmozdu­lást, kimozdulást az építő­ipari holtpontról. Vegyük sorra először az akadályozó tényezőket. Még mindig nincs kellő egyensúly a kereslet és kínálat között az építési piacon. Noha a be­ruházások, az új építkezé­sek mennyisége, értéke csökkent de a kivitelezői kapacitás is összezsugoro­dott. Ma sem tolonganak munkáért az építőipari vál­lalatok. szövetkezetek. Aka­dályozó tényező az is, hogy a versenyzők a legfontosabb szempontokat mint feltételt kézhez kapják, vagyis ami­ben versenyezniük kellene, az adottnak vehető. Ilyenek: az építkezés költsége, határ­ideje. Sőt, a tervezett léte­sítmény műszaki megoldá­sa (esetünkben univáz) már­is meghatározza a verseny­zők körét. Ha már verseny­ről van szó, nem túl erőlte­tett a sportból vett hason­lat: atlétákat keresünk, akik pontosan 10.2 mp. alatt fut­ják le a száz métert. az egyes lépéseik hossza 2,5 méter és lábuk 100 centi­méter hosszú legyen. De akkor miben versenyez, nek ...? Visszatérve a példánkra: hagyni kellene a kivitelezőket, ők mondhas­sák meg: hogyan, mennyi idő alatt, és mennyiért épí­tik fel a kívánt épületet. (Sőt. a tervezőket is bevon­va a versenybe: az adott te­rületre — mondjuk egy 8 tantermes iskolát — ilyen vagy olyan szerkezetből kí­vánják megépíteni.) Vagyis a megrendelő egy­szerre. előre túl sok kátyát kijátszik, és aki betartja az előírásokat, az számíthat a megrendelésre, amely vi­szont már sok szubjektív tényezőtől függően dől el. (Mennyire megbízható a ki­vitelező. a megrendelővel milyen a személyes kapcso­lat stb.). Nem állítjuk, hogy itt-ott nem alakult ki az árak, technológiák. határ­idők versenye, hiszen akad már olyan kiírás, amely ki­jelenti: „az árfejtésre a ver­senytárgyalás során lehető­séget biztosítunk”. Kérdé­sünk: miért a versenytár­gyalás során? Miért nem a beküldött ajánlatban? Versengésre késztet Most pedig vegyük sorra a pozitívumokat. A legna­gyobb erénye az új. noha másutt és máskor már jócs­kán kipróbált módszernek, rendszernek, hogy versen­gésre késztet. Ha arra gon­dolunk, hogy az elmúlt év­tizedekben sok esetben ki­jelölték a kivitelezőt, hogy területileg meghatározták, hogy ki, hol építhet és fő­képpen mit; hogy ehhez megadták a határidőt, meg az árat is, akkor minden­képpen üdvözölni kell az új rendszert. (Mert azért tar­tozunk annyival az igazság­nak. hogy a megadott költ­ségkeretek igencsak fesze­sek. nem olyan könnyen tel­jesíthetők. És ugyanez igaz a határidőkre is. Sportha­sonlat: magasra rakják az ugrólécet, és várják, há­nyán ígérik annak átugrá- sát. s ha legalább egy is akad, máris jó az eredmény. Vagyis a beruházó, a meg­rendelő a nyertes .. .) A következő pozitívum­nak tekinthető, hogy az így megszerzett megrendelés a szabadáras munkák körébe sorolódik. Erre sokan fel­szisszennek : lám, újból emelkedhetnek az építőipari árak. Véleményünk szerint, ahol valóságos a verseny, ott a piaci ár — még ha az esetleg magasabb is a ko­rábbi rögzített, maximált árnál — ösztönöz a jöbb munkára, a költségtakaré­kosságra, a nagyobb mun­kafegyelemre, hiszen az ár a versenytársak között és nem az irányító szerv és a vállalat közötti alku alapján alakul ki. Ha csak azt si­kerül elérni, hogy nem a megszokott mértékben emelkednek az árak. máris nyertünk az ügyön. Az sem megvetendő, hogy a vállalat maga ajánlko­zik. Tehát — lélektanilag is — más a helyzet a hivata­los, vagy csak telefonokon keresztül történő kijelölés­hez képest: a munka határ­ideje. minősége. költsége sokkal inkább számon kér­hető. a nem teljesítés alól nehezebb kibújni. Legyen valódi Amiben nem tudunk egy­értelműen állást foglalni: sok, vagy kevés jogszabály írja elő. miiként is kell egy versenytárgyalást kiírni, le­bonyolítani. A jogászok több. pontosabb. részlete­sebb jogszabályi útmutatót javasolnak a már itt-ott fel. bukkanó szabálytalanságok, törvénybe ütköző cselekede­tek megfékezésére. (Külföl­dön vaskos könyvek tartal­mazzák a közszállítási-ver- senytárgyalási szabályzato­kat.) Ugyanennek az érem­nek a másik oldalát a meg­rendelők. beruházók, kivi­telezők képviselik: ne le­gyen több jogszabály, mert az megköti a kezüket, csak korlátokat állít. Lehet így, lehet úgy, a lényeg: a ver­senytárgyalás legyen valódi. Késztessen, sőt kényszere­sen tényleges versengésre, hogy a múlt relikviái közé kerüljön a kivitelezői érdek, telenség. a hanyag munka és a be nem tartott határ­idő. Egerben, a 34. választókerületben JelölögyUlesen — időközi választás előtt — Tisztelt megjelentek! Ismeretes, hogy Török Ist­vánná betegsége miatt le­mondott tanácstagi tisztsé­géről. A 34. választókerület megüresedett helyére a jogszabályok értelmében új ember kerül. Az időközi vá­lasztást július 28-ra tűzték ki, a mai feladatunk annak eldöntése, kinek a neve ke­rüljön fel a szavazólapokra — e gondolatokkal vezette be az egri gyermekvárosi is­kolában megtartott jelölő­gyűlést Forgács Ernő, a Kertalja, a Könyök, a Sza- lapart utca és a Sza- laköz által határolt körzet népfrontbizottságának tit­kára. Az esemény további ré­szében Molnár István, a vá­rosi tanács osztályvezetője tájékoztatta az ülés részt­vevőit a megyeszékhely fej­lesztésében az elmúlt esz­tendőben elért eredmények­ről, illetve gondokról, az idei feladatok várható tel­jesítéséről, valamint az 1985. évi főbb célkitűzések­ről. Ezt követően ismertet­te a Hazafias Népfront Eger városi Bizottságának aján­lását: — A választókerület ta­nácstagjává dr. Bakos An­talt javaslom. A 37 éves vegyészmérnök — hangzott az indokolás­ban — a borgazdasági kom­binátnál végzett kutatómun­kája összességeként 1977- ben szerzett egyetemi dok­tori címet. 1979. december 1- től dolgozik az MSZMP Eger városi Bizottságának apparátusában. Széles kö­rű szakmai ismeretei, hatá­rozott és következetes in­tézkedései, őszinte, nyílt, ki­egyensúlyozott egyénisége teszik alkalmassá e tiszt el­látására. A jelölőgyűlés ettől kezd­ve átértékelődött: a jelölt iránti bizalom tagadhatat­lan jeleként is a körzet je­lenlévő lakói máris gondja­ikkal, kérdéseikkel hozakod­tak elő. Szó esett többek kö­zött arról, hogy felodják-e az építési tilalmat a Cifra­kapu és a Mária utcákban; tervezik-e a Ráchegy utca szanálását; mikor várható az egyébként már szépen kiépült Rác-hóstyán lakók kulturáltabb fűtési lehe­tőségeinek kialakítása, a gáz bevezetése a lakásokba; szükség lenne játszótér lé­tesítésére is, hiszen egyet­len egy se található belőle a lakókörzetben; milyen megoldással hárítható el, hogy a vezetékes víz klóros, opálos maradjon. A felszó­lalók egyöntetű véleménye volt: örömükre szolgál, hogy a jövőben a közéleti mun­kában jártas, agilis fiatal­embertől remélhetik a se­gítséget területük fejleszté­sében, környezetük további szépítésében, érdekeik, ja­vaslataik érvényesítésé ben. A másfél órás közérdekű beszélgetés befejezéseként nem is lehetett más a jelö­lőgyűlés elnökének bejelen­tése, minthogy: — Megálla­pítom, hogy mind a negy­venhármán egyhangúan dr. Bakos Antalnak szavaztunk bizalmat a tanácstagi jelölt­ségre. A jegyzőkönyv és a megfelelő okmányok to­vábbítása után az ő nevét jegyzik fel a szavazólapokra. Sz. Z. Dr. Bakos Antal megköszöni jelölőinek a bizalmat (Fotó: Perl Márton) Ipari zsebkönyv, 1983 Hazai fejlesztésű Intelligens robotok A zsebkönyv gazdag szám­anyaggal, színes grafiko­nokkal mutatja be a magyar iparban az elmúlt évben, illetve a 70-es évek óta vég­bement változásokat. Ismer­teti az ipar szerepét és he­lyét a népgazdaságban, és összefoglalja a legfontosabb eredményeket. Részletesen tartalmazza az ipar szerke­zetére, termelésére, a terme­lékenységre és az árak ala­kulására vonatkozó adato­kat. Külön fejezet foglalko­zik az anyag- és energiafel­használással és a műszaki­technikai színvonal válto­zásaival, különösképpen an­nak egyik lényeges jellem­zőjével: a beruházásokkal. A munkaügyi adatok kö­zött helyet kapott a munka­erőhelyzet, a bérek és kere­setek, valamint a balesetek alakulásának mutatói. A kö­tet számot ad az ipar pénz­ügyi és jövedelmezőségi jellemzőinek változásairól, ágazatonként kimutatva az exportjövedelmezőségek ala­kulását is. A legfontosabb adatok területi bontásban is megtalálhatók a zsebkönyv­ben. Munkadarabok alakjának felismerésére és automati­kus mozgatására alkalmas, úgynevezett „intelligens szem—kéz rendszert” dolgoz­tak ki a Számítástechnikai és Automatizálási Kutató In­tézet szakemberei. A rendszer érzékelő be­rendezése, amely a képi in­formációkat ipari televízi­ós kamera segítségével nye­ri, számítógépes program alapján képes a munkaasz­talon elhelyezett tárgyak megkülönböztetésére, illetve azonosítására. A berendezés — adott mérettartományon belül — tetszőleges formájú tárgyakat meg tud „jegyez­ni”. A futószalagon rendezet­len helyzetben és változó időpontban érkező tárgya­kat, azonosítás után, egy úgynevezett hat szabadság- fokú manipulátor (robot) automatikusan a kívánt helyzetbe állítja, vagy ha a számítógépes program ezt írja elő, akkor a különbö­ző méretűeket szétválogatja. Cseresznyeszüret Szűcsiben: a termés Bendik János lakatos portáján Kisparcellák a Mátra alján Friss és illatos szénát szállít Harmos András idős nyugdíjas szövetkezeti tag háztáji álla­tainak A földeknek, növényeknek egyaránt kedvező júniusi Időjárást kihasználták a háztáji és kiskerttulajdono­sok a Mátra alján. A családok a szorgos munkával megtermelt termények egy részét az áfészeknek, szö­vetkezeteknek értékesítik, javítva ezzel a Mátraalja zöldség- és gyűmölcsellátását. Kötözik a szőlőt Gyöngyöspata határában (Szabó Sándor képriportja) Permedével indul a kis traktor a szőlőbe... B. M.

Next

/
Oldalképek
Tartalom