Népújság, 1984. július (35. évfolyam, 153-178. szám)

1984-07-21 / 170. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXXV. évfolyam, 170. szám ARA: 1984. július 21., szombat 1,80 FORINT AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Felnőni a veszélyhez A motorkerékpár úgy zúg el az autónk, mellett, akár a forgószél. Nem is állhatjuk meg szó nélkül: ennék bizony még tragédia lehet a vége! Azután kü­lönösképpen nem is cso­dálkozunk, amikor hama­rosan viszontlátjuk az árokban — az immár tel* jesen összeroncsolódott MZ-t. Mire közel érünk, a mentőorvos már a motor vezetője mellett guggol, és a fejét csóválva adja tud­tuk nem sok a remény az ifjú életben maradására. Az utas — neki most még szerencséje volt — hatal­mas gézturbánnal a fején szédeleg. Egyre csak mon­dogatja: nem akartak ők egyebet, mint megismerni, mennyit bír el a „járgány”. Barátja érettségi ajándék­nak kapta a szüleitől — teszi hozzá csendesen. A társ korai, értelmetlen halála talán idejében rá­döbbenti a fiatalembert ar­ra — amit nagyon sokan sajnos még koros felnőtt létükre sem képesek ésszel felfogni —, hogy meg kell tanulni felismerni és tisz­telni a veszélyt. Mindenfajta veszélyt: amit magunk teremthe­tünk. teremtünk önma­gunknak vagy másoknak; ami bárhol és bármikor le­selkedhet a ma emberére. Van belőle bizony éppen elegendő. Elkerülhetők len­nének. Azzal például, hogy figyelembe vesszük a tiltó táblákat a természetes vi­zek mentén, s nem merész­kedünk gyors sodrású, ör­vényektől kavargó folyók­ba. E hét elején is sajnos hosszú listát kopogtak a telexgépek: több mint tíz ember lelte halálát a hul­lámokban. köztük két me­gyebeli társunk. Csak egyetlen hétvégen! Önök is tanúi lehetnek: az új­ságíró hétfőnkénti szomo­rú kötelessége a baleseti krónika elkészítése. Az adatok szerint szombat— vasárnapokon több százan sérülnek meg nagyon, il­letve kevésbé súlyosan, s jó néhányan vesztik életü­ket a közlekedési utakon, j A rendőri jelentések leg- j többször nem fogalmazhat­nak másképpen, mint hogy j maga az áldozat volt oko- ■ zó ja a szerencsétlenség- ; nek. De hallhattunk már sokszor több emelet ma­gasból az utca kövezetére zuhant ittas egyénekről, virtusból verekedésbe ke­veredett. s csaknem agyon­szurkált fékezhetetlenek- ről. A példák nap mint nap születnek, és sorolhat­nánk még őket nagyon so­káig. Tagadhatatlan közös vo­násuk ezeknek az esetek­nek, hogy elindítóik, majd többnyire szenvedő ala­nyaik képteleneknek bizo­nyultak annak belátására, mekkora veszélybe sodor­ták saját testi épségüket, életüket de ugyanezzel az erővel másokét is. Még az iskolázatlanok is tudják, a gyermeket többek között azért muszáj óvni. mert híján van a veszélyérzet­nek. Olykor azonban úgy tűnik, a felnőtteknek sem árt a kicsiket megillető fél­tés ... Szalay Zoltán Hevesben: csaknem 40 százalékkal több hitel lakásépítésre Félévi mérleg az OTP-nél Az év első hat hónapjában a lakosság országosan a tervezettnél kevesebb pénzt helyezett el a takarékban, ugyanakkor a hitelforgalom az előirányzottnak megfele­lően alakult — ez derült ki az OTP féléves mérlegéből. A betétállomány 8 milli­árd forinttal növekedett, 22 százalékkal kevesebbel, mint a múLt év első felében. A lakosság takarékbetétben el­helyezett pénzének összege meghaladta a 200 milliárd forintot, 205 milliárdot tett ki. Heves megye lakossági betétállománya az első fél­évben, 149 millió forinttal emelkedett, 15 százalékkal kevesebb összeggel, mint az előző év hasonló időszaká­ban. Megyénk összes betét- állománya június 30-án egyébként hatmilliárd 729 millió forint volt. A várt­nál kisebb mértékű növeke­dés okát az OTP szakembe­rei abban látják, hogy a ter­vezettnél nagyobb mérték­ben növekedett a kiskeres­kedelmi forgalom, s tovább élénkült a lakásépítési kedv is. Ezenkívül mind többen szívesen fektetik pénzüket különböző jövedelmező kis­vállalkozásokba. Nőtt az érdeklődés a kötvények, részjegyek iránt is, ame­lyeket kedvezőbb kamatfel­tételekkel vásárolhat a la­kosság. A lakástakarékossá­gi és az ifjúsági betétformák, valamint a takaréklevelek körében is az átlagosnál jó­val nagyobb a növekedés mértéke: megközelíti a 40 százalékot. E betétek ka­matfeltételeit ugyanis janu­árban, némelyikét az el­múlt hónapokban ismét módosították, kedvezőbbé tették. Az OTP és a takarékszö­vetkezetek 6 hónap alatt, csaknem 25 milliárd hitelt nyújtottak a lakosságnak. A hitelek állománya összesen 9,6 milliárd forinttal növe­kedett, s megközelíti a 164 milliárd forintot. Nálunk, Hevesben az első félévben folyósított hitelek összege az OTP-nél és a takarékszö­vetkezeteknél 786 millió fo­rint volt, s ez 23 százalék­kal több, mint az elmúlt év hasonló időszakában. A la­kásépítésre és -vásárlásra nyújtott hitelek összege 444 millió forint, ez a korábbi­nál 37 százalékkal több. A legtöbb kölcsönt — 15 mil­liárd forintot — a lakásépí­tők és -vásárlók kérték és kapták. Jelenleg ötvenezer családi ház épül OTP-hitel- lel. Szükebb hazánkban az idei első félévben 1987 ké­relmező kapdft építési köl­csönt, nekik összesen 294 millió forintot adott az OTP. Ha az elmúlt évi ha­sonló időszakhoz viszonyít­juk: 14 százalékkal keveseb­ben részesültek kölcsönben, s a kifizetett forint összege is 12 százalékkal volt ke­vesebb. Társasházi lakásból a ta­valyi ezerrel szemben ebben a fél évben ezerhatszáznak építését kezdték meg, s vár­ható, hqgy az év végére ez a szám négyezerre emelke­dik. Évről évre többen kér­nek hitelt lakásuk, családi házuk helyreállítására, kor­szerűsítésére. Tavaly az év első hat hónapjában 39 ez­ren, az idén eddig 43 ezren vették igénybe ezt a lehető­séget. A tervezettnek megfelelő­en 16 ezer lakást értékesí­tett hat hónap alatt az OTP. Döntő többségük a takarék- pénztár saját beruházásában épült öröklakás, kis hánya­duk tanácsi értékesítésű, il­letve újraértékesített lakás. Tavaly óta nyújt kölcsönt magántulajdonú lakások vásárlására az OTP, s eb­ben az időszakban hatezren fordultak a takarékpénztá­rakhoz ilyen igénnyel. Áruvásárlási hitelt 1983 első feléhez hasonlóan 320 ezren kértek, s ezzel ötmil- liárd forint értékű tartós fo­gyasztási cikket vásárolhat­tak. Személyi kölcsönt a ta­valyinál valamivel többen — 410 ezren — igényeltek, és összesen 3,3 milliárd forin­tot vettek fel. Mezőgazdasá­gi termelési kölcsönt 7 szá­zalékkal többen kértek, a folyósított összeg 21 száza­lékkal növekedett, összesen 93 ezer kistermelő kapott 1,4 millió forint kölcsönt az ál­lattenyésztés, növényter­mesztés fejlesztéséhez. A gazdasági munkaközösségek fél év alatt, félmilliárd fo­rint hitelt kaptak, 80 száza­lékkal többet, mint tavaly. A lakosság kölcsönétnek törlesztésére fél év alatt, 15 milliárd forintot fizetett, 12 százalékkal többet, mint az elmúlt év azonos idősza­kában. Az automata töltősoron ... Űtban a csomagológép felé ... Borsó minden mennyiségben... Fóliába burkolva, targoncára rakva ... (Fotó: Szabó Sándor) Június 20-án, a Hatvani Konzervgyárban — kéthetes késéssel — megkezdődött a borsószezon. A gyár kiváló műszaki állapotba hozott gépsorokkal várta a szállít­mányok érkezését. Ennek is köszönhető, hogy már az első naptól zökkenő- mentesen termelhettek. s tíz vagon borsószemet dol­goztak fel. A négy hét alatt 700 vagon borsó beérkezé­sére számítanak, feldolgo­zását négyszáz állandó dol­gozó három műszakban vég­zi. Munkájukat épíitőtáboro- záson részt vevő diákok is segítik: hatszáz Vas megyei középiskolás, akikre elsősei-, ban a csomagolásnál számí­tanak. A zöldbors ók on zerv jelen­tős része — 700 vagon — szocialista. 100—150 vagon pedig tőkés exportra kerül. A magyar kormányküldöttség Japán után Szingapúrban Faluvégi Lajosnak, a Ma­gyar Népköztársaság Mi­nisztertanácsa elnökhelyet­tesének, az Országos Terv­hivatal elnökének vezetésé­vel július 16 és 21 között a japán .kormány meghívásá­ra magyar kormányküldött­ség tartózkodott hivatalos látogatáson Japánban. A kül­döttség tárgyalásokat foly­tatott Okonogi Hikoszaburo külkereskedelmi és ipari miniszterrel1 és Komoto To- sio államminiszterrel, a gazdaságtervezési hivatal vezérigazgatójával időszerű világgazdasági kérdésekről, és a magyar—japán kapcso­latok további elmélyítésé­nek lehetőségeiről. Ennek keretében körvonalaztak néhány, a két országot érin­tő konkrét gazdasági együtt­működési kérdést a gyógy­szeripar, a vegyipar, a vas- és színesfémkohászat, a jár­műipar és a könnyűelektro­nikai ipar területén, továb­bá megvizsgálták a Japánba irányuló magyar élelmiszer- export fokozásának lehető­ségeit. Tokiói tartózkodását kö­vetően a magyar kormány- küldöttség látogatást tett Oszakában és Kiotóban. Oszakában a küldöttség tár­gyalásokat folytatott a helyi üzleti körök vezetőivel. Fa­luvégi Lajos tájékoztatást adott a magyar gazdaság helyzetéről, a magyar gaz­daságirányítási rendszer to­vábbfejlesztéséről. a követ­kező ötéves terv legfőbb gazdaságpolitikai céljairól A magyar küldöttség elláto­gatott a Toshiba elektroni­kai üzem. valamint a Nis­san autógyár gyáregységei­be. Faluvégi Lajost fogadta Nakaszone Jaszuhiro minisz­terelnök. A .küldöttség ezenkívül tárgyalásokat foly­tatott Abe Sintaro külügy­miniszterrel is. A találkozó­kon egyetértettek a két or­szág közötti kapcsolatok fejlesztésében gazdasági, kulturális és egyéb terüle­teken. A küldöttség látoga­tást tett a parlamentben is. ahol találkozott a felsőházi Japán—Magyar Baráti Cso­port elnökével és alelnökei- vel. Faluvégi Lajos és az álta­la vezetett magyar kor­mányküldöttség szombaton Japánból Szingapúrba uta­zott. Befejeződtek a magyar—svéd pénzügyi tárgyalások Kjell-Olof Feldt svéd pénz­ügyminiszter — Hetényi Ist­ván pénzügyminiszter meg­hívására — július 16—20. között Magyarországon tar­tózkodott. Vendéglátójával áttekin­tették a magyar—svéd gaz­dasági és pénzügyi kapcso­latok helyzetét, és megvizs­gálták bővítésének lehetősé­geit. A svéd pénzügyi tárca vezetője a tárgyalások so­rán különös érdeklődést mutatott hazánk gazdaság- irányítási rendszerének to­vábbfejlesztése iránt. Itt- tartózkodása során a nem­zetközi gazdasági élettel foglalkozó magyar közgaz­dászok részére a Pénzügy­minisztériumban előadást tartott a svéd gazdaságról. Kjell-Olof Feldtet fogad­ta Havasi Ferenc, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja. a KB titkára és Marjai József, a Minisztertanács el­nökhelyettese. Megbeszélést folytatott Fekete Jánossal, az MNB első elnökhelyette­sével. A találkozón jelen volt Karl Vidar Hellners, a Svéd Királyság budapesti nagykövete is. A svéd vendég pénteken elutazott hazánkból. óvoda, mindenkinek — Jobb tárgyi és személyi feltételek — Tatarozás, felújítás, határidőre Eger és az új tanév Pénteken, délelőtt az eg­ri városi tanács vezetőivel, illetve művelődésügyének irányítóival találkozott Kiss Sándor, a megyei pártbizott­ság titkára. A megbeszélésen — töb­bek között — részt vett Ko­vács János, az egri városi pártbizottság titkára, vala­mint Békési József, Eger város Tanácsának általános elnökhelyettese. Az elmúlt tanév mérlegé­ről, s az új előkészítésével összefüggő feladatokról dr. Göcző Gézáné, a városi mű­velődésügyi osztályvezető adott tájékoztatót. Kiemelte: hogy a megye- székhely óvodáiba — erre korábban aligha volt példa — minden pályázót felvet­tek. Az is örvendetes, hogy a telítettség csak 113 száza­lékos, és csak néhány he­lyütt adódik — a Csebokszá- ri városrészben lévő, a fel­németi, a Széchenyi és a Nagyváradi úti gyermekin­tézményekben — ennél ked­vezőtlenebb arány. A jobb körülmények lehetővé tették azt, hogy az óvónők több időt áldozzanak az érdemi tevékenységre, így például az anyanyelvi nevelés, a családokkal való együttmű­ködés hatékonyságának fo­kozására. Gondoltak az általános is­kolák tárgyi és személyi fel­tételeinek javítására is. A nyár folyamán tetemes ősz- szegeket fordítanak a meg­lévő épületek tatarozására, csinosítására. Ilyen jellegű munkálatokat végeznek a gimnáziumokban, a szakkö­zépiskolákban és a szak­munkásképző intézetekben is. A szülők számára meg­nyugtató, hogy jól felkészült, hivatásérzettől vezérelt pe­dagógusok várják majd a fiatalokat. Erre utal — töb­bek között — az, hogy az alsófokú tanintézetekben to­vábbra is tartják a 99 szá­zalékos szakosellátást. Január 1-től negyvennyolc Eger környéki község hu­szonöt iskolájának nevelő­oktató munkáját is figyelem­mel kísérik, nem fukarkod­va az eredményesen meg­valósítható ötletekkel, a lehetőségekhez képest min­dent megtéve azért, hogy az itt tanuló diákok is sikerrel vegyék az akadályokat. Ezt követően a résztvevők megtekintették az épülő la- josvárosi tizenhat tantermes létesítményt, amelynek ok­tatási egységét augusztus 20-a tiszteletére avathatják, majd ellátogattak a koráb­ban újjávarázsolt Köztársa­ság téri óvodába is.

Next

/
Oldalképek
Tartalom