Népújság, 1984. július (35. évfolyam, 153-178. szám)
1984-07-04 / 155. szám
NÉPÚJSÁG, 1984. július 4., szerda • ,-r. -■: s. VILLANÁSOK BARÁTAINKRÓL Bezzeg a mai fiatalok Bulgáriában I. — Nem akarnak dolgozni ezek a mai fiatalok. Mindig csak a szórakozás, a tánc, a munka maradhat a végére... De hát megtehetik, ha a kedves mama az épp csak gimnazista fiainak, lánynak esténként minden további nélkül a markába nyom' egy ötlevást; menjél gyerekem a diszkóba, érezd jól magad! Ne®, a leva szóból valószínűleg kiderül az olvasó számára, hogy ezúttal nem a magyar srácok „felelőtlen” életszemléletéről hangzott el a morgolódás. Kedves barátom. tolmácsom, a targovás- tei Sztojcso. egy ifiklubban kellemes teázás mellett korholta imigyen a bolgár tiniket. Okkal? Joggal? Egyhetes látogatásom során mindenesetre igyekeztem valamelyest helyes feleletet keresni arra, milyenek, hogyan élnek az e tájon lakó 30 éven aluliak. Disco mogyoróval Az mindenesetre szemmel látható tény, hogy ifjú barátaink épp oly lelkesen lötyögnek a táncritmusokra, mint bárhol másutt Viszont van is nekik hol. A megye- székhelyen, a 45 ezer lakosú Targovistében — melyben felsőoktatási intézmény nincs és így nem is mondható úgy iskolavárosnak, mint mondjuk Eger — minden este legalább öt „disz- kotek” tart nyitva. Nem beszélve azokról az ifjúsági klubokról, — szórakozóhelyekről — melyeket üzemi épületekben rendeztek be az ott dolgozóknak. A bulgáriai diszkóban egyébként a magyar fiatal azonnal otthon érezheti magát. A fiúk. lányok előszeretettel viselik azokat az extra kosztümöket, melyek a legjobban érvényesülnek a viliódzó fényekben, s járják a legmodernebb figurákat. A lemezek is épp csak egy hajszállal tegnapibbak a nálunk játszottafcnál — nyugtathattam meg Paulinát, alig 23 éves kísérőmet, aki természetesen élénken érdeklődött arról, mi most Magyarországon a menő e műfajban. Ami viszont kellemes különbség, a szeszes italt kiszolgáló helyeken sem divat pusztán poharazgatással felfrissülni. Ha más nem, a jótékony hatású sósmogyoró minden asztalon megtalálható. de előfordul a vodka plusz paradicsomsaláta kombináció is. Túl élénk, bosszantóan hangoskodó if- jakkal így nemigen találkozni. Még győz a mozi A különböző szórakozási fajták közül a diszkóval kezdtem, mert ez a legnépszerűbb. A mozi alig marad le mögötte. S ennek oka nem abban keresendő elsősorban, hogy a bolgár filmek oly sokkal színvonalasabbak lennének a mieinknél. A nézők magas száma inkább annak tudható be, hogy az ottani forgalmazók némiképp más szisztémával dolgoznak, mint nálunk. A részletekbe kár lenne belemenni. hisz ezek legfeljebb a szakemberek számára mondanak valamit. Néhány adat viszont érdekes lehet. Például a targovistei úgynevezett mozikomplexum három helyiségében naponta öt filmet vetítenek. Évente egy-egy lakos több mint tíz produkciót néz meg. S ez érthető is, hisz a legnagyobb világslágerek igen hamar eljuthatnak hozzájuk, amellett, hogy gazdag a kínálat a hazai, a szovjet, illetve a szocialista országok friss termékeiből is. A vetítések előtt rendszeresek a bevezetők, amikor egy-egy szakember pár szóval „ráhangolja” az alkotásra a közönséget. És gyakoriak a művészekkel való találkozók is. a viták egy-egy produkcióról, a különböző kedvezményes akciók, no meg az írásban terjesztett előzetes tájékoztatók. Klub és palota Ám lássuk, milyen más speciális lehetőségek vannak még a kikapcsolódásra. Néhány jellemző helyszín, néhány jellemző forma. A már említett teázásra egy olyan klubban került sor, melyet elsősorban a zenekedvelő gyerekek látogatnak. A hatalmas, kényelmes ülőhelyekkel ellátott sző- nyegpadlós teremben talán a legizgalmasabb számukra délutánonként, esténként az a foglalkozás, amikor különböző magnóra felvett számokat cserélhetnek. A csoport vezetője nemcsak a technikai megoldásokban segít, de ismerteti is a különböző „szongofcat”. Amikor ott jártunk, egy néhány tagú társaság épp politikai dalok előadását gyakorolta a zongora mellett. Erre is van mód. épp úgy, mint a videojátékok használatára, beszélgetésre, olvasásra limonádézás közben. A látogatók 14 és 30 óv közöttiek. A náluk fiatalabbaknak — az iskolai lehetőségek mellett — még a megyei úttörőház kínál találkozási helyet. Az egyszeri vendégeskedés alkalmával úgy tűnt, pillanatnyilag szerényebb ajánlatuk az itthon megszokottnál. Igaz. a főtéri palotának — amelyet tavaly vehettek birtokukba a legkisebbek — még építik emeletét és alagsorát is. A már kés zen lévő részekben különböző csapat-, raj- és őrsi foglalkozásokat tartanak, előadásokat, irodalmi délutánokat, és dolgozik egy-két szakkör is benne. Falun sem másképp Popovóban a városi művelődési központban —, ahol most szintén nagy átalakítások folynak — elsősorban az ragadott meg. ahogy az ottani ifjúsági klubban dolgoznak. Félig nyitott, félig zárt ez a csoport. A város üzemeibe a szervezők rendszeresen küldenek a programokra meghívókat, de ha valaki csak úgy betéved, azt is szívesen látják. A résztvevők számára mindössze két tilalom van: nem szabad dohányozni és inni. De vitatkozni, kérdezni, beszélgetni szabad mindazokkal, a művészekkel, tudósokkal és érdekes személyiségekkel, akiket rendszeresen meghívnak. A fiatal járókelőket egyébként itt, az előtérben felállított játékautomaták, biliárdasztalok vonzzák — legalább a kultúra előcsarnokába. Gondolom, feltételezve azt. hogy aki fél lábát már betette, könnyebben lép még beljebb, s felkeresi az itt székelő könyvtárat, a fafaragó műhelyt, az amatőr filmstúdiót, a színházat. Hasonlóképpen vélekedhetnek a már említett Opa- ka nagyközségben. Nos, az ifjúság itteni házában (egy nagy terem, egy kisebb és két szoba) van mód a legkülönbözőbb igények kielégítésére, a sakkozástól kezdve a ping-pongig. E megjelölt kétféle persze nem jelenti azt, hogy akár vidéken, akár városon ennyiből áll a sportélet. De ez már egy másik téma. imnt ahogy az is, miként választanak pályát a fiúk. lányok, miként kezdenek dolgozni, s milyen feltételek mellett alapítanak családot. Erről a következőkben. Terefere a targovistei színház előtt Németi Zsuzsa Jacekkal a strandon találkoztam. — Egye meg a fene! — kiáltott fel, rólam eszébe jutva a suli. Nemsokára megint cigarettáznom kell a budin! Pedig e pár nap alatt majdnem teljesen leszoktam róla. Együttérzően bólogattam. — Velem is ugyanez a helyzet — mondtam komoran. — Lehet, hogy egyszer s mindenkorra abba kéne hagyni? — A sulit? kérdezte Ja- cek. — Nem, a bagózást. Jacek szkeptikusan elfintorította az orrát: — A múlt évben megpróbáltam. De már az első szünetben megállított a dögtan és így szólt: „Na, add csak ide!" — „Mit? — játszottam magam. „Ne bolondozz! Tudom, hogy dohányzói. Ide a cigarettát...” A következő szünetben ki kellett szaladnom egy csomagért. Különben karót adott volna. Es mindennap ugyanígy!... Na már most, ha rendszeresen veszek cigarettát, hát fel is bontom. Hogy ne gyanakodjon! És rágyújtok. Akarva-akarat- lanul. — Velem is pont így törIstván, a király. Jézus Krisztus szupersztár, és most a Próba. Egyre gyarapodnak megyénk városaiban a különféle rockelőadások, operák, balettek, a mozikban és a szabadtéren egyaránt. A Próba című rockbalett bizonyára nem ismeretlen a közönség előtt, hiszen megszületése óta — 1982-től — telt ház előtt játsszák az Erkel Színházban és televíziós változatát is láthattuk már a képernyőn. Ezen a nyáron két hét alatt majd egy tucat városban mutatja be a darabot a több mint 80 tagú társulat — köztük a Magyar Állami Operaház magántán. cosad és a Lodzi Wielki Teatr — se túrnénak első állomása volt hétfőn délután hat és este 9 órakor az egri körcsarnok. Szinte az egész teret betöltő hatalmas fekete színpadon kezdődött el a Passió próbája, de a Jézus, Júdás és Mária Magdolna történetéből felelevenített részletek csak mint betétek szerepelgyelmet. Osztatlan sikert aratott Presser Gábor zenéje, amely elválasztotta egymástól a Bach zenéjével aláfestett Passió-próbát. Az apróbb elcsúszásoktól. — melyet a síkos színpad is okozhatott — eltekintve szépen, egységesen, összeforrottan táncolta a kar, s a néhány főszereplő Fodor Antal rendező koreográfiáját. Kár, hogy az előadás második részét megzavarta a büféből felszűrődő pohárcsörgés, üveg rakodás, hangos beszéd. Doros Judit tek a balettben. Az igazi cselekmény a társulat belső életét, munkáját s az egész közösséget ért külső erőszakot. fenyegetettséget tükrözte. Váltott szereposztással játszották a két előadást. Az utóbbin a Jézust táncoló Dózsa Imre Kossuth-díjas kiváló művész pontos, kidolgozott mozdulataival a Júdást alakító Keveházi Gábor határozottságával, a Mária Magdolnát megjelenítő Bán Teodora törékenységével, finomságával, érzékenységével vonta magára a fi(Fotó: Szántó György) Telt ház előtt A Próba ......... . 1 Sor ozat az el len kultúráról — KEZDŐ PROPAGANDISTÁK felkészítése Gyöngyösön. Folytatódik a KISZ-ve- zetők nyári fölkészítése a következő mozgalmi év teendőire. Gyöngyösön július 7-től iskolákban tevékenykedő fiatalok táboroznak majd, mintegy 150-en. összeállította: Németi Zsuzsa ténik — mondtam. — És mit szív a te dögészed? — Bármit, de leginkább a Pali Mailt csípi. — A mi matekosunk csak a kentet szereti. Tudod, mennyibe kerül?!... Jacek megértőén bólintott. Beléptünk az iskola kapuján. — Tudod, nem is az a legrosszabb — mondta. — Még elgondolni is szörnyű, mi lesz akkor, ha majd azt hiszik, hogy iszunk is... Jacek Sawaszkiewicz (Lengyelország) (Zahemszky László ford.) (Tudósítónktól) Beat-világkép-kultúra címmel, januárban indult meg az az előadássorozat az egri Ifjúságii Házban, amely a rock-történettel, a fiatalok lázadásának változásaival ismerteti meg a közönséget. A házigazda szereltót Sebők János újságíró, a Világ Ifjúsága című folyóirat főszerkesztő helyettese vállalta magára, míg a meghívott vendégek között találjuk a mai magyar könnyűze" nei élet irányítóit (Bródy Jánost, Földes Lászlót, Schuster Lórántot...). de itt jártak — igaz, csak videón — a Pink Floyd, a Rolling Stones, valamint a világ más vezető együtteseinek tagjai is. A sorozat a rock gyökereitől eljutott a mai irányzatokig, elemezte a stílusokat a műfaji változásokat, és az adott kor társadalmi problémáit. A program szervezői azonban nem akarnak csak a zene mellett maradni. Azzal, hogy megismertetik a beat-világ muzsikájának sokszínűségét. alkalmat teremtenek arra. hogy a társ művészetekkel is foglalkozzanak. Így sorra kerülnek majd a modem filmművészet, a képzőművészet, az irodalom új, lázadó formái. Az immár fél éve tartó sorozat látogatói közül kialakult egy törzsközönség. Erre a magra építenek, amikor klub létrehozását tervezik. A sorozat megteremtői egy magát vállaló, tudatos ifjúsági réteget alakítanak ki, hogy majd ők is megtudják indokolni esetleges lázadásukat, hogy megvéd- hessék az úgynevezett „ellenkultúrát”. Kürti Péter
