Népújság, 1984. június (35. évfolyam, 127-152. szám)
1984-06-22 / 145. szám
4. ( NÉPÚJSÁG, 1984. június 22., péntek A veszprémi tévétalálkozó Folklórfesztivál a Duna mentén A fesztivál plakátja Nyolcadik alkalommal rendezik meg július 4. és 8. között a népművészet nemzetközi seregszemléjét, a Duna menti folklórfesztivált Magyarországon. Látványos programot ígér az idei rendezvény is, amelynek színhelyei Bács-Kiskun és Tolna megye, Kalocsa, Baja, Szekszárd és Dees. De vendég együttesekkel, táncosokkal, kórusokkal, zenekarokkal szinte az egész ország érdekelt a rangos eseményen. Fellépnek a hosszúhe- tényi, bácskai, kalocsai, sza- nyi, bagi, bogyiszlói, pécsi, kecskeméti, szarvasi, lenin- városi, debreceni, salgótarjáni, jászberényi, taktahar- kányi. sükösdi. sándorfalvi, hollókői, táborfalvi, tököli és budapesti együttesek is. A környező országok, a Duna menti népek hagyományait osztrák, NSZK-belii, csehszlovák, bolgár, jugoszláv, szovjet, román csoportok közvetítik. Tág szellemben értelmezve a fesztivál elnevezését, meghívtak török, olasz, francia, svájci, NDK-beli és lengyel táncosokat. zenészeket is. Részvételükkel teljesedik ki a program, s a fesztivál alapgondolata: a Duna menti népek közeledése a néphagyo- mányok, a tolmácsolást nem kívánó tánc, zene és ének által. A népművészetek olyan seregszemléjére kerül itt sor, amely a közös, ösz- szekötő elemeket hangsúlyozza: a népek kultúrateremtő erejét, s amelynek célja a népek közötti kölcsönös megértés és barátság erősítése a népművészet, a néphagyományok útján. A folklór hiteles, autentikus formájában kerül itt pódiumra, színpadra, a vásárok, kiállítások termeibe. A zsűri. — amely elbírál és nem versenyeztet — ügyel arra, hogy „csak tiszta forrásból” táplálkozó művek, művészet kerüljön a fesztiválra. Az előkészületekben az Akadémia szakemberei és gyűjteményei voltak segítségükre á forrásokat kutató együtteseknek. Szorgalmazva, hogy a Duna menti népek legősibb, legszebb hagyományai elevenedjenek fel. Az első Duna menti fesz- ■ tiivál dátuma 1968 volt. Előbb évenként, kétévenként, majd 1975-től háromévenként kerül sor a hagyományok őrzése, felélesztése jegyében a folklór e sajátos területét bemutató eseményre. A műsorok gerincét a néptánc adja, de lesz nép- művészeti kirakodóvásár és kiállítás, népzenei és táncházi zenekarok találkozója. Ez idő alatt tartják Baján a KÓTA népzenei bizottságának ülését és az országos honismereti tanácskozást. A témával kapcsolatos pályázatok eredményhirdetésére és bemutatására is ekkor kerül sor. Nem lesz hiány látványos szórakozásban sem — díszbemutató, baráti találkozók, menettánc, játszóház, ifjú népművészek kiállítása, hagyományőrző és népdalkörök bemutatója, lakodalmi felvonulás színesíti a programot. Fafaragók, pingálók, szövők, fonók, hímzők, korongozók és más mesterségek képviselői a helyszínen mutatják be munkáikat. Pódiumra lépnek magyar és külföldi néptánc- együttesek, paraszténekkarok, pávakörök, citerás, tekerőlantos, furulyás. dudás népművészek. (Kádár) Tizennegyedik alkalommal rendezi meg a televízió a veszprémi tévétalálkozót június 25. és 30. között. Az eseményen az elmúlt évben bemutatott huszonkét mű versenyez — 11 drámai és 11 a zenés műfajok kategóriájában. Mindkét kategóriában egy-egy fődíjat és több kü- löndíjat adnak ki. Veszprém város díját élő magyar drámaíró televíziós játéka kapja. S az idén először a Budapesti Tavaszi Fesztivál is alapított díjat, zenés műfajban. Tíz helyen működő társadalmi zsűri dönt a két közönségdíj odaítéléséről. A találkozó zsűrije kilenctagú, elnöke Berend T. Iván akadémikus, Kossuth-díjas, tanszékvezető egyetemi tanár. Az ünnepélyes megnyitót 25-én, hétfőn, délután a veszprémi Dimitrov Művelődési Központban tartják. S ezt követően megkezdődik a versenyprogram vetítése, amelyet az ország tévénézői is figyelemmel kísérhetnek. A nyitás napján rendkívüli adásnapon közvetíti a tévé első csatornáján a Béke szigete, a Pardon, hogy bocsánat, a Kegyenc, a Stop! A Psota! és A sárkány menyegzője című alkotásokat. A továbbiakban a 2. programban láthatják a nézők országszerte a versenyző filmeket. A díjkiosztó ünnepséget, amely június 30-án, este 9-kor kezdődik — újból az 1. programon közvetítik. Különböző helyszíneken hét ősbemutatót tartanak, a Radványi Ervin, Szobotka Tibor, Galgóczi Erzsébet, Asperján György, Békés Pál, Mezei András és Örkény István műveiből készült tévéjátékokat. A pécsi és a szegedi körzeti stúdiók programjából is láthatnak ízelítőt a találkozó vendégei. A találkozóra ötven külföldi vendéget — televiziós szakembert, kritikust hívtak meg. Az ő számukra délelőttönként kereskedelmi vetítést tartanak, amelyen 17 filmet ajánlanak külföldi tévétársaságoknak megvételre. K. M. II/l. Figyelem! Figyelem! Ma délután három órától nem lesz víz! De kedvesek, nyáron a legnagyobb forróságban! Állítólag a Balogh néniéknél van valami gubanc. Jaj, de jó, nem kell fürödnöm, anya, ez irtó jó dolog! Ne vihán- colj, hanem rohanj az edényeket megtölteni! A koszosakat is? Ide figyelj, te cafat! Megöllek. Azt próbáld megtenni, inkább adj pénzt! Éhen halnak a gyerekek. A pasasodnak kell a pénz, nem a gyerekeknek, ne hazudj, te canga! Segítség! A Gizikét a negyedikről eltalálta egy lavór. Mentőket, segítsenek! Segítség! Kézit csókolom, visszahoztam a lavórt. Magának is elfogyott a vize? Na hallja! Az embert felzabálhatják a tetvek, a csótányok, nem ügy. Nincs víz, hát haljon szomjan az a szerencsétlen bérlő. Legalább lesz egy kiutalható tanácsi lakás! Én mondom, hogy a Szaharában jobb. Ott legalább van oázis. De itt? Már. három napja cipelem ezt a nyamvadt vizet. Az agyamra megy ez a csőtörés. Tudja, mint hallottam? Hogy azt mondja a Balogh néni, hogy őt akarták eltenni láb alól a szomszédok, de csak a csövet sikerült. Aha. Én azt is hallottam, hogy valami tojás árán vesztek ösz- Engem, kérem, nem ér- 1 az az öregasszony, Szűcs Mariann Együtt élők meg a többi pletyka, csak víz legyen! Képzelje, a Gizikére rázuhant egy lavór. Már két napja bent van a kórházban. Látja, így jár az, aki férfiakat hurcol fel a lakásába. Bocsánat, Zsitvai úr, ne haragudjon, hogy zavarom ! Hallgatom, nassasz- szony. Tudja, az illemhelyről lenne szó. Á vécé? No, igen, így is lehetne mondani. Khm. Az ülőkéje, hogy úgy mondjam, enyhén elrohadt. Értem, asszonyom, és most maga szerint ki rohasz- totta el? De Zsitvai úr, micsoda modortalanság! Így helyezze az ember bele a bizalmát egy lakóbizottsági elnökbe? Nézze, nassasszony, szóljon a Zomborinak, hogy ne pisilje le a vécét, hanem kevesebb sört igyon! Akkor legalább a feleségéhez sem fogja a lavórokat vagdosni. Micsoda parasztok vannak manapság, istenem! Ahogy gondolja, nassasszony. Nekem most a vizet kell elintéznem, érti? A vizet! ! ! Aztán majd megnézzük a budit is. Balogh néni, drága! Megkérhetném egy szívességre? Csak tessék! Megkérhetném, hogy ne a fejemre rázza a szőnyeget? Oda rázom, ahová jólesik, különben is nem szőnyeget, hanem egy porrongyot ráztam, azt se a maga fejére, hanem a pincetetőre, annak pedig mindegy, hogy mit rázok rá. Kár, hogy ma már kérni se lehet! Anyuuuuuu! Mi van, fiam ? Anyuuuuuu! Ne üvölts már, mi van? Dobd le a rágómat! Nem dobálok le semmiféle rágót, azt sem tudom, hogy hová tetted! Maga szerint mikor lesz már víz? Hát tudja, kedveském, tegnap kint volt egy olyan szerelőféle ember. De tudja, mit? Nem engedtem be. Képzelje csak el! Én egyedül egy fiatal, izmos, erős férfival?! A párom, ugye, odavan üdülni, hát isten ments, hogy beengedjem! Lehet, hogy nem is szerelő volt, csak azt mondta, hogy kiraboljon, megöljön, felnégyeljen, partvisra feszítsen, csillárra akasszon, a húsdarálón áttör... De Balogh néni! Gondolkozzon egy kicsit! Az egész házban nincs egy csöpp víz a maga csőtörése miatt. Mit gondol? Az én lakásomban talán van? Na látja, Balogh néni! Ha legközelebb jön a szerelő, kopogjon át a falon, és én is bejövök vele. Jó? Kettőnket csak nem fog megölni. Ne etesse a harmadikról a galambokat, ha megkérhetném! Nézze meg az ablakomat, olyan,’ mintha lehányták volna! Ügy, szóval maga uszít itt a házban mindenkit a galambok ellen ? Hát kit bántanak azok az ártatlan jószágok? Félreértett, szomszédasszony! Én egy szóval sem bántottam azokat a rohadt dögöket, csak arra kértem magát, hogy vigye le az ennivalót nekik a térre! Az ablakból minden szmötyó az én ablakomra csurog. Cö, nem is csodálom, hogy háború van mindenütt, amikor egy galambetetést sem értenek meg. Hová fejlődik a világ?! Ez bérház, és nem óvoda! Ugyan már, hagyják abba a veszekedést! Hagyják a gyerekeket játszani! Persze, maga könnyen beszél, mert nem a maga ajtaja előtt dobognak! Bandika, Bandi! Gyere szépen haza, hallottad, hogy a Balogh néninek nem esik jól a hangoskodás. Bandi! Bandika! Az anyád- uristenit te kölök! Jössz haza azonnal! Szép, mondhatom, gyönyörűen beszél a gyerekével, aztán meg majd csodálkozik, ha börtöntöltelékké cseperedik. (Folytatjuk) Művelődési egy ütt m ű ködés Karácsondon Az új tanterv megköveteli iskoláink nyitottabbá tételét. Az oktatáspolitikai feladatok megvalósításához elengedhetetlen a közművelődési intézmények, a művelődési ház. a könyvtár segítsége. A karácsondi községi könyvtár ebben az évben hetven tanórának adott otthont és a szakköri foglalkozások állandó színhelyévé változott. A szabad szombatok bevezetése közös hét végi programok szervezését követeli. A művelődési házzal karöltve az év folyamán sok szombati, vasárnapi túrát, kirándulást szerveztek. A budapesti gyermekszínházba, operaműsorokra. múzeumokba, a vidámparkba, a Fővárosi Nagycirkuszba is gyakran eljutottak így a karácsondi fiatalok. A nyár sem uborkaszezon, csak másfajták az igények, amelyeket nem lehet könnyebb fajsúlyú rendezvényekkel kielégíteni, inkább a megváltozott körülményekre, főleg a gyerekek megnövekedett szabad idejére érdemes építeni. A művelődési ház programjában ezért szerepelnek nyári játszóházak, amelynek segítői önként vállalkozó pedagógusok. A művelődési házban játékos klubfoglalkozásokat rendeznek, megszaporodnak a túrák, a kirándulások. A könyvtár, akárcsak a művelődési ház, mindennap nyitva tart. Az úttörők legnagyobb nyári öröme a júliusban rendezendő tíznapos fonyód- ligeti táborozás. Ez ötven diáknak biztosít kellemes pihenést, szórakozást. E lehetőséggel élnek a karácsondi fiatalok. S bár e példát nem lehet receptnek tekinteni más községek közművelődési életének megszervezéséhez, részleteik érdemes másolni a mindenkori helyi igényekhez igazodva. Változó ünnepségek, változó közreműköijőkkel A Társadalmi Ünnepséget és Szertartásokat Szervező Iroda Gyöngyösön évente több száz házasságkötési, névadó és gyászszertartást szervez. Ezeken az ünnepségeken rendszeresen zenés és irodalmi műsort adnak. A változó időkkel együtt változnak azonban az igények, és ezekkel együtt az ízlés is módosul. Korábban például a névadókon csak a kisdobosok és az úttörők szerepeltek. Az utóbbi időben a szülők már felnőttek közreműködését is kérik. Amíg a gyermekszereplők műsorát az ünnepség „főszereplője” nagy tetszéssel fogadta, a felnőttek közreműködésétől olykor idegenkedik. A házasságkötési ünnepségekhez műsorgyűjteményt szerkesztettek és adtak ki 1982-ben. Ez a kötet tizennégy olyan részletes forgatókönyvet tartalmaz, amely jó lehetőséget nyújt a választásra. A gyűjteményt módszertani segédanyagként az egész ország területén használják a testvér- intézmények. Jellemző, hogy négy új műsorral bővítették az utóbbi két évben a házasságkötési szertartást. Az összeállítások a legkülönbözőbb, stílusjegyeket tartalmazzák. A szereplők hangszeres szólisták, versmondók, de kamarakórus is megszólal, mindez a legkülönfélébb felállásban és változatban. Bemutatókat is rendeznek a más helységekben működő irodák részvételével, ahol az egymás produkcióit tapasztalatszerzésre is felhasználják. Az ilyen, bemutató gálaszintűnek mondható, és a műsorokról minősítő igazolványt is kiállítanak. A házasságkötési bemutató országos elismerést váltott ki. A Veszprém megyéből érkezett szakmai érdeklődőket az abasári községi tanács vezetői fogadták, és egyben névadó és házasságkötési ünnepségből rendeztek bemutatót. Gyöngyöspatán a falugyűlésen vett részt a gyöngyösi iroda. A helyi pávakör ebből az alkalomból bemutatót szervezett a legsikeresebb esküvői szertartásból. A gyöngyösi iroda munkája iránt az ország legkülönbözőbb részéből érdeklődnek. Érkeztek szakemberek már Makóról, Orosházáról, Békéscsabáról és Veszprém megye minden városából. Több mint tíz éve annak, hogy a gyöngyösi1 iroda elkezdte tevékenységét a má traa 1 j i telepü lésen. Népszerű-tudományos filmeket forgatnak Közérdeklődésre számot tartó filmek forgatásáról adott hírt a Mafilm Népsze- rű-Tudományosfilm Stúdiója. „Hazánk” címmel Kis József egész estét betöltő produkciója a felszabadulás 40. évfordulója alkalmából. A film elsősorban a ma emberének szemével láttatja az országot, a jelen gondjairól, eredményeiről szól, elemezi például a társadalmi rétegek egymáshoz való viszonyát. A Baranyai László operatőr fényképezte produkcióhoz felvételek készültek az országgyűlés szerdai ülésén is. Vitéz Gábor rendező Rák József operatőrrel forgatja a „Bem” című filmjét. A rendező eredeti foglalkozását tekintve történész, s alkotásában a magyar történelem e kiemelkedő személyiségét mutatja be a XIX. századbeli események tükrében. Körösi Csorna Sándor kivételes egyéniség a magyar tudomány történetében. Tudósként azon kevés szerencsések egyike, akik új tudományt alapoztak meg. Az orientalisztika létrejötte az ő nevéhez fűződik. A nagy szellem emberi tartását, erkölcsi erejét idézi Neményi Ferenc operatőr-rendező filmje, amelyet Bethlenfalvy Géza indológus szakértő és Enyedy Lajos segédoperatőr közreműködésével forgat „Körösi Csorna útján.” címmel. A stáb jelenleg Indiában készít felvételeket. Tölgyesi Ágnes fiatal rendezőt a mostanság oly divatos játékautomaták foglalkoztatják. Jelenleg erről, a játékgépek és az ember kapcsolatáról forgat lélektani indíttatású filmet. Arra keres választ, hogy a játéktermeknek és a gépi játéknak milyen szerepük van az elidegenedés folyamatában. Kurucz Sándor operatőrrel budapesti játéktermekben készít a héten felvételeket a „Gépjátékok” című produkcióhoz.
