Népújság, 1984. április (35. évfolyam, 78-101. szám)

1984-04-10 / 84. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXXV. évfolyam, 84. szám ÁRA: 1984. április 10., kedd 1,40 FORINT AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA flnyanyelv Kevés kincsünk közül a legdrágább, mégse féltjük, óvjuk eléggé, hiszen nap mint nap vétünk szabályai ellen, semmibe véve va­rázslatos szépségét, ámya- latgazdagságát. Sértjük szóban és írás­ban egyaránt, megfosztva tömörségétől, nemes egy­szerűségétől. Hűtlen lesz hozzá, meg­tagadja a diák, amikor előszóban kerek, ízes, vilá­gos, szabatos mondatok he­lyett szánandó torzókat formál, amikor tengernyi gyöngyszeme közül csak néhány szóra tart igényt. Elárulja, ha laposan, szür­kén, jellegtelenül, közhely­szerűen fogalmaz, ha eszé­be se jut, hogy a stílus a képzettség, az igényesség, a jellem tükre is. Júdásként eladja a hiva­talnok, a jogász, hiszen Többnyire szentesíti vele az értetlenséget, a fontosko­dást. A „bűntársak” sorát gyarapítják a körülményes- kedő, a gondolati semmit idegen szavak özönével leplező áltudósok, nem döbbenve rá, hogy ilyen­kor önmagukról állítanak ki mindennél beszédesebb szellemi szegénységi bizo­nyítványt. Ártanak neki a fráziso­kat pufogtató, a közhelyek­kel dobálózó „szónokok”, akiknek emlékezetében fel sem villan, hogy olyan mesterektől tanulhatnának, mint Kossuth Lajos volt. Kényelmességünk, felszí­nességünk sugallatára hányszor megfosztjuk ékes­ségeitől mi is, akik tolifor­gatóként szolgálatába sze­gődtünk, akiknek köteles­ségünk lenne pompás vér- tezetének értő használata. Az elkövetkező napok­ban, hetekben mégis előtte tisztelgünk, szembenézve hibáinkkal, jókora bűntu­dattól feszengve. Ebben az időszakban porondra lép­nek a nyelvőrséget vállaló szakemberek, akik nem­csak elfeledett kötelmeink­re figyelmeztetnek minket, hanem okos tanácsokat is adnak ahhoz, hogy miként bánjunk ezzel a sok ezer húrú, ezzel a felbecsülhe­tetlen értékű hangszerrel. Szép küldetést teljesítve jutnak el nemcsak az is­kolába, hanem az üzemek­be és a termelőszövetkeze­tekbe is, s arról győzködik majd a hallgatóságot: be­csülje meg ezt a mind ran­gosabbá váló örökséget, s igyekezzék azt ne csak ér­tékelni, hanem — lehetősé­geinkhez mérten — to­vábbfejleszteni is. Annál is inkább, mert ennek révén színesebbé, élményszerűbbé válnak dolgos hétköznap­jai, s részese lehet a hi­ánytalan önkifejezés sem­mivel sem pótolható örö­mének. Az anyanyelv krőzusai bőségű ajándékkosarának, amely nemcsak ilyenkor, hanem egész évben kínál­tatja magát. Valamennyiünknek... Pécsi István AZ IDÉN HARMINCMILLIÓ A népfront szervezésében és irányításával a lakosságért Várossá nyilvánításának 650. évfordulójára készül Gyöngyös. Jó alkalom ez arra is, hogy felmérje az ed­dig végzett munkát és szem­benézzen a tennivalókkal minden hivatalos és társa­dalmi szerv ebben a Mátra alji településen. A Hazafias Népfront vá­rosi bizottsága többek között azzal büszkélkedhet, hogy bármi törtölik a települé­sen, az valamilyen úton- módon összefügg a tevé­kenységével. Egyetlen adat: a 650 órát a 650 éves Gyön­gyösért mozgalom szervezé­sében és elterjesztésében olyannyira jelentős a közre­működése. hogy a 475 szo­cialista brigád összesen több mint 192 ezer óra társadal­mi munkát ajánlott fél, aminek jó részét már telje­sítették is. Törődnek a rétekkel A népfront tevékenységét általánosságban szokás meg­ítélni, és csak ritkán kerül arra sor, hogy a lakosság különböző rétegeiben végzett szervező és irányító munká­ját mérjék fed. Talán furcsá­nak tetszik, hogy ehhez a témakörhöz tartozik többek között a városban élő és tevékenykedő kiskereskedők­kel való foglalkozás. Az ő számuk már megközelíti a 130-at. Az utóbbi időben több mint ötvennel növeke­dett meg a létszámuk. He­lyüknek és szerepüknek a megítélése a közvélemény­ben még mindig vitatott. Egyre többet foglalkoznak az időskorúakkal, az egye­dülállók életkörülményeivel, vagy a gyermekét egyedül nevelő szülő gondjaival. Fő­ként a népfront munkabi­zottságai terjesztik ki fi­gyelmüket ezekre a különbö­ző rétegekre. Ha azt vesz­szük, hogy mintegy 160 időskorúval, illetve egy má­sik alkalommal mintegy 190 ilyen személlyel találkoztak, és száz olya» szülővel, aki a gyermekét egyedül neveli, ezek a számok is azt bizo­nyítják, hogy odafigyelnek a legkülönbözőbb gondokra. Főként az úgynevezett „ér­zékeny” témák keltik fel ér­deklődésüket. Itt említhet­jük a mozgássérültekkel va­ló törődést is. Mátraszemtim- re, Domoszló és Kisnána ál­lampolgárai között szlovák anyanyelvűek is élnek. Ha­gyományaik, sajátos kultú­rájuk, szokásaik megőrzésé­ben és ápolásában a nép­front üs segít. Együtt a tanáccsal A népfront-mozgalom te­endői között kiemelkedő he­lyet fogtad el az a közjogi szerep, amelyet az alkot­mány, illetve a választási jogszabály fogalmaz meg. Ennek gyakorlása közvetle­nül a demokrácia tényét bizonyítja. A népképviseleti és álla­mi szervek tagjainak meg­választását segíti a népfront. Ügyelnek arra, hogy a vá­lasztópolgárok megismerjék a képviselők és a tanácsta­gok tevékenységét. A foga­dónapok előkészítése és megszervezése együtt törté­nik a vállalatok és az üze­mek kollektíváival. Közre­működnek a tanácstagi be­számolók megtervezésében és lebonyolításában. Az érin­tett tanácstagokat meghív­ják a körzeti bizottságok üléseire. Segítséget nyújta­nak a társadalmi munka megszervezésében, a lakos­ság mozgósításában. Részt vesznek a tanácsi döntések előkészítésében. Ilyenek pél­dául a lakásügyi és a köz- tisztasági, a városfejlesztési és rendezési tervek, a jubi­leumi program kialakítása, a törvénytervezetek társadal­mi vitáinak előkészítése, önállóan is szerveznék kü­lönböző fórumokat, amelyek közül említést érdemel a fo­gyasztok .tanácsa. Gondjaik között szerepel az, hogy a lakóbizottságok működésével nem lehetnek elégedettek. Növekvő milliók Meglepő adait, de tény: a tavaszi városszépítő mun­kában 13 ezer felnőtt és 6000 iskolás vett részt, ösz- szes teljesítményük túlha­ladja a nyolcvanezer órát, az elvégzett munka értéke pe­dig kétmilliót tesz ki. A társadalmi munka 1901- ben 28 milliót ért el, egy évvel későb már másfél millióval lett több, tavaly pedig túlhaladta a harminc- hatmdlliót. A felsőbb szervek is értékelték ezt a tevékeny­séget, többek között a Mi­nisztertanács oklevelét nyer­ték el az 1982-ben végzett munkáért, amivel félmilliós pénzjutalom is együtt iárt. A városszépítési tevékeny­ség közül érdemes megem­líteni a Kálvária-part fásí­tását, parkosítási tervének elkészítését, a Mátra tájvé­delmi körzetének kimunká­lását, amelynek nyomán ki lencezer hektár területre ügyelnek ezentúl. Eltüntet, tek majdnem kétezer fát, illetve díszcserjét a város közterületein. Óvják a mű emlékeket, és figyelnek ar­ra is, hogy a város külső képét rontó régi építmé­nyek mielőbb vagy megszűn jenek, vagy átformálják azokat. Ebben a tevékenysé­gükben közreműködik a vá­rosvédő és szépítő egyesület is. G. Molnár Ferenc Körösi Csorna Sándor- ünnepségek Körösi Csorna Sándor szü­letésének 200. évfordulója alkalmából ünnepi díszülést rendeztek hétfőn a Magyar Tudományos Akadémia dísz­termében. A tanácskozáson Sarlós István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, minisz­terelnök-helyettes, a Körösi Csorna Sándor Országos Emlékbizottság elnöke „Nem­zeti tudat, nemzeti egység" címmel előadást tartott. Többek között elmondta: — Körösi Csorna a XVIII. század végén, abban az év­tizedben született, amikor két hatalmas átalakulás: az ipari forradalom és a feu­dalizmus alkonyát jelentő francia forradalom alapjai­ban rázta meg Európát. Harmincöt esztendősen, 13 élő és holt nyelv ismereté­ben, tarisznyájában alig néhány hónapra elegendő pénzzel vágott neki az is­meretlen Ázsiának azért, hogy megtalálja népének őshazáját. Mikor önként vállalt útjára elindult, népe függetlenné válás útját ke­reste, s társait, lehetséges barátait a népek sokaságá­ban — emelte ki a szónok. Körösi Csorna hitt abban, hogy a magyarság az idők végéig fennmarad, s gazdája lesz a hazájának. Lépteit a reformmozgalom egészének lelkesedése kísérte, s a nem­zet legjobbjai fogtak össze támogatására. Bár többször terjedt el halálhíre, sokan hitték, hogy teljesíti külde­tését. A díszülésen felidézte Körösi Csorna Sándor alak­ját P. K. Szungon indiai művelődési miniszterhelyet­tes, a nagy magyar orienta­lista emlékezetére rendezett ünnepségek alkalmából ha­zánkba érkezett indiai dele­gáció vezetője. Méltatásában hangsúlyozta: Körösi Csorna nevét évszázadok után is tisztelet övezi. Szentágothai János, a Ma­gyar Tudományos Akadémia elnöke „Körösi Csorna Sán­dor az Akadémia emlékeze­tében” címmel tartott elő­adást. Délután a X. kerületi Kö­rösi Csoma-sétányon fel­avatták Tóth Béla szobrász- művésznek a nagy magyar orientalistát megörökítő alkotását. Szűrös Mátyás fogadta Najef Havatmeht Szűrös Mátyás, a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának titkára hétfőn fogadta Najef Havat- metht, a DFPFSZ főtitká rát, aki küldöttség élén tartózkodik hazánkban. Andrej Gromiko hazánkba látogat Az MSZMP Központi Bizottsága és a Magyar Nép- köztársaság Minisztertanácsa meghívására Andrej Gro­miko, az SZIKP KB Politikai Bizottságának tagja, a Szovjetunió Minisztertanácsa elnökének első helyettese, külügyminiszter április második felében hivatalos, baráti látogatást tesz hazánkban. (MTI) Aczél György Finnországban Aczél György, az MSZMP KB Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára hétfőn reggel Finn­országba utazott a Finn Kommunista Párt és a Finn Szociáldemokrata Párt kö­zös meghívására. Kíséretében van Kovács László, a KB külügyi osz­tályának helyettes vezetője és Oláh József a Külügy­minisztérium főosztályveze­tője. Az elutazáskor jelen volt Mikko Jokela, a Finn Köztársaság budapesti nagy- követségének ideiglenes ügyvivője. Aczél Györgyöt és kísére­tét a helsinki repülőtéren Arvo Aalto, a Finn Kom­munista Párt főtitkára, Olavi Poikolainen, a Finn Kom­munista Párt külügyi tit­kára, továbbá Lawri Kangas, a Finn Szociáldemokrata Párt titkára fogadta. Jelen volt Púja Frigyes, hazánk helsinki nagykövete. A HOLT SZEZON ALATT: Az automatikai elemek „orvosai” Decsi Ferenc és Szabó László üzemmérnökök a cukorkris­tályosítás programját készítik a „Festő” vezérlő berendezé­Megkezdődött a cukorkam- pány utáni szokásos nagyja­vítás és karbantartás a Máit- ravidéki Cukorgyárak hatva­ni gyáregységében is. A cu­koripar különböző területe­in csaknem egy évtizede al- kalmazzzák sikeresen az automatikai elemeket, ame­lyek ma már nélkülözhetet­len segítők a gyártásfolya­matban. A holt szezon alatt ezeket is szemügyre veszik a karbantartó műhely szak­emberei, hogy a cukorgyár­tás megkezdésére „felfris­sülve” vezérelhessék a bo­nyolult élelmiszeripari tech­nológiát. Felvételeink a műhely szakembereinek mindennapi munkájáról készültek. Sáfrán László és Baranyi Béla főijavított szelepet sze­rel össze (Fotó: Szabó Sándor) NÉPESAHATAR Megyeszerte vetnek, telepítik a szőlőt, palántákat nevelnek Bár továbbra is legalább 150 milliméter nedvesség hiányzik a földekből, mégis a múlt heti csapadék jól jött a talajelőkészítéshez és a vetésekhez. Megyénkben átlagosan 14—28 millimétert mértek, amelynek hatására meggyorsultak a munkák. Mint Koós Viktortól, a me­gyei tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályá­nak vezetőjétől hétfőn dél­után megtudtuk, az üzemek­ben dolgozók a hét/ végén is szervezetten tevékenyked­tek. Ennek hatására folya­matosan földbe került a borsó és a tavaszi árpa is. Földben van már a cu­korrépa 60 százaléka, jó ütemben halad a napraforgó vetése, valamint a burgonya ültetése is. Várhatóan a jövő hét elején megyénk gazda­ságaiban megkezdik a ku­koricaszemek talajba jutta­tását. Benépesültek a szőlők is, hiszen megyénk két tör­ténelmi borvidékén hozzá­láttak a tavaszi telepítések­hez. A zöldséges gazdasá­gokban ezekben a napokban ültetik a hagymát, a gyökér­féléket. A fóliatelepeken is nagy a mozgás. Szépen fej­lődnek a palánták, amelye­ket ha javul az idő, foko­zatosan ültetnek majd ki a szántóföldekre.

Next

/
Oldalképek
Tartalom