Népújság, 1984. július (35. évfolyam, 153-178. szám)

1984-07-21 / 170. szám

NÉPÚJSÁG, 1984. július 21., szombat 3. ' A veszteséges gazdálkodás okai Nemcsak a pénzügyi szak­emberek elemzéseiben, ha­nem az országgyűlés nyári ülésszakán is a szokásosnál hangsúlyozottabb szerepet kapott a veszteséges gazdál­kodás okainak boncolgatása. Méltán. Hiszen a külpiaci feltételek keményedésének és a szabályozórendszer szi­gorításának együttes hatásá­ra a vállalatok gazdálkodá­sában tavaly a korábbiak­nál is erőteljeseb|ben mu­tatkoztak meg a színvonal­beli eltérések. Mint Hetényi István pénz­ügyminiszter utalt rá: „a tartósan az átlagot megha­ladó jövedelmezőségű, vagy javuló eredményeket felmu­tató vállalatok sokasága mellett már hosszabb ideje nem kevés gyenge teljesít­ményű vállalat is van”. A pénzügyminiszter a jól dol­gozók közül egyebek közt a Taurus Gumiipari Vállala­tot a Szigetvári Cipőgyárat, valamint az Alba Regia Ál­lami Építőipari Vállalatot emelte ki. A hosszabb ideje komoly gondokkal küzdő gazdálkodók sorában az Iro- dagépipari és Finommecha­nikai Vállalatot, » a Ganz MÁVAG-ot, valamint a Veszprém megyei Állami Építőipari Vállalatot emel­te ki. Többsége nagyvállalat Ami az általános képet il­leti, tavaly több mint 60 százalékkal növekedett a veszteségesen gazdálkodó szervezetek száma, a vesz­teség összegének növekedé­se pedig még ezt is felül­múlja: a növekedés 173 szá­zalékos. Az adatok reális értékelésénél azonban tud­ni kell azt is, hogy a vesz­teség zöme csupán két kül­kereskedelmi vállalatnál je­lenik meg, ugyanakkor meg­duplázódott az iparvállala­tok hiánya is. összességé­ben — ha bővült is a hi­ánnyal gazdálkodók száma — a veszteség döntő több­sége a korábbi évekhez ha­sonlóan néhány nagyválla­latnál mutatható ki. Tizen­egy vállalatnál 100 millió forintot meghaladó a vesz­teség összessége és náluk keletkezett a tavalyi hiány 83 százaléka. Kedvezőtlen jelenség, hogy a veszteségesek között 18 olyan gazdálkodó akad, amely már a korábbi évet is hiánnyal zárta. Elgondol­koztató ugyanakkor, hogy a pénzügyi hiányos vállalatok ágazatok közötti megoszlás arányosnak mondható. Pél­dául a kohászat és a nitro­gén-műtrágyagyártás (mind­kettő az úgynevezett válság- ágazatokba sorolható) is csak egy-két vállalattal kép- viselteti magát a gyengén gazdálkodók között. Az arányos megoszlás mel­lett bizonyos aránytalansá­gok is felfedezhetők. A veszteséges közös vállalatok nagy száma például egye­bek közt azzal magyarázha­tó. hogy többségüket ta­valy alapították, amikor va­lamirevaló bevételük nem volt. a költségeket azon­ban viselniük kellett. A vi­szonylag jelentős számú veszteséges cukorgyárak hiá­nyait viszont a készletezés költségeinek emelkedésével, valamint a romló kapacitás­kihasználással indokolják a pénzügyi szakemberek. Szervezési, vezetési gondok A szabályozók és a kül­piaci feltételek szigorodása kétségtelenül hozzájárult a veszteségsummák duzzadá­sához. Ugyanakkor a szak­értői elemzések leszögezik: például az Irodagépipari és Finommechanikai Vállalat­nál, a Kalapgyárban, a Sal­gótarjáni Vasöntöde és Tűzhelygyárban, a Budapesti Porcelángyárban, a Csepel Művek Jármű- és Konfek­ciógépgyárában, valamint több építőipari vállalatnál termelésszervezési és veze­tési gondok, a piaci igé­nyekhez nem igazodó ter­mékszerkezet is okozója volt a veszteség keletkezésének. Másutt, például a Kecske­méti Zománc és Kádgyárban, illetve a Magyar Gyapjúfo­nó- és Szövőgyárban a, ter­melőkapacitások kihaszná­latlansága vezetett : hiány­hoz. A külkereskedelmi és a külföldi fővállalkozásban részt vevő néhány építőipa­ri vállalat veszteségszámlá­ját a kellő körültekintés és szakmai hozzáértés nélkül kötött szerződésekkel, illet­ve kivitelezésekkel indokol­ják. A veszteség általános okai között szerepel, hogy a pénzügyi hiánnyal gazdálko­dó szervezetek nem tudtak úrrá lenni költséggazdálko­dási hiányosságaikon. A pénzügyi hiányok ren­dezésével kapcsolatban is­mét érdemes Hetényi István expozéjára utalni: a nehéz helyzetbe került vállalatok közül több, felismerve a helyzetet, saját erejéből tett lépéseket a veszteség és alap­hiány megelőzésére, illetve rendezésére. A Bajai Finom­posztó Vállalat például hogy megelőzze fejlesztési alaphiányát, egyik gyáregy­ségét értékesítette. Egy má­sik eset: az Aszfaltútépítő 'Vállalat, látva, hogy pénz­ügyi forrásai alatta marad­nak a tervezettnek, miköz­ben kötelezettségei növeked­tek, mérsékelte, illetve át­ütemezte fejlesztéseit. Saját erőből megoldani Mindez példa arra, hogy a veszteség megszüntetését, illetve megelőzését saját erőből kell megoldani. Még­pedig oly módon, hogy a hiányhoz vezető okok feltá­rását, majd kiküszöbölésü­ket szorgalmazzák. A követendő példák so­rába tartozik például né­hány mezőgazdasági nagy­üzem gyakorlata. A mező- gazdaságban 1983-ban az előző esztendőhöz ugyancsak emelkedett a pénzügyi hiá­nyos szervezetek száma és a veszteség összege is. A fo­lyamat elsősorban a tava­lyi rendkívül aszályos idő­járás következménye, hi­szen a pénzügyi hiány két­harmada az aszály által leg­inkább sújtott Bács-Kiskun, Békés, Csongrád és Szol­nok megyében keletkezett. A kárt szenvedett üzemek zöme erőfeszítéseket tett a károk ellensúlyozására, egye­bek között öntözéssel, má­sodvetésekkel és az ipari te­vékenység kibővítésével... Molnár Patrícia HEVES MEGYÉBEN IS TÖBBET AKARNAK Hgrärfejlesztö vállalat iesz Beszélgetés dr. Matos Lőrinccel, a Bajai Kukoricatermelési Rendszer igazgatójával Szinte behálózzák az országot. Megtalálni őket Heves megyében is, hi­szen 156 taggazdaságban, 210 ezer hektáron irá­nyítják már több mint egy évtizede a kalászos gabonafélék, a kukorica, a napraforgó, a szója, a pillangós takarmánynövé­nyek termelését, vala­mint a gyepgazdálkodást. Másfél esztendeje pedig önálló vállalatként mű­ködik a Bajai Kukorica­termelési Rendszer. Igaz­gatójával. dr. Matos Lő­rinc kandidátussal az el­ért eredményekről és az előrelépés lehetőségeiről beszélgettünk. — Mit jelent az önállóság a rendszer életében? — Nagyon sokat, hiszen 1983. január 1-től kiváltunk a Bajai Mezőgazdásági Kom­binátból. s rendszerünk kö­zös vállalattá alakult át. Létrehoztuk az önálló irá­nyítási szervezetet: az igaz­gató tanácsot, az igazgató­ságot és a felügyelő bizott­ságot. Háromszáz specialis­ta dolgozik nálunk, műsza­kiak, mezőgazdászok, köz­gazdászok, technikusok, akik 1983-ban és az idei esztendő első felében 12 nö­vénynek a mai biológiai, műszaki, kémiai és szerve­zési feltételrendszerhez iga­zított termelési technológiát dolgoztak ki. Tavaly nem kis erőfeszítéssel 310 millió forint árbevételt értünk el és vállalatunk nyeresége meghaladta a 18 milliót. 1983-ban nehéz körülmények között dolgoztunk, hiszen az átszervezést követő első esztendő nem kevés bukta­tóján jutottunk túl, mégis voltak eredményeink. Búzá­ból például a termelési rend­szerünkhöz tartozó taggaz- dóságokban hektáronként 4,4, kukoricából 6,4, napra­forgóból 2,2 tonnás termést értünk él, túlszárnyalva ve­lük az országos átlagot! Er­re az évre 326 milliós árbe­vétel mellett, 18 millió fo­rint nyereséget irányoztunk elő. és a tovább szigorodó közgazdasági környezetben szeretnénk is teljesíteni. — Miként javítják együtt­működéseiket a taggazdasá­gokkal? — Az együttműködésünk sarkalatos része a műszaki ellátás folyamatos javítása. Az ország különböző részein, közöttük Heves megyében. Erdőtelken és Makiáron — tizenegy kihelyezett alkat­részraktárunk van, ame­lyekkel az ellátást javítjuk és igyekszünk lecsökkenteni velük a beszerzési távolsá­gokat. — Milyen ismereteket nyújtanak az üzemeknek? — Bővülő hazai és külföl­di kapcsolataink révén a modern biológia, a vegyé­szet. a műszaki és a szerve­zéstudományok eredményeit hasznosítjuk a termelésiben. Példaként említem, hogy vállalatunk évente 600 ezer forinttal támogatja a tag­gazdaságainkban folytatott búza-, kukorica- és tfapra- fongó-termelési kísérleteket. Baján van egy kísérleti ál­lomásunk. onnan irányítják ezeket a fajtakísérleteket, ahol a növények tulajdonsá­gait vizsgálják egy-egy adott táj talaj- és éghajlati viszonyai között, az ország különböző részein. Ezenkí­vül új növényvédő szereket és géprendszereket is kipró­bálunk, és amelyek ígérete­sek. beválnak, azokat termé­szetesen igyekszünk gyorsan elterjeszteni a gazdaságok­ban. Magyarországon elsők között alakítottunk gazda­sági társaságot a Kiskunha­lasi Állami Gazdasággal a korszerű rét" és legelőgaz­dálkodás módszereinek ki­dolgozására. Ebben a hol­landiai Van Der Have cég is segítségünkre van korsze­rű fűfajtákkal, illetve mű­velési technológiával. Most. az esztendő második felében központunkban korszerűsít­jük az adatfeldolgozást és az információtárolást. A Pénz­ügyminisztériummal közösen NDK gyártmányú R—5110-es számítógépet vásárolunk, amelynek segítségével tag­gazdaságaink adatait feldol­gozzuk és számítógépre visszük valamennyi általunk irányított növény termelésé­nek technológiáját. Így pon­tos, naprakész információk­kal rendelkezzünk majd. — Heves megyében is dol­goznak. Hogyan Ítéli meg a termelési rendszer egri kör­zetének munkáját és a part­nergazdaságokkal való kap­csolatát? — Hevesben elsősor­ban a kedvezőtlen termő­helyi adottságú termelőszö­vetkezeteknek nyújtunk se­gítséget a kukorica, a búza és a tavaszi árpa termelésé­hez. valamint a gyepgazdál- kodáshoz is. Szeretném ki­emelni a tarnamérai Lenin Termelőszövetkezettel való kapcsolatunkat, amely rend­szerünk egyik alapító gaz­dasága. Az elnök igazgató­ságunk tagja. Ott például in­tenzív kukoricatermelési kí­sérleteket fólytatunk és köz­reműködésünkkel jelentős eredményeket értek el a gyepgazdálkodásban is. A feltört ősgyepek helyén ga­bonatermeléssel foglalkoz­nak. ami a jó területhaszno­sítást bizonyítja. Ebben el­ismerést szereztek a mé~ raiak, hiszen június végén hat megye érdeklődő szak­embereinek tartottunk közös bemutatót. Az ősgyepek után termelt búza technológiája és gazdasági hasznossága követendő példa. — Hogyan tovább? Mi­lyen újabb feladatokra ké­szül a termelési rendszer? — Miután Magyarországon 210 ezer hektáron tevékeny­kedünk, és érdekeltségünk van a kukorica-, illetve napraforgó-termelésiben Me­xikóban, Csehszlovákiában és Bulgáriában szeretnénk még jobb eredményeket el­érni. Ennek érdekébem a Mezőgazdasági és Élelmezés­ügyi Minisztérium támoga­tásával agrárfejlesztő közös vállalattá kívánunk átala­kulni. Ez minőségileg maga­sabb szervezeti forma, amely nagyobb lehetőséget kínál a tudományos eredmények gyorsabb. és célszerűbb hasznosítására. Kitárul az út a legkorszerűbb eljárá­sok, szabadalmak, licencek bevezetésére az agrárterme­lésbe, a biológiai, műszaki, kémiai és szervezési ismere­tek komplex hasznosítására. Hazánkban . már vannak ilyen irányú kezdeti törek­vések az iparban, de a me­zőgazdaságban is. Az álta­lunk létrehozandó agrárfej­lesztő vállalat az eddigiek­nél több újdonságot és kor­szerűbb ismeretanyagot akar közvetíteni a kapcsola­tok bővítését szándékozó Heves megye üzemeinek is. — Köszönjük a beszélge­tést. Mentusz Károly UTAT ÉPÍTENEK TUNÉZIÁBAN Közös kockázatvállalással A Világbank finanszírozásában láttak hozzá Tuné­ziában a mezőgazdaság fejlesztéséhez. A most induló programba, az Egri Közúti Építő Vállalat is bekapcso­lódott. Július elején nyerték meg azt a versenypályá­zatot, amelynek alapján az észak-afrikai országban egy 50 kilométeres mezőgazdasági út építését kezdik meg az ősszel. A vállalat az elmúlt évek során több alka­lommal is igyekezett külföldön munkát vállalni, hiszen erre ösztönözte a hazai beruházási piac szűkülése, no meg a dollárbevétel lehetősége. A szerencse sem most először mosolyog rájuk, mert Nigériában hasonló sike­rekkel büszkélkedhetnek. Csakhogy a tényleges épít­kezésre ott — a megváltozott politikai helyzet miatt — nem kerülhetett sor. — Tunéziában milyen feltételek mellett pályáztak? — Vállalatunknak nincs önálló külkereskedelmi jo­ga, ezért először partnert kellett keresnünk — tájé­koztat Holló László, az EKÉV igazgatója. — Az el­ső „házasságunk” nem volt gyümölcsöző, így most az Agroinvest-tel vettük fel a kapcsolatot. A versenytár­gyaláson- egyébként' nem volt licit, mindenki boríték­ban küldte meg ajánlatát, s a megrendelő ezek közül,, választotta ki a számára legkedvezőbbet. Tudomá­sunk szerint mintegy tíz. tunéziai és francia vállalko­zó elől vittük el a pálmát. A munkával tizennyolc hó­nap alatt végzünk, összesen 28 emberrel. A feladat egyébként az egyszerűbbek közé tartozik: az ott hely­ben bányászott anyagból, úgynevezett szilárd, nem pormentesített burkolatot kell építenünk. — A sok jelentkező közül sem lehet könnyű eldönteni, kik utazhatnak? — Lehet, hogy meglepő, de nem tolongnak az em­berek — mondja Zsirai Sándor, a vállalat személy­zeti és oktatási osztályának vezetője. — Néhány éve, amikor a nigériai vállalko­záshoz toboroztuk a dolgo­zókat, még száz közül vá­logathattunk. Az azóta jól működő vállalati gazdasági munkaközösségekben, itt­hon is többletjövedelemhez lehet jutni, így most keve­sebben jelentkeznek, pedig minden építésvezetőségen közzétettük a felhívást. — Mennyi keresetre, mi­lyen körülményekre szá­míthatnak a huszonnyolcak? — A fizikai dolgozók át­lagosan 17—18 ezer forint­nak megfelelő valutát és itthon a havi átlagfizetésü­ket kapják. A főépítésveze­tő összesen 33—34 ezer fo­rintos jövedelemre számít­hat, de csak lakást kapnak bérelt házakban, a megél­hetésükről maguknak kell gondoskodniuk. — A munkára bárki je­lentkezhet? Ügy értem, olyan is, aki még alig me­legedett meg az EKÉV-nél? — Természetesen, de csak a helyi munkavezető javas­latával — válaszol a sze­mélyzeti osztályvezető. — Nyilvánvaló, hogy ők is­merik legjobban az embe­reiket, ők tudják, mire ké­pesek szakmailag, mennyi­re tudnak konfliktusok nél­kül együtt lenni társaikkal, s mi várható tőlük idegen környezetben távol a csa­ládtól. A tizennyolc hónap alatt ugyanis csak egyszer jöhetnek haza. Igyekszünk olyan dolgozókat összeválo­gatni, akiknek több szak­májuk van, tehát sokrétűb­ben használhatók. Francia nyelvtanfolyamot már egj> évvel ezelőtt szervezett a vállalat. Az irányítók száJ mára most külön egy-más- fél hónapos kurzust indí­tunk. A teljes fizetésükért felmentve a munka alól — tanulhatnak. — A letelepedés — és itt most a gépekre, anyagokra gondolok — számtalan ne­hézséggel jár. Meg kell szervezni a szállítást, a fo­gadást. Mik az elképzeléseik erre vonatkozóan? —. Augusztusban a csapat vezetője a helyszínre uta­zik, az ő feladata lesz a munkások és a gépek foga­dásának előkészítése, s több hivatalos ügy elinté­zése — veszi át a szót Hol­ló László. — A szükséges berendezések egy részét itthonról visszük, pillanat­nyilag még nem eldöntött kérdés, milyen járművel. Csak azt tudjuk, hogy a ki­sebb csomagokat a személy- szállító gépkocsikkal küld­jük. A fuvaroztatást egyéb­ként a megállapodás szerint az AGROINVEST rendezi és finanszírozza. Néhány külföldi cégtől kértünk ár­ajánlatot, mibe kerülnek bizonyos gépek, illetve mennyit kellene fizetnünk, ha azokat a helyszínen bé­relnénk. A vásárláshoz ter­mészetesen engedélyre, il­letve fejlesztési hitelre len­ne szükségünk, de azzal is foglalkozunk, hogy a mun­ka terhére szereznénk be. — Mekkora bevételre számítanak, illetve hogyan oszlik meg a kockázat? — A szerződés szerinti, összeg, mintegy 100 millió forint, a nyereségen és a veszteségen sír-nevet alapon közösen osztozunk. — Az előkészítés lázas óráit élik. A kockázat óriá­si, hiszen nincs még ta­pasztalatuk, nincs bevált minta. — Bizonyára számos problémával találkozunk még menet közben. Mégis bízunk a sikerben, meg ab­ban is, hogy munkánk alapján további megrende­léseket kapunk. Tudjuk, hogy egy piacra nemcsak betörni, azt megtartani is nehéz, ezért fontos számunk­ra a partner első vélemé­nye, hozzáállásunkról, az általunk épített út minősé­géről. Fazekas Eszter

Next

/
Oldalképek
Tartalom