Népújság, 1984. május (35. évfolyam, 102-126. szám)
1984-05-08 / 106. szám
LENGYELORSZÁG „Fedélzeti pilóta” autósoknak Krakkó, április Érdekes újdonsággal jelentkezett immáron a hajai piacon is a lengyel HELLA elekromos műszereket gyártó vállalat. A HELLA-PI- LOT elnevezésű „fedélzeti” kis komputer az elmúlt évben nagy sikert aratott az NSZK-ban, s a termelés növekedésével az idén a lengyel autósok is megvásárolhatják. — igaz, egyelőre csak valutáért: az ára mintegy nyolcvan dollár — a minden személygépkocsiba könnyen beszerelhető műszert. De mit is tud ez a „pilóta”? Az időt mutató kvarcóra mellé építették a fordulat- számlálót, amely a motor pillanatnyi fordulatát írja ki számjegyekkel a műszerfalra. A berendezésben található meg ébresztőóra, stopper és dátumbélyegző is, ám az autósoknak talán a legfontosabb információkat a pillanatnyi átlagfogyasztást valamint az átlag- sebességet mutató rész adja. Minden adatot megvilágított, zöld színű számok jeleznek ki, s ami még újdonság, hogy például éjszakai autózás alkalmával lehet csökkenteni a számtáblák fényerejét: így kevésbé zavarják a vezetőt. A HELLA-PILOT rendelkezik végül egy időkapcsolóval, amely — egy meghatározott órára beprogramozva — működésbe hozza a rádiót, ha a vezető nem szeretné elszalasztani kedvenc műsorát. Ez a programátor bekapcsolhatja még például egy előre meghatározott időre a kocsifűtést is (Ilyen benzines fűtés található a Zaporozsecben vagy a Volkswagen néhány típusában), így a tervezett induláskor télen már meleg kocsiba szállhatunk be. Mi tagadás, nem olcsó mulatság egy ilyen kis autós komputer, de akinek telik rá és megveszi, biztosan nem bánja meg. Józsa Péter Vadászok 25 országból Jubileumi évében továbbfejlődik a MAVAD Hovatovább megszokottá válik. hogy egyes, arra érdemes nagyvállalatok önálló exportjogot kapnak. Nemcsak az irántuk megnyilvánuló bizalom jelentkezik ebben, hanem az a jól megfontolt gazdasági érdek is, hogy ezáltal újabb piacokat hódíthatnak meg közvetlenül a termékeiknek és jobb árbevételt tudnak elérni. Űjabbam olyan népgazdasági ágazatok is bekapcsolódnak ebbe a folyamatba, amelyekről korábban aligha tudtuk ezt elképzelni. Ilyen például a bortermelés, amelynél a felszabadulás óta egy export-import vállalat kezében összpontosult a kereskedelem. de napjainkban már tudunk önálló exportjogról. A másik időszerű példa a magyar vadkeres- hiedelemé, amelyben az elmúlt hónapokban alakult ki teljesen új versenyhelyzet. Új versenyhelyzetben A dolog érdekessége, hogy éppen az idén ünnepli félévszázados fennállását a MAVAD. a Magyar Vadtenyésztő és Kereskedelmi Vállalat, amely egyedüli képviselője volt a külfödre irányuló hazai vadkereskedelemnek. Olyannyira, hogy az 1960-as évek közepén a lőtt vad exportja is a Terimpextől ide került. Most pedig az idén januártól vadgazdálkodási termékek exportjával más szervek is foglalkoznak. Így párhuzamos exportot folytat a Meaőföldi Erdő- és Vadgazdaság, valamint kísérletképpen az év végéig külföldieket vadásztat hazánkban a Pegazus tour. Mi tagadás, nem éppen örömmel fogadták ezt az új helyzetet MAVAD-nál. A csigától a kutyáig Hasznos ötletekben tehát nincs hiány, ennyi eredményt mindenesetre hozott a versenyeztetés. Bár az igazsághoz tartozik, hogy a MAVAD-nál eddig sem lehetett panasz a kezdeményezőkészségre. Erre mutat, hogy helyes piackutatási érzékikéi már jó néhány esztendeje észrevették: nagy lehetőségek rejlenek a kutya- és macskaexportban. No, ne gondoljon senki rosszra: nem a külföldi étlapok választékát kívánták bővíteni ezzel, hanem a hazánkban honos híres kutyafájták kedvelőinek akartak kedvezni, hiszen a magyar puli. kuvasz, komondor valóiban világhírű barátja az embernek. S ugyanígy van néhány macskafajtával is, amelyet szívesen vásárolnak az állatbarátok. Az étlapok választékát viszont a csiga- exporttal gazdagítják, különösen Franciaországban, az NSZK-ban és Svájcban, ahol különösen nagy a keletje. Nálunk pedig sokaknak mellékkeresetet a szezonidőben, mert egy-egy ügyes csigafogó naponta egy mázsát is „összevadászik”. Nem megvetendő jövedelem ez. ha figyelembe vesszük, hogy egy kilóért a MAVAD 13 forintot fizet a gyűjtőknek. Így is az éves bevétele csigából 60—70 millió forint. Igaz, hogy mintegy másfél ezer tonnát exportál. A különleges exportcikkek közé tartozik a pióca, amelyet még ma is sok helyen hasznosítanak orvosi célokra. Ennek a kis állatkának jelképes szerepe is van a vállalat történetében. A felszabadulás után újjáéledt vállalat ugyanis 1945- ben egy patikustól átvett és Svájcba küldött piócaszállítmánnyal indult meg újra. Akkor még egyébként az 1934-ben alapított Magyar Vadtenyésztők Kiviteli és Kereskedelmi RT égiszében működött, és csak 1949-ben alakult meg — az időközben alapított Apróvadérté- kesítő Kft-ből — a jelenlegi MAVAD. Az első külföldi vadászok azonban csak 1956- ban jöttek a közvetítésével hazánkba, hogy azóta már rendszeresen 25 országból érkezzenek. Köztük legtöbben az NSZK-bői. Legtöbbet élő vadból A MA VAD fél évszázados története természetesen elválaszthatatlan a magyar vadgazdálkodástól, ami jókora változásokon ment keresztül az elmúlt évtizedekA tavaly augusztusban épült vecsési telepen dolgozzák föl a vaddisznókat (Bánhidy Károly felvétele — KS) Bizonyos mértékig kétlik, hogy ez hozzájárulna új piacok szerzéséhez, mivel ők jóformán már az egész világot behálózzák. Emellett nem bíznak a magasabb árak elérésében sem. mivel — mint mondják — ebben eléggé élen járnak már mind a külföldiek lődíjait, mind a vadgazdálkodási termékeket illetően. Ám, meglátjuk, mégis mit hoz a jövő! Mindenesetre dicséretükre szóljon, hogy a minapi sajtótájékoztatón dr. Báli István, a MAVAD vezérigazgatója úgy nyilatkozott, hogy a netán kieső árualap pótlására új cikkeket kívánnak fölvenni a vállalat profiljába és más módokon is törekszenek az újonnan kialakult versenyben helytállni. Mind maguk, mind a népgazdaság hasznára. Már a közeljövő terveiben szerepel a feldolgozási vertikum további bővítése. Konkrétan ez azt jelenti, hogy megkezdték Vecsésen csigafeldolgozó üzem előké- szitését, Orosházán pedig számyasvad-feldolgozót építenek föl. Ami pedig az új cikkeket illeti: nem tudnak ugyan sokfélét kitalálni, de például megnövelik a hullajtott agancsok eladását, sőt rátérnek a nem közvetlenül a vadgazdálkodás körébe vágó árukra. Így például díszhalakkal is foglalkoznak majd, vagy bizonyos baromfifélékkel, amelyek különlegességet jelentenek a külföldi piacon. Ilyen a hernádi Március 15. Tsz-iben kitenyésztett Hermina csirkefajta is, amelyet különleges keverékkel táplálnak és így sajátosan finom. a házicsirkéhez hasonló ízt, zamatot kap a húsa. ben. illetve bizonyos átrendeződés ment végbe. A nagyvadállomány a többszörösére növekedett, de a környezeti feltételek változásának a következtében viszont mérséklődött az apró- vad mennyisége. A természetes környezet változása következtében tűntek el, illetve minimálisra csökkentek a néhány évtizede még slágernek számító olyan cikkek, mint a rák, a béka vagy éppen a pióca. A forgalom mindenesetre dinamikusan fejlődött főként az elmúlt másfél évtizedben. A legsikeresebb évet azonban tavaly zárták, mintha az idei jubileumot kívánták volna köszönteni ezzel. A tőkés árbevételük 9,1 százalékkal meghaladta még a rekordnak számító 1979. évit is. Ebből a legnagyobb forgalmat az élő vad teszi ki, amely a leghagyományosabb cikkük és mintegy egyötödét adja a bevételnek. A két meghatározó: az élő nyúl és az élő fácán. A legnagyobb vásárló Olaszország és Franciaország. A lőtt vad exportja is jelentős: az árbevétel 35 százaléka. Dicséretes előrelépés, hogy mind többet exportálnak feldolgozott formában és e célból vadfeldolgozókat építettek. A legújabb a vecsési telep, amely a legkorszerűbb követelményeknek felel meg vaddisznót, szarvast, őzet feldolgozó soraival. Hazai világrekordok A jubileumi évben is megszólalnak természetesen a vadászkürtök. hogy szívesen látott vendégekként köszöntsék a külföldi puskásokat. Hol tartunk már az 1956-os első év 19 vadászától? Tavaly már több mint 15 ezer külföldi puffantotta vadjainkat, s eredményezte a MAVAD forgalmának több mint 40 százalékát. Közben azzal is öregbítették hírnevünket. hogy két gímszarvas Világrekordunkból az egyiket közülük lőtték, egy NSZK állampolgár. A világrekordot már hosszú ideje magyar gímszarvas és dámszarvas tartja. 1965-től 1982- ig pedig a legkiválóbb őzagancsban voltunk rekorderek. Nem jelentéktelen, hogy az elejtett szarvashibáikból évente 60—80 százalék az érmesek aránya. A jubileumi esztendőben van mire visszatekintenie a MAVAD-nak és terveiket ismerve joggal bízhatunk a vadgazdálkodás további fejlődésében, amely a jelenlegi helyzetünkben fontos tényezője a népgazdaságnak. L. Z. Az Egri Cipőipari Szövetkezet CIPÖFELSÖRÉSZ-KÉSZÍTÖ TANFOLYAMOT indít nők részére. A tanfolyam időtartama két hónap. Naponta 4 óra gyakorlati, 4 óra elméleti képzés. A tanfolyam idejére díjazást adunk, sikeres elvégzése esetén a foglalkoztatást biztosítjuk. Továbbá felvesz és betanít férfi- és női dolgozókat CIPŐGYÁRTÓ MUNKAKÖRBE Jelentkezés és bővebb felvilágosítás a műszaki vezetőnél. Dobó tér 6. 8—15 óráig, telefon: 13-284. A Volán 4. sz. Vállalat, egri üzemegysége CSEPEL D—740 típusú üzemanyag-tartály gépkocsira, megfelelő vizsgával és gyakorlattal rendelkező gépjárművezetőt alkalmaz, valamint kétéves gépjárművezetői gyakorlattal rendelkező gépjárművezetők részére — kedvező feltételekkel — D-kategóriás tanfolyamot szervez. JELENTKEZNI LEHET: Eger, Lenin út 194. Koordinációs osztály, illetve az autóbusz-pályaudvaron. A MÁTRA ÉLELMISZER- ÉS VEGYIARU KERESKEDELMI V. gyöngyösi raktárháza felvételre keres: T A RGONCA VEZETŐK ET és FÉKEI MŰNK A VÁLLALÓK AT, ÁRUKÍSÉRŐ munkakörbe. Jelentkezési cím: Gyöngyös, Esze Tamás u. 23. sz. NÉPÚJSÁG. 1984. május 8., kedd A PATIKUS PIÓCÁIVAL KEZDŐDÖTT ...
