Népújság, 1984. július (35. évfolyam, 153-178. szám)
1984-07-21 / 170. szám
NÉPÚJSÁG, 1984. július 21., szombat 3. ' A veszteséges gazdálkodás okai Nemcsak a pénzügyi szakemberek elemzéseiben, hanem az országgyűlés nyári ülésszakán is a szokásosnál hangsúlyozottabb szerepet kapott a veszteséges gazdálkodás okainak boncolgatása. Méltán. Hiszen a külpiaci feltételek keményedésének és a szabályozórendszer szigorításának együttes hatására a vállalatok gazdálkodásában tavaly a korábbiaknál is erőteljeseb|ben mutatkoztak meg a színvonalbeli eltérések. Mint Hetényi István pénzügyminiszter utalt rá: „a tartósan az átlagot meghaladó jövedelmezőségű, vagy javuló eredményeket felmutató vállalatok sokasága mellett már hosszabb ideje nem kevés gyenge teljesítményű vállalat is van”. A pénzügyminiszter a jól dolgozók közül egyebek közt a Taurus Gumiipari Vállalatot a Szigetvári Cipőgyárat, valamint az Alba Regia Állami Építőipari Vállalatot emelte ki. A hosszabb ideje komoly gondokkal küzdő gazdálkodók sorában az Iro- dagépipari és Finommechanikai Vállalatot, » a Ganz MÁVAG-ot, valamint a Veszprém megyei Állami Építőipari Vállalatot emelte ki. Többsége nagyvállalat Ami az általános képet illeti, tavaly több mint 60 százalékkal növekedett a veszteségesen gazdálkodó szervezetek száma, a veszteség összegének növekedése pedig még ezt is felülmúlja: a növekedés 173 százalékos. Az adatok reális értékelésénél azonban tudni kell azt is, hogy a veszteség zöme csupán két külkereskedelmi vállalatnál jelenik meg, ugyanakkor megduplázódott az iparvállalatok hiánya is. összességében — ha bővült is a hiánnyal gazdálkodók száma — a veszteség döntő többsége a korábbi évekhez hasonlóan néhány nagyvállalatnál mutatható ki. Tizenegy vállalatnál 100 millió forintot meghaladó a veszteség összessége és náluk keletkezett a tavalyi hiány 83 százaléka. Kedvezőtlen jelenség, hogy a veszteségesek között 18 olyan gazdálkodó akad, amely már a korábbi évet is hiánnyal zárta. Elgondolkoztató ugyanakkor, hogy a pénzügyi hiányos vállalatok ágazatok közötti megoszlás arányosnak mondható. Például a kohászat és a nitrogén-műtrágyagyártás (mindkettő az úgynevezett válság- ágazatokba sorolható) is csak egy-két vállalattal kép- viselteti magát a gyengén gazdálkodók között. Az arányos megoszlás mellett bizonyos aránytalanságok is felfedezhetők. A veszteséges közös vállalatok nagy száma például egyebek közt azzal magyarázható. hogy többségüket tavaly alapították, amikor valamirevaló bevételük nem volt. a költségeket azonban viselniük kellett. A viszonylag jelentős számú veszteséges cukorgyárak hiányait viszont a készletezés költségeinek emelkedésével, valamint a romló kapacitáskihasználással indokolják a pénzügyi szakemberek. Szervezési, vezetési gondok A szabályozók és a külpiaci feltételek szigorodása kétségtelenül hozzájárult a veszteségsummák duzzadásához. Ugyanakkor a szakértői elemzések leszögezik: például az Irodagépipari és Finommechanikai Vállalatnál, a Kalapgyárban, a Salgótarjáni Vasöntöde és Tűzhelygyárban, a Budapesti Porcelángyárban, a Csepel Művek Jármű- és Konfekciógépgyárában, valamint több építőipari vállalatnál termelésszervezési és vezetési gondok, a piaci igényekhez nem igazodó termékszerkezet is okozója volt a veszteség keletkezésének. Másutt, például a Kecskeméti Zománc és Kádgyárban, illetve a Magyar Gyapjúfonó- és Szövőgyárban a, termelőkapacitások kihasználatlansága vezetett : hiányhoz. A külkereskedelmi és a külföldi fővállalkozásban részt vevő néhány építőipari vállalat veszteségszámláját a kellő körültekintés és szakmai hozzáértés nélkül kötött szerződésekkel, illetve kivitelezésekkel indokolják. A veszteség általános okai között szerepel, hogy a pénzügyi hiánnyal gazdálkodó szervezetek nem tudtak úrrá lenni költséggazdálkodási hiányosságaikon. A pénzügyi hiányok rendezésével kapcsolatban ismét érdemes Hetényi István expozéjára utalni: a nehéz helyzetbe került vállalatok közül több, felismerve a helyzetet, saját erejéből tett lépéseket a veszteség és alaphiány megelőzésére, illetve rendezésére. A Bajai Finomposztó Vállalat például hogy megelőzze fejlesztési alaphiányát, egyik gyáregységét értékesítette. Egy másik eset: az Aszfaltútépítő 'Vállalat, látva, hogy pénzügyi forrásai alatta maradnak a tervezettnek, miközben kötelezettségei növekedtek, mérsékelte, illetve átütemezte fejlesztéseit. Saját erőből megoldani Mindez példa arra, hogy a veszteség megszüntetését, illetve megelőzését saját erőből kell megoldani. Mégpedig oly módon, hogy a hiányhoz vezető okok feltárását, majd kiküszöbölésüket szorgalmazzák. A követendő példák sorába tartozik például néhány mezőgazdasági nagyüzem gyakorlata. A mező- gazdaságban 1983-ban az előző esztendőhöz ugyancsak emelkedett a pénzügyi hiányos szervezetek száma és a veszteség összege is. A folyamat elsősorban a tavalyi rendkívül aszályos időjárás következménye, hiszen a pénzügyi hiány kétharmada az aszály által leginkább sújtott Bács-Kiskun, Békés, Csongrád és Szolnok megyében keletkezett. A kárt szenvedett üzemek zöme erőfeszítéseket tett a károk ellensúlyozására, egyebek között öntözéssel, másodvetésekkel és az ipari tevékenység kibővítésével... Molnár Patrícia HEVES MEGYÉBEN IS TÖBBET AKARNAK Hgrärfejlesztö vállalat iesz Beszélgetés dr. Matos Lőrinccel, a Bajai Kukoricatermelési Rendszer igazgatójával Szinte behálózzák az országot. Megtalálni őket Heves megyében is, hiszen 156 taggazdaságban, 210 ezer hektáron irányítják már több mint egy évtizede a kalászos gabonafélék, a kukorica, a napraforgó, a szója, a pillangós takarmánynövények termelését, valamint a gyepgazdálkodást. Másfél esztendeje pedig önálló vállalatként működik a Bajai Kukoricatermelési Rendszer. Igazgatójával. dr. Matos Lőrinc kandidátussal az elért eredményekről és az előrelépés lehetőségeiről beszélgettünk. — Mit jelent az önállóság a rendszer életében? — Nagyon sokat, hiszen 1983. január 1-től kiváltunk a Bajai Mezőgazdásági Kombinátból. s rendszerünk közös vállalattá alakult át. Létrehoztuk az önálló irányítási szervezetet: az igazgató tanácsot, az igazgatóságot és a felügyelő bizottságot. Háromszáz specialista dolgozik nálunk, műszakiak, mezőgazdászok, közgazdászok, technikusok, akik 1983-ban és az idei esztendő első felében 12 növénynek a mai biológiai, műszaki, kémiai és szervezési feltételrendszerhez igazított termelési technológiát dolgoztak ki. Tavaly nem kis erőfeszítéssel 310 millió forint árbevételt értünk el és vállalatunk nyeresége meghaladta a 18 milliót. 1983-ban nehéz körülmények között dolgoztunk, hiszen az átszervezést követő első esztendő nem kevés buktatóján jutottunk túl, mégis voltak eredményeink. Búzából például a termelési rendszerünkhöz tartozó taggaz- dóságokban hektáronként 4,4, kukoricából 6,4, napraforgóból 2,2 tonnás termést értünk él, túlszárnyalva velük az országos átlagot! Erre az évre 326 milliós árbevétel mellett, 18 millió forint nyereséget irányoztunk elő. és a tovább szigorodó közgazdasági környezetben szeretnénk is teljesíteni. — Miként javítják együttműködéseiket a taggazdaságokkal? — Az együttműködésünk sarkalatos része a műszaki ellátás folyamatos javítása. Az ország különböző részein, közöttük Heves megyében. Erdőtelken és Makiáron — tizenegy kihelyezett alkatrészraktárunk van, amelyekkel az ellátást javítjuk és igyekszünk lecsökkenteni velük a beszerzési távolságokat. — Milyen ismereteket nyújtanak az üzemeknek? — Bővülő hazai és külföldi kapcsolataink révén a modern biológia, a vegyészet. a műszaki és a szervezéstudományok eredményeit hasznosítjuk a termelésiben. Példaként említem, hogy vállalatunk évente 600 ezer forinttal támogatja a taggazdaságainkban folytatott búza-, kukorica- és tfapra- fongó-termelési kísérleteket. Baján van egy kísérleti állomásunk. onnan irányítják ezeket a fajtakísérleteket, ahol a növények tulajdonságait vizsgálják egy-egy adott táj talaj- és éghajlati viszonyai között, az ország különböző részein. Ezenkívül új növényvédő szereket és géprendszereket is kipróbálunk, és amelyek ígéretesek. beválnak, azokat természetesen igyekszünk gyorsan elterjeszteni a gazdaságokban. Magyarországon elsők között alakítottunk gazdasági társaságot a Kiskunhalasi Állami Gazdasággal a korszerű rét" és legelőgazdálkodás módszereinek kidolgozására. Ebben a hollandiai Van Der Have cég is segítségünkre van korszerű fűfajtákkal, illetve művelési technológiával. Most. az esztendő második felében központunkban korszerűsítjük az adatfeldolgozást és az információtárolást. A Pénzügyminisztériummal közösen NDK gyártmányú R—5110-es számítógépet vásárolunk, amelynek segítségével taggazdaságaink adatait feldolgozzuk és számítógépre visszük valamennyi általunk irányított növény termelésének technológiáját. Így pontos, naprakész információkkal rendelkezzünk majd. — Heves megyében is dolgoznak. Hogyan Ítéli meg a termelési rendszer egri körzetének munkáját és a partnergazdaságokkal való kapcsolatát? — Hevesben elsősorban a kedvezőtlen termőhelyi adottságú termelőszövetkezeteknek nyújtunk segítséget a kukorica, a búza és a tavaszi árpa termeléséhez. valamint a gyepgazdál- kodáshoz is. Szeretném kiemelni a tarnamérai Lenin Termelőszövetkezettel való kapcsolatunkat, amely rendszerünk egyik alapító gazdasága. Az elnök igazgatóságunk tagja. Ott például intenzív kukoricatermelési kísérleteket fólytatunk és közreműködésünkkel jelentős eredményeket értek el a gyepgazdálkodásban is. A feltört ősgyepek helyén gabonatermeléssel foglalkoznak. ami a jó területhasznosítást bizonyítja. Ebben elismerést szereztek a mé~ raiak, hiszen június végén hat megye érdeklődő szakembereinek tartottunk közös bemutatót. Az ősgyepek után termelt búza technológiája és gazdasági hasznossága követendő példa. — Hogyan tovább? Milyen újabb feladatokra készül a termelési rendszer? — Miután Magyarországon 210 ezer hektáron tevékenykedünk, és érdekeltségünk van a kukorica-, illetve napraforgó-termelésiben Mexikóban, Csehszlovákiában és Bulgáriában szeretnénk még jobb eredményeket elérni. Ennek érdekébem a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium támogatásával agrárfejlesztő közös vállalattá kívánunk átalakulni. Ez minőségileg magasabb szervezeti forma, amely nagyobb lehetőséget kínál a tudományos eredmények gyorsabb. és célszerűbb hasznosítására. Kitárul az út a legkorszerűbb eljárások, szabadalmak, licencek bevezetésére az agrártermelésbe, a biológiai, műszaki, kémiai és szervezési ismeretek komplex hasznosítására. Hazánkban . már vannak ilyen irányú kezdeti törekvések az iparban, de a mezőgazdaságban is. Az általunk létrehozandó agrárfejlesztő vállalat az eddigieknél több újdonságot és korszerűbb ismeretanyagot akar közvetíteni a kapcsolatok bővítését szándékozó Heves megye üzemeinek is. — Köszönjük a beszélgetést. Mentusz Károly UTAT ÉPÍTENEK TUNÉZIÁBAN Közös kockázatvállalással A Világbank finanszírozásában láttak hozzá Tunéziában a mezőgazdaság fejlesztéséhez. A most induló programba, az Egri Közúti Építő Vállalat is bekapcsolódott. Július elején nyerték meg azt a versenypályázatot, amelynek alapján az észak-afrikai országban egy 50 kilométeres mezőgazdasági út építését kezdik meg az ősszel. A vállalat az elmúlt évek során több alkalommal is igyekezett külföldön munkát vállalni, hiszen erre ösztönözte a hazai beruházási piac szűkülése, no meg a dollárbevétel lehetősége. A szerencse sem most először mosolyog rájuk, mert Nigériában hasonló sikerekkel büszkélkedhetnek. Csakhogy a tényleges építkezésre ott — a megváltozott politikai helyzet miatt — nem kerülhetett sor. — Tunéziában milyen feltételek mellett pályáztak? — Vállalatunknak nincs önálló külkereskedelmi joga, ezért először partnert kellett keresnünk — tájékoztat Holló László, az EKÉV igazgatója. — Az első „házasságunk” nem volt gyümölcsöző, így most az Agroinvest-tel vettük fel a kapcsolatot. A versenytárgyaláson- egyébként' nem volt licit, mindenki borítékban küldte meg ajánlatát, s a megrendelő ezek közül,, választotta ki a számára legkedvezőbbet. Tudomásunk szerint mintegy tíz. tunéziai és francia vállalkozó elől vittük el a pálmát. A munkával tizennyolc hónap alatt végzünk, összesen 28 emberrel. A feladat egyébként az egyszerűbbek közé tartozik: az ott helyben bányászott anyagból, úgynevezett szilárd, nem pormentesített burkolatot kell építenünk. — A sok jelentkező közül sem lehet könnyű eldönteni, kik utazhatnak? — Lehet, hogy meglepő, de nem tolongnak az emberek — mondja Zsirai Sándor, a vállalat személyzeti és oktatási osztályának vezetője. — Néhány éve, amikor a nigériai vállalkozáshoz toboroztuk a dolgozókat, még száz közül válogathattunk. Az azóta jól működő vállalati gazdasági munkaközösségekben, itthon is többletjövedelemhez lehet jutni, így most kevesebben jelentkeznek, pedig minden építésvezetőségen közzétettük a felhívást. — Mennyi keresetre, milyen körülményekre számíthatnak a huszonnyolcak? — A fizikai dolgozók átlagosan 17—18 ezer forintnak megfelelő valutát és itthon a havi átlagfizetésüket kapják. A főépítésvezető összesen 33—34 ezer forintos jövedelemre számíthat, de csak lakást kapnak bérelt házakban, a megélhetésükről maguknak kell gondoskodniuk. — A munkára bárki jelentkezhet? Ügy értem, olyan is, aki még alig melegedett meg az EKÉV-nél? — Természetesen, de csak a helyi munkavezető javaslatával — válaszol a személyzeti osztályvezető. — Nyilvánvaló, hogy ők ismerik legjobban az embereiket, ők tudják, mire képesek szakmailag, mennyire tudnak konfliktusok nélkül együtt lenni társaikkal, s mi várható tőlük idegen környezetben távol a családtól. A tizennyolc hónap alatt ugyanis csak egyszer jöhetnek haza. Igyekszünk olyan dolgozókat összeválogatni, akiknek több szakmájuk van, tehát sokrétűbben használhatók. Francia nyelvtanfolyamot már egj> évvel ezelőtt szervezett a vállalat. Az irányítók száJ mára most külön egy-más- fél hónapos kurzust indítunk. A teljes fizetésükért felmentve a munka alól — tanulhatnak. — A letelepedés — és itt most a gépekre, anyagokra gondolok — számtalan nehézséggel jár. Meg kell szervezni a szállítást, a fogadást. Mik az elképzeléseik erre vonatkozóan? —. Augusztusban a csapat vezetője a helyszínre utazik, az ő feladata lesz a munkások és a gépek fogadásának előkészítése, s több hivatalos ügy elintézése — veszi át a szót Holló László. — A szükséges berendezések egy részét itthonról visszük, pillanatnyilag még nem eldöntött kérdés, milyen járművel. Csak azt tudjuk, hogy a kisebb csomagokat a személy- szállító gépkocsikkal küldjük. A fuvaroztatást egyébként a megállapodás szerint az AGROINVEST rendezi és finanszírozza. Néhány külföldi cégtől kértünk árajánlatot, mibe kerülnek bizonyos gépek, illetve mennyit kellene fizetnünk, ha azokat a helyszínen bérelnénk. A vásárláshoz természetesen engedélyre, illetve fejlesztési hitelre lenne szükségünk, de azzal is foglalkozunk, hogy a munka terhére szereznénk be. — Mekkora bevételre számítanak, illetve hogyan oszlik meg a kockázat? — A szerződés szerinti, összeg, mintegy 100 millió forint, a nyereségen és a veszteségen sír-nevet alapon közösen osztozunk. — Az előkészítés lázas óráit élik. A kockázat óriási, hiszen nincs még tapasztalatuk, nincs bevált minta. — Bizonyára számos problémával találkozunk még menet közben. Mégis bízunk a sikerben, meg abban is, hogy munkánk alapján további megrendeléseket kapunk. Tudjuk, hogy egy piacra nemcsak betörni, azt megtartani is nehéz, ezért fontos számunkra a partner első véleménye, hozzáállásunkról, az általunk épített út minőségéről. Fazekas Eszter
