Népújság, 1984. június (35. évfolyam, 127-152. szám)
1984-06-15 / 139. szám
Ülést tartott az MSZMP Heves megyei Bizottsága Gazdasági egységeink idei eredményei és legfontosabb feladatai NÉPÚJSÁG, 1984. június 15., péntek A megyei pártbizottság a Központi Bizottság elmúlt évi, decemberi ülését követően december 15-i határozatában elemezte az 1983. év megyei gazdaságpolitikai munka tapasztalatait és meghatározta az 1984. év kiemelt feladatait. Ezek közül az egyik súlyponti célkitűzés — hangsúlyozta bevezetőjében a párt-vb írásos jelentése — a népgazdaság nemzetközi fizetőképességének fenntartása, amelyhez a megye gazdaságának adottsága és lehetőségei arányában kell hozzájárulnia. A második kiemelt feladat a lakosság életszínvonalának megőrzése, a lakossági vásárlóerő, és az árualapok összhangjának megtartása. A gazdálkodó egységek többsége a tavalyinál jobb feltételek mellett, felkészültebben kezdte az évet, célkitűzéseik összhangban vannak a népgazdasági tervekkel, jól érzékelték a közgazdasági környezet tovább szigorodó követelményeit. A vállalatok és szövetkezetek a megyei pártbizottság decemberi határozatának szellemében nagyobb figyelmet fordítottak a termelés és az értékesítés feltételeinek folyamatos biztosítására, a korábbi években tapasztalt — év elejére jellemző — visszaesés elkerülésére. A gépipari vállalatok összességében 2—2,5 százalékos növekedést irányoznak elő. Dinamikus (7—10 százalékos) növekedést tervezett az Egri Finomszerelvény- gyár, a Mikroelektronikai Vállalat, a Csepel Autó egri Gyára. Szerényebb termelésnövelésre, illetve az előző éves magas szint teljesítésére vállalkozott a Mátravidéki Fémművek és a Mezőgép egri Gyára. A kapacitások lekötötték, a teljesítések időarányosak. Kisebb lemaradás mutatkozik az ipari szövetkezeteknél. Az elmúlt évitől kedvezőbb az anyagellátás, de gondoktól nem mentes. Az import beszerzéseknél a korábbinál hosszabb időre kapott referencia keret jó hatást gyakorolt a gazdálkodásra. Rövidebb a nem rubel elszámolású import engedélyezés átfutási ideje, ütemes az import anyagok beérkezése. A belföldi anyagellátás és a kooperáció azonban több esetben mennyiségben és minőségben akadozik, a szerződéses fegyelem laza (kohászati anyagok, félkésztermékek). Jelentősen (10 százalékkal) nőtt a termelékenység. A nehézipari termelést meghatározó visontai energetikai egységek közül a Gagarin Hőerőmű Vállalat 4,2 milliárd kilowattóra villamosenergia termelését tűzte ki célként. A vállalat kollektívája további 50 millió kilowattóra (1 százalék) teljesítésére tett felajánlást. Az első két havi lemaradás után csökkent az üzemzavarok száma, a negyedik hónap végéig a termelés időarányosan teljesült. A Mátraaljai Szénbányák által biztosított magasabb fűtőértékű és egyenletesebb minőségű lignit ellenére májusban sorozatos üzemzavarok léptek fel, amelynek oka a technikai elhasználódás. A hőerőmű termelése emiatt időarányosan elmarad tervétől. A két vállalat között javult az együttműködés, az érdekeltségi rendszer megfelelő. A továbbiakban a megye könnyűiparának munkáját értékelte és elemezte a végrehajtó bizottság írásos jelentése, valamint a szóbeli kiegészítés. Az építőipari szervezetek idei munkájáról az alábbiakat állapította meg a pártbizottság: az év első hónapjaiban megfelelően téliesített munkahelyeken biztosították a folyamatos termelés feltételeit. Az ágazatban az első öt havi termelés a bázistól kisebb, de a tervezett szinten alakult. A termelés és a termelékenység a tanácsi és a szövetkezeti építőiparban kedvezőbb az átlagosnál a létszám stabilizálódása mellett. Kivétel az Észak-Heves megyei Építőipari Szövetkezet, ahol szanálási eljárás folyik. Az 1984. évi vállalati tervekben kifejezésre jut a beruházási források viszonylagosan szűkülő tendenciája. A kivitelező építőipar 1984-ben folyó áron is mintegy kétszázalékos termelés- csökkenést tervezett és figyelembe véve a szabályozók hatásait a nyereségtervek is szerényebbek az elmúlt évinél. A szövetkezetek ezen belül növelni tervezik tevékenységüket. Az építési igények és a kapacitás közötti feszültség csökkent az eddig eltelt időszakban. Az új beruházások építésénél egyensúlyhoz közeli a helyzet, kisebb kapacitáshiány a felújítási fenntartási munkáknál jelentkezik. Mindezt jelzi az is, hogy az év eleji szerződéses állomány a kivitelező szervezeteknél kisebb a korábbi években megszokottnál, az első negyedévben az éves vállalati kapacitások 62 százaléka volt szerződéssel lekötve, de május végén már 90 százalékot meghaladó a szerződésállomány. Építőanyagipari egységeink közül a Bélapátfalvi Cementgyár folyamatosan ki tudta elégíteni az igényeket. Az év első öt hónapjában 220 ezer tonna cementet gyártott, ami 25 ezer tonnával meghaladja a tervezettet. Téglaipari egyesüléseink a jelentős erőfeszítések eredményeként mintegy 10 százalékkal több falazóanyagot és tetőcserepet adtak át a kereskedelemnek, mint az előző év azonos időszakában, de a megyén kívüli ellátásban való részvételük miatt az építőanyagellátásban alapvető javulást nem eredményezett. Az élehniszerágazat megyei vállalatai erősen differenciált pénzügyi, gazdasági helyzetben indították az 1984-es évet. Az előző évi gazdálkodás eredményeként kedvező pozícióból indult az Egri Dohánygyár, a Hatvani Konzervgyár, tervezett nyereségétől jelentősen elmaradt a gabona, a hús és a boripar és 60 millió forintot meghaladó veszteség alakult ki a Mátravidéki Cukorgyáraknál, melynek okai az alapanyaghiány, a termelés visszaesése és a szabályozók kedvezőtlen változása. Az Eger—Mátra vidéki Borgazdasági Kombinát magas készleteinek értékesítése jól indult, azonban az export kiszállítások üteme nehézkes, elmarad az időarányostól a piacok telítettsége miatt. A beruházásokra eddig felhasznált összeg több mint 20 százalékkal elmarad az előző évitől. A csökkenés döntően a befejeződő szénbányászati beruházásokkal, valamint az ugyancsak befejezés előtt álló M3-as autópályával kapcsolatos. A beruházások anyagi műszaki összetételénél az építés részaránya csökkent, és párhuzamosan nőtt a gépek és az egyéb költségek aránya. A szünetelő recski nagy- beruházáson ebben az évben is 200 millió forint használható fel állagmegóvási feladatokra. Kedvezően változott a Halmajug- rai Mátra Gázbetongyár építése. Csökkent a korábbi 3—6 hónapos lemaradás, a tervezett időben megkezdődött a technológia} szerelés. A tanácsi beruházások műszaki teljesítése megfelelő, a pénzügyi teljesítés azonban itt is elmarad a tavalyitól. Mezőgazdasági üzemeink az 1983-as évet a szigorodó közgazdasági körülmények és az aszályos időjárás ellenére a kiemelkedő 1982. évinél is eredményesebben zárták. A szabályozórendszer módosítása ebben az évben a gazdálkodás feltételeit tovább szigorítja, emiatt a nagyüzemek termelési, fejlesztési célkitűzései mérsékeltek. Az állami gazdaságok és termelőszövetkezetek 8,2 milliárd forint termelési értéket irányoztak elő, folyó áron az előző évinél 2,3 százalékkal többet, de 20 százalékkal alacsonyabb nyereségre számítanak. Fokozódott a gazdaságok költség- és nyereségérzékenysége, döntéseiket a jövedelmezőség határozza meg. 7 százalékkal nőtt az őszi kalászosok vetésterülete (68 ezer ha) és megközelíti a 20 ezer ha-t a napraforgó. Tovább csökken a kukorica, a cukorrépa vetésterülete és a nagyüzemi zöldségtermelés (12 százalékkal). Ez utóbbit valamelyest ellensúlyozza a háztáji és kistermelés növekedése. Kedvezőtlen volt az őszi kalászosok áttelelése, emiatt 1400 ha (2 százalék) gabona kipusztult. A márciusi és áprilisi csapadékszegény időjárás következeiében a vetések állapota közel 20 százalékkal gyengébb volt az előző évinél. Jelentősen javult a helyzet a májusban lehullott 100—170 mm, csapadék hatására. Az április végi erősebb lehűlések azonban egyes szőlő- és gyümölcsültetvényekben kisebb (5—15 százalék) kárt tettek. Az állattenyésztést a nagyüzemek a korábbi éveknél nagyobb ütemben tervezik fejleszteni. Hét százalékkal növekszik a szarvasmarha-, tíz százalékkal a sertésállomány, csökken a juhok és a haromfik száma. Az év eddig eltelt időszakában 16 százalékkal nőtt az állati eredetű termékek értékesítése az elmúlt év hasonló időszakához képest. A közlekedés területén a vasúti személy- és áruszállításban az előző Gyöngyösi Mikroelektronikai Vállalat: ahol az ipari robotok készülnek évi teljesítmények szinten- tartását tervezték, amely időarányosan az év eltelt időszakában teljesült. Jelentős szállítási gond nem volt. Nem javult a kocsifordulási idő és a hétvégi kirakodási készség. A közúti közlekedés menetrendszerű forgalmában tovább csökkent az utaslétszám, ugyankkor növekedett a munkásszállítás. A Volán 4. sz. Vállalat előirányzatait a termelés és gazdálkodás minden mutatójában túlteljesítette, partnerkapcsolatai, szolgáltatásai fejlődtek. A gazdálkodás feltételei az elmúlt évi kedvező eredmények ellenére minden ágazatban nehezebbé váltak. A vállalatok és szövetkezetek tervezett nyereségei az elmúlt évinél 10 —20 százalékkal alacsonyabbak. Ennek okai a bérek közterheinek emelkedése, az anyagárak növekedése, az exporttámogatás csökkenése. A tervek realitását igazolja, hogy az eddig mért vállalati nyereségek döntő többsége időarányos. A tett központi intézkedések ellenére továbbra is feszültségek mutatkoznak a boripar készleteinek finanszírozása területén. A külkereskedelmi forgalom éves előirányzatait a vállalatok és szövetkezetek nem rubelelszámolású viszonylatban az elmúlt évit meghaladóan tervezték (67 millió dollár export és 36 millió dollár import). Jelentősen többet vállalt a Gyöngyösi Állatforgalmi és Húsipari Vállalat, a köny- nyűipar, az Egri Finomsze- relvénygyár, a Gyöngyösi Mikroelektronikai Vállalat, a VILATI, a KAEV 10. sz. Gyára. Kedvező, hogy ebben a viszonylatban időarányosan a terv túlteljesült (43,3 százalék), a tervezett importot a gazdálkodó egységek 33 százalékban vették igénybe. A rubelviszonylatú export az elmúlt évitől alacsonyabb szinten és eddig 34 százalékban teljesült, időarányos a behozatal. A piaci igények alapján a termelés feltételeinek javításával biztosítani szükséges az első félévi előirányzat teljesítését. A továbbiakban a lakosság élet- és munkakörülményeivel, valamint az áruellátással foglalkozott a végrehajtó bizottság jelentése. Élelmiszerekből a kereskedelem összességében kielégítő ellátást biztosított. A januári húsáremelés óta a bázisszintű húskeretek 5—10 százaléka nem kerül igénybevételre. A vendéglátásban az ételforgalom több mint 10 százalékkal emelkedett, jobban mint az összes értékesítés. A ruházati cikkek kínálata összességében kielégítően alakult, de egyes áruféleségekből (konfekció, pamut alsóneműk) hiányok mutatkoznak. A gazdasági munkaközösségek eddigi működésének tapasztalatait így summázta a pártbizottság: tevékenységük nem a lakossági igények közvetlen kielégítésére, hanem egy-egy vállalatnál, elsősorban termelésben jelentkező szűk keresztmetszetek feloldására, a külső kooperáció kiváltására irányul. Létrehozásukkor általános célként fogalmazódott meg a vállalat gazdasági eredményének növelése, a gépi kapacitás jobb kihasználása, a magasan kvalifikált szakmunka fokozottabb anyagi elismerésének, a dolgozók kötődésének elősegítése. Azok az üzemek jártak el helyesen, ahol a vállalati gazdasági munkaközösségekben való működést csak a munkában élen járó dolgozók számára tették lehetővé, behatárolták a ledolgozható havi óraszámot és a termelőeszközök használatának, a fűtés és energiafelhasználás költségeit körültekintően és arányosan megosztották az üzem- és a vállalati gazdasági munkaközösségek között. Kiemelt tennivalóink A további munkával kapcsolatosan az alábbi feladatokra hozott határozatot a megyei pártbizottság. Elsődleges a rubel- és a nem rubelelszámolású exporttervek teljesítése. Kezdeményezni és mozgósítani szükséges a politikai munka eszközeivel a kivitel célkitűzéseinek túlteljesítésére ott, ahol erre a lehetőségek megvannak. Kapjon kiemelt hangsúlyt a rubelelszámolású export növelése, főként az élelmiszer és a gépipar tevékenységében. Javítani kell a vállalatok közötti kooperáció megbízhatóságát. Fokozatosan meg kell szüntetni főként a belföldi anyagellátásban tapasztalható indokolatlan mennyiségi és minőségi hiányosságokat. Az anyagokkal, energiával való fokozott takarékossággal, a munkaerővel és a költségekkel való, az eddigieknél is átgondoltabb, felelősségteljesebb gazdálkodással a szigorúbbá vált szabályozók eredménycsökkentő hatásai ellensúlyozhatok. A mezőgazdasági nagyüzemek őrizzék meg, és a lehetőségekkel összhangban erősítsék gazdasági stabilitásukat. Ebben meghatározó a gabonatermelés eredménye, ezért a htáralévő időszakban fordítsanak megkülönböztetett figyelmet a gabonák növényápolási, betakarítási munkáinak szervezésére az üzemek közötti együttműködésre. Tovább kell javítani az állattenyésztési ágazat jövedelmezőségét, főként a takarmánygazdálkodás minőségi tényezőinek javításán keresztül. A pártmunkában a gazdaságpolitikai feladatok folyamatos megvalósítása mellett kerüljön előtérbe a XII. kongresszus óta végzett munka értékelése, a szükséges káderfeladatok végrehajtása és a következő ciklus irányelveinek kidolgozása. Szerelik a pneumatika elemeit az egri Finomszerelvénygyár ban
