Népújság, 1984. június (35. évfolyam, 127-152. szám)
1984-06-26 / 148. szám
NÉPÚJSÁG, 1984. június 26., kedd Mire jó az intervenciós alap! MAJDNEM 22 EZER TÉTEL Adóforintok és jövedelmek Az elmúlt esztendő utolsó hónapjai a gazdaságirányítás továbbfejlesztésének jegyében teltek el. A szabályozó módosítás új rendelkezései egymás után láttak napvilágot, hogy a vállalatok még időben felkészülhessenek a január elseje utáni helyzetre. November elején a Minisztertanács határozata nyomán új fogalom került köz- gazdasági szótárunkba, az intervenciós alap. Neve után már sejthető, hogy milyen célra hozta létre a kormányzat a több mint 10 milliárd forinttal rendelkező külön- kasszát. Amint a közvélemény szövegéből kiderült, az átmenetileg válságba jutott ágazatok és vállalatok megsegítése az új alap egyik legfontosabb feladata. Segítség a bajban De már itt szükséges hangsúlyozni, hogy nem az állandó gazdálkodási problémákkal és pénzügyi nehézségekkel küszködő vállalatok megsegítésére hozta létre a kormányzat az intervenciós alapot, hiszen ahogy Heté- nyi István pénzügyminiszter a decemberi országgyűlés előtt elhangzott expozéjában mondta, a tartósan veszteséges vállalatok támogatására 1984-ben sem lesz lehetőség. Az utóbbi évek eseményei számos konkrét példával illusztrálják az új különkasz- sza rendeltetését. Gondoljunk csak az export-eladási árakat követő honi árképzés bevezetésének évére. Ebben az időszakban a világpiacon is nagy változások történtek, az addig magas exportnyereséggel büszkélkedő kohászat és alumíniumipar hirtelen válságos helyzetbe került, mert a külpiacon meredeken zuhantak az árak. Az„ egykor jólmenő kohászati és alumíniumipari vállatok egymás után jutottak súlyos pénzügyi helyzetbe, mert egyrészt csökkent az exportbevételük, másrészt az új szabályozás miatt itthoni árcsökkentésre is kényszerültek. A recesszió egyébként nemcsak a hazai cégeket sodorta kritikus helyzetbe, a nagy nyugatnémet, angol, amerikai kohók is éppen csak a fenntartási költségeiket keresték meg. Ám, sokan közülük nagyobb beruházásba fogtak akkortájt, számítva a hamarosan bekövetkező fellendülésre. Szakmai berkekben 1981— 82-ben élénk vita bontakozott ki, szükségünk van-e egyáltalán ilyen nagy volumenű kohászatra és alumíniumiparra, hiszen a milliárdos befektetések még minimális hasznot sem hoztak abban az időben. Szerencsére a kormány úgynevezett válságintézkedéseket hozott, felmentve a hazai árcsökkentés kényszere alól például az alumíniumipart, s így megóvta a gyárakat a csőd- bejutástól. Nehéz volt viszont a pénzt a további intézkedésekhez előteremteni, hiszen más ágazatoktól vonták el a szükséges forrásokat. A rendelkezések már 1983-ban beváltották a hozzájuk fűzött reményeket, ismét növelte exportját e két ágazat, s a világpiacon jelentősen emelkedtek a kohászati és alumíniumipari termékek árai. Ha nem kifizetődő Bármelyik ágazat kerülhet hasonló helyzetbe, például egyik-másik a mező- gazdasági termék piacán tapasztalható most hasonló tendencia. Az ilyesfajta átmeneti veszteségek fedezésére alkalmas az intervenciós alap. Megkönnyíti a kormányzat döntését, hiszen az elmúlt évi fejlesztési alap elvonásokból és az idei központi intézkedésekből származó 12—13 milliárd forint áll rendelkezésére, tehát a szükséges pénzt nem mások rovására kéül előteremteni. Az intervenciós alapnak más funkciót is szántak: ez elsősorban a minisztériumok és a vállalatok újszerű partneri, vagyis nem alá-fölé rendel tségi kapcsolatával függ össze. Korábban sokszor előfordult, hogy egy- egy cég a fölöttes szerve „kérésére” látott hozzá egy ágazati vagy éppen népgazdasági szinten fontos, ám vállalati szférában ráfizetéses beruházásokhoz. A kiemelt célra a banktól természetesen kapott hitelt, de a visz- szafizétés már a saját kasz- száját terhelte. Amikor 13— 14 százalékos kamat mellett adnak kölcsönt a pénzintézetek, egy beruházás megvalósításakor szó szerint létkérdés a megfelelő nyereség. Ezek a beruházások azonban az esetek többségében —, ahogy várható volt —, nem hoztak elég hasznot, és a vállalatok súlyos anyagi helyzetbe kerültek. Sajnos, ekkor már nem számíthattak a fölöttes szerv támogatására, a veszteség ódiumát az irányítószerv már nem vállalta el. Amint az egyik közgazdász vándorgyűlésen elhangzott, a minisztériumok, például a MÉM ebben az évben változtatott a korábbi gyakorlatán. Ha fontos, ám nem kifizetődő feladatok megoldására kérik a vállalatokat, részükre az intervenciós alapból juttatnak pénzt — kölcsön, vagy támogatás formájában. Az alap ilyesfajta rendeltetése nem kevésbé fontos, mint a válságiparágak megsegítése, hiszen lehetővé teszi, hogy a vállalatok ne felsőbb utasításra szolgálják majd a népgazdaság érdekeit, hanem megfelelő ösztönzés és segítség reményében. Legyen pénzük Természetesen egy vállalati szintű fejlesztés nem kerülhet ebbe a kategóriába, elsősorban más ágazatokat vagy az egész népgazdaságot érintő, de a vállalat munkájától függő feladatok végrehajtásáról lehet csak szó. Az intervenciós alap létrehozása csak egyike a gazdálkodást segítő irányítási eszközöknek. Bár számos központi intézkedés csökkentette a vállalatok nyereségét, a másik oldalról a kormányzat, a lehetőségek szerint, mindent megtesz azért, hogy jusson elég pénz a kiemelt, célokra. A 80-as évek második felétől enélkül nem fejlődhet a magyar gazdaság. L. M. A sajáthóz-építőknek Több födémgerenda A Beton- és Vasbetonipari Művek gyárai az év első öt hónapjában a múlt év azonos időszakához viszonyítva 1,5 százalékkal növelték termelésüket. Ezen belül a magánlakás-építkezésekhez szükséges termékek gyártása több mint húsz százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. Egyebek között 714 ezer méterrel több feszített vasbeton- födém-gerendát készítettek, s lágyvasás födémgerendából megkészerezték a termelést. Ezenkívül az ablak- és ajtónyílások fölött áthidaló gerendából 66 ezer méterrel készítettek többet az egy évvel ezelőttinél, feszített födémpallóból és panelből pedig 43 százalékkal bővítették a termelést. A kínálat növelését segítette. hogy a szentendrei gyárban francia licenc alapján újfajta födémszerkezet gyártását kezdték meg, ebből az idén 600 ezer. a jövő évben pedig már egymillió métert vásárolhatnak a sajátház-építők. Nemcsak új beruházásokkal, hanem a meglevő berendezések korszerűsítésével is növelték a termelést. Különösen jelentős' az a szabadalom, amely lehetővé tette, hogy a panelgyártáshoz hasznúit acélformákban, úgynevezett sablonokban némi átalakítással — különböző betétek elhelyezésével — H-jelű födémgerendákat készítsenek. A sajátház-építők jobb anyagellátásának feltételeit javították az anyagi érdekeltség növelésével is. A sajátház-építőik jobb kiszolgálása érdekében a vállalat most azt tervezi, hogy felülvizsgálja 14 telephelyét, s ahol a körülmények lehetővé teszik, berendezkednek termékeik közvetlen lakossági értékesítésére is. (MTI) A tanácsok gazdálkodásában jelentős a lakossági adó szerepe. Ezek a forintok a helyi hatóság saját bevételei, bár az egész költségvetésben nem túlságosan nagy az arányuk. Az adó azonban hozzátartozik mindennapi életünkhöz, de nem lehet azt sem mondani róla, hogy időnként nem okoz kisebb-nagyobb gondot, nehézséget a befizetése, illetve a behajtása. Példáinkat Gyöngyösről soroljuk fel. Egyre többen A településen összesen több mint tízezer adóköteles épületet lehet találni. Közülük azonban minden második valamilyen kedvezményt, vagy mentességet élvez. A tanács szakigazgatási szervének elég nagy feladatot ad az olyan létesítmények számbavétele, mint a garázs, a műhely és a hétvégi ház. Ezeknek a száma az utóbbi három év alatt 2800-ról 3300-ra nőtt. Az idén a hobbitelken. illetve a zártkertben épített újabb 60 hétvégi ház és szerszámoskamra után vetettek ki adót. Az 1982-ben életbe léptetett változás megszüntette az öt vagy az ennél több szobával •rendelkező épület adómentességét. ennek következtében 57 lakást kellett a kimutatásra fölvenni. A háztáji és a kisegítő gazdaságok . jövedelemadója mintegy hét százalékkal nőtt meg az eltelt három év során. Az adózók száma évről évre növekszik. Teljes adómentességet élveznek azok a termelők, akik a zöldséget és a gyümölcsöt szerződés alapján értékesítik valamelyik szocialista szektornál. Tavaly 24-en éltek ezzel a lehetőséggel. A magántulajdonban lévő hobbikertek adójának befizetésére 188 felszólítást kézbesítettek. A bérlők számának pontosítása most folyik, és szeretnék ebben az évben ezt a feladatot is elvégezmi. Az idős termelők 50 százalékos szociális kedvezményt kaphatnak, aminek az ösz- szege évről évre emelkedik, az idén az adó több mint 10 százalékát érik el. Nem mindenki fizet Elég sok a bonyodalom a borforgalmi adó befizetése során. Többek között azért is, mert a befizetett adó ösz- szege lényegesen kevesebb annál, mint amennyit kivetettek. Tavaly a termelők nem tudták időben átadni a boraikat a felvásárlóknak, s emiatt adófizetési kötelezettségüket átmenetileg felfüggesztették. Egységessé vált a jövedelemadózás rendszere. A kisiparosok és a kiskereskedők kötelezettségét az adóközösség, illetve az illetékhivatal állapítja meg. Miután ennek aránya mintegy 30—40 százalék az összes kivetett adóra vonatkoztatva, a behajtásuk fontos feladat. Jellemző azonban itt a nagy ösz- szegű adóhátralék. Például három kisiparos esetében mintegy 600 ezer forint ez az összeg. A pénzügyi szabálysértések száma évenként változik. Tavaly 34 személyt sújtottak pénzbírsággal. a többit figyelmeztetésben részesítették. Három személy összesen 900 ezer forintot fizet azért, mert az ingatlan megosztásából származó jövedelmét nem vallotta be. Az adózók körében több mint ezer eseben végeztek helyszíni ellenőrzést. Többségük önként Még két évvel ezelőtt majdnem 22 ezer tételt tett ki az adónyilvántartás, ez a szám az idén már a tízezret sem éri el. Az állampolgárok jelentős része önként teljesíti adófizetési kötelezettségét. Tavaly azonban 800 letiltást kellett kiadni. négy esetben végrehajtást rendeltek el, 23 kisiparos és kiskereskedőnek pedig az iparengedélyét vonták meg. Szinte hihetetlennek tetszik. de igaz, hogy több mint ezer eb után fizetnek adót, amelynek végösszege meghaladja a százezer forintot. A háztáji és a kisegítő jövedelmek után kétezren adóznak, mintegy egymillió forintot fizetnek. Az idén sem lehetett elkerülni a kényszerintézkedéseket. Az év első négy hónapjában több mint háromszáz esetben volt erre szükség az adóztatásnál. Csak nehezíti a szakigazgatási szerv dolgozóinak a munkáját az a körülmény, hogy nagyon sok jogszabállyal kell dolgozniuk. Az ügyfélforgalom száma jelentős. Különösképpen gyakran nyílik az ajtó a hivatalban az adóívek kiküldését követő napokban. Bár pénzről van szó. mégsem kérlelhetetlenek az adóhatóságok, mert indokolt esetben fizetési halasztást vagy részletfizetési kedvezményt engedélyeznek, illetve kivételesen az adó egy részének a törlését is elrendelik. G. Molnár Ferenc ARATÁS ELŐTT A Heves megyei Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalatnál már javában készülnek az aratásra. Az idén rekordmennyiségű — mintegy 210 ezer tonna — gabona tárolására készülnek fel. Végefelé tartanak a mobilgépek, szállítószalagok karbantartási munkálatai. Rövidesen érkeznek az első szállítmányok. Jobb oldali képünkön Kiss Miklós és Kácsor Miklós szemlekör- úton a tranzit kitároló silóknál Juhász László a körelosztó szerelése közben (Fotó: Szabó Sándor) Tóth Lajos a vezérlőpult automatikájának működését ellenőrzi A gyöngyösi silónál...
