Népújság, 1984. július (35. évfolyam, 153-178. szám)
1984-07-04 / 155. szám
4* WM " V S J, IIÖES3 KJ ' Tg TlTMP NÉPÚJSÁG, 1984. július 4., szerda Ma este bemutató az egri Líceumban Nagy Ignác: Tisztújítás Farkasfalvi, azaz Koltai Róbert „leánykérése” (Fotó: Szántó György) Irodalmunk első politikai szatírájaként tartják számon Nagy Ignác Tisztújítás című vígjátékát. A reformkor vége felé keletkezett a mű, így érthető a szerző kételkedő szemlélete, a mind hevesebbé váló választási küzdelmek kritikája. Rokon ez az alkotás Eötvös A falu jegyzője és Arany János Az elveszett alkotmány című írásaival. Lényeges különbség állapítható meg az Egerben már játszott — tíz évvel előbb keletkezett — Kisfaludy műhöz képest: a Csalódásokban még idillikusán jelenik meg a nemesi udvarház. Itt már a színpadon közvetlenül bele kívánnak szólni a politika alakulásába, tükröt tartva a közélet elé. Maga a történet — mint a címe is mutatja — egy választás körül bonyolódik. Egy Aranka nevű fiatal, gazdag, fővárosi özvegy tér vissza a tisztújítási lázban égő megyei székvárosba, szülőhelyére. Sógoránál, dr. Langyos főorvosnál száll meg, annak felesége, a szenKevésszer emlegetjük Bornemisza Pétert, pedig századának legtehetségesebb toliforgatója volt, aki számos műfajban igazolta mindenkinél értékesebb adottságait. Nemcsak bátor gondolatokat közölt, hanem tisztességtől, jobbító szándéktól sugallt mondandójához újszerű, ritka leleményességre valló formai köntöst is teremtett Korának vérbeli fia volt, aki a mélységeket járva sóvárgott a magasságokért, s arra is futotta erejéből, hogy megküzdjön, megbirkózzék értük. Vonzotta a reformáció eszmeköre, mert nehezen tűrte az értelem béklyóit. Reneszánsz-karakterként részt kért az élet pompázatos örömeiből, merész, kockázatos vállalkozásaiból. Botlásaiért, tévedéseiért olykor kemény árat fizetett, hiszen a börtönsorsból is ízelítőt kapott. Tévelygésein — ezeket csak futólagosán említi — azonban úrrá lett, s a tudományokban keresett és talált vigaszt. Felnőtté érve, az új hit propagálója, s az írás avatott művésze lett, olyan egyéniséggé vált, aki kötelességének érezte, hogy kiutat mutasson századának zűrzavarából, aki az irodalmat nemes küldetése szolgálatába állította, aki hitt abban, hogy a felelősségérzettel tolmácsolt szavak értékesebb emberré nevelik az olvasókat, műveinek hallgatóságát. o Idegenkedett a megalkuvástól, igaznak tartott „igéit” makacsul hirdette, azt sem bánva, hogy emiatt tengernyi kellemetlenség lesz osztályrésze, és folyvást gyarapszik indulatos ellenfeleinek tábora. A lélekelemzés úttörője volt literatúránkban. Nemcsak mások hibáit ostorozta, hanem saját maga tetteit is mérlegelte, méghozzá mindenfajta elnézés, kendőzés nélkül. Szigorú erkölcsi elvekre esküdött, s ezekhez hűen hadakozott a vedéllyel politizáló Kinga, Aranka nővére. Az özvegy szerelmes Tornyai főszolgabíróba, aki az egész megyei tisztikar egyetlen becsületes, művelt és komoly gondolkodású tagja. A vonzódás kölcsönös, de lánykorában Arankát máshoz kényszerítették szülei. Most reménykedik abban: Tornyainé lehet belőle. Igen ám, de Farkasfalvi alispán is feleségül szeretné venni a nőt, sőt színre lép egy harmadik kérő, Heves, aki fővárosi ügyvéd. Tornyait valamennyien sakkfigurának tekintik. Az ügyvéd is, aki „szent célok”, a haladás szószólója, de inkább afféle lelkendező karrierista. Tornyai azt javasolja Arankának, hogy egyik haszonleső, a hatalomvágyó, a szabados szemléletű, az önkényeskedő főúri réteg visszaélései ellen. Nem általánosságokba burkolózva, hanem igen sűrűn névre címezve a dörgedelmeket. Kimutatta ellenszenvét, hangsúlyozva hovatartozását, a védtelenek, a támogatásra szorulók iránti szimpátiáját. e E dicséretes indulat szülte egyik legmaradandóbb értékű munkáját, Szophok- lész Elektrájának magyarítását, amely természetesen nem fordítás, hanem lendületes, kivételes alkotói erényekre valló átdolgozás. Ezekre a kincsekre figyelt fel Valló Péter rendező, amikor az Agria Játékszín idei programjába iktatta ezt az utókortól igazságtalanul elfeledett, ezt a csak Móricz Zsigmond által felfedezett és jó érzékkel „kiigazított”, korszerűsített drámát. Az egri bemutató dirigense — s ez külön érdem — mégis az eredetiben látott fantáziát. Gyönyörködtette ízes kifejezésekben bővelkedő nyelvezete, rájött arrei, hogy a XVI. századból a másnak a a jövőnek továbbított üzenet ebben a foglalatban a leghatásosabb, ekként figyelmeztet a legmegragadóbban arra, hogy az embertelenség, a kiskirályoskodás semmilyen megnyilvánulását nem szabad eltűrni, hogy az effajta útvesztőkből csupán a cselekvő elszántság jelenthet kiutat. Ezt képviseli Electra következetessége, kitartásának diadalmaskodása. A Mester tanácsa is aktuális, persze, áttételesen : minden poszton a közösség javára kell kamatoztatni a kisebb-na- gyobb hatalmat. Valló a konfliktussorok maradéktalan érvényesítésére törekedett. Ha törést érzett, akkor segítségül hívta Sipos András kifejező zenéjét, átlendítve a nézőket az újabb feszültségfázisba. Remekül aknázta ki a várbeli teret, azt a helyet, ajánlkozónak se adjon választ, mondja azt; annak a felesége lesz, akit megválasztanak alispánná. Felpaprikázódik a hangulat, megkezdődik a kortesek toborzása és háborúja, a város kurjongatástól és verekedéstől hangos. Heves pénzzel és ígéretekkel jobban állja a küzdelmet, Farkasfalvinak viszont rosszul áll a szénája. Erre rémhíreket terjeszt, az „egyenlősdi” rossz hirét költi. Taktikája sikeres, minden összezavarodik. Mindketten további cseleket eszelnek ki, de lassan beleesnek a jelöltek saját csapdájukba. S mint minden vígjátékban, végül is győz a becsület. az igazság, de útja nem könnyű, különböző kisebb, ahol talán — ellenkezőjét aligha bizonyíthatjuk — megfordulhatott a szerző, a Balassi fiúk négyszáz esztendeje halott nevelője is. o Kitűnően válogatta meg a szereplőket, akiknek zöme megértette az instrukciókat, s a tőle telhető legtöbbet produkálta. Ez akkor is .elismerésre méltó, ha a jó szándék olykor csorbát szenvedett, hiszen a korántsem könnyű szöveg elsajátítása mindenki számára komoly erőpróba volt. Fehér Anna igyekezett markánsan megjeleníteni a főhős alakját. Jeremiádjait, kesergéseit, háborgásait mégis az egysíkúság uralta, azaz nem gondolt az árnyalatok érzékeltetésére. Koltai Róbert elsősorban reneszánsz-karakterré mintázta — persze, sajátosan magyar ízekkel ötvözte — Aegistus királyt, nem vilr lantva fel félelmetes, riasztó vonásait. Gáspár Sándor nem tehet arról, hogy Orestese cseppet sem érzékletes egyéniség, a számára rendelkezésre álló jelzésekből ugyanis más sem produkálhatott volna magasabb szinten. Almási Éva Clytamnestra királynőként sokszínűségével bűvölt el bennünket, rátapintva a bűn és bűnhődés bonyolult összefüggéseire, Lendületes szárnyalású hangja maradéktalanul érvényesült ebben a hangulatgazdag környezetben. nagyobb kalamitások, mulatságos fordulatok állnak a kibontakozás útjába. A ma esti bemutatót, melyre az egri Líceum udvarán kerül sor, Valló Péter, az Agria Játékszín művészeti vezetője rendezte. Főbb szerepekben Székhelyi Józsefet, Pogány Juditot, Igó Évát, Fehér Annát, Reviczky Gábort, Koltai Róbertét, Méhes Lászlót és Gáspár Sándort láthatjuk. A kitűnő szereposztáson kívül a hangulatos helyszín, a remélhetően kitűnő idő is hozzájárulhat a sikerhez. A fél kilenckor kezdődő előadás előtt fél nyolctól — a szokások szerint — előjáték lesz, amely ingyen áll a közönség szórakoztatására. Miklósy György Mestere a tőle megszokott hibátlan alakítás, legfőbb értéke az, hogy a prédikátori dörgedelmeket, a megfontolandó tanulságokat, emberi szine- zettel felvértezve közvetíti. Az előadás legkiugróbb teljesítményével Pogány Judit örvendeztetett meg minket. Sajátos adottságai aligha rendeltették a Chorus szerepkörére, mégis osztatlan sikert aratott. Ezerarcú- ságával, hiánytalan váltásaival olyan élményekkel ajándékozta meg a közönséget, amelyek aligha feled- hetők. o Persze, csak azok számára, akik megtekintik ezt a több szempontból is színháztörténeti eseményt. Sajnos, a szervezés egyáltalán nem állt hivatása magaslatán, mert a művészeknek még a premieren is ásitozó széksorokkal kellett szembenézniük. Ezt magyarázni lehet, de indokolni aligha, mert az érintettek összefoghattak volna — hogy csak két példát említsünk — az iskolákkal és az idegenforgalmi irodákkal, s máris a múlté lenne a mai gond. Ez a kivételes értékű produkció, Bornemisza XVI. században keltezett magvas üzenete megérdemelne eny- nyi törődést, mert nekünk is szól, emberségünk óvásáért, pallérozásáért is született. .. Pécsi István Galsai Pongrác hangjátéka, a „Halat, sajtot Amszterdamból” különös utazásra vitte a hallgatót. A Hollandiában utazgató házaspár, a jónevű újságíró és a történelemtanárnő életébe, bármennyire is leköti őket a nagyváros számtalan látnivalója, itt is belép a múlt, az otthon, az együtt töltött évek gondja-baja, türelme és türelmetlensége. A szépre csak a feleség emlékezik. „Tizenhat év házasság, két gyerek, 50 négyzetméteres panellakás. Négy személy egy vasbeton cipődobozban. Én írtam a cikkeket, te rohantál az iskolába. Te futottál a nők után, én futottam a munka után”. Ennyi idő múltán úgy éltek egymás mellett mint két idegen. Ez az utazás alkalom lehetett volna meghitt beszélgetésekre és egymásért való életre, de megtörték az otthon emlékképei: Izolda, a hazudós barátnő és a 85 éves após, aki minden rendszert kiszolgált. Hatszobás lakásban él a Sas hegyen. Festményei és szőnyegei milliókat érnek, de két unokájának karácsonyra egy ra- dirgumit vett, hogy megszokják a takarékosságot. Használják közösen. Lányának uzsorakamatra adott pénzt és egyetlen; kívánsága, hogy holland szivarokat hozzanak neki. Amszterdam szép város, de itt mindig esik az eső. „Tegnap is úgy ömlött, mintha az ember fürdőkádban ülne felöltözve, nyakkendőben és gumislággal locsolnák a fejét” — mondja a zsörtölődő férj, aki unja az utazásokat. „Minden világvárosnak van valami hátránya. Londonban köd van. Rómában folyton harangoznak, Hamburgban rossz a közbiztonság Párizsban lenézik a külföldieket...” Más a feleség, aki lelkesedik a Van Gogh képekért, a királyi palota cifráiért, egy törlőkendőért és a Virágpiacért, és azon töri a fejét mit vigyen ajándékként gyermekeinek. Mégis meg lenne a lehetősége, hogy két ember egy szállodai szobában elköltött vacsora közben és után egymásra találjon, ha a feleséget nem kísértené a népitáncos lány képe, akit férje otthon csodált és akit délelőtt egy belvárosi bizsuüzletben látott forgolódni. Eszébe jut minden korábbi sérelme az, hogy a férj a család baráti kapcsolatait tönkre tette: „A férfiakra féltékeny voltál, a nőkkel kikezdtél érzelem nélkül”. Egy fojtott veszekedés után elhatározza, hogy a következő vonattal haza utazik. A mozgó vonat mellett a férj kiabálja, hogy csak őt szereti, az asszony gondja azonban a gyerekeknek tervezett ajándék. Ilyen az élet tizenhat évi házasság után? — kérdezi a A Népművelési Intézet, a Heves megyei Művelődési Központ és a hatvani városi művelődési központ harmadik alkalommal rendezi meg a megye amatőr képzőművészei számára a nagykökénye- si alkotó tábort. Július első tíz napjában négy szekcióban dolgozhatnak a részt vevők. A grafika-festészet, a kerámia, a szobrászat és a figyelmes hallgató és el is hiszi, hogy vannak türelemmel viselt, keserű életek. Mégis a hangjáték inkább a derű világába vitte, mert a pergő párbeszédek elevensége, Béres Ilona (a feleség) türelme, logikája, a vonat után loholó férj feltehetően őszinte vallomása arra mutattak, hogy elképzelhető ugyan az aszmszterdami borús ég alatt a családi viszály — két ember összetartozik, ha nem is az elegáns Mikádó hotel szobájában, de az ötven négyzetméteres lakásban. ★ Balogh István — Fűtőifáig című műsora a környezeti ártalmakról szólt. A kadmium, ólom. biz- mut, ón, ezüst levegőben és a földben egyaránt veszélyezteti az embert. Ma öt- venszer annyi ólom van szervezetünkben, mint egy egyiptomi múmiáéban. Ha Árpád apánk felébredne a Hősök .terén, bizonyosan megfulladna. A fekete rigók testében többszörös a szeny- nyezettség mint az erdőkben élő társaiké, mégis vígan élnek és vígan élünk „mert az ember és állat évszázadok vagy évezredek folyamán a levegő szennyezettségéhez hozzászokik”. A felsorolt példák közül első helyre került az ipari üzemek és a gépkocsik okozta szennyezés. Az előbbivel nem lehet mást tenni, mint az ipari szemetet ösz- szegyűjteni, az utóbbi azonban kiküszöbölhető lenne a gépkocsik műszaki állapotának tökéletesítésével, jó és ésszerű forgalomtechnikai, megoldásokkal, a jelzőlámpák összehangolásával. Ez a kérdés még kisvárosokban is nyugtalanító, mert a szennyezettség itt is többszöröse a normaértékeknek. Sehol nem zárnak le olyan elegánsan légcsatornákat, városba vezető légcsöveket, mint kisvárosokban, ami a belvárosok levegőtlenségét, szellőzetlenségét idézi elő. Mégsem fenyeget a kipusztulás veszélye. Nem lehet azonban eleget felhívni a figyelmet a természet káro- sítóira, járható utakat megjelölni, mert a növényvilág és az ember teherbíróképessége is véges. Igaz, hogy a Balaton és a Duna öntisztító képessége szinte korlátok nélküli, de az a szemét és a különböző mérgező anyagok újratermelése is. Ezek károsodásokat idéznek elő a központi idegrendszerben, tüdőben és nem mindegy, hogy milyen védelemben részesül az ember mindennapi munkájának végzése közben. Vagy nincs védelme az embernek maga által termelt mocskai ellen? fafaragás ágakban az idén a falusi környezet ábrázolása, hagyományainak és változásainak megjelenítése a tábor fő motívuma. A tíz nap során szakmai vitákat, előadásokat szerveznek az egyes művészeti ágakban jártas előadókkal. A képzőművészeti tábor életéről kiadványt készítenek a rendező szervek. (gábor) ÜZENET A XVI. SZÁZADBÓL Igényes színészek/ ötletgazdag rendezés Az Electra Egerben Fehér Anna és Pogány Judit, a darab egyik jelenetében (Fotó: Szántó György) Ebergényi Tibor Négy szekcióban Nagykökényesen Amatőr képzőművészeti tábor
